Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

4 Péntek, 1983. novemíer tlfc Koncert a Nemzetiért ..Karácsonyi December 2-án a Budapest Sportcsar­nokban nagyszabású gálaműsor lesz a Nök I-apja szerkesztőségének rendezésében. Az est teljes bevételét az épülő Nemzeti Szín­ház számlájára fizeti be a szerkesztőség. A koncertet érdemes meghallgatni, hi­szen a parádés műsorban művészeti éle­tünk neves egyéniségei lépnek fel — Sass Szilvia, Kocsis Zoltán. Simándi József. Toinay Klári, Gobbi Hilda. Lukács Sán­dor. Melis György. Mészöly Katálin. Gei­ger György. Műsort ad a Gvőri Balett Markó Ivánnal az élen. Koródi András vezényletével a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. A műsor vendége László Endre. Máris nagy az érdeklődés az est iránt. Számos budapesti jegyirodában és a Nők I^ap.ia szerkesztőségében (postacím: Nők Lapja. Budapest 1961. Gálakoncert, tele­fon: 340-944) vásárolhatnak jegyeket 250. 300. 350. 400 és 500 forintért. A jegy nem­csak az est meghallgatására jogosít, min­den vásárló műbőrbe foglalt emléklapot kap. Reich Károlynak a Nők Lapja fel­kérésére készített grafikáját, amely ma­radandó emlék lesz mindazok számára, akik a jegy vásárlásával hozzájárultak az új Nemzeti Színház építéséhez. A tovaillanó valóság háza H Magyar Színházi Intézet Ném rögzítheti szín, se terma: csak műfajidegen technika konzerválhatja va­razscsorbítással; leírni pe­dig szinte lehetetlen — ter­mészeténél fogva illanó va­lóság a színház. Mégis több évszázados vágy: megőrizni a múló pillanat nyomait, tárgyakban, dokumentumok­ban, írásművekben. Nem pusztán kegyelet, vagy gyö­nyörködés céljából, hanem a mindenkori élő színház kiteljesítéséhez kell a múlt, és kellenek a külországban felgyűlt tapasztalatok. Ezt az újjászületés reményében mindig tovaillanó valóságot őrzi a Magyar Színházi In­tézet. A „színházcslnálök*' és az e területen dolgozó esztéták valóságos Mekkája a buda­pesti Déli pályaudvar köze­lében álló intézmény, a Krisztina körúti, fehér hom­lokzatú, timpanonos épület első emelete. Éppen harminc eve alakult meg ott a Szín­háztörténeti Múzeum, majd fél évtized után társas in­tézménye lett, a Magyar Színház- és Filmművészeti .Szövetségnek, majd 1969-ben önállósult, s vette fel jelen­legi szervezeti formáját. Folyamatosan gyarapodott a könyvtár, amely jelenleg körülbelül 40 ezer drámát, kéziratot, rendezőpéldányt, és művészetelméleti kötetet öriz és bocsát az erdeklódök rendelkezésére. A hangtárban több mént 250 ezer méternyi magnó­szalagot használhatnak. a tárgyi emlékek és dokumen­tumok száma meghaladja a hatvanezret. Külön kategó­riát alkotnak -a szcenikai tanulmányok, dfszletrajzok, és makettek, kosztümtervek es kellékek. A kincsek kö­zé tartoznak a magyar szín­játszás nagyjairól készült festményportrék, s a szín­házépitészeti tanulmányok. Az. intezetben külön szíw­hazludós foglalkozik az an­gol, a német, a francia es az orosz nyelvterület színhá­zi jelenének kutatásával, dokumentuma i nak gyűjtésé­vel. Ezek mellett szekciót alakítottak a szerb, aromán, a cseh, a spanyol és más területeknek. Alig néhány hete nevez­ték ki a gyűjtő- és kutató­intézmény új igazgatóját, az irodalom- és színháztör­ténész dr. Herényi Ferencet. Tudományos intézetnél min­dig lassún érezhetők a vál­tozások, s ezúttal is csak hosszú beszélgetés ytán kör­vonalazódott az új szándék. — Kicsit erőteljesebben szeretnénk nyitni a közönség felé — mondta dr. Kerényi Ferenc. — Szeretnénk