Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

3 Szombat, 1983. november 5. November 7-e alkalmából Jubilánsok, veteránok, aktivisták köszöntése A párt jubiláló tagjait Török József köszönti A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjeinek megemlékezést ünnepségen Oláh Miklós mond A magyar' lapok azon a napon az oroszországi hely­zetről szűkszavúan csak eny­nyit írtak: Lenint ismét ke­resik. És milyen furcsa­ság ... A földrengést jelző állomásokra hivatkozva fi­az időkben is vállalták, hogy harcolnak a magyar és a nemzetközi proletariátus ügyéért" — mondta, és még hozzátette azt is: „Bárki nyugdíjba mehet, .de a párt •elkötelezett munkása soha, gyelmeztették a lakosságot az mindig dolgozik, és szin­az újságok, hogy a követ­kező hétfőn megmozdul a föld. És meg is mozdult. És az a tíz nap, megrengette a világot. A dolgozó nép az emberiség történetében elő­ször lett a hatalom birto­kosa egy országban. A Nagy Október szelleme ma is itt van közöttünk. formálja hétköznapjainkat. És tiszte­lettel emlékezünk reá min­den esztendőben. te utolsó leheletéig gálja ügyünket. szol­Imre, dr. Dáni Sándorné, Dombi Gyula, Dorogi Gá­bor, Goda István, Gorcsa Attila. Harmatos József. dr. Horuczi LÁszlóné. Juhász István, Kiri Szilveszter né, Marheschi Károlyné. Nyila­si Péter, Ocskó Zoltán, Oris­kó Gyuláné, Ördög László, Papp Györgyné Pavp Lajos, A Szocialista Hazáért Er- István Schwáger Gá­Hagyomány immár, hogy november 7. előtt a városi pártbizottság a Szocialista Hazáért Érdemrend kitün­tetettjeit, a párt jubiláló tagjait, és társadalmi mun­kásait baráti találkozóra hívja. Tegnap, kedden reggel a városi pártbizottságon a ju­biláló párttagokat köszön­tötték. A szegediek előtUés­merős a névsor. Hatvan esz­tendővel ezelőtt lett a párt tagja Kiss Kálmán, ötven éve tudja magát a munkás­osztály élcsapatában Kere­pesi Sándor, Lacsán Mi­hály, Lácsán Mihályné és Machánszky József; negy. ven éve pedig dr. László, dr. Bartha demrend Szegeden élő ki­tüntetettjeit a rókusi párt­házban köszöntötték. Ott Oláh Miklós, a városi párt­bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékezte­tett arra, hogy a magyar munkásmozgalom igen jeles eredményekkel büszkélked­het. Elmondta, hogy a Szov­jetunióban is elismerik a magyar kommunisták inter­nacionalista szerepét, hiszen igen sok magyar internacio­nalista állt annak idején a Nagy Október ügye mellé. Talán ezért sem véletlen, hogy a Lenin-mauzóleum felavatásakor egy magyar internacionalistát ért az a megtiszteltetés, hogy felve­zető parancsnok lehessen. A párt társadalmi mun­kásait, az aktivistákat dh Székely Sándor köszöntötte délután a városi pártbizott­ságon. ö arról beszélt, hogy Október történelmi küldeté­sét folytatnunk kell. Az em­beriség évezredes álma va­lósult meg akkor, amikor Antal 'győzött a szovjet hatalom. Lajos, S nekünk azért kell harcol­borné. Szabó Géza, Szabó Imre, Szemenyei Bálint. Szőke Zoltán, Szöllösi Sán­dor, Szörényi Endre, Tácsi József. Takács Imréné. dr. Tombácz László. Varga Fe­rencné. Viski Dániel. Magyar szakemberek a nagyvilágban A Tesco közvetítésével több mint 1600-an dolgoznak jelenleg kereskedelmi szer­ződések alapján a határain­kon túl. A Tesco tapasztala­tai szerint a magasan kép­zett magyar munkaerő iránt különösen a fejlődő orszá­gokban. nagy a kereslet. Infrastruktúrák tervezésénél, településfejlesztésnél, mező­gazdasági vagy vízügyi mér­nöki munkáknál szívesen veszik igénybe a magyar vállalkozókat; de