Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-27 / 280. szám

Mo . « 'A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * é • c ' IC) MM ISZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 73, évfolyam 280. -ím 1983. november 27., vasárnap Ára: 1,40 forint Siepptúra SzéiihidrogéR-kulatás a szegedi medencében B iztosítani kell az alapellátás zavartalanságát, az olcsó termékek kínálatát, az áruellátás színvo­nalánál: megőrzését... javítani a peremkerü­letek kereskedelmét... gondoskodni arról, hogy az élelmiszerboltokban nyitástól a zárásig teljes legyen a választék ... A ruházati szakmában fokozottabban fi­gyelembe kell venni a differenciált keresletet, a mé­retválasztékot ... A kereskedelmi osztály imperatí­vuszokkal teletűzdelt idei célkitűzéseiből — a rövid idézet ellenére is kiderül — senki sem mondott le arról, hogy jobb legyen közérzetünk vásárlási ügyek­ben. Ezzel szemben azt olvasom a szegedi népi ellen­őrzés legfrissebb jelentéséből: átmeneti hiány volt ét­olajból, sörből, teából . .. Bosszankodhattunk, mert a zárás előtt és a hétvégeken nem kapható friss ke­nyér, tej és néhány tejesáru. Gyakran a kedvünket szegte a bolti kisasszony mosoly nélküli válasza, nincs férfi- és gyérmekzokni, női pamutalsó, harisnyanad­rág, lánykacipő. Néhány magánépítő tiszta ideg lett, amikor azt hallotta, kis méretű tégla, cserép, ablak, gerenda majd máskor érkezik. A krónikus tégla- és cseréphiány miatt többen tanúk előtt kijelentették, ha mégegyszer kellene, nem látnának hozzá otthonuk alapozásához. A népi ellenőrzés több hónapos vizsgálatából az is kiderült, bővült a hiánycikkek száma, hétről hétre terjedelmesebb az a lista, ami vásárlói közérzetünket mérgezi. Biztosan felötlik minden olvasóban — emlékezve a bevezető sorokra, a kereskedelmi osztály irányel­veire —, hogy kinek a készülékében van a hiba. Ta­lán a kereskedelem irányítói rosszul mérték fel a helyzetet és magasra emelték a mércét, amikor meg­fogalmazták a zavartalan ellátás követelményeit. Vagy: hirtelen annyit változott a gazdasági helyzet, hogy a jó vásárlói közérzetnek megszűnt volna társadalmi ga­ranciája? Egy felelős testület, így a NEB véleményét is tol­mácsolom, amikor megpróbálok a kérdésre választ adni. Egyértelmű dolog, hogy az importkorlátozások miatt nincs okunk örömre, hiszen szűkül az áruválasz­ték és a hazai iparvállalatok alapanyaghiánnyal küsz­ködnek. Ezért bizonyos területeken a nehezebb gazda­sági helyzet menlevele lehet az eltűnt áruknak. Am az egész kereskedelem alibiként nem teheti kirakatba ezt a magyarázatot. Amint a külkereskedelmi minis.z­ter televíziós interjújában elmondotta, sajnos nagyon sok vállulat mulasztását, kényelmességét, s az ebből fakadó áruhiányt a megváltózott nemzetközi helyzetre vezeti vissza — úgy érvényes ez a kereskedelem fo­gyatékosságaira is. Fekete-fehéren kimutatható, hogv a mennyiségi és választéki gondok egv része a boltok óvatos meg­rendelésére és az ipari szállítások lemaradására vezet­hető vissza. Nem kér az üzletvezető elég teiet, ezért az hiánycikk néhány órával a zárás előtt. Nem kér­nek megfelelő mennyiséget húskészítményekből, ezért rossz a kínálat. Általános gond. hogv a megrendelé­sek elvesznek az adminisztrációs útvesztőben, magya­rán szólva, hosszú időbe telik, míg egv-egy áru az üzletbe érkezik. Ezért nagyon tetszik a szakemberek­nek .az az ötlete, hogv a kereskedelem slepptúrákat szervezzen. A bizarr hangzású fogalom azt jelenti, a hét végén és hét elején a nagykereskedelem üzletkö­tői járják végig a boltokat, mérjék fel. mi tűnt el a pultokról, és a legközelebbi fuvarral szüntessék meg a hiányt. E gv kis rosszmájúsággal azt is állíthatom, hogy nem mindegyik kereskedő szomorkodik a vá­sárlóval a nincs miatt. Van. aki úgv érzi, most jött el az ő konjunktúrája, és a hiánylistát mestersé­gesen gyarapítja. A kurrens árukat csak a pult alól adja. így egyre többen sürgetik, a külső és belső el­lenőrzés szigorúbb legyen. Szükség lenne a nagyobb közfigyelemre, mert nem javult a fogyasztói érdekvé­delem és az árdrágítások, vásárlói megkárosítások szaporodnak. Szó nélkül nem lehet lenyelni azt a bé­kát. hogy a kis tégla elosztását enyhe túlzással a „fu­varosok szindikátusa" irányította, néhány TÜZÉP-ve­zető társaságában. Felvásárolták a téglajeeveket és felárral továbbadták. 