mi­nél több látogatót fogadni a Krisztina körúti épületben, hogy itt helyben bemutas­suk kincseinket. Ezzel pár­huzamosan egyre több kiál­lítást rendezünk színházak előcsarnokában és közműve­lődési intézményekben, sőt, ezeket az aViyagokat vándo­roltatni is akarjuk. Azt sze­retnénk. ha határozottabban hozzájárulhatnánk a tuda­tos közönség neveléséhez — folytatta Szobó István Igaz­gatóhelyettes. — Másik alap­vető funkciónk az élő szín­ház. az alkotók munkájának a segítése. Például, ha egy stihfibA draniaUug vagy rendező felkeres bennünket, mi készséggel tudjuk adni szinte bármelyik dráma be­mutatásával kapcsolatos fel­dolgozott anyagunkat: akár régi szereposztás, rendező­példány, színlap. díszlet, esetleg színikritika érdekli az alkotót. Ez a kutatóintézet olyan, akár a színház: élő és vál­tozó, változásokat tükröző. Mindössze néhány hónapja látott napvilágot a Világ­színház című saját folyóira­tunk. amely több korábbi kiadvány célját egyesíti. Egyelőre csak zárt körben terjesztik, de meg akarják teremteni a feltételeket ah­hoz. hogy a példányszám sokszorosára növelésével ki­léphessenek az „utcára". Másik, Ungarische Theater — Ungarische Drama (Ma­gyar színház — magyar drá­ma) című folyóiratukat már a nagyvilág is ismeri. Az intézet munkatársai­nak nehéz körülmények kö­zött kell eleget tenni fel­adataiknak. Pénz kellene. Mennyi? Körülbelül annyi, mint egy NB l-es sport­egyesület évi támogatása. Akkor könnyebben valósul­hatnának meg a tervek, amelyek közvetlenül segít­hetnék a színházi kultúrát. Ma még álom a videotéka, hogy a legizgalmasabb elő­adásokat képmagnóra rög­zíthessék s tárolhassák tanul­ságul, dokumentumként. A képmagnófelvételek kölcsö­nözhetők lennének, használ­hatnák közművelődési intéz­mények. besorolhatnák a klubmozihálózatba, és szala­gon juthatna el a színház­művészet azokra a telepü­lésekre. ahova legfeljebb egy-egy színész jut el csu­pán alkalmi előadóestre. Kriszl György áfész-udvar ..Karácsonyi áfész udvar" nyílik hétfőtől Budapesten, a Madách téri autóparkoló­ban. A különleges vásár pa­vilonban nyolc budapesti fogyasztási szövetkezet kí­nálja termékeiket, ünnepi ajándékcikkeit eladásra. A budapesti áfész-ek ugyan csupán mintegy 6 százalékos aránvban kép­viseltetik magúkat a főváros áruellátásában, ám készít­ményeik. gyártmányaik sze­repe ennél jelentősebb: a választék bővítését színesí­tését szolgálják. A most első alkalommal megnyíló vásáron a többi között a Horizont. Áfész bőr és mű­anvag divattáskái. strand­cikkei. a Hermes Áfész báb­figurái. karácsonyfadíszei, emellett különféle divatáruk, kötött sapkák, kesztyűk, fér­fiingek. ajándékcikkek, sze­repelnek. A boripari válla­latokkal együttműködve nagyszabású pezsgővásár is lesz. a Délpesti Áfész pedig különleges — külföldön ls keresett — újfaita édessé­get kínál eladásra. A szövetkezeti közös vál­lalatok kiveszik a részüket a határ menti áruforgalom­bői. a vásáron e termékek is kaphatók lesznek. A bu­dapesti áfész-ek ugyanis a társszövetkezetektől átve­szik az így beszerzett áruk egy részét. A többi között román gyerekruhák, kisbú­torok. jugoszláv édességek, osztrák piperecikkek között válogathatnak a vásárlók. A „karácsonyi áfész ud­var" december 21-ig tart nvitva hétköznaponként déli 12 órától este 7 óráig, szom­bat és vasárnapokon pedig délelőtt 10 órától délután 6 óráig. liba Tanyai változások Mondj uk-mondogatjuk. hogy változik a tanya. Nem úgy, ahogy előre megírták a változások receptjeit, hanem