érdeklődés van egészségügyi létesítmé­nyeket működtető komplett szakértői csoportok iránt is. Kértek már magyar segítsé­get helyi tudományos inté­zet létrehozásához, és ipari objektumok felújításához, karbantartásához. A legnagyobb kereskedel­mi partner e téren Algéria. Ezzel az országgal a Tesco már 20 éve áll kapcsolatban. Az első magyar vállalkozás az olimpiai stadion létreho­zása volt Ma csaknem 300 magyar szakember dolgozik Algériában, a vízügy, az épí­tészet, az infrastruktúra ter­vezése területén, és rajtuk kívül még legalább 500-an vesznek részt különböző ter­vező-szervező munkálatok­ban. Algérián kívül még több afrikai, illetve közel- és kö­zép-keleti ország fogad ma­gyarokat; így Tunézia, Irak, Kuvait és többek között Lí­bia. ahol a jözeljövőben újabb szerződéses munkák indulására van kilátás. Jelentős azoknak a mun­kavállalóknak a száma, akik nem magyar, hanem vala­melyik nyugat-európai cég vállalkozásában dolgoznak külföldön. A Tesco nyugat­európai szerződései alapján szerelési munkákon közel 250 magyar szakember dol­gozik Kuvaitban és Irakban, ez utóbbi helyen például Pepsi Cola-üzemet szerelnek a magyarok, Líbiában 100 magyar szakember működik közre a hely^ útépítéseknél. Terjednek a magyar vál­lalkozások Európában is. Az NSZK-ban például több mint 600 szakemberünk dolgozik magyar építési-szerelési vál­lalkozás keretében csőszere­lési. hegesztési, cdhrnoképí­tési munkákon. Ausztriai vállalkozásokon több mint százan, az NDK-ban pedig mintegy 150-en dolgoznak. A Szovjetunióban — osztrák céggel közösen — 30 magyar szakember végez szerelési munkákat. (MTI) Csikós Ferenc, dr. Dáni Sán- nunk, hogy ezt. az először dor, Fodor Pálné. dr. Ko. a Szovjetunióban megvaló­mócsin Mihály (ő néhány sult, majd nálunk is létre­nappal ezelőtt már átvette az emléklapot). Ladányi Benedekné, dr. Törköly Fe­renc, Török László és Ju­hász Márton. Jubiláló elvtársait a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság és a városi pártbizott­ság nevében Török József első titkár köszöntötte. „A felszabadulás előtt párttag­nak lenni igen nehéz fel­adat volt, küldetés. A párt munkásainak 6ok nehézség­gel kellett megküzdeniük, üldözték őket. Ezért is jár külön köszönet azoknak az elvtársaknak, akik azokban jött emberszabású társadal­mi formát védjük, és meg­védjük mindenféle támadás ellen. Tény ugyanis, hogy az utóbbi időben igen sok támadás éri a szocialista tá­bort. azaz tulajdonképpen a békét. A párt társadalmi aktivistái sokat tesznek azért, hogy az emberek megértsék; a miénk a jövő társadalma! Dr. Székely Sándor jutal­makat adott át a munká­ban élenjáró aktivistáknak. Akik átvették: Atlasz Hen­rik, Bálán Miklós. Balázs István, Bus György, Dobó Új utazási iroda Magyar—osztrák vállalkozás Közös magyar—osztrák uta­zási iroda alapító okmányait írta alá kedden a MVOSZ székházában Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója és Peter Alge, az osztrák Penta Tours Vállalat elnöke. A szerződéskötést követő sajtótájékoztatón elmondták: az új utazási iroda OTP— Penta Tours Kft néven ja­nuár 1-én kezdi meg műkö­dését Budapesten, osztrák és magyar társigazgatók veze­tésével. Az ötmillió forintos alaptőkével létrehozott kö­zös vállalat fő célja: színesí­teni, bővíteni a hazai turis­ták részére az utazási kíná­latot, növelni az olcsóbb kül­földi utak arányát. Ugyan­akkor lehetőség nyílik több nyugati turista magyaror­szági útjára is. Az OTP— Penta Tours Kft teljes kö­rű utazási irodai tevékeny­séget