Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

4 t Szombat, 1983. október 1. A tudományos továbbképzés új rendszere Amikor a tudományos továbbképzésről szólunk, akkor a tudományos feladatok megoldására képes káderek felkészítéséről beszélünk tulajdonképpen. Ez a feladat napjainkban fokozottan a párt- és állami teendők homlokterében áll. mert a társadalom fejlődésének megalapozásáról van szó. amennviben a tudományra. így annak művelőire is a társadalom alakításában egyre nagyobb szerep vár a körülmények objektív fejlődési folyamata következtében. A szellemi tőke. a tudás ugyanis fokozott mértékben és valóságos társadalmi alakító tényezőként van jelen — annál nagyobb hatékonysággal, minél magasabb fokra emelkedik a társadalmi termelés. Hazánk adottságai között (kevés nyersanyag, energiaforrás, tőkeszegénység stb.) a „szellemi töke" még fokozottabb jelentőségű; a meglevő természeti kincseinket a hatékonyság lehető legmagasabb fokán, a tudomány eredményeinek igen jelentős alkalmazása útján, gazdaságosan kell felhasználni. Ez a társadalmi igény ebben az időszakban nem annyira a mennyiségi, inkább a minőségi jellemzőket állítja előtérbe a tudományos ismeretek hordozóinak: a tudomány művelőinek, tehát a tudományos káderek tekintetében is. Ha előrelátóan kívánunk a kutatók jövőbeni állományának minőségéről gondoskodni, akkor — egvéb intézkedések mellett — a leendő kutatók, a fiatalok kiválasztására, felkészítésére, tehát az egvetemet. főiskolát elvégző szakemberek további kutatási munkára való előkészítésére kell a figyelmet fordítani. vagyis intézményesen biztosítanunk kell korszerű továbbképzésüket. A tudományos továbbképzés a művelődéspolitikában Az értelmiség alkotókészsége, képessége kibontakoztatásához szükséges feltételek megteremtése széles fronton napirenden levő teendő. Egyértelmű ugvanis a felismerés, hogy a szellemi tevékenység minden területén határozott lépésekre van szükség annak érdekében, hogy ez a tevékenység minőségileg magasabb szinten, összpontosítva, a legfontosabb célokra szerveződjék a jövőben. Ilven megfontolásból került napirendre a felsőoktatás korszerűsítése. Mindenekelőtt az oktatott anyag modernizálása a feladat, de átalakul az oktatóintézmények hálózata (intézmények összevonása), belső szervezeti rendje (intézetek alapítása, tanszékek összevonása stb.). és • intézkedések történnek az egyetemi oktatók munkája színvonalának lényeges emelésére; kiválasztás, kinevezés új rendje, rotáció fokozása stb. Már néhány éve folyik a kutatóhálózat korsze-. rüsítése. amelynek lényege, hogv a korábbinál öszszefogottabb szervezetben folyjék a kutatás; a kiytatás-. « fejlesztás-gyártás-erlékesítés láncolata. kialakuljon, illetve megerősödjék, ahol már ennek kezdetei megvoltak; a kutatói létszám emelése nélkül, minőségi kádercserék által is fokozódjék a kutatómunka hatékonysága; valósuljon meg a kutatpi-fejlesztői teljesítményekhez jobban illeszkedő bérezési es egyéb elismerések rendszere. Befejezéséhez érkezett a tudományos minősítés korszerűsitése. Itt is szó van tartalmi és szervezeti fejlesztésről. A tudományok doktora fokozathoz világszínvonalon összehasonlítható eredmények szükségesek a jövőben. A kandidátusi fokozathoz feltétel a magasabb szintű idegen nyelvtudás, olyan magas szintű ideológiai vizsga letétele, amelv felsőfokú politikai végzettséggel azonos. Megjelenik harmadik tudományos fokozatként az egyetemi tudományos cím. az egyetemi doktorátus. és igv feloldódik az az ellentmondás, amely egyes tudományok között volt az automatikus (orvosi. jogi. állatorvosi) és nem automatikus, külön teljesítményhez kötött, egyetemi doktori címe között. Ebbe a széles fronton folyó korszerűsítő munkába csatlakozik be a tudományos minősítésen keresztül. mint a kutatómunkára történő felkészítés — speciális szakmai továbbképzés — rendszere, a tudományos továbbképzés új rendje. Történelmi előzmények Hazánkban az év elejéig tudományos továbbképzés kétféle rendszerben folyt. 