úgy, ahogy az élet diktálja. A vállalkozó tanya legfris­sebb korunk találmánya, ahogy magát a vállalkozás szót is az előző évek, hóna­pok dobták fölszínre. Bizo­nyos penzek befektetéséről van szó annak reményében, bogv gyorsan és megpúpoz­va térül meg. Tömegmére­tekben a libatartókat és a csirkéseket kell az elsők kö­zött említenünk, egy szeren­csés fölvásárlói és takarmá­nyozási egyezség a disznó­hizlalókat is elszaporította. Nem azokra gondolunk most akik maguknak hiz­laltak néhányat, és ötöt-tizet eladásra is, hanem azokra, akik már kizárólag ebből akartak megélni, és vagy si­került nekik vagy nem. Zákányszék határában most egy új tábla állítja meg az arra járót: építő­anyagot kínál eladásra Bol­dizsár Mihály, szabályos ke­reskedőként. Kétszer is ke­resem, mire otthon találom, addig eszembe jut, hogy egy kőhajításnyira innen új ta­nya épült, még készen sincs egészen, és a fönnálló tilal­mi rendeletek értelmében meg is büntették a gazdáját. Ha új házat építeni tilos a tanyán, akkor minek a ta­nyai építőanyag-kereskedés? Miből akaV ez az ember megélni? Vagy arra az egy­szerű tényre alapozza vállal­kozását, hogy akár tiloo. akár nem, mégis építenek? Mert valahol laknia kell mindenkinek, és némelyik ott szeretne lakni, ahol a legtöbb haszon terem szá­mukra. Az nem okoz meglepetést, Boldizsár Mihály aús tanyai származék, az vi­szont igen. hogy textiltech­nikumi végzettséget először gépipari technikummal fe­jelte meg, aztán elment ter­ménydaráló kisiparosnak. Azt mondja, darálósként jött rá igazán, hogy az emberi­ségnek jó sokáig lesznek még élelmezési gondjai'. jó lóra tesz tehát, ha beáll a libatenyésztők sorába. Meg­vették a tanyát, építettek mellé egv jó nagy libatele­pet. A vállalkozás olyan, mim a fénvképezés. az első tekercs mindig sikerül, jól sült el a libázás is. Tavaly aztán hu­zavona jobbra-balra, átve­szik, nem veszik, ebből meg­élni nem lehet, átváltottak a csirkére. Ez is hozzá tarto­zik a vállalkozáshoz: legyen képes lépni azonnal, ha lép­nie kell. Es akkor is, ha lép­nie lehet. Idén adta be a kérelmet, hogy építőanyagot szeretne árulni, és hamar meg is kapta az engedélyt. Abban bízik, vevője mindig lesz, ha téglát, cserepet, palát, ho­mokot, sódert, meszet, ce­mentet és épületfát kap. Azért bizakodik, mert n Tü­zépeken igen sokszor hiába kilincselnek az emberek — viszont ő is a TÜZÉP köz­vetítésével tud árut szerez­ni. ö nem osztályozza az embereket tanyaiakra, falu­siakra vagy városiakra, csak vevőt ismer, és igyekszik előre pontosan számolni. Megkérdeztük, miért bízik a sikerben, ha ugyanari árulja, amit a TÜZÉP? Ol­csóbban nem adhatja, dra­gábban se. Azt mondja, a szállítási költségek emelke­dése most az ő malmára hajtja a vizet. Aki erre jár, és itt is kap, nem megy be Szegedre, tehát útiköltséget is megtakarít, ki tudja, hányszor. A beremendi gyár­ból 109 forintért vesz egy mázsa cementet, ide szállít­ja, és 155 forintéri adja, mint a szegediek. Innen ház­hoz szállítani már sokkal egyszerűbb, a vevőnek tehát ez éri meg jobban. Ha a ve­vő kéri, ö maga vállalja a szállítást. Mindehhez persze gépek js kellenek: teherautó, kis traktor, markoló Azt is megkérdeztük, mekkora tő­kével kell rendelkezhie an­nak, aki ma építőanyaggal akar kereskedni. A tanya árát nem számítottuk bele, hiszen azt a libák kedvéért már évekkel ezelőtt megvet­te. Körülbelül félmillióra van szükség. Az eladható portéka ára számítása sze­rint hamar megtérülhet, a gépekbe fektetett