Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

4 i Szerda, 1983. november 16. A Szépművészeti Múzeum (elhívása A Szépművészeti Múzeumból ellopott hét. nagy művészi értékű festmeóv mielőbbi visszakerülése a magyar nemzetnek. minden művésaetszeretó embernek szívügye, egyetemes kulturális érdek. Azért, hogv a képek — amelyeket a saitó. a rádió a televízió ismertetett — fennfnaradása. épsége biztosítva legyen és mielőbb visszakerüljenek a múaeumtw. s a nagyközönség újra gyönyörködhessen bennük, a Szépművészeti Múzeum főigazgatósága a nyomravezetőnek: annak. »ld a festmények hollétéről célravezető tájékoztatást ad. illetve azokat visszajuttatja. méltó jutalmat, ajánl fel. A bejelentéseket a Szépművészeti Múzeumban ezernél vesen, Írásban vagv telefonon — 439-336 — esetleg a rendőrségén lehet megtenni. (MTI) Szőlőoltványok A mátrai történelmi bor- lyi elárusító helyeken ls vidéken befejezték a ta.i megvásárolhassa az oltváegyik jellegzetes őszi muniká- nyokat. A Mátra kirándulói ját, a szőlőoltványok beta- ugyanis- mostanság gyakran karítasát. A vidék nagyolt- tesznek ilyen céllal kitérőt ványkészitő gazdaságai idén Abasárra. mintegy hatmillió, telepítés- . „ ... re alkalmas, gyökeres olt- 4 A ^zda8agok4 ,az ,dpn _ a vánvt termeltek. Ennek ,ermelokkel tol'tént elo7D<ps egyik felét belföldön értéke- egyeztetés alapján szervezsftik. a másik felét pedig ex- íekf az oltvanykeszitést portalják. A szakemberek B £elmér« figyelemreméltó véleménye szerint ebben az tapasztalata hogy a gazdaévben az időjárás kedvezett sagok es a kiskerttulajctonoaz oltványok gyökerer.tetésé- «ok «yaránt ismét a jol be. vált hagvomanvos szolofaiz megerosodeaehez. ígv takaf keresik. telepítik, Meg azok minősege minden te- növekedett az igény például kintetben megfelel a köve- a tramini, a hárslevelű. a leimenyeknek muskatottonel iránt, s valloA frissen felszedeti oltvá- zMianul nagyon népszerű az nyokat osztályozzák, csoma- olaszrizling és a .saszla is. golják. s folyamatosan szál- Az egri történelmi borvi-délítják az ország különbozo ken tovább folytatják a biborvidékeire. Az a busán Rá- kavért adó kékszőlőfajták koczi Tsz az iden Budapes- telepítését. Az idén ehhez is j kon. Gyálareten. s öt gyerten is berendezett egv olt- nagv mennvisegú gyökere* mekük közül a nagyobbakat I IRARUN VMITNLZNWN — _ ványlerakatot, s azt is lehe- olivanyt állítottak eiő tőve tette, hogy bárki a he- Mátraalján. Összhang a közösséggel Hivatás. elhivatottság, szenvedély, megszállottság a munkában, elkötelezettség, a világ arculatának átformálása és még sorolhatnám tovább az idevágó fogalmakat. beszélgetvén — összekötve a múltat a jelennel — Vörös Lajossal. Röszke község pártvezetőeégének titkárával, aki ugyanilyen választott tisztségben dolgozik az ottani Kossuth Tsz-ben is. Az út. amit megtett, mindegyre fölfelé ívelő, tarkítsa bár közben megtorpanás, kétség. kudarc. jobbításra lendítő számvetes. legvégül az öszszegezés mégis csak azt tükrözi: megérte. Szülei a felszabadulásig gazdasági cselédek FöldeáAlföldi népélet Győrffy István válogatott néprajzi tanulmányai Több mint három évtized- témakör, a tudományág egy- A cifraszűrről írt tanulnyi néprajzkutatói munka egy részterülete alapjan osz- many a hazai