1948-ban vezették be az aspirantúrát. amelv függetlenített (ösztöndíj, rendes stb.) formában és elnevezéssel, valamint levelező formában, belföldön és külföldön egvaránt folyt. Ilyen képzésre felsőfokú képzettséggel rendelkező külföldi állampolgárokat is fogadtak A képzés ideje 3—4 év volt. A képzés kandidátusi fokozat megszerzésével fejeződött be. sikeres vizsga esetén. Az 1970-es években lépett életbe a tudományos ösztöndíjas gyakornoki rendszer, amelyhez kötelező képzési előírások nem kapcsolódtak. Időtartama először egy-, maid 2 éves volt. Az oktatói, kutatói, vagvis a kutatóbázis összetételének elemzése során arra a következtetésre kellett jutni, hogv az úi helyzetben nem célravezető a két rendszer fenntartása. A íontosabb negatívumok: pénzeszközök és a szellemi erők szétforgácsolódtak. párhuzamosságok léptek fel: az aspiránsképzés hatékonysága nem volt megfelelő, a képzés szervezettsége már korszerűtlenné vált (az aspiránsok 50 százaléka, szerzett kandidátusi fokozatot): a tudományos ösztöndíjas gyakornokok kiválasztásában sok szubjektív elem játszott szerepet, képzésről szó sem volt. gyakorlatilag bújtatott létszámemelésre adott a rendszer lehetőséget: az aspiranlúrára kerülés egves feltételeinek túlzó megállapítása miatt (2 év gyakorlati idő. huzamos időn keresztül kifejtett tudománvos tevékenvség) a szakemberek túl magas korban jutottak kandidátusi fokozathoz (1983 március 3t-én az ország fi ezer kandidátusa közül 9 volt 30 éven aluli), holott ismert, hogv a kutatók legtermékenyebb kora a 25 —30 év körűire tehető. Ilven tapasztalatok alapián határozott úgv a kormány [72 1982. (XII. 10.) T.lt sz. rendelet], hogv létrehozza a két rendszer lielvett az egységes tudományos továbbképzési rendszert. Az a célkitűzés, hegy az út reodszcr kiküszöböli a korábbi szisztéma hiányosságait, és új pozitívumokra vezet. Az a feladat tehát, hogv a pénzügyi és egvéb anyagi erőforrásokat összpontosítsuk erre a feladatra: érjük el. hogy a felsőfokú végzettség megszerzése után közvetlenül, az arra vállalkozók közül a legtehetségesebbeket irányítsuk a kutatói pálvára. Ilv módon ériünk el ielentős fiatalítást, a tudományos káderek összetételében: a képzés rendszerében valósítsunk meg korszerű tartalmú, feszesebben szervezett és kézben tartott képzést: a képzést a befejezés szempontjából tegvük nyitottabbá: a befejezésnek legyen többféle útia a képzés során elért eredményektől, teljesítményektől függően, s szűnjék meg a kényszerpálya a kandidátusi fokozat elérésére. Végeredrrténvben azt kell elérni, hogv a fiatalok egy speciális szakmai munkára intenzív formában készüljenek fel. képesek legyenek tudománvos feladat megoldására. Fontosabb új vonások A képzés úgyszólván minden fázisában lényegi eltérések jellemzik az úi rendszert a korábbi két képzési rendszerhez kénest. 1. A pályázatokat — szemben a "korábbi, központosított pályázástól — arra a kutatóhelyre kell benyújtani, ahová a pályázó képzésre kerülni szeretne. Ez a kutatóhely nyilatkozik elsőnek a fogadókészségről. a képzés ott lehetséges tudományos irányításáról. 