összeg azonban csak évek múlva. Biztos, ami biztos, csirke he­lyett újra libát tartanak jö­vőre, a tégla, cserép és ol­tott mész mellett a liba ia'jó a háznál. A bolt csak januárban In­dul. Igaz, hogy az engedélyt hamar megkapta, de ahhoz későn, hogy erre az évre szerződést • kössön vele a nagykereskedő. Horváth Dezső Vízminőség Nem növekszik' tovább a került megállítani a víz mi­Dél-Dunántúl felszíni vizei- nőségének romlását. Az nek szennyezettsége, a ki- eredmény az új tisztítótele­bocsátott szennyező anya- oek megépítésének, illetve a gok mennyiségének kismé- meglevők felújításának kö­ceui növekedése ellenere sí- szonhetó. kertbarátoknak A bor kezelése A borok fejlődésük egyes szakaszaiban különböző mér­tékben zavarosak. Legjob­ban az új borok, közvetle­nül az erjedés befejeztével, amikor még telítve vannak szén-dioxiddal. A nagy tö­megű belső szén-dioxid­nyomás folytán lebegő álla­potban van a szőlőtermés­ből bekerült szilárd szennye­ződés, elhalt élesztősejtek, valamint az erjedés folya­mán kicsapódó anyagok je­lentős része. Az erjedés megszűntével csökken, majd teljesen megszűnik a szén­dioxidnyomás, a nehezebb fajsúlyú anyagok a gravi­táció folytán leülepednek, a bor többé-kevésbé meg­tisztul. A nagyobb méretű szilárd részecskék magukkal ragadják a kisebb részecs­kéket is, így hatékonyabb természetes öntisztulás kö­vetkezik be. Az önderülés mértékét befolyásolja a sző­lő egészségi állapota, minő­sége, a szőlő feldolgozásá­nak módja, az erjedés le­folyása és a bor összetétele. A tisztulás gyorsabb akkor, ha a szőlő egészséges, a túl­érés bevárása nélkül, a tel­jes érés állapotában szüre­teltünk, a szőlőfeldolgozás­nál a nagyobb részecskéket tartalmazó utóprésmustot külön szűrtük, az erjedés szabályos, nem vontatott volt, és a bor savtartalma magas. A természetes tisztulás előnyösen hat a bor fejlő­désére és stabilizációjára. Igen előnyös a további ke­zelhetőségre. másrészt a bo­rok mindenkori tisztasága szoros összefüggésben áll az illat- és zamatanyagok fi­nomságával. A zavaros bo­rok, illetve a zavarosíto anyagok rendellenes elválto­zás nélkül is fedik a bor aromaanyagait. A nagyobb fajsúlyú zavarositó anyagok leülepedve a hordó aljábafn összegyűlnek és sűrű seprőt képeznek. A kisebb részecs­kék azonban gyakran to­vább lebegnek a borban, ami már a bor illat- és aro­maanyaga kialakulásának nem kedvez. A borok első fejtését a beteg szőlő eseté­ben és a nehezen tisztuló boroknál minél előbb el kell kezdeni, míg a gyor­san tisztuló és egészséges szőlőből származó boroknál december közepén célszerű az első fejtést elvégezni. A fejtés lényege, hogy a bort egyik hordóból a má­sikba átáramoltatjuk. A fej­tés módját a borok állapo­ta határozza meg. Lehet nyílt fejtés, amikor a bort csapon, vagy gumicsövön. műanyag, vagy zománcos edénybe engedjük. innen szűrjük ismét hordóba. A félig zárt fejtés esetében a bort közvetlenül az üres hordóba fejtjük, ami a kis hordó esetében történhet úgy. hogy a borral telt hor­dót magasabbra emeljük az üres hordónál és gumicsö­vön átengedjük a bort. A teljesen zárt fejtést akkor alkalmazzuk, ha a borunkat el akarjuk zárni a levegő­től. Ebben az esetben szin­tén az a jó, ha kis hordónk van, amit az üres edény fö­lé tudunk emelni. A fejtő gumit a kifúrt dugóba tesz­szük, és a bort ezen enged­jük át. • A zártságot azzal'is fokozhatjuk. ha az üres hordóba a fejtés előtt széri­dioxidgázt vezetünk. Ha a hordónk nagy, a félig zárt, illetve zárt