Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-24 / 277. szám

Csütörtök, 1983. november 24. 3 államtitkári látogatás Tegnap délelőtt dr. Komocsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára a megyei pártszékházban fogadta dr. Kapo'.yi László ipari minisztériumi államtitkárt, aki rövid muukalátogatásra érkezett Szegedre. A minisztérium irányítása alá tartozó Csongrád megyei vállalatok helyzetéről, munkájuk értékeléséről folytatott megbeszélésen részt vett Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke is. Saját szerviz, gyors javítás A szegedi Agroker Vállalat a Bajai Kukoricatermelési Rendszerrel közösen gazdasági társulást hozott létre. A működését most megkezdett társulás feladata a vállalat által forgalmazott, valamint a termelési rendszer partnergazdaságainak tulajdonában levő traktorok, kombájnok s egyéb gépek garanciaidőn túli átalánydíjas javítása. Természetesen a jótállási vagyis a garanciális szervizt is elvégzik. Az átalánydíjas javításra igényt tarló üzemek szerződést kötnek a vállalattal és meghatározott átalánydíjat fizetnek. Ennek ellenében karbantartási, műszaki ellenőrzési technológiát kapnak. amit kötelesek betartani, egyébként ez saját érdekük is. Ha mégis meghibásodás következik be. akkor az új szerviz szakemberei — lehetőleg a helyszínen — gyorsan elvégzik a javítást Mindehhez a megfelelő alkatrészbázist már korábban megteremtették. A saját szerviz kialakításával magas színvonalú javító szolgáltatást nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek. A cél a gépek üzembiztonságának fokozása, amj kedvezően befolyásolja a termelés hatékonyságának növelését. A vállalat szegedi központjában működő társulás jövőre Hódmezővásárhelyen, az Agröker ottani telepén központi műhelyt rendez be a belső javítások elvégzésére. Á munkásegyéniség MÉSZÖV-küldöttek tanácskozása Alkalmanként a nagyobb közösségek is számot vetnek az eltelt esztendőkkel, s újra vázolják a jövőbeli tennivalókat. A tervgazdálkodás folyamatossága kívánja, hogy így legyen. Ennek jegyében tartottak tanácskozást tegnap. szerdán Szegeden a Fogyasztási Szövetkezetek telek: Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője, akárcsak Ocskó Imre, a MÉSZÖV elnöke, azt fejtegette, hogy a szövetkezetek nem élnek kellően a hatékony ellenőrzés módszerével. Emiatt is történhet meg, hogy munka fontosságáról, említvén, hogy a kis mulasztások sokszor okozhatnak hatalmas károkat Véleményt mondtak a takarék- és a lakásszövetkezetek munkájáról. Dr. Paukovits Tiborné, a SZÖVOSZ főosztályvezetője a kongresszusi határozatok végrehajtásáról beszélt. Darázs József, a a „12 százalékos alkoholfoCsongrád megyei Szövetségé- gyasztás-csökkenést" ezekben nek küldöttei. Az újszegedi a kimérőkben „bepótolják", sándorfalvi fogyasztási szótanácsi oktatási és tovább- Kifogásoltak a fölszólalók, vetkezet elnöke többek köképző központban rendezett hogy az ' ételek választéka összejövetelen az áfészek, ta- nem bővült a szerződéses üzkarék- es lakásszövetkezetek letek és más üzemelési móképviselőit Scmidt Józsefné, dok bevezetésével. Arra is a MÉSZÖV elnökhelyettese fölhívták a szövetkezetek fiköszöntötte, majd az írásban gyeimét, hassanak oda, hogy kiadott anyagot vitatták meg. ezek a jó kezdeményezések . A fogyasztási szövetkezetek ne legyenek néhány ember VI. ötéves tervidőszakra szó- munka nélküli meggazdagoló feladatainak időarányos dúsának elősegítők teljesítését dokumentálta az összegezte a elnökség beszámolója. A észrevételeket a megyei párthozzászólásokból kiderült, bizottság' "képviseletében zött az előbbre jutás lépcsőfokait említette hozzászólásában, Szabó Tibor pedig a takarékszövetkezetek gondjaiból merítette fölszólalása témáját. Kifejtette, iiogy BZ elmúlt években 35—40 szabály változott, s aki nem pénzügyi