2. Másrészt azokat a kutatóhelyeket, amelyekben tudománvos továbbképzés lehetséges, magas szintű tudományos testület, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége jelöli ki. E kijelölésnek kell biztosítania, hogy a képzőhelyen az elmélyült, intenzív képzés szellemi, anyagi feltételei adva legyenek, a képzésben ott résztvevők modern szemléletű iskolát kapjanak. 3. A pályázás új feltételei közül az egyik lényeges az. hogv 35 év a felső korhatár, amíg pályázatot egyáltalán be lehet nyújtani. Ez alól van kivétel, s például a fegyveres testületeknél dolgozók esetében az ilyen kivétel megadására objektív okokból eleve gondolni kell. Űi feltétel az is. hogy egy idegen nyelvből a pályázónak középfokú nyelvismerettel kell rendelkeznie azért, hogy a képzési időben kevesebb energia fordítódjék vizsgákra való felkészülésre, és több maradion a szakmai munkára. További eltérés, hogy az egyetem elvégzése után azonnal oályázhatnak azok. akik a kutatói pályát választják. Várható, hogy ennek révén kevesebb tehetség megy el más pályára. Új felfogást tükröz a tudományos előélet értelmezése: ebbe a fogalomba beletartozik az értelmezés szerint a publikáció. a találmány, a szabadalom, a tudományos "diákköri _ tevékenység, tehát a tudományos munkára való készség, hailam bizonyítékának egész .skálája. 4. A képzés időtartamában is létrejött az egységesítés. Mind a teljesen függetlenítve, tehát ösztöndíjasként, mind a munka mellett, tehát levelezőként történő továbbképzés időtartama egységesen 3 év. amelynek letelte után — vizsgák megléte esetén — két éven belül az értekezést be lehet nyújtani, 5. A pályázatok elbírálása során figyelembe veszik a pályázó teljesítményeit egv hosszabb időszakra vonatkozóan. Ennek megfelelően egy pontrendszer szerint a következő teljesítményeket értékelik. és ezek összesített értékelése alapján döntenek pozitívan vagy negatívan: az egyetemi diploma eredménye; az egyetemi doktori cím eredménye: idegen nyelvtudás: tudományos teljesítmény: a felvételi vizsga eredménye. 6. A legfontosabb lépés az lesz. ha a képzés tartalmi megújulására előirányzott intézkedések megvalósulnak. Az elgondolásokat együttesen úgv lehet jellemezni, hogy elmélyült elméleti igényű, és intenzív képzés megvalósítása a cél. Ennek érdekében központilag szervezett tanfolyamszerű előadásokon vesznek részt a képzésben részt vevők. Ezeken megismerkednek a legújabb kutatási eredményekkel és módszerekkel. Nagy figyelmet fordítanak az idegen nyelvi képzésükre, a második idegen nyelvet alapfokú állami nyelvvizsga szintjén el kell sajátítanuk. Továbbfejlődik az ideológiai képzés is. Ennek lényeges újszerűsége az, hogy nem korlátozódik a filozófiára, hanem a marxizmus—leninizmus alkotó elemel közül bármelv tárgykörben lehet vizsgát tenni, amelv tárgykör a szakmai munkához legjobban kapcsolódik. A szakmai munka természetesen a kötelezően előírt és a TMB által jóváhagyott témakörben folvó kutatómunkát jelenti. Ennek objektív és szubjektív feltételeit a kutatóhelyen biztosítani kell. 7. A továbbképzés befejezése három variáns szerint lehetséges. Ha a képzésben részt vevő olyan színvonalú munkát készített, amelv megfelel a kandidátusi követelményeknek, és letette az annak megfelelő vizsgákat is. kandidátusi fokozatra pályázhat a Tudományos Minősítő Bizottságnál. Ha az elkészített munka alacsonyabb színvonalú, azzal egyetemi doktorátusra pálvázhat a szak szerinti egyetemen. Ha a kutatási eredmények alapián munka nem készült, akkor bizonyítványt kap a továbbképzésben részt vevő a letett vizsgákról. 