Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

! Péntek, 1983. októfcer 7. 5 Jegyzet A „merítési bázis" Kétségtelenül az értelmiség-utánpótlás országosan jellemző gondjai feszültek a háttérben, amikor az országgyűlés kulturális bizottságának minapi. Szegeden tartott ülésén az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma és összetétele került szóba. A mi megyénk művelődési helyzetével ismerkedtek meg a képviselőik, s néhányukból kíváncsi rácsodálkozást váltott ki a tájékoztató anvag első pillanatban valóban meglepőnek tűnő megállapítasa: „középfokú oktatasunk jelenlegi szerkezete az országosnál szűkebb merítési bázist ruiujt a felsőoktatás számára." Hiszen éppen ez az a megye, ahol az országos átlagot meghaladó mértékben jelentkeznek a középiskolákba a 8. osztályt elvégzett tanulók. A választásnál Jóval előnyösebb helyzetben vannak. mint sok más megyében hiszen — például — a szakközépiskolák valamennyi típusa megtalálható nálunk. Csongrád megye — és elsősorban Szegéd — középiskolái ráadásul a szomszédos megyékből is fogadnak diákokat. Valóban azt hihetnénk tehát, válogathatnak a felsőoktatási intézmények is, hiszen tudnunk kell, az egyetemek és főiskolák . felvevő területe" még a szomszédos megyék határain túlra is kiterjedt. A bizottsági ülésen tájékoztatást adó megyei vezetők — idő híján — csak röviden utalhattak azokra a tényekre, amelyek alapján mégis a ..merítési bázis" szűkösségéről szóló mondatot kellett megfogalmazniuk. A jelenlevő kébviselők emlékezetében mindazonáltal felidéződhettek már sokat emlegetett problémák, melyekről remélhetőleg akkor sem feledkeznek majd meg. amikor felelős elhatározásokra. döntésekre kell jutni — a megoldásokért. Cáfolhatatlan tény például. hogy különösen a Szegeden működő egyetemek és főiskolák, jellegüknél fogva, elsősorban a gimnáziumban végzettek felvevői. Mármost nézzük a legutóbbi beiskolázási adatokat: szakközépiskolába jelentkezett a nyolcadikat végzettek 23,5 százaléka (az országos adat: 17,2 százalék). gimnáziumba 18,5 százalék (országosan: 21.6). (A legtöbben persze nálunk is szakmunkásképzőbe mentek.) Számos kérdés adódik: talán kevés a gimnáziumunk? Legalábbis relatíve, ahhoz képest, hogy Szegeden tudományegyetem. orvostudományi egyetem, pedagógusképző főiskola működik. és a szakközépiskolások szakirányú továbbképzéséhez nem itt vannak a megfelelő intézmények. Alighanem. tényleg kevés. (Ha még a „demográfiai hullámhegv"-nek nevezett jelenséggel is számolunk, vagyis tekintetbe vesszük, hogy alig pár év múlva potenciálisan jóvái több középiskolás lesz. mint most. bizton állíthatiuk: a gimnáziumi férőhelyek száma igen-igen kevés. Vagy, a másik kérdés: talán nem éppen azok a gyerekek választják a pimnáziumot, akiket az egyetemen szívesen látnának? Üjfent csak „közkézen forgó" téma. hiszen manapság muszáj tudomásul venni : többségben vannak és évről évre többen lesznek ebben az iskolatípusban — a lányok. Következésképpen: egyre nő az egyetemet végzett nők aránya, és egyre több gond adódik abból, hogy elnőiesedett a pedagógus-, a jogász- és az orvosi pálya, fis vajon miért nem tetszik a fiúknak a gimnázium? Legalábbis miért nem annyira, mint az kívánatos lenne? Mindennapos tapasztalat elég, nem kell szociológusnak, vagy közgazdásznak lenni, hogy a kétségtelenül árnyalt magyarázatot igénylő kérdésre legalább egy, lényeges „részvalaszt" adhassunk. Az értelmiségi munkakörök presztízsveszteségei bizonnyal nagy szerepet játszanak már a gyerekek pályaválasztasakor. Hétköznapi nyelven úgy fogalmazunk: a fiúk keresni akarnak, hiszen meglepően eleven még az az élethagyomány, hogy „a családfenntartó" szerepkor — a férfiaké. Márpedig a diplomások ' kezdőfizetése „családfönntartásra'' igazán nem elég. Ügy tetszik, lassan amolyan kiegészitésféle a családi kasszában, amit a ,gyengébb nem" képviselői visznek a házhoz s amit amolyan „gyengébb'' teljesítményekért manapság kapni lehet. Az ördögi körből kijutni lenne jó. Mert mi lesz, ha akár csak az emlegetett értelmiségi pályáknak (természetesen korántsem csak az anyagiak miatt támadt) presztízsvesztettsége „beáll" állandósul? Ha sehol az ösztönző erő, hogy a legjobb képességűek, a legrátermettebbek menjenek — teszem — pedagógusnak, hanem, aki a „megbecsült" szakmákból kiszorul? Ha nem éppen „alkalmas emberek" nevelik a soron következő egyetemre jelentkezőket? Vagy, más oldalról nézvést (rászoktunk eme pedagóguspéldázatra is, de hisz ott a legföltűnőbbek a hajók!), meddig tarthatják a szakmai frontokat asszonyok, akik megfeszülhetnek, akkor sem képesek huzamos ideig teljes értékű teljesítményt nyújtani — munkában és otthon? Remélhetni, hogy ilyen és hasonló kérdések gyűlnek az országos dolgainkban tenni hivatott képviselők fejében is — gondoltam. hallgatva Szegeden folytatott eszmecseréjüket. Csak hát: diagnóziskészitésben alighanem előkelő helyen vagyunk egy képzelt világranglistán. A terápiában kéne följebb törnünk! Sulyok Erzsébet Amit a vérről tudni kell Felvételi előkészítő Fizikából és biológiából indít felvételi előkészítőt az 1984—85-ös tanév felvételi vizsgájára készülőknek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. A hathónapos tanfolyamra október 20-ig lehet jelentkezni az egyetem központi épületében (Bp. VIII., Üllői út 26.). Az emberi szervezet sejtjeinek nagy resze a szóvetekben helyhez kötött, ezert állandó tapanyag-utánpótlásra es a bomlástermékek elszállítására szorul Ezt a kettős feladatot a vérkeringés, illetve a vér látja el. A vér olyan szovetféleség. amelynek az úgynevezett sejtközötti állománya folyékony. A vér vizet, továbbá fehecjéket, szénhidrátokat, zsírokat, sókat, vitaminokat, hormonokat, különböző más szerves anyagokat, oxigént és széndioxidot tartalmaz. A felsorolt vízben oldott vagy abban lebegő anyagokon kívül úgynevezett alakos elemek — vörösvértestek, fehérvérsejtek. és vérlemezkék — találhatók a vérben. Az alakos elemek a csontvelőből származnak, amely a hosszú csöves csontok belső üregeiben és némely lapos csont belsejében foglal helyet. A vér színét a vörösvértestekben levő vérfesték, a hemoglobin adja. A vörösvértestek (eritrociták) és a bennük foglalt hemoglobin fő feladata az oxigénszállítás. A vörösvértestek száma köbmilliméterenként átlag 4.5—5 millió. A fehérvérsejtek (leukociták) képviselik szervezetünk védelmi rendszerét. Minden kívülről jövő kórokozót, idegen testet, idegen fehérjét a véráramból kilépi), fehérversejtek küszöbölnék ki. A normális fehérvérsejt száma kobrrulLitneterenkcnt utlag 5 —8 ezer. Heveny gyulladások esetén a kórokozók által képviselt inger hatására számuk megnő, sokszorosukra szaporodhatnak. A gyakori tévhittel ellentétben azonban a fehérvérsejt számának emelkedése nem fokmérője a gyulladásnak, vagy a betegség súlyosságának. Éppen ellenkezőleg, a csontvelő jó működésének, megfelelő reakciójának bizonyítéka. A vériemezkék (trombociták) a fehérvérsejteknél és a vörös vérsejteknél lényegesen kisebb képletek. Feladatuk, hogy érfalsérüléskor a véralvadásban részt vegyenek, és a kicsapódott vérfehérjeszálak közé jutva vérrögöt képezzenek, amely a sérült eret elzárja. Számuk köbmilliméterenkénj 200—300 ezer. A vérlemezkéket ugyancsak a csontvelő termeli. Vércsoporton a külső körülményektől független, minden egyénre jellemző, veleszületett (öröklött) biológiai sajátságot értünk, amely az élet során változatlan marad. A vércsoport határozza meg, hogy az egyik ember vérének vörösvérsejtjei a másik ember vérével érintkezve, kicsapódnak-e vagy sem. Kicsapódás akkor jön létre, ha nem megfelelő vércsoportú egyének vérét hoznák ősszé egymással. A négy fő vércsoport: A, B, AB, 0. Üjabban ezeken kivül még bizonyos alcsoportokat. is nyilvántartanak. V'eratomlesztéökor vagy azonos vér- . csoportú (például A-nak A-s, B-nek B-s) vért adnak, vagy mindenkinek adható 0-á6 vércsoportot. Az AB-s vércsoportú egyén viszont bármilyen vércsoportú vért kaphat Egy másik felosztás szerint Rh-pozitív. vagy Rhnegatív tulajdonságú minden ember vére. Ennek elsősorban a terhesség szempontjából van jelentősége. A térkép titkai A térkép sokkal régebbi, mint gondolnánk. Az ember jóiorman meg írni sem tudott, de mar készített térképét, hiszen szüksége volt bizonyos távolságok es irányok ismeretére, azaz térképre. A kezdet kezdetén persze még nem rajzoltak térképet, de kezdetleges földrajzi ismereteiket az egymást követő nemzedékek szóban nyilván átvették egymástól. Ahogyan fejlődött az emberi tevékenység színvonala, úgy fejlődött vele együtt a terképsaükséglet, a térképkészítés is, amely napjainkra bamulatos fejlettséget ért el. A térképkészítés magasan kvalifikált szakembereket kíván. Egy-egy térkép megszerkesztesehez sok tízezer adatot szarnitanak ki. A szerkesztés fontos munkáját megelőzd az ún. topográfiai térkép készítése. Fotogrammetriai el j árasnak — íenykepmeresnek — nevezik azt a műveletet, amikor repülőgépről lefényképezik a területet. A repulogep felszáll — a térkép megadott méretaranyától függően — 1000—4000 méterre, és onnan sávokban lefénykepezik a kijelölt földdarabot. A szerkesztők a földrajzi térkép készítéséhez nemcsak fényképméréssel készült anyagot használnak, hanem geodéziai — földmérési — térképeket is. A térképeket nemcsak elkészíteni nehéz, olvasni sem könpyű: érteni kell a kezelésükhöz és értelmezésükhöz. Angol szakemberek egy olyan automata térképolvasót készítettek, amellyel a repülőgép vagy helikopter pilótája egyetlen pillantással megállapíthatja a gep pillanatnyi pozícióját. Az átlátszó, korong formájú leolvasó átmérője 250 mm, - vastagsaga a hozzátartozó miniatűr ellenőrző lemezzel együtt 25 mm. A kis készülék súlya 1,4 kg használója a kezében vagy a térdén tarthatja. A pilóta a térképet úgy hajtja össze, hogy a kívánt részt tehesse be a leolvasóba. A leolvasó síkjában két független szervomotor forgat egy sugárirányú egyenest és egy spirált, a két vonal keresztezése adja meg a gép helyzetét. kertbarátoknak Ha kierjedt a must Az erjedés következtében a mustból bor lesz. Eközben lényeges változásokon megy keresztül, melyek során új alkotórészek keletkeznek, például