lát el, ám, megalaku­lásakor egyelőre csak be­utaztatással és kiutaztatás­sal foglalkozik, egyéb szol­gáltatásait — így például a fizetővendég-szolgálatot, a menetjegy árusítását — ké­sőbb vezeti be. Az új utazási iroda szer­vezésében kezdetben elsősor­ban. azok utazhatnak kül­földre, akik turistautazás­hoz szükséges valutával, il­letve devizaszámlán vagy BC-számlán megfelelő ösz­szeggel rendelkeznek. Az utazási szabályok természe­tesen változatlanok. A be­utazók részére főként hob­bijellegü programokat kí­nálnak, ennek érdekében szoros kapcsolatot tartanak majd a MAVAD-dal. a hor­gászszövetséggel. illetve az erdőgazdaságokkal. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy miért éppen az OTP közreműködésével léte­sítették a magyar—osztrák utazási irodát Világszerte tapasztalható, hogy az uta­zási irodák együttműködnek takarékpénztárakkal, hiszen így egy helyen lehet az uta­zásra gyűjteni, programot megrendelni, ugyanakkor valutát vásárolni, illetve át­váltani. A közös vállalat létrehozását indokolja az is, hogy az OTP-nek igen szé­les üzleti hálózata van — az ország minden nagyobb te­lepülésén található olyan takarékpénztár, amely va­lutaeladással és -vétellel is foglalkozik —, így az iroda szolgáltatásai szinte minden­ki számára könnyen hozzá­férhetők lesznek. n műhelymunka ideién Á llampolgárok tízezrei vitatták az elmúlt hetekben az új választójogi törvénytervezetet. A vitákon elhang­zott észrevételeket, javaslatokat azóta már össze­gezte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s állásfogla­lását megküldte a további előkészítő munkálatokra illeté­kes politikai, állami vezető testületeknek. 1 Most, a műhelymunka időszakában a törvény-előké­szítő államjogi szakemberek mérlegelik a sokféle javasla­tot, fogalmazzák a szöveget, egyeztetik a paragrafusokat, hogy majd az országgyűlés elvégezhesse a törvény tényle­ges megalkotását. Közéletünket figyelő emberek itthon és külföldön — kiváltképpen a kritikus hajlamúak — kérdezik, hogy mi­nek ez a nagy fölhajtás, társadalmi vita s miegymás, hi­szen a hivatottak megalkothatják a törvényt, és kész. Nos, az efféle véleményekre is elgondolkodtató feleletet adott a vá­lasztójogi törvénytervezet előkészítésének mostani menete. Néhány tény az események sorrendjében: államigazgatási, közéleti, pártpolitikai tapasztalatok alapján az MSZMP Központi Bizottsága kezdeményezte választási rendszerünk továbbfejlesztését. Az erre kidolgozott téziseit közzétette a sajtóban, s megküldte a Hazafias Népfrontnak, melynek vezető testülete azt véleményezte. Ezek alapján a kormány megbízásából az Igazságügyi Minisztérium szakértői meg­fogalmaztak egy — alternatív javaslatokat is tartalmazó — tervezetet, amelynek új vonásokat érintő, rövidített válto­zatát a központi és a megyei sajtó közölte. A Minisztertanács kérésére a tőrvénytervezetet a Haza­fias Népfront társadalmi vitára bocsátotta. Azért írhatjuk, hogy általános, mert a vitasorozat szervezésében nem volt semmiféle gúzsba kötő, s véleményeket korlátozó szem­pont. Így zajlott le három hét alatt 65 ezer résztvevővel 1300 vita, melynek mindegyikén jegyzőkönyvet vezettek. E vaskos iratcsomó ismeretében tudjuk, hogy a 91 parag­rafust tartalmazó törvénytervezet mely pontja váltott ki heves vitát, hogy milyen kérdésekben alakultak ki nagy- ^ jából egységes, vagy egymásnak ellentmondó vélemények. Nem vállalkozhatunk a sok ezer javaslat, észrevétel számbavételére, s nem feladatunk a vitatott