Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

Szerda, 1983. október 5. 7 Elektrotechnika Tizenhárom nyugat-európai erősáramú elektrotechnikai cég — köztük a Hilti és az AEG — technológiai bemu­tatóval és kiállítással kiegé­szített szakmai előadássoro­zata kezdődött kedden Bu­dapesten. a Hilton Szálló­ban. A Magyar Elektrotech­nikai Egyesület által rende­zett háromnapos program keretében az erősáramú sze­relőipar legkorszerűbb tech­nológiai megoldásait mutat­ják be a hazai érdeklődők­nek. mindenekelőtt a veze­tékszerelés, kontaktustechni­ka. a kábelek fektetése, sze­relése. valamint a szerelő­ipari kisgépek témakörében. Az előadássorozat és kiállí­tás célja: korszerű módsze­rek ismertetése. Másfél száz éves az ELIE olasz tanszéke Ünnepségsorozat a jubileumon Magyar és olasz tudósok, az olasz köztársaság buda­valamint más nemzetiségű pesti nagykövete, italianisták részvételével há- Köpeczi Béla művelődési romnapos tudományos ta- miniszter megnyitó beszédé­nácskozás kezdődött kedden ben áttekintette a "magyar— az Eötvös Loránd Tudomár. - olasz kulturális kapcsolatok egyetemen abból az alkalom- történetét. Utalt rá, hogy bői. hogy 150 évvel ezelőtt T alakult meg az akkori pesti egyetemen az olasz tanszék. Az ünnepségen megjelent a magyar és az olasz kulturá­lis élet több képviselője, je­len volt Emiliő Paolo Bassa, nei naptár Évadnyitó, kamarazenével A Szegedi Kamarazenekari tel. a végtelen pentatónia (a Napok első koncertjéved szólamok mozgásának szá­hétfőn este, a Tisza szálló mára tág perspektívát jelen­nagytermében megkezdődött tő világ,ban hullámzó zene) az ú.i hangversenyévad. A ismerős hangulatokat éb­hagyomány szellemében, ... , , , , , ilyenkor mindig, a városi reszt a Vantus-muzsrkat ked­tanács rendelésére készült úi velőkben. Seikilos sírfelirata művek bemutatói számíta- ó-gorög dallamanak szelle­nak a legérdekfeszítóbbese- me, a szerző szándéka sze. ménynek. Ezen az estén Ko- . . , . . , csár Miklós LőncerW-in, me- nnt 0,11 bujkal a kottafejek móriam Z. H.-kürtre és ka- mögött, am mégis az archai­marazenekarra cunü műve záló hangulat felsejlése ellei­volt az újdonság. nere, újra az alföldi puszták Remekbe sikerült alkotás neszező éjszakáinak atmosz­szuletett a kürtösök száma- {éráját, vagy a jellegzetes ra Bár nem versenyműről , . , ,,' , , ,. , *, hirtelen fellobbano szenve­van szo valojaban. hanem egy izig-verig hamisítatlan delyek vöröslő parazsat vél­kamarazene-darabról, a kürt- tem felizzani ebben a mű­nek mégis oly tartalmas és ^ lS Az áttetsző szerkeszt igénye szólamot k«np«>nalt ^ ^ a szerző, amely egyaránt „ megköveteli a magas szín- Jndulat-okozta sűrűsödés el­vonalú virtuozitást s a 1 eg- lenére, idillikus nyugalmat mélyebb muzikalitást Tar- áraszt mit híven keltett jani Ferenc rendkívül finom életre koncert együttese, a tiszta hangon, eszmenyien ... szép hang színnel fújt és tett Szeged] Kamarazenékar. eleget az említett ket köve- A ma zenéiének meg­Szólamának nyugtato eilenpontjaként ha­megformalasa ugyan a zene- ' B „ \ , , kar érzelmi intenzitása mel- tött a Sln Katalm tolmácsot lett egy kissé tárgyilagos ta Boccherini B-dúr gordon­sabbnak. józanabbnak tűnt kaversenv s a zenekar által de ez mit sem von le az megszóialtatott Handel h­interpretáció ertekéből, ne­mes korrektségéből. A mer- moil concm° °rosso °P' b­sékeltebb és lendületesebb No. 12. A versenymű kelle­tempójú részek ritmikus vál- mes- tetszetős muzsikáját Sín takozása és a vezérmotivum Katalin megbízható vtrtuo­— mely a szerzőnek Húsza- zitassal, magabiztos muzika­rik Zoltán Csontváry-füm- htassal tolmacsolta. A Sze­jéhez komponált kísérőzene- gedi Kamarazenekar pechg jéből ismert — sokarcú be- ezúttal a főiskola művész­mutatása során egv aranyos lanaxainak előnyös kozremű­togolású, rendkívül jó íor- ködösével, stílusosan szóial­maérzékkel alkotott mű bon. tatta meg az üdítő barokk takozott ki. A színesen hang- concertót. Pál Tamás jól szeneit, áfctekinhető, racio- megválasztott tempói híven nálisan rendezett, de érze- szolgálták a zene] karakte­lemteli. korszerű hangvételű rek kibontását, zene mindvégig lebilincselő, szuggesztív erejű volt, Pál Tamás ———* alatt­el­foglaló tudós, író, költő és képzőművész tanult Bologna, Padova és Róma egyetemein, köztük a magyar humaniz­mus olyan kiemelkedő sze­mélyiségei, mint Janus Pan­nonius és Vitéz János. Ki­emélte az ELTE olasz tan­székének tudományszervező tevékenységét, s hangot adott annak a reményének, hogy a római tudományegyetemen működő magyar tanszék köz­pontjává válhat az olasz hungarológiai kutatásoknak. A tanácskozás első nap­ján magyar tudósok előadá­saikban a tanszék másfél év­százados történetével foglal­koztak. Szerdán és csütör­tökön' az Olasz Tudományos Akadémia küldöttei a ma­gyar tudósokkal vitaülést rendeznek Humanizmus es a népi kultúra címmel. A rendezvénysorozat kere­tében kerül sor a Római Tu­dományegyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem és a Budapesti Mű­szaki Egyetem együttműkö­dési megállapodasanak alá­írására. Az ünnepi események ok­tóber 7-én, az Egyetemi Szín­padon, a budapesti olasz tanszék volt hallgatóinak al­kotásaiból készült műsorral és a tanszék egykori, vala­mint jelenlegi hallgatóinak, oktatóinak baráti taialkozó­jával ér véget. Párhuzam Néptáncelőadás a tudományegyetemen Szomszédolás Igaza van Felföldi László muzeológusnak aki a hét­végi- a tudományegyetemen megtartott néptáncelőadás­hoz mondott bevezetőt: sok­féle jelentése lehet a bemu­tató címéül választott szó­nak: Párhuzam. Először is, ugyanez a címe Zsuráfszky Zoltán és Farkas Zoltán egyik táncművének, mely — Halmos Béla és Se bő Ferenc zenéjével — oly fer­geteges sikert aratott pár évvel ezelőtt; s amely most is szerepelt a műsorban. (A szombati és vasárnapi nép­táncprogramot hivatásos tán­cosok és zenészek adták, a Balettintézet néptánctago­zatán először végzettek cso­portja, akik között — szem­mel láthatóan — Zsuráfszky és Farkas a vezetők, táncos­ként is. szellemi-művészeti irányítóként is.) De nemcsak a koreográfia címeként sok­értelmű a szó; minthogy több éves szünet után lépett föl újra önálló műsorral ez a csoport, nyilvánvaló, hogy jelezni kívánják kötődésüket a hazai néptáncmozgalom­nak az ő indulásukat is meghatározó eredménveihez, lehet ugyanis véletlen, hogy telete a másik vezérlő elv. De egyúttal elkülönültségü- olyan Zsuráfszkv-koreog- Mivel egytől egyig nagy ket is. Különféle művészeti ráfiak (valamint egy Timár ügyességet, erőt. technikai irányzatok, törekvések és Sándor-, és pár Farkas-mű) tudást kívánó darabokat ad­ókötelezettségek mellé a kerültek a programba, ame- tak elő, igen magas kidől­magukét is szeretnék illesz- lyek a főbb magyar tánc- gozottsági fokon. adekvát teni. a sájat törekvéseiket, a dialektusok hagyomány- stílusban és hatásosan — saját gondolkodásmódjukat anyagából az egymással ro- valószínűleg igen szigorú és stílusukat. konithatókat használják fel. technikai és stíluspróbák elé Mielőtt megkísérelnénk Másrészt a szomszédos né- állítják magukat. Mintha az válaszolni a kérdésre, hogy Pefc azon táncait választót- ,,üzlet"-hez is értenének, tehát mifélék az őket meg- ták• amelyek szintén kap- hiszen a legszebb tánc- és különböztető sajátosságok, csolódnak a magyar táncok- zenei hvelven előadott, a ejtsünk szót a Párhuzam! amelyeken a tánckuta- tánctól és zenétói egválta­mint előadáscím másik, né- tas magyar hatásokat fede- ián nem idegen mondaniva­zetünk szerint lényeges je- zett f°l- lóikat azért „tálalni" is tud­lentéséről. Melyről a szóm- C»sak néhánv példát: a jak. műsorszerűre szerkesz­bat-vasárnapi szegedi mű- dél-alföldi oláhos is. a szat- tett. felvevőképességeinkre, sorba válogatott- tánc- és mári páros cigánytánc is figyelmünk ingadozására is zenei művek beszéltek. Nem (Zsuráfszky kompozíciói) ro- ügyelő programot állítottál; —_____kon az erdélyi legényessel, össze. A gorálok hagyománykin­cséből építkező „Guráliski tánc" láttán a mi gyors -á Gyenes Kálmán felvétele Szatmári cigánytánc (az előtérben Németh Ildikó és Zsuráfszky Zoltán) Bcrényi Bogáta avatott vezénylete A kamarazenekari napok Az est első felében a nyi- második koncertjére ma, tómuzsaka — korúink zené- szardán este fél 8-tól kerül jére mintegy ráhangolásként sor a Tisza szállóban. A — Vántus István Ecloga ciV Weiner Kamarazenekart mű kompozíciója volt A Weninger Richárd vezényli, művet 1979 őszén mutatták közreműködik Gallai Attila be először Szegeden, mely (klarinét) és Onczay Csaba az akkori kamarazenekari (gordonka). A mű-soron Bo­napókra íródott, szintén a ccfierini, Ránki, Weiner és városi tanács felkérésére. A Csajkovszkij művei szerepei­jellegzetes vántusi hamgvé- nek. TanÉauser zongorán Liszt és Wagner rajongói- rendkívüli feladatot ró az nak különleges élményt ígér előadóra. Lázár Eszter műsora október A zenei világban ritkán el­6-án. 17 óra 55 perckor, a hangzó, zseniális műből négy rádió 3. műsorában. Hegedűs ,-észlet: a Nyitány. A vendé­Endre zongoraművész -a gek bevonulása. Dal az est-, - , irri_t-tt Tannháuser-opera Liszt által hajnalcsillaghoz es a Zárán- j l^kel niraex zongorára alkalmazott átira- dokkar kerül műsorra. A /.e- I reklámon, ame.. tóit játssza. A nagy mester neszáninkat Lázár Eszter Wagner hatalmas zenekarra ^^ ^drcvel készültjük ebben es ebben (meg ab r Szövetkezeti napok Szolnok megyében Randevút adott egymás- elő a megtakarított forinto­nak a három nagy szóvetke- kat. hogy egyet fizetve kettőt zeti ágazat a szomszédban— kapjak — aztán mégsem si­Kunszentmáriontól Tisza- kerül semmi. Mondom, nem füredig. Rendezvény rendez- lepődöm meg. holott egy \eny hátán falutól a megye- huncut vasat sem takaritha­székhelyig, bemutató, va- tok meg azon kívül, amit tar, áruismertető kiálli- vásárlás nélkül odahaza du­tás. étel-ital kóstoló, sport- geszpénzként spóroltam ösz­vetélkedö és brigádta- sze. S miért? Mert nem va­lálkozó, szakmai nap és gá- gyok szövetkezeti tag! laest Ki-mit-tud-győztes né- ..... , _ , ,. . címmel büszkélkedő bűvész­szel — s mindez nem va­rázslat: inkább szervezés! Sajátos keveréke ez a me­gyei seregszemle az ipari vá- , , , mezőgazdasági S ™glaka „részvényt", veszek magam nak harmincszázalékos ár­csökkentéssel kilenc tizen­hatos sveifolt lánykaruhát Lehet, hogv igaz: manap­ság