'Igaz, ennek a tranzakciónak a jutalmát hamarosan többen elnyerik a szegedi bíró­ságon. iA sörösök is ítéletre várnak. Néhányan a kőbá­" nyal hiánvát és népszerűségét k'használva. szép hasz­not zsebeltek a busás feláron Néha az ember kénv­elen savanyú képet is vágni, különösen, amikor mes­:udia. nyáron nagvon sok üzletben a másodosztályú •itromot első osztályú áron vette . . Halász Miklós Túlteljesítették föladataikat — Száz kilométer fúrás a föld mélyébe A kismezők sem érdektelenek — Külföldön is dolgoznak A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzeme 1965-ben ala­kult nieg. Főhadiszállásuk Kiskundorozsmán volt, ahol barakkokban, ideiglenes épü­letekben helyezkedtek el. Akkoriban legfőbb munka­területük az algyői medence volt. Közel ezer kutat fúr­tak, mélyítettek, alakítottak ki azóta. Majd egy igen ér­dekes kutatási terület követ-' kezett, hiszen •Szeged város lakott részei alatt kellett megvallatniuk a föld mélyét. A fúrótornyokat Móraváros­ban. illetve a Tisza folyó új­szegedi oldalán állították föl: technikai, technológiai megoldásuk is újdonságnak számított nem csupán ide­haza. hanem világviszony­latban is. A fúrótorony tal­pától két és fél kilométer távolságra jutottak el, mivel ferdére állították a „puska­csövet". Módszereiket elis­meréssel nyugtázták a kő­olajkutató szakma berkeiben. Az idén is a kőolajkutató szegedi dolgozói szép ered­ményeket értek el. Az üzem vezetője úgy mondja, hogy az üllesi mező „lehatárolá­sát" is befejezték. Sokan em­lékeznek még a kőolajkuta­tók családjában a hajdani rekordokra. Voltak kima­gasló eredményék, a laiku,­sok és a kívülállók ugyan nem jegyzik, de a fúrósok szakemberei nagyon is fi­gyelik, hogy milyen gyorsan vallatják a föld- melyét. Nyilvántartanák Európa-, sőt világrekordokat ís. Akik figvélemmel kísérték a sze­gedi medence történetét, ta­lán emlékeznek rá, hogy Vad János főfúrómester munkatársaival az algyői medencében nem hivatalos világrekordot ért el. Minden bizonnyal nem ezért, hanem sok évtizedes odaadó, kitűnő munkájáért kapta meg a főfúrómester az Állami dí­jat. A majd húsz évvel ezelőtt kezdődött algyői kutatómun­ka .technikája és technoló­giája természetesen sokat fejlődött és nagyot változott. Egyetlen példa illusztrálja ezt: 15 évvel ezelőtt egy ,há­romezer méter mélységű fú­rást 150 nap alatt végeztek el. Manapság erre a fele idő is elegendő. A napokban hallottuk, hogy a Kőolajku­tató Vállalat szegedi üzeme már teljesítette az idei esz­tendőre meghatározott fel­adatait. Az üzemvezető el­mondta, hogy igen jó ered­ményeket értek el a kiskun­dorozsmai mezőben. Öröm­mel nyugtázták, hogy az ott levő rétegek ..etázs magas­sága" ía szénhidrogénanya­gokat tároló rétes lenti ma­gn-sáea) igen előnyös, bár különleges technológiai mód­szereket igényel a szakem­CStPufforgcftlmi A Belkereskedelmi Mi­lisztérium áruforgalmi je­entése szerint a kiskereske­Vtam 10 hónap alatt 156, uiárd fnrin' értékű áru" . rtékesített, ez folvóá ak­4 százalékkal, össze vason­•' )ló árakon pedig 0 2 s*á "ékkal több, mint a múlt •v azonos időszakában. Ezen belül egyedül az élelmisze­rek és élvezeti cikkek for­galma növekedett mind fo­lyó-, mind változatlan ára­kon, a vendéglátás és a ru­házati kereskedelem össze­hasonlítható árakon keve­sebbet, a vegyes iparcikk­kereskedelem pedig ugyan­annyit értékesített, mint ta­valy ilyenkor. Mindemellett az első 10 hónap forgalma nind folyó-, mind változat­tan árakon több a tervezett­nél. A tíz hónapon belül októ­beri »mérsékelt volt az élelmiszerek és élvezeti cik­kek, valamint a ruházati ter­mékek forgalma. A vegyes iparcikkek iránt azonban az. előző hónapokhoz hasonló­an élénk volt a vásárlók ér­deklődése. Az élelmiszer-ellátás ok­tóberben is alapvetően ki­elégítő volt. Sertéshúsból és húskészítményekből is meg­felelő mennyiség állt a vá­sárlók rendelkezésére, mar­hahúsból azonban helyen­ként adódtak hiányok. Jó volt a kínálat zsírból és zsírszalonnából, viszont > láma margarin és