szakember, nehezen ismeri ki magát bennük. A fölhalmozott szövetkezeti mozgalom egészét jellemezve, említette a mórahalmi takárékszövetkohogy helyesen ítéli meg a testület az elmúlt két és fél esztendőt. Érvényesültek a fogyasztási szövetkezetek IX. nyugtázta a szövetkezeli kekongresszusán elfogadott reskedők munkáját Figyeirányelvek határozatok. Eh- lemmel a már szinte állandóhez segített, hogy az ágazati suló gazdasági szorításokra, választmányok tervszerűen a szövetkezetele difíerenciáFaragoné Szabó Margit. Mint zet küldötte, hogy a válaszemlítette, a végrehajtó bi- tott testületek munkájában zottság nemrég, elismeréssel sokszor föllelhető a formalitás. A takarékszövetkezetek munkájáról tájékoztatta a résztvevőket Ördögh Antal, a tápéi és Molnár Imre, az algyői takarékszövetkezet és ebben szerepet küldötte, az irányítók alkai- Az észrevételekre, fölvetéügyintézö szervezet szaktana- mazkodási képessége és kész- sekre Ocskó Imre, a MÉSZÖV működtek, akárcsak a nő- és lódtak, az ifjúsági bizottságok. Az játszik cs-aival és a szövetkezeteknél a helyszínen is segítette és ellenőrizte a munkát. Említette a beszámoló, hogy a tagok „anyagi erejét" még nem sikerült teljesen a szövetkezetek hasznára fordítani, bár ennek már kedvező jelei mutatkoznak. Az egy főre jutó részjegy átlagos értéke 325 forintról 372 forintra emelkedett. Az átlagosnál többet jegyeztek a kisteleki, mórahalmi, szegedi és a szöregi tagok. Az áfészek összegzése szerint a községekben, kistelepüléseken a kereskedelmi ellátottság színvonala kiegyensúlyozottabbá vált. Bnvült a korszerű táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek választéka. Sajnálatos módon, gondot okozott az olcsó termékek kínálata, éppen az árualap szűkös volta miatt. Különösen sok szó esett a tegnapi küldöttközgyűlésen a vendéglátásról. Általánosságban megfelelően alakulak a bevételek, ezért az észrevételek inkább a minőséget és a választékot kifogásolt/-.. Nem is csoda, hiszen r.aponta -öbb mint 25 ezren ülnek ebédlőasztalhoz > szövetkezeti vendéglökben, ,'uk előre .befizették a ráilót Sőt, aki nem a venjglőben ebédel, az is hallhat jót is rosszat is az ennivalóra. hiszen az adatok szerint 64 ezer kisdiák közül 10 ezer 390 a szövetkezetekhez fizetett be. A szerződéses és más üzemelési formában bérbe adott üzletek munkájáról is hangzottak el hangsúlyos észrevésésre. A megyei pártbizottság munkatársa szólt még a beelnöke reagált a kiútkeresés jegyében . Ezután a küldöíszámolóban is terjedelmes tek meghallgatták a fontorészt elfoglaló vagyonvédelmi sabb jövő évi tennivalókat. Szabadkai küldöttség Szegeden A

fogalom még abban az időben ragadt meg bennem, amikor a háborúból, a hadifogságból, a lágerekből hazatérők kipakolták hátizsákjukat, mindenféle maguk fabrikálta tárgyat: hamutálcát, gyújtót, vasvirágot, cigarettadobozt, képkeretet kotorászva elő. A család ámul: lám, mennyi gyönyörűség varázsolható a puska- és úgyúgolyóhüvelyekből, repeszdara'ookból. s mindent szinte puszta kézzel, ügyességgel. „Ennek aranykeze van" — mondogatták a rokonok, ismerősök, s e botcsinálta mesterek érezték, érezhették az alkotói öntudatot, vagy — a tárgyhoz illőhben — az ezermesteri, fabrikálúsi büszkeséget, általánosabb szóhasználattal: a szakmai öntudatot. Szakmai, szakemberi öntudat. Olyasmi ez, ami valószínűleg azóta, vagy még korábbról létezik, hogy bármily szakmáról, szakemberről egyáltalán beszélhetünk. Megvolt akkor is, amikor pedig jól tudtu a munkás, hogy ügyességével, tudásával a tőkés zsebét dagasztja, és mégis: „kezes állattá" tette a gépet, megszelídítette az anyagot, mert nehéz lett volna máSként dolgoznia! Erről az időről hallottam egy idős esztergályostól a történetet: .Huszonhatban elküldött a gyáros, szaladj, fiam, hívd csak Ivánczi urat! Mondd meg, hogy laposmenetet kell bevágni, megfizetem. Május elseje volt. szaladtam egyenest a Ligetbe... Jött is Ivánczi: konflis, kéménvkalap, ünneplő, a ló nyakán meg perec. De nem akármilyen. Méteres .sósperec... Át se öltözött, bevágta a menetet és ment vissza a Ligetbe. Szó sincs itt valamiféle békebeli, családias munkás-tőkés viszonyról, de még estik Ivánczi úr naiv úrhatnámságáról sem. Egyszerűen annyit jelez a történet, hogy a tőkés, de a magára adó munkás is tudta, mennyit ér valóiában a jó munka. Egy másik — csepeli — történet szerint annak ideién az öreg Weiss Manfréd sem azért beszélgetett ütemes rendszerességgel legjobb szakmunkásaival, mert nagy demokrata volt, csak mert tudta, számolt vele, mitől fiadzik a pénz, S hogy ebben mekkora szerep jut a gyáróriás különleges képességű szakmunkásainak. Akik a korszerű technika fetisizált bűvkörébeh gondolkodnak, csak legyintenek erre: ugyan, hol vagyunk már atitól a világtól, hiszen az úgynevezett aranykezű szakik ideié visszavonhatatlanul leiárt, kiszorítják 'őket a még több aranyat érő gépek. De így van-e valóban? A közelmúltban, egyik szerszámgépgyárunkban munkásokkal beszélgettem erről: „Jöjjön, nézze ezt a masinát" — mondta egyikük, s tükrösen csillogó, nikkelfelületű géphez vezetett. Mikroszkópcsőhöz hajoltunk, a mélyén leheletnyi mozdulatokra is ugrált a kék hajszálkereszt: ezredmillimétereket mért. „Ilyeneken dolgozunk — folytatta —, koordinátaesztergák ezek, mindegyik sok milliót ér." Ököl nagyságú alkatrészt mutatott: „önmagában egy kis kertes ház..." Később egy gépóriásnál álltunk meg. „Londonból hozták, sok millióért, de — ki tudja, miért — nem gondoltak rá, hogy a szerződés szerint az angol szerelő eljön, garanciával beállítja. Eltöm egy tárcsa. Várták, amíg új érkezik, s nem kérdezték tőlünk: mi mit szólunk hozzá. Műszak után, társadalmi munkával összebütyköltük azt a tárcsát." A példák azt szemléltetik: bármily fejlett a technika, a jó munkás nem nélkülözhető. Igaz, a tudomány, a technika valóban egyszerűsíti, automatizálja, ellenőrzi a munkafolyamatokat, de közben — más vonatkozásban — bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé is teszi a termelést. Az iparilag fejlett országokban nem csupán a betanított gépmunkások száma, szerepe nő, de a magasan képzett szakmunkásoké, szakembereké is. Láttam számítógépet, amely az alacsony színvonalú kezelőszemélyzet miatt jó ideig szinte az egyszer-* egy színvonalán működhetett. A kormány számítógépprogramja egyszerre és azonos nyomatékkal hangsúlyozza az új gépek gyártását, vásárlását, s a szakképzést. S

a közgazdasági irodalomból, de a gyakorlatból is jól ismert tény, hogy egy-egy új beruházás hatékonysága távolról sem csak az alkalmazott technikától, s az értékesítési körülményektől függ, de legalább ilyen mértékben az új technikát irányító emberektől is. Mégis, lépten-nyomon tapasztalni, hogy nem dolgoznak folyamatosan, vagy elég hatékonyan a sok-sok millió forintért vásárolt gépek, gyárak, mert elhanyagolják a munkaerő tervszerű, időbeni felkészítését, szinte kizárólag arra ügyelnek: van-e, lesz-e elegendő munkaerő, nem pedig arra; milyen az. A mindenhez értő. vállán szerszámosládával vándorló aranykezű mesterember típusa valóban kiment a divatból, és ha szükség van is rá néha, nevetséges lenne századunk szakmunkásjelképének tekinteni. • Csakhogy: az „aranykezet" a számjegyvezérlésű szerszámgépeknél, az automata gépsoroknál sem nélkülözhetjük. Föidesi József Közlekedési dokumentumkiállítás A Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának meghívására tegnap, szerdán délelőtt Szegedre érkezett a Vajdasági Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szabadkai Községi Választmánya delegációja, dr. Dulity Joszip választmányi elnök vezetésével. A küldöttséget — amelynek résztvevői Ábrahám József. a VSZAT Népfelszabadító Háború Harcosai Egyesületeinek Szövetsége községi bizottságának elnöke, és Polyákovity Éva, a választmány elnökségének tagja — dr. Berencsi György, a népfront városi elnöke fogadta. Ott volt Oláh Miklós, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és Hofgesang Péter, a népfront városi alelnöke. A köszöntő szavak után Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront Szeged városi bizottságánál* titkára tájékoztatta a vendégeket a háromnapos szegedi programról. Beszélt a város társadalmi, gazdasági életéről, valamint a népfront munkájáról. A szabadkai vendégek a i kora délutáni órákban el' látogattak a szegedi váro„Szeged közlekedési érdekeinek előmozdítására irányzott áldozatkészségünkről tettünk tanúbizonyságot, amikor a közóhajtásnak engedve kiállításon bemutatjuk városunk tömegforgalmának legombol.yitását, közlekedési intézményeinek alakulását, jövőjét" — ezzel a talán meglepő, szóhasználatában régebbi korokat (századeleji dokumentumokait) idéző szöveggel jelentek meg Szeged utcáin azok a plakátok, 'melyek a Technika Házába invitálják az érdeklődőket. A tegnap megnyílt kiállítás sem a szokványos, a bármikor nyilvánosságra hozható dokumentumgyűjtemények fajtási kórházba. Itt dr. Bánfal- iából való — hiszen különös vi Géza igazgató főorvos és | aktualitása és funkciója van. dr. Csergő Tibor, a városi libuszok közötti munkamegosztás ésszerűsítésére, a gazdaságosságra, a kényelemre — s még megannyi szempontra — figyelő vizsgálódás hátterébe táblázatok, hálózati rajzok, utasszámlálási adatok révén pillanthatnak be a kiállítás látogatói, s azok az érdeklődők, akik a Technika Házában ma, csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődő szakmai vitán is részt vesznek. A Technika Házába egyébként azoknak is érdemes ellátogatniuk, akik csupán utasszemmel figyelik Szeged tömegközlekedésének alakulását. A szervezők ugyanis a múlt tárgyi dokumentumait is felvonultatják, hangsúlyozva ezzel a városépítés, s azon belül a tömegközlekedés folyamatos voltát — erre utalt megnyitójában dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese. A kiállítás első vendégei között ott láttuk Berta Istvánt, a városi pártbizottság titkárát, s a városi közlekedésben érdekelt társintézmények és -vállalatok képviselőit is. Miskolctól Pécsig, Győrtől Debrecenig sok érdeklődőt vonzott a szegediek programtervének bemutatója — ö^ hát az a tény, hogy Szegedet a döntések előkészítését* bevonják a legszélesebb nyilvánosságot, meg is érdemli a megkülönböztetett figyelmet. tanács egészségügyi osztályának vezetője fogadta és kalauzolta a delegáció tagjait. Ezt követően Benes József grafikusművész és felesége, Gerle Margit keramikusművészek látták vendégül a szabadkai küldöttség tagjait. A szabadkai vendégek szegedi programja ma, csütörtökön folytatódik. Azokat az ajánlásokat tárja Szeged szakmai és érdeklődő közvéleménye elé, amelyek a városi tanács, a Délterv és a két közlekedési vállalat „műhelyeiben" már régóta foglalkoztatják a szakembereket, s amelyek végül is napjainkban fogalmazódtak meg — konkrét útvonalak, hálózati változtatások, szerepkör-átcsoportosítások formájában. A villamosok, autóbuszok és troHazaérkezett Jugoszláviából a megyei pártbizottság deSeiácIéia A testvérmegyei kapcso- Tartományi Bizottságának latok alapján hétfőn Jugo- /endég^ként tanulmányozta szláviába utazott a megyei a Vajdaságban folyó éoítőpártbizottság háromtagú de- munkát, és az együttműkölegációja. A küldöttség —1 dés továbbfejlesztésének leamelyet dr. Koncz János, a hetőségeiről tárgyalt. A memegyei pártbizottság titka- gyei pártbizottság küldöttra vezetett — a Vajdasági sége tegnap, az esti órákban Kommunisták Szövetsége érkezett haza. A század elejének és végének tömegközlekedési hálózatáról tájékozódhatnak a kiállítás nézői