alkohol, széndioxid, savak. illatanyagok, glicerin, acetaldehid. Egyes anyagok oldatba jutnak, például színés cserzőanyagok, mások kicsapódnak, például fehérjék, borkő. Az erjedő must hőmérséklele bizonyos mertékig emelkedik, majd az újboré lassan csökken. Térfogalcsökkenes következik be, mert az alkohol térfogata kisebb, mint a musté. A párolgás is térfogatcsökkenest eredmenyez. A must erjedése után a •Változások még nem érnek véget. Az újbor még nem kész bor. Szénsavas, néha fanyar ízű, jellegzetes újbor íz, amely egyrészt a seprőtől, másrészt a szénsavtól ered. A bor illata, zamata, színe kialakulatlan, és még zavaros. A további változásokat részint élő szervezetek, biológiai változások, részint kémiai és fizikai tényezők idézik elő. A zajos erjedés végén mind kevesebb tápanyaghoz jutnak az élesztők. Az éhező sejt saját tápanyagát fogyasztja, miközben alkohol és szerjiioxid keletkezik. A tartalék tápanyag elfogyasztását követően a sejtek elpusztulnak. Ilyenkor alakulnak ki a borban az illat- és zamatanvagok, a testességet előidéző jelentős hasznos anyagok, aminosavak. Ha a bor összetétele, alkoholtartalma, savtartalma nem képes meggátolni a káros baktériumok elszaporodását, veszélyes borbetegségek léphetnek fel. Érdemes kiemelni az almasavbontó baktérium szerepét. Ha az újbort az erjedést követően meleg helyen tárolják, kevéssé levegőzik, mérsékelt (11 térfogatszázalék alatti) alkoholtartalom és alacsony savtartalom mellett, a biológiai almasaVbomlás az erjedést kőz- • vetlen követi. A zajos erjedést követően az új borunkra fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a veszélyforrásokat időben meg tudjuk előzni. Ilyen veszélyforrás, ha több levegő éri a bort, mivel az erjedési széndioxid védőhatasa napról napra csökken. A zajos erjedés hőemelkedéssel jár, ezért különösen, ha nem használtunk kotyogót, amely egy ideig még biztosítja a széndioxidpárnát a bor szabad felszínén sürgősen meg kell akadályozni a bor nemkívánatos levegőz ését. Ennek az a módja, hogy feltöltögetjük a hordót, vagy lefejtjük a zavaros újbort kisebb, tele tartható hordóba. Ha az első fejtésig ülepedett, tisztább bort szeretnénk kapni, és a biológiai savbomlás esetünkben hátrányos, törekedjünk a bor mi-/ előbbi lehűtésére. Vigyük a még seprős, zavaros bort hideg pincébe vagy helyiségbe, ahol a hőmérséklet 10—12 fok körül van. Kisebb hordó esetében ez megoldható a hordó egyszerű átszállításával, nagyobb hordó esetében hideg hordóba fejtsük át az újbort, ebben az esetben már feltétlen tegyünk az újborba 100 literenként egy deka kristályos borként is. Haspolya Vác várja A váci Dunakanyar Fotoklub kétévenként —, a páratlan esztendőkben — rendezi meg Interdia Show címmel nemzetközi színesdia-parádeját, melyen részt vehet a világ bármely fotóklubja, egy 20 darabból álló. színes kollekcióval. Idén rekord született: 10 ország (Argentína. Ausztrália. Ausztria, Brazília, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia. Magyarország, NDK. NSZK) küldte el kollekcióját a Duna menti városba. 243 szerzőtől összesen 736 diapozitív érkej zett. A zsűri által jóváhagyott 1 színestlia-sorok október 7-én és 8-án Vácott, a Madach Imre Művelödesi Központ nagytermeben kerülnek közönség elé. A háromtagú zsűri — melynek elnöke Rév Miklós, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke — ítéli oda a legjobban szereplő kluboknak az Interdia Show '83 serlegét, illetve a négy plakettet. — Örömmel várjuk a szegedieket! — mondja Kocsis Iván, a Dunakanyar Fotoklub elnöke, a rendező bizottság vezetője. A Szegedi Fotoklub né^y tagja (Veres Sándor, dr. fajos Sándor, Péntek László és Tatár Tibor) 20 alkotását mutatjuk bt a hét végén. Kívánom, hogy sikeres szereplés emlékevei térjenek majd haza, a vasárnapi eredményhirdetés es a galabemutató után. I'app Kezso Az utóbbi éveikben egyre gyakrabban keresik a faiskolai lerakatokban a naspolya csemetét. Már a piacon is szánté rendszeresen megtalálható. Gyümölcse kissé fanyar, féléretten szedve, az első fagyok után sokáig eltartható. Éretten szedve már nem szállítható, mivel husa túlságosan puha- Az éretlen gyümölcsnek magas a pektintartalma. amely dzsem készítése esetén hasznos, azonban a konzervgyárak még nem jutnak hozza kellő mennyiségű alapanyaghoz, így csak a háziasszonyok hasznosíthatják. A naspolyabokor még a legigényesebb kertnek is dísze lehet. Szép fehér virágait a hajtások végén, május végén, június elején hozza. A naspolya az aimástenmésűek családjába tartozik, többnyire birsre szemzik. de megfelel alanyául a galagonya, a vadkörte és a berkenye is. A növény minden része alkalmas valamire. Gyümölcse nem csak frissen fogyasztva különleges, bort és dzsemet is készíthetünk belőle. Meg kemeny magvait sem kell eldcbra. mert abból kiváló tea készíthető, gyomorfájásban szenvedők részére. Fája kemeny. esztergálható. A kertben elegendő bek)le egy-két bokor. Jól fejlődik száraz körülmények között is, de sok napfényt, es szellős környezetet kíván. Igénytélén és f agytűr ö, még a se. kélyebb termőrétegű talajokon j8 megfelelően terem. Metszeni nem szabad, legfeljebb csak ritkítsuk. Termeset a hajtásvégeken hozza, amit a visszametszessel eltávolítanank- Csak a sűrűn növő, egymást árnyékoló hatjtásofcat távolítsuk el. Ne erőltessük a fává neveléset, mert törzse girbe-görbe alakot vesz fel. öt-hat méter távolságra telepítsük a bokrokat egymástól. A kerítések mellett kiváló takarófalat képez. Késő ősszel, miután a dér megcsípte, szedhetjük a terc mést friss fogyasztáshoz. A félérett gyümölcsöt száraz, hűvös helyen január végéig is eltarthatjuk. Utóérik. csak a teljesen érett gyümölcs fogyasztható. Gladiolusi hagymák betakarítása A felszedés időpontját a gyökérzet állapota és a sarjhagymák színesedése határozza meg. A növenv általában az elvirágzás után hatnyolc héttel kezd visszahúzódni, ami nem minden esetben esik egybe a levél sárgulásával. a teljesen zöld levél alatt is lehet beérett hagymagumó. A gyökérzet az érést kővetően szürkül, ráncosodni kezd és a sarjhagymák is beszínesednek. A hagymagumókat élés után celszerű hrfladékalanul felszedni. mert a csapadékos, hűvös időjárás elősegíti a kiilönfele betegségek (fuzárium. botritisz) fel leneset . Betakaritaskor a hagymagumó felett 15 centi szárat hagyjunk. így szikkasszuk meg- Ha a hagymagumók kellőképpen megszáradtak, az egészséges gumók gyökérkoszorúját könnyen eltávolíthatjuk. A beteg hagymagumót semmisítsük meg. A szárítás idején tripszek ellen naftalinos gőzöléssel is védekezhetünk. A kellően kiszárított és megtisztított hagymagumót 4—6 fokos hőmérsékletű száraz helyiségben tárolhatjuk gyakori szellőztetéssel. Megfelelő tárolásuk a kiültetésig homokban valósítható meg. Ilr. Tóth Mihály r« gyei íokertesz