8. A Tudománvos Minősítő Bizottság megtisztelő. de nehéz feladatot kapott azzal, hoav a továbbképzésben részt vevőket végzésük után szervezetten munkába kell állítania. Ehhez többféle módon tud eljutni: a nem pályakezdők általában korábbi munkahelyükön folytatják a munkát: ismernie kell a TMB-nek a kutatóhelyeken felszabaduló státusokat, s ennek alapián el kell végeznie bizonyos munkaerő-irányítási feladatot, s ígv a végzettek egv másik részét munkahelyekre iránvíthatia: valószínűleg rendelkeznie kell maid a TMB-nek egv közőonti létszám- és bérkerettel, amelynek révén úi kutatások indításához káderek és létszámok biztosításával járulhat hozzá. TÖTH BÉLA, főosztályvezető, a Tudom, ayos Minősítő Bizottság titkárságának vezetője GERLE MARGIT RAJZA A Holnap születésnapjára Hetvenötödik születésnapját ünnepeltük a Holnapnak. Méltó a* emlékezésre, hisz Nagyvárad irodalmi mozgalma volt. de beírta nevét a magyar irodalomtörténetbe. 1908. október 14-én alakult. Holnap Irodalmi Társaság néven, de előzményei már az 1907-es. hasonló jellegű kezdeményezésekre nyúlnak vissza. Történetét tekintve. Igen különös irodalmi társaság volt: működött anélkül, hogy hivatalosan megalakult volna, kötetet adott ki. amikor még csak a neve volt meg. Hallatta hangiát, beszéltetett magáról, állásfoglalásra késztetett, élt. működött, mielőtt még lett volna — ellentétben sok más irodalmi társasággal, melyek „vannak, de nem működnek", ahogv az egykori újságokban olvashatjuk. Hét poéta összefogásából — mint ahogy a hétbetűs cím is jelzi a közös verseskötet címlapján (A Holnap) — országosan szép láng lett, egész irodalmi életünket bevilágító fénv. Mint köztudomású, a keresztelő éjszakáján, a hajnalba nyúló vita során a névadásra kért, a már félig alvó Ady Endre fáradt legyintéséből: ..Majd holnap", lett a nevük Holnap, és mindiárt a bővebb indokolás is hozzá: „Legyen a nevünk Holnap, mert ezzel is különbözni akarunk azoktól az irodalmi társaságoktól, melyek a múlt valamelyik tekintélyes nevének kultuszából élnek. Ady Endre s ti többiek tegnap nem voltatok senkik, ma benne éltek az alkotás dicsőséges lázában, s tiétek lesz a Holnap" — írta az egykori hírlapi krónikás. Dénes Sándor A Holnap. (Szabadság. 1908. szeptember 6.) Célként a maradi, megmerevedett irodalomszemlélet megváltoztatását tűzték maguk elé. kaput térni az újnak, kitágítani a horizontot. Európát hazai határokon belül, nem gyökértelenül elszakadva. a legjobb hagyományokból kisarjadó úi vetésnek szánták magukat. a lelkeket kábaságban tartó évszázados homályt volt oszlatni feladatuk; Petőfi. Vajda szellemi ősük. nem ok nélkül ajánlották Vajda Jánosnak első közös verskötetüket, mert ..ki másnak is ajánlhatta volna . . . első virágait ez az újért küzdő kis csoport, mint neki, ...akinek nemcsak a lelke, de a sorsa is közös az új küzdőkével" — ahogy Juhász Gyula mondotta első antológiájukat ismertető, az 1908. szeptember 27-én tartott, bemutatkozó Vaida-ünnepségen. Történetünk gyökereit keresve már a Juhász Gvula Nagyváradra érkezését ünneplő estélyen. 1908. február 16-án a szám szerint mintegy harmincan jelenlevő ..modern irodalom hívei" régi. sürgető gondolatát Várady Zsigmond mondta ki a modern kultúra nagyváradi híveinek az összefogásáról. És összefogtak: lelkes poéták, Adv és társai, akik szívesen égették el lángjukat az úi oltáron — szervező újságírók, akik a mozgalmat magát tartották össze (Antal Sándor, Nagy Mihály); s a többiek, a sokak, a névtelenek, ez volna a szellemi előzménye a végre valóságban is formát öltött, kicsi, de hatásában messzire nagy hullámokat verő irodalmi mozgalomnak. Mit akartak valóságosan amellett, hogv álmodtak, alkottak, terveztek? Irodalmi ünnepségeken hallatták hangjukat; a múlt hagyományainak ápolása nem maradt ki programjukból; a Vajda-ünnepség nemcsak szellemi nyereséggel zárult, célja se csak ez volt, hanem a szeptember 20-an Vaálon leleplezett Vaida-szobov hiányzó vasrácsos kerítésére szükséges pénzösszegnek a belépési díjból való előteremtése. Csodálatos módon, széles a hazában egvetlen irodalmi táraságnak se jutott eszébe ez., csak nekik, a már sokat ócsárlott. ifjú titánsággal, kegveletsértéssel vádolt holnaposoknak . .. A múltápolás mellett állandó orgánumként ébren tartották az újat, gyakorta rendezett tárlatmatinéikkal hangsúlyozták a modern művészetekkel fennálló szellemi, belső rokonságot (Márffy-tárlat. Tibor Ernő-tárlat a Paletta-tárlat stb.): lángot gyújtottak a kultúrának a Természettudományi Társaság közművelődési célt szolgáló, ismeretterjesztő előadás-sorozatán: a Szabad Lyceum estéin Juhász Gyula irodalomtörténeti előadásokat tartott — helyet kértek a sajtóban. színpadon, mindenütt —; irodalmi üléseken, a Holnap úgynevezett intim délutánjain vettek részt közös versköteteikkel amellett, hogy jelzik az irodalomban az úiat, az összetartozás, együvé tartozás bizonyítékát is adták, egymás alkotásairól írt kritikáik is ezt bizonyítják. Viták, perek, harcok sem kerülték el életüket. Küzdeniük kellett a csak az üzleti szempont vezetíe színházi műsorpolitikával. Rádl Ödönökkel, aki az ..eszményítő világnézlet" hiányát fáilalia az Ú1 irodalmi mozgalomban, és Juhász 'Gvula vitaválaszában. 1908. március 24-én bemutatja, hogv a tartalmi és formai forradalommal szemben érthetetlenül állók, a konzervatívok is értsék, hogv ..Ady szebb világot vágyó, jobb rendet akaró álmodása" is .,eszményítő világnézlet", csak a formája miatt nem ismerik fel. Újszerűségüket, stílusban, felfogásban, túlzásnak érezte a megmerevedett irodalmi szellem irányította előítélet, nem egyszer a gúnv, a támadás pergőtüzébe kerültek miatta, melyeknek irodalmi vetületei voltak a — valljuk be — nem minden szellemesség híján való. konzervatív szemléletű lapokban időről időre megielenő versparódiák. De ez. nem ártott nekik, csak használt: népszerűségüket növelte. s ők maradtak azoknak, akik voltak, újaknak, merészeknek nagvot akaróknak. Pedig harcolniuk kellett egv időben, átmene' il"* saját kebelükön belül még magával Adyval, a szellemi vezérrel ü. ...Ki gyújtott még ennyi lángot egyszerre, melvik irodalmi t"'saság? És melyiknek futotta ennyi mindenre ereiéből? S hol 1 még irodalmi társaság, melv ennyit felmutathatna oly kevés alatt? A harmadik antológia már nem ielent meg. A megalakuló kor tervezett Holnap irodalmi revü sem lett valóság. Bomlásuk elkerülhetetlen volt. megértek, beteljesedtek, nem azért, mert a kezdeti láng kialudt, hanem mert nem volt már szükség lobogására és lobogtatááára a Nyugat mellett. Érdekes volt az életük, mozgalmas színes és eredményes. Az irodalmi közvélemény fievelt iáink. Utánuk már nem lehetett költőnek úgy álmodni, úgy alkotni, mint eddin ók. akik múlttá értek, immáron hagvománnvá lettek, ioggal tarthatnak igénvt a megemlékezésre már csak azért is. mert ezt tették ők is arra méltó szellemi, irodalmi elődjeikkel. Kilobbant láng lett a Holnap, de nem cél nélkül való. Világított. mig volt. messzire szétszórta fényét. Tisztelegjen hát a ma a tegnappá vált Holnap előtt. L\ DIÚSSZILAGY1 IBOLIA