fejtést kézi szi­vattyúval végezhetjük el. Fejtés előtt e] kell végez­ni a törési próbát. mely­nek alapján meggyőződhe­tünk róla. hogy egészséges-e a borunk. A barna törésre való hajlamosság megállapí­tása végett az erjedés be­fejezése után de legkésőbb az első fejtés elő\t. minden hordóból, illetve üvegből ve­gyünk léi üveg bort — le­hetőleg színtelen üveget használjunk —, rázzuk ösz^ sze és tartsuk szobahőmér­sékleten, dugaszolatlanul 3— 4 napig. Ha a bor a felszín­től lefelé barnulni kezd. ak­kor barna törésre hajlamos. Ugyanakkor elvégezhetjük a fémes törési próbát is, amely abból áll, hogy fél liter bort. felmelegítünk 3— 4 percig 85 fokra, majd víz­csap alatt gyorsan lehűtjük. Hg a lehűtést követően a mintánk zavaros lesz, át­szűrjük. A lehűtött mintát dugaszolatlanul szobahő­mérsékleten hagyjuk 2—3 napig. Ha a mintánk zava­ros lesz, ez a fémes törés jele. Mindkét törési hajlam megfelelő kénezéssel meg­szüntethető. illetve, amíg szabad kénessav van a bor­ben. nem lép fel. Csökkent­hető a fémes, illetve barna törési hajlam a savtartalom növelésével is. Az alföldi borokra általában jellemző az alacsony savtartalom, kü­lönösen érvényes ez az 1983­as évre, amikor a napfényes órák száma magas volt, ez is csökkentette a savtartal­mat. Sajnos, a savtartalom megállapítására az otthoni körülmények között ninas mód, azt csak laboratórium­ban lehet elvégezni. A bor első fejtésekor a kénezés elmaradhatatlan művelet. A kénezés ma már hozzátartozik a rendes bor­kezelési művelethez. Helye­sen eljárva, elősegíthetjük a bor fejlődését, tisztulását, és megelőzhetjük a különböző boa-betegségeket. A ként te­hát a bor gyógyszerének tekinthetjük. Kénezéshez ál­talában a kénszeletet és a borként használjuk. Kénsze­lettel úgy kénezünk, hogy az üres hordóban, vagy a darabban levő borban vé­kony drótra felszúrva, be­lógatjuk a kénszeletet, me­lyet előzőleg meggyújtot­tunk. Ügyeljünk arra, hogv mindig a felső végén gyújt­suk meg, mert így lassab­ban ég és nem csepeg. A borkén kristályos. illetve por alakban kerül forga­lomba. A borként haszná­latakor előzőleg mindig fel kell oldani kis mennyiségű borban, mert ellenkező eset­ben összecsomósodva leülep­szik az edény aljára. Fejtés­kor a borkénoldatot részle­tekben adagoljuk, ha kész bort kénezünk, beöntés után az összes bort jól fel kell keverni. Az adagolás egyön­tetűsége, illetve a kénadag meghatározása végett cél­szerű megjegyezni, hogy egy gramm nem csepegő kénsze­let egyenlő 4 gramm bor­kénnel. Első fejtés alkalmával a nehezen tisztuló, lágy édes­kés borokat, a vörös és sil­ler borokat. a záptojásszagú borokat, a barna ' törésre hajlamos és barna törött borokat közepesen kénezzük. A közepes kénezésnél hek­toliterenként 4—5 gramm (1 szelet) kénszeletet ége­tünk el fejtés előtt a táro­lóedényben, vagy fejtés köz­ben 15—20 gramm borkénből készült törzsoldatot öntünk részletekben a borhoz. Fejtés után az üres edé­nyeket gondosan el kelj mosni,- a hordókat be íell kénezni, a szikkadást köve­tően, és csak ezt követően szabad a pincébe vagy kamrába. ászokra rakni. Minden esetben mossuk el a gumicsövet, illetve a lo­pót is. mert a mosatlan csö­vön vagy lopón a különbö­ző baktériumok megtelep­szenek. és a következő al­kalommal az egészséges borba juthatnak. Az első fejtéskor összegyűlt seprő pali ni, afőzésre felhasználha­tó. Természetesen a felhasz­nálásig az is gondozást igé­nyel. Hr. Tóth Mihály megyei fókertésa

Next

/
Oldalképek
Tartalom