kérdések el­döntése. De figyelmünket megragadta az állampolgárok jogalkotó készsége és törekvése, amely egyértelműen megnyilvánult. Bizonyítja ezt a társadalmi vitasorozat egé­sze. s a legfontosabb részletek nagyon határozott tisztá­zása. Például a többes jelölés általánossá tételénél. Volt erre lehetőség eddig is. de csak erőltetve valósult meg. el­enyészően kevés képviselői kerületben és tanácstagi vá­lasztókörzetben. Kevés helyen, mert a közfelfogásban így fogalmaztak: ez, (meg az a jelölt olyan rendes, rátermett ember, miért állítsunk vele szemben még másik je­löltet is? Most a vitákon mondták ki sok helyen, hogy nem szembe, hanem mellé állíthassunk akár több jelöltet. Az országos érvényű, vagy a helyi programot sem csak egy, hanem igenis többféleképpen lehet megvalósítani. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy képviselőségre és tanácstag­ságra sokszorosan több a rátermett ember, mint ahány or­szággyűlési és tanácstagi kerület, körzet van. A jelöltek tehetsége, ambíciója, közéleti teherbírása lehet különböző, csakúgy, mint a választópolgárok róluk alkotott egyéni véleménye, igaz. a jelöltségre egyformán alkalmasnak kell lenniük. De ezt követően döntsön az egyenként leadott szavazatok aránya, hogy a választás ilyen értelemben is választás legyen. i H asonló részletességgel hangsúlyozták a vitázók a jelö­lő gyűlések szerepének megnövekedését, a pótkép­viselők és póttanácstagok közéleti helyének törvényi rendezését, a létrehozandó falusi elöljáróságok jogkörének pontos meghatározását, a méltatlanná váló megválasztot­tak visszahívásának egyértelmű szabályozását, a megannyi más. a választójog elvét és gyakorlatát rögzítő formuláról szóltak, érveltek mellette vagy ellene. E vitasorozat ismét bizonyította, hogy társadalmunk­ban törvényalkotásra az állampolgárok tíz- és százezrei hi­vatottak. Az érdemi beleszólással, a felelős vélemények szabad érvényesülésével valósul meg a politika társadal­masítása. Horváth László Egyesületek a közművelődésben Az egyesületi mozgalom legfontosabb feladata, hogy működésével példát mutas­son: az állampolgárok mi­képpen kapcsolódhatnak be a közösség ügyeinek intézé­sébe, a döntések meghozata­lába, és gyakorlati megvaló­sításába. Amint azt Kormos Sándor, a Művelődési Mi­nisztérium főosztályvezetője a Hazafias Népfront közmű­velődési munkabizottságá­nak keddi ülésén elmondta: az egyesületek szerepe mind­inkább meghatározóvá vá­lik a közművelődésben is, egyre többen ismerik fel az ebben a szervezeti formában rejlő előnyöket, s élnek a kínálkozó lehetőségekkel. Jelenleg csaknem három­millió tagja van az orszá­gos és a helyi egyesületek­nek. — Már ez a szám is jelzi a mozgalom fontossá­gát aa állandó megújulás szükségességét — mutatott rá. Igazán tartós közösségek azonban csak akkor jöhet­nek létre, ha tagjait kölcsö­nös érdeklődés fűzi össze. A vitában többen kifejtet­ték: az állami irányítás gya­korta — felemás magatarta­sával — nehezíti az egyesü­letek munkáját. Hol teljesen magukra hagyja őket, hol meg minden apró részlet­kérdésben fenntartja a (íön­tés jogát. Az irányító szerv a legtöbbet tehát azzal te­heti, ha felkarolva ezeket a közösségeket, módszertani útmutatásokkal szolgál szá­mukra. A Hazafias Népfront a közeljövőben fórumot te­remt a különböző területe­ken működő egyesületeknek, hogy kicserélhessék tapasz­talataikul. ezzel is hozzájá­rulva még eredményesebb működésükhöz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom