Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
Kedd, 1983. november 29. 92 Az Elnöki Tanács üzlete ö Budapest (MTI) Ay. Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése elnökségének Albánia felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából a magyar dolgozó nép nevében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük. További sikereket és eredményeket kívánunk az albán népnek a szocializmus építésében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa flczél Györsv Hsszkválan O Moszkva (MTI) ficzel György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az SZKP Központi Bizottságának meghívására vasárnap este Moszkvába érkezett. Aczél Györgyöt a pályaudvaron Mihail Zimjanyin, az SZKP Központi Bizottságának titkára fogadta. Jelen volt az érkezésnél Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköveta is. Aczél György hétfón Moszkvában találkozott Pjotr Gyemicsevve 1, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Szovjetunió kulturális miniszterével. Tájé* koztatták egymást Magyarország és a Szovjetunió kulturális és művészeti életének helyzetéről, valamint a kétoldalú kulturális együttműködés fejlesztésének lehető"ségeiről. Aczél György a nap folyamán megbeszélést folytatott Mihail Zimjanyinnal, az SZKP Központi Bizottságának titkárával is. megvitatták, hogy a nemzetközi ideológiai harc körülményei között hogyan szükséges tovább javítani az ideológiai munkát Kráterek és hattyúk Aki az NDK városaiban jár-kel, az hamar észreveszi, hogy a németek legalább annyira szeretik a hattyút, mint mi. magyarok a gólyát Alig . akad olyan nagyobb helység, ahol a gótikus óvárosban ne találnánk egy szállodát. fogadót, legalábbis kisvendéglőt, amelynek cégére a Fehér hattyúhoz van címezve. Talán csak a harmincegynéhány ezer lakosú Senflenberg városka kivétel e szabály alól. ahol még a parányi belváros immár megkopott külsejű kis szállója is a Szerencse fel! — nevet viseli a homlokzatán, jelezve, hogy ez a helység olyan szerepet tölt be az NDK-ban, mint nálunk Komló. Ez a vidék — vagyif Cottbu.s megye — az NDK szénbányászatának központja. Márpedig tudvalevő, hogy az NDK a világ egyik legnagyobb barnaszéntermelője, vagy tízszer annyi tüzelőanyagot hoz fel a mélyből, mint mi. magyarok, az öszazes bányánkból. Ez a száraz- statisztikai tény akkor válik szemléletessé. amikor megállunk egy óriási kráter szélén. Többször elférne benne az egész gyöngyösvisontai külfejtés, óriásiak, vagy inkább döbbenetesek a méretek. S még elképesztőbb az, hogy bármilyen irányba is megyünk, jobbról és balról is ilyen fantasztikus méretű „holdkráterek" tekintenek ránk, jelezve, hogy végtelen menynyiségű szén rejlik itt a mélyben, amelyet külfejtéses módszerrel hoznak a felszínre. Ezek a kráterek mind kimerült bányák. Kísérőnk, Hans Joachim Neumann, a megyei tanács munkatársa — 4a év körüli, őszülő hajú, szikár férfi — útközben arról beszél, hogyha nem tennének semmit, néhány évtized alatt kietlen krátervilággá válna a megye területének nagyobbik fele. Mivgl áz NDK-ban még kevesebb a művelhető termőtalaj. mint nálunk, a bán.vaszkodást követően rövid idő alatt eltüntetik a föld hatalmas sebhelyeit A rekultivációnak két alapvető módszere van. Az egyik: irdatlan mennyiségű, termőfölddel töltik fel a gigantikus-mélyedéseket, vagyis azt teszik, ami nálupk. is. szokás a kimerült külfejtésekkel. Ennek megfelelően, autóbuszunk ablakából kinézve, hol jobbról, hol balról latunk feltöltött krátereket Pontosabban csak halljuk, hogy itt bányászkodtak valaha, mert a felszínen búzatáblák zöldellnek, vagy gyorsan növekvő nyárfák alkotta erdők néznek vissza: semmi sem emlékeztet a hajdani külfejtésekre. Minthogy ez a terápia — persze a mi méreteinkben — nálunk is ismert, beszéljünk inkább a másikról! Erre Geierswalde szorb falucska határában találunk, példát. A kisközség temetőjétől nem messze óriási tó vizét fodrozza a szél. Hans Joachim Neumann megjegyzi: ez a másik módszer. Hozzáteszi: ez is igénybe vesz jó néhány évet. S nemcsak azért, mert meg kell várni, amíg a jelenlegi külfejtéses bányákból idevezetik a sok millió' köbméter vizet, és a kráter egyáltalán megtelik. Ott, ahol gigantikus méretű, kietlen kráter volt valaha. most sétahajó szeli a hullámokat. A parton hétvégi házak épültek. Finom, laza homok szegélyezi a strandot, csónakokat ringat a víz, szárcsák és hosszú nyakú. méltóságteljes fehér hattyúk úszkálnak, amelyeket gyermekek etetnek .. . Magyar László Keddtől keddig Kubában (©.) Színek — búcsúzóul Sokat gondolkoztam rajta, mivel magyarázható, hogy Havanna felhőkarcolókkal tűzdelt belvárosa cseppet sem volt tdegen a mi lapos városokhoz szokott szemünknek. Már idehaza, élményeim leülepedtével leltem meg a feleletet.: annyi a látnivaló a sétáló ember szemmagasságában, hogy a 30—30 emelete nyi gyufásskatulyákra még csak véletlenül sem szalad föl a tel;intet. A legfeltűnőbb utcai díszek az egészségtől dúzzádó, húsos levelű bokrok és fák. Nincs olyan féltenyérnyi zúg a járda mellett, a házfalak árnyékában, amelyből ne nőne ki valamilyen virágzó, vagy éppen már bogyóját erlelö „zöldség". Nincs olyan terasz, loggia. . amely ne télikertre volna hasonlatos. Pornak nyoma sincs — szél viszi, eső mossa. Csak azt nem értettem, hogyan maradnak életben az olyan pálmák, amelyek köré-fülé ház épüit idővel (Nem a fát irtják, na építkezni akarnak egv telekre. hnn m a házat tervezik a fa köré. Rancho Luna-1 motelünk emeleti előcsarnokában például több méteres legyezCszerü leveleket mozgatott a parti szél: a fa törzsét a földszinti folyosó kövéig követhettük szemmel. Pálmaházban éreztük magunkat. pedig csak a pálma nőtt bele a hazba . . . Öntözés. különösebb gondozás nélkül.) . Jó, jo i— mondhatnak itthoni építészeink kertészeink — könnvé nekik abban á> klímában, ameiy a leszúrt botot is kivirégoztatja! Nem hiszem, hogy ennyi lenne csupán a. magyarázat.. £n inkább ügy fogalmaznék: Kuba mai építészei egyszerűen csak fölismerték a térmészeü es az épített környezet egymasmellettiségének gyönyörűségét- vAz ország legkisebb településén is. A rövid szárú csizmáról elnevezett Zapnta-mocsár kellős közepén építették föl például a Guama üdülőtelepet. Kube Velencéjének is nevezhetném — csónak nélkül leheletlen átmenni egyik bungalóból a másikba. Bungaló alatt az indiánok négyféle kunyhóját idéző faházakat kell érteni — a háborítatlan • természet illúzióját kelti az üdülőtelep, amely úgy skahzen, hogy közben a legmaibb kényelmet, és á legzávartalanabb nyugalmat nyújtja a vendégnek. (Véietlen-a, ha nekem rögtön a sándorfalvi faházas kemping utólag ültetett, csenevész facsemetéi jutottak eszembe, amelyeket legfeljebb az E5ös úton elhúzó kamionok szele fezget meg?) Néhány évvel ezelőtt a szegedi IKV egyik munkatársával együtt méltatlankodtunk azon, hogy a város szép számú tömbbelsőjében, belső udvarában — egvnémelyik szabályos átrium — lehetne ugyan parányi oázisokat teremteni, de a tervezők ne!; meg kell küzdeniük a lakók, a házbéli üzletek gazdáinak ellenállásával. Ládahegyek, rissz-rossz sufnik éktelenítík a belső udvarokat, kitakarításuk, parkosításuk méé a teljes felújításkor sem megy egyszerűen. Nos, beszélgetőpartneremnek — igazunk bizonyságául — szívesen megmutatnám a kubai háztömbök belső udvarait. A legszegényebb benyomást keltő bérház is pompázatos kertet ölel magába, csobogóval, egy-egy érdekes alakú kővel, márványtömbbel. A tehetősebbek szoborral. Hogy hagyományait, tőrténeimét tisztelő nép a kubai, az közterein, parkjaiban is szembetűnő: rengeteg a szobor. Jose Marti (Kuba Petőfije) száz alakban maradt meg az emlékezetemben, Kolumbusz Kristóf nemkülönben. A legendás Disznó-öbölhöz vezető országút mentén a hősi sírok rhindegyike felér egy művészi szoborral, pedig puritánok, dísztelenek. Igaz, a környezetük zöldje kiemeli, hangsúlyozza a kövek fehér vakítasát, vagy vörös izzását . . . E két színnel fogadott és búcsúztatott egyébként bennünket a szigetország: Hajnalban érkezvén meg, első élményként a havannai világítótorony fehér nyalábja törte meg a felkelő nap bíborszínű fényjátékát, s elutazásunkkor is a napfölkelte vörös sűrlófényei szegélyezték a már alattunk hömpölygő fehér felhőgomolyagot. Ami e két múló pillanat között történt velünk — keddtől keddig Kubában — azt nem fenyegeti a mulandosag, a feledés veszélye. Palfy Katalin *t nagy ünnepe Negyven éve, 1943. november 29-én a hitlerista megszállás alól felszabadult boszniai kisvárosban, Jajcéban, a Jugoszláviai Antifasiszta Tanács, / az AVNOJ ülése megalakította az ideiglenes kormányt. A testület úgy döntött, hogy a felszabadító jugoszláv állam az egyenjogú nemzetek köztársaságainak szövetsége lesz. Két évvel ezután a Joszip Broz Tito vezette néphadsereg — a szovjet hadsereg támogatásával — végső csapást mért a náci megszállókra, s Belgrádban kikiáltották a szövetségi népköztársaságot. Az eltelt négy évtized bizonyította, hogy a soknemzetiségű országban megteremthető az egység. Nehezítették az építőmunka feladatainak megoldását a Jugoszlávia területei közötti nagy fejlettségbeli különbségek. A kommunisták kezdettől fogva a különféle érdekek összehangolását. az egész ország harmonikus. fejlesztését tartották szem előtt. S az eredmények igazolták az elgondolások helyességét. Gondosan ügyelnek a nemzetiségek egyenjogú fejlődésére. arra. hogy mindenki saját anyanyelvén tanulhasson. vegyen részt az ország társadalmi, kulturális életében. mw v A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; iMsonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött üragoszlav Markovicsnak. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökének: Mika Spiljaknak. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége elnökének és Milka Planincnak. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa es Minisztertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket es jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének, a szövetségi végrehajtó tanácsnak es Jugoszlávia népeinek országuk nemzeti ünnepe alkalma boL A magyar dolgozó nen elismeréssel fcjkint arra a közel négv évtizedes történelmi útra. amelynek során Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével ielentős sikereket értek el a szocialista társadalom építésében, az ország anvagi és szellemi ereiének gyarapításában. Szívből kívánjuk a szomszédos, baráti Jugoszlávia dolgozó népének, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének a múlt nyáron megtartott kongresszusa megnehezült külső feltételek közepette dolgozta ki a gazdaság hosszú távú szilárdításának programját, a túlzott fogyasztás mérséklését, a hatékonyság javítását, a termelékenység fokozását, A fizetési- és külkereskedelmi • mérleg egyensúlyának megteremtését tűzte ki célul. Jugoszlávia, mint az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik kiemelkedő tagja, jelentős nemzetközi tekintélyt ért el következetes antiimperialista békepolitikájával, kiállásával a haladás, az enyhülés és a leszerelés mellett. Jól fejlődnek hazánk és déli szomszédunk kapcsolatai is. Céljaink azonossága, népeink barátsága jó feltételeket teremt szocializmust építő országaink sokoldalú. és előnyös együttműködéséhez. Rendszeresek, vezető képviselőink találkozásai, amelyeken közös céljainkat szolgáló megegyezések születnek. Kádár János és Joszip Broz "Tito tizennégy alkalommal találkozott, s megbeszéléseiken alakultak ki a kapcsolatoknak azok az immár gyakorlatban is kipróbált és jól bevált alapelvei, amelyek ma is meghatározzák a két szomszédos ország együttműködését. Rendszeressé váltak a miniszterelnöki és a külügyminiszteri találkozók, s az ul,óbbi tíz évben már Jugoszlávia tagköztársaságaival is folyamatos a közvetlen kormányközi együttműködés, elsősorban gazdasági téren. Széles körű kapcsolatot építettek ki a társadalmi- és tömegszervezetek is. így például a Hazafias Népfront és a KISZ, s évente sor kerül a szakszervezeti főtitkárok találkozójára. Kapcsolataink további elmélyülését jelezte Petar Sztambolics. a Jugoszláv Szocialista Köztársaság Elnöksége elnökének idén tavasszal tett hivatalos, baráti látogatása "hazánkban. A kölcsönös turistaforgalom hozzájárul egymás jobb megismeréséhez. S a népeink javát szolgáló baráti együttműködést nagyban segíti az a tény, hogv hazánkban élő délszlávoK és a jugoszláviai magyarok a híd szerepét töltik be államaink között, elősegítve a kapcsolatok ápolását, egymás jobb megismerését. Hazájuk nagy nemzeti ünnepén baráti szívvel köszöntjük a szorószédos, szocialista Jugoszlávia népeit. Fogadás Milovan Zidar. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson reszt vett Maróthy László, a Magvar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helvettes elnöke. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelvetVéget ért az MBSSZ-kongresszus vözfö távirata kongresszusán kitűzött célokat országuk javára eredményesen teljesítsék. További sikereket kívánunk Önöknek az egységes szocialista Jugoszlávia felvirágoztatásában, a világ békéjének védelmében! az enyhülés megóvasában. a nemzetközi biztonság és együttműködés erősítésében. Megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy tovább erősödött a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság több évtizedes jószomszédi viszonya. sokoldalú együttműködése, népe* ink hagyományos barátsága, ami jól szolgálja országaink érdekeit, a szocializmus a társadalmi haladás és a béke ügyét. Meggyőződésünk, hogv pártjaink és országaink szilárd alapokon nyugvó kapcsolatai. a feilesztésükre irányuló kölcsönös erőfeszítéseink összhangban vannak népeink óhaiávaL Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk Önöknek, országuk népeinek a szocializmus építésében és jószomszédi kapcsolataink elmelviteseben. * Apró Antal, az országgyűlés elnöke Voio Szrzentícsnek. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi nemzetgyűlése elnökének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táviratban üdvözölte partperszervezetét a Szakszervezetek Országos Tanácsa. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, n KISZ Központi Bizottsága, a Magvar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége. az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. tese. Cservenka Ferenené, az országgyűlés alelnöke. Hetényi István pénzügyminiszter. Horváth István belügyminiszter. Vancsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Roska István külügyminiszterhelvettes. valamint társadalmi, gazdasági, és kulturális' életünk több más képviselője. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetőie és tagja. (MTI) A Budapest (MTI) A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének IX. kongresszusa vasárnap befejezte munkáját Budapesten, az MSZMP Politikai Főiskoláján. Mándity Marin, a szövetség főtitkára a vitát összegezve elmondta: a 40 felszólaló. s az a 15 küldött, aki írásban fejtette ki véleményét a horvát, a szerb és a szlovén nemzetiség életerői, a legfontosabb kérdéseiről beszélt, s reálisan éri ékelte Oj eredményeiket Az á Haluk felvetőit problémák megoldasa tőlük is függ — ugyanakkor, egyes, javaslatok megvitatásához kérik az állami és társadalmi szervek támogatását. A kongresszus résztvevői a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, személyesen Kádár Jánosnak küldött/ levélben .kifejezték: szövetségük sajátos lehetősegeivel élve mozgósítja' a horvát, szerb és szlovén nemzetisegü dolgozókat a szocialista építésre. a: MSZMP XII. kongresszusán elfogadott halarozatok megralositására. A jövőben is hozzájárul a Szocialista társadalmi • gyseg eróstlesehez, hazank epilesehei. A kongresszus elfogadta a beszámolót," s a határozattervezetet és egyetértett az alapszabály módosítására tett javaslatokkal, majd megválasztotta a szövetség 69 tagú országos választmányát, amely titkos szavazással megválasztotta az elnökség tagjait. Az elnök ismét Rusz Márk, a főtitkár újra Mándity Marin. Az újonnan választott elnökséget Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes köszöntötte. Beszédében kiemelte. hogy a kongresszus hozzájárult a szocialista egység erósi Leséhez.