neprajzkutapub(ikáciÓ6 terméséből fél- lik fejezetekre. Elsőként a tás történetének ritka ezer oldalnyi válogatást ösz- népélet legelemibb területé- gyöngyszeme. Egy olyan ruszeálhtani merész vállalKo- vei, a gazdálkodással ismer- hadarab történetét eleveníti zás. Különösen, ha olyan tu- kedhet. meg az olvasó, vé- fel, amelyet alig fél évszáriós ember életművéről van gigkövetve ennek történeti zadíg viseltek, mégis a legszó, mint Győrffy István, az változásait A földművelés jelentősebb hatást gyakorolAiföíd népéletének klasszi- ősi magyar elemeinek be- ta a népi öltözködlésmódok kim ismerője es feltárója. mutatását az álföldi állattar- alakú Iámra Nemcsak a pászSelmeczt Kovács Attila az tés különböző formáinak fel- toroknak, hanem a parasztAlföldi népélet címet viselő térképezése követi. A haj- embereknek is nélkülözhekötet szerkesztője a teljesség danvolt alföldi életforma tetlen ruhadarabja lett. s a igénye nélkül, de meRpróbál szinte minden jellegzetes századforduló táján fontos hiteles, részletes portrét raj- mozzanata életre kel a könyv szerepet kapott a társadalz.olni arról a néprajztudós- lapjain: a pásntonépíákezés mi életben is: parasztlegény ról, akit a közgondolkodás módjai, a gabonatermesztés addig nem házasodhatott, évtizedek óta az „Alföld et- munkafolyamatai — a taka- araig cifraszűrt nem szernográfusának" ismer. S rás. a hordás, a nyomtatás és zeft magának. £ hogy a m^hogv a portré minél telje- a cséplés — 3 népi festési gyar népviselet e karakteres sebbre kerekedjen, nemcsak eljárások és a hazai festőmc- eleme nem lett végleg a íe" a kutató, hanem az egvete- vények leírása. A tamilmá- ledés áldozata, azt elsősyrmi tanár, a kultúrpoiitiku.s. nyokat olvasva hamar feltű- ban Győrffy Istvánnak kön tudományszervező arcké- nik. hogy Győrffy nem a szonhetjük Jól kiegészítik pének egv egy apró mozaik- tudományos dolgozatok meg nt g fejez<rtel a haiviseiciat is felvillantja a kötet, s szokott nvetvén eleveníti mindez! úgy, bogr közben meg ezt az erdekes világot, teknői, a férfi- es noi ruhazelösejlik egi rmgy tudós hanem mar-mar az elbeszé- kodásj szokásokról írt tanulemberi portréja is. Ügy tű- lés kereteit feszegető, szinte rnányok. nik, a vállalkozás sikerült, hömpölygő, színes leírásban. < . „ ... , hiszen kevés olvan rmí van, (Az olvasó tialan nem is Gyor"y István olyan tuamelvnek lapozgatasa „tán az m.ndig veszi észre, hogy a d™ volt aki minden erejealfoldi táj annyi színnel es könnyed stílus mögött kitér- vpl es idegszalaval az életre hangulattal telnék meg. mint jedt es gondos kat^tomunKa akart hatni. Életműve toob Gvörffv válogatott Alföld- rejtőzik ) A szilajpaszíorok- is, mas is a megszokott nepportrei olvastán. ról szóló tanulmanv például feltáró munkánál: Al• to nnnvira életszerű, hogy fóld-tudomany a neve S A mdft srazad második ^ rpszeit a ^.epírodi,. hogy e tájegység problémai félében megindult folyam- )(jm |s feíhasználta. Moricz mara mar világosan allnak szabalvozasok. arvizmenie- 7 vu>n6 a legjellegzetesebb előttünk, azt elsősorban nesitesek utan az Alföld arcú- reS7eke; beépítette" egyik ki köszönhetjük. Erre is filata egv ampaem megváltó- legnagyobb ree,flVebe az EVekmeztet bennünket ez a zr>lt Az evezreriew mozdulat- Erdelyije ' ritka .szépségű könyv, amely lan.sagot őrző ndeg állattar- hozzásegít, igen sok nyitva tart u szarazza vált ártere- Győrffy kutatásaiban kör- maradt kérdés továbbgondokep egyre rohamosabban ponti helyet foglalt el a jel- lásához. váltotta föl a földművelés. A legzetes alföldi településmóregi életformával együtt el- dok vizsgálata: a kertes vátűntek azok az ősfoglalko- ros, a tanya, az alföldi faiu zások, amelyeknek alakjai a es az ezekhez kapcsolódó kötet lapjain most újra meg- utak. csárdák, vásárhelyek: elevenednek: a vlzjárta ré- az egykori népélet színterei, tek, mocsarak közt élő lápi Az e témakörben megjelent emberek, a pékászok. darvó- írások sorából kiemelkedik szok. a „réti emberek". a az 1937-ben született Matélen-nyáron szabadbnn élő gyar tanya. A Győrffy által szilaj pásztorok. Átadták he- felvetett tanyakérdés már Ivüket a tanyákra járó szór- saját korában is inspirálóan gos földművelőknek. akik hatott a történeti és néprajegyre nehezebb harcot folv- zi kutatásokra, ő maga petnttak a gyorsan elszikesedő dig így foglalja össze a mafölddel. A régi életből a szá- gyar tanyáról írt tanulmázadelőre csak az emlékezet, nvában lépésről-lépésre kimeg a levéltárak porosodó alakult koncepcióját: „A tairatai őriztek meg valamit, nya tehát abban különbözik Győrl'fv István éppen idő- minden más európai magáben érkezett, hogy mindkét nvos településtől, hogy nem adatforrásból meritve meg- önálló telep, hanem függvéőri/.hesse az Alföld népi éle- nyc egy népes. csoportos tének legkarakterisztiku- földművestelepnek, a pa.sabb elemeit Előtte a táj rssztvárosnak". Mindebből | fejlett paraszti életformája- azt a következtetést vonja j nak vizsgálata teljesen ki- le. hogy a kertes települé- ' vülrekedt? az. etnográfusok sekből alakult ki a nagykutatási programján. Győri- arányú tanyarendszer, ami fv úttörő vállalkozásának az egész, világon egyedülálló legjelentősebb írott doku- sajátosan magyar formát ölmentumai kaptak most he- tölt. Az. etnográfusok leglyeit a Gondolat Kiadó A újabb kutatásai több ponton Magyar néprajz klasszikusai eltérnek ugyan Győrffy. tasorozatcimet viselő köteté- n.va-koncepciójatói, elmelete ben. azonban még így is legöszA .vióvegválogatn* nem az tönzőbb tényezője marad' írások születésének időrend- fél évszazados tanvakutaJét kfa«-u, haaesa kasunk na a 1 korán munkára fogták maguk mellett. A felszabadulás segített rajtuk. A többi volt cseléddel együtt, juttatott földön gazdálkodhattak, csakhogy az sem volt anyI nyi. hogy mindannyian megj eíhettek volna belőle. A gyerekek, négy fiú és egy iány, egymás után kipörögK/V rPPm ' • * "W ' mm • W Nv mr § yHHIfe ÉMk Ralai Gábor dorozsmai zenévesen. Most 56 éves, bár nagy terhekkel a vállán, mert annak a nemzedéknek. amelyhez tartozik, igencsak kijutott a nehezéből, kezdve az onszág újjászületésétől a szocializmus alapjának lerakásáig, át zsákutcán, buktatókon is a mai kiteljesedésig. Mindig is Szeged vonzásában éltek a környező kisés nagyközségek Tiszán innen és túl. ahol Vörös Lajos munkakörének tág határai voltak. Az emberek cs dolgok ismeretében mondott véleményt, javasolt vagy döntött mikor mi tartozott hatáskörébe. Se szeri, se száma ismerőseinek a fekete földtől kezdve a homokig. akikkel ' véletlenül összefutva mindig van miről beszélni. Közös élmények. indulatok, mára testet öltött döntések kötik össze őket. elvégre mindig a jó ügy propagandistája volt. Ilyenformán tanított is. magyarázott, agitált, s akiket meggyőzött — sokakat a mezőgazdaság átszergépállomáson, vezése időszakában —, azok gazdaságot alakítottak. Vó- ségben évekig doigozott, sőt ®°k elisrr>eres mellett ezt röe Lajos pedig elment később a pártbizottság' és tartja maradandónak, és -.C!5 végrehajtó bizottsága tagja, azt, hogy minden poszton, reszt vett az akkori ifjusa- majd a mezőgazdasági osz- heosrtáshar, gi szervezetekben - MA- tá]y vezetője. Mindmáig b^^ban jgyekezett megpártmunkásnak vallotta. teremtenk kinevelni a vevallja magát olyan szerény- vetésben a második vona. séggel, amely meggyőzően lat. mondván, hogy csak szimpatikus. annak lehet biztos folvtatá* sa, aminek megalapozott Beszélgetés közben kitér- kezdete.- sőt tradíciója van. még tünk a szervezett tanulás- Ennek kapcsán jelentette DISZ. EPOSZ — úgy mint alapító. ki. hogy véleménye szerint Akkoriban a nagy változásokból szinte minden napra jutott valami. A forradalmi lendületet nem törték meg kételyek, ra hogy mikor miben volt s Vörös Lajos is, mint fia- része, mire jutott ideje A tal traktoros, ott van a gép- mezőgazdasági technikumi' a mai fiatalokban jó keáliomások megalakításában, érettsegi mellett ugyanilyen zekbe tettük a jövőt. Értük majd beosztást kap Puszta- szakiskolai végzettsége ,s érdemes volt vállalni a legT^??! K)*™- egy P«U«kai nehezebbet is. S ezt. úgyis amit továbbképzések egészí- mondta. mint kétszeres áthúzta tenek ki. Részt vett tarfacs- ajpa. sőt boldog nagyapa^ doroasmán. Közben függet- jekola egytől öt lenített párttitkár. Minden addigi törekvését 1956-ban az elleniorradaelnöki és tartalékos tiszti lom. Amit tanult, azt nem tanfolyamon is. Elvégezte a vehették el tőle. Visszaült marxizmus-leninizmus Ütközben meg-megátl az a traktorra, miközben mun- egvetem hároméves általa- ember és hátra meg előre kásőrrajt szervezett és ott nos esti tagozatát. Ezek t . mp„áliás„k ürme volt a párt újjászervezésé- időtartamát összeadva tíz A megallasok unnpben is. Nem kisebb tétről esztendőnél több. tizenötnél Pélyessége az elismeresekvolt szó mint a munkásnsz- kevesebb a bentlakásos nek. kitüntetéseknek szól, tály hatalmának megvédésé- tanfoivamokat leszámítva — esetében például a Felszaras o6X baV a munkával párhuzamos ta- badulási Jubiieumi Emlékídö kereket nem lehet visz- nulása. amelv éppen kellett . , .. . ^ , szafelé fordítani, de min- mindenkori beosztásához. el'«7inek, a Mupka Érdemdent másképpen kell kezde- munkaköréhez. Az l!)70-es rend arany fokozatának, a volt tanácselnök munkásőrségben tanúsított majd Deszken. negyedszázados helytállásért 1 ásóknak, például a közös Mindmáig tíz járási pártbi- kapott emlékéremnek, hogv gazdaságok átszervezesének. zottsági első titkárral dol- csak a kiemelkedőbbekre még gozott együtt, a szó igazi essen most fény. ertelmében. ö emlekszik rá- Előre tekintése egvben szívvel mát és holnapot tükröz amit ni. csinálni és befejezni, hi- években szeri az igazi naRv átalaku- Algyőn. és gondolkodásban, cselekedeteiben meg tudott újulni. 1958-ban ismét párttitkár a megszilárdításának előtte voltunk akkor. Rá is várt az a feladat. hogy őrá jó szívvel müt es mint aki a mezőgazdaság- gondolnak-e. arra nem tér- ^an k£t6^«^ben egy Xáremb^hiteirvot tÜnk hÍSZC" SOSem " ^ tőréffakídó^Xuti^ lptt«s tisztségviselő embere sége jelent Röszkén és az volt, hanem az ügyé. amely ottani közös gazdaságban. A iránt elkötelezte magát ti- politikai intézkedést és HaBBMMBBB^B meggyőzést nem lehet leszűkíteni egyikre vagy másikra. A jó vezetés összhangja feltételezi az együttgondolkozást a községgel. Azt mondta, azért szeret dolgozni itt is — mint addig máshol bármilyen poszton —. mert megbecsülik és segítik a munkáját, elismerik hozzájuk tartozónak. Lr. F. Jár-e örökség a végrendelet ellenére? • öröklési kérdésben kér ban részükre nem hagyott kiszámításnál nemcsak a tájékoztatást B. J.-né sze- semmit, vagy viszonylag ke- hagyaték tiszta értékét kell gedl olvasónk. Édesanyja veeet. illetőleg, ha a ha- figyelembe venni, hanem az halála után a nagyszülők- gyatékhan semmi sem. vagy örökhagyó által élők között nél nevelkedett, majd férj- pedig kevés érték maradt, bárkinek juttatott adomáhez ment. Édesapja újra mert az örökhagyó vagyo- nyok juttatáskor! tiszta érmegházasodott. és a bá- nát még életében elajándé- tékét is zasságból egy gyermek kozta. Ez a részesedés a kő- A köteles rész iránti igény születelt. Nemrég édesap- teles rész. az öröklés megnyílásával, ja közölte olvasónkkal, A rendelkezések szerint az vagyis az örökhagyó halálaliogy végrendeletet készí- örökhagyó gyermekét — val nyílik meg. A köteles tett. de a. hagyatékból ki- mint törvényes öröklésre jo- részre jogosultaknak kövehagyta. mert a vagyonát gosultat. — elsősorban ille- telését a köteles rész kiadámortohatestvérére hagyja, ti meg köteles rész. .Jogo- sáért felelős személyekkel Szeretné tudni, hogy a sultságának feltétele. hogy (hagyatékban részesülők, vegrendelet ellenére van-e a hagyaték megnyílásakor egyébként megajándékozotöröklési igénye* az örökhagyó törvényes tak) szemben kell érvényeörököse legyen, vagy pedig síteni. Abban az esetben, ha Igen. van. A rendelkező- — ha .az örökhagyó végin- ez peren kívül, esetleg a sek szerint az örökhagyóhoz tézkedést nem hagyott hát- hagyatéki eljárásban nem legközelebb álló hozzatar- ra —. hogy végintézkedés vezet eredményre, mert az tozóknak a hagyatékból va- hiányában törvényes örö- igényt nem ismerik el. aklo részesedéset azáltal ve- kosként örökölhessen. Kö- kor azt perben kel! erdik. hogy bizonyos részese- teles rész címén az. örök- vényre juttatni. A kötele* dest akkor is biztosítanak hagyó gyermeket annak fele részre vonatkozó igény ö' számukra, ha az. örökhagyó illeti meg. ami neki. mint év alatt elévül, jwain'azkéöept tett, de ab- torvenyes örökösnek jutna. A Ur- .V, M. Védőöltözet Különleges védőruhát dolgoztak ki szovjet szakemberek az ezer Volt feletti feszültségű hálózatokon és berendezéseken végzendő munkákhoz. A ruha, a cipő és a kesztyű az áramot jól szigetelő szövetből készült, Felületüket hajlékony huzalok hálózzak be. A ruhához, jelzőmüsz.errel felszerelt védősisak is tartozik, amely háng.iel/.ést ad villamos tér ieletiléteben. Minél erősebb a mező. annál hangosabban jóié,. Ilyen fiédöóltözetben á j villanyszerelőket a villára iseaa fenyegeti.