a napra­forgó-étolaj időnként hiány zott az üzletekből Nem tud­ta az ipar a kellő választé­kot biztosítani a kereskede­lem számára sajtféleségek bői és savanyított tejtermé­kekből sem. A szabadpiaci árak az eiőző évhez képiest viszont átlagosan valamivel több mint 11 százalékkal magasabbak voltak a tava lyinál. berektől, hogy ebben a me­dencében biztonságos mun­kát végezzenek. Tudniillik e térségben igen nagy a réteg­nyomás (a szokásosnál 60 százalékkal magasabb). A dorozsmai kutatási terület jő eredményeit élősegítette a'.z új technika és technológia, és az az új értékelési lehe­tőség, amelyet modern be­rendezésekkel tudtak még­valósítani. Az ÜSA-ból vá­sárolták a DRESSER-atlasz geofizikai lyukvizsgáló be­rendezést. Ennek segítségé­vel geofizikai, geológiai és rétegtani adatokat oly pon­tosan és precízen lehet ki­mutatni. amilyet ez ideig nem tudtak. E berendezések segítségével újraértékelték a mező paramétereit és áz újabb fúrások eredménye­ként sokkal jelentősebb kő­olajtartalékokat tudtak föl­tételezni. Környékünkön általában 3000 méter. mélységre fúrnak a kőolajkutatók. Az előbb említett dorozsmai .térségben már három kutat át is ad­tak a termelőknek, s meg­nyugvással közlik, hogy a kutak naponta 100 köbméter kőolajat hoznak a felszínre. A kőolajkutatók tevékeny­sége sokoldalú. Nemcsak az átlagos mélységeket vallat­ják, hanem úgynevezett mélyfúrásokat is végeznek. Egy ilyen fúráson dolgoz­nak jelenleg Üllés és Kis­kundorozsma déli határán. Az a céljuk, hogy a két me­ző közötti összefüggést tisz­tázzák. A szomszédos terűle­teken is aktívan dolgoznak a ' kőplajfeltárók, -hiszen 'ugyanazt vallják,, mint a közgazdászok, hogy ha „neon csurran, akkor csöppen''. Rúzsa és Forráskút térségé­ben három kutat adtak át a termelésnek. Arra is büsg­kék, hogy a jó technika és technológia, a szakértelem és a fegyelmezett muhka eredményeként nagyon ke­lés időt kellett elfecsérelni­ük üzemzavarok elhárítására vagy műszaki hibák kijaví­tására. Megtudtuk a Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének vezetőjétől, hogy környeze­tünkben 18 berendezéssel dolgoznak. Ebből hat fúró­torony, 12 pedig kútvizsgáló berendezés. A fúrótornyok november közepéig kereken 100 ezer méter fúrást végez­tek el. A szakemberek büsz­kék arra, hogy egy fúróbe­rendezés teljesítménye 18 ezer méter volt. Az ilyen eredményt nemzetközi szin­ten is magasra értékelik. A 12 kut vizsgáló berendezés feladata: a kutatási ptíntók tisztázása, a feltáró pontok bevizsgálása, valamint a már termelő kutak karban­tartása. Ezek a berendezések és a .velük dolgozó szakem­berek összesen 220 kútmun­kálatot végeztek el. Ebből 27 feltáró • tevékenység- volt, vagyis ennyit adtak át "a termelőknek. A szegedi üzemben ezer ember dolgozik, Háromne­gyedrészük kutatási munkát végez, egyharmadrészük ja­vítási és szervizmunkákat. Egy-egy kút fúrásának ára nem is olyan csekélység, hi­szen a dorozsmai . mezőben például 20 millió forintba kerül „megnézni', hogy 3— 4 ezer méter mélységben van-e szénhidrogén-előfor­dulás. A Kőolajkutátó Vállalat­nak négy üzeme van ha­zánkban. A cég nemcsak idehaza vallatja a föld mé­lyét, hanem exporttevékeny­séget is ellát, fúrási és kút­vizsgáló munkákat végeznek négy berendezéssel Irakban, Görögországban és Tunéziá­ban. A kőolajkutató szakem­bereket megfizetik. Igaz. hogy nehéz és férfias mun­kát végeznek. A szegedi me­dencében dolgozók átlagfize­tése meghaladja a hétezer forintét, s azt' már aligha kell hozzátenni, hogy a kül­földön dolgozó olajbányá­szok mily szépen keresnek. G. I. Elsősük a tanműhelyben Folyamatosan bővül a szegedi 600-as Ipari szakmun kásképző intézet repülőtér melletti tanműhelyblokkja. Leg­utóbb a mechanikai mérőlaboratórium készült el, a mos­tani tanév elejétől (olyik itt tanítás (bal (első kép). A vasipari szakmák alapképzésének része a hegesztés meg­tanulása. A hegesztőmühelyben két hetet töltenek a maj­dani lakatosok (jobb (első kép). A villanyszerelők is az első évet az iskola műhelyeiben töltik (alsó kép). A má­sodik évben már különböző vállalatoknál (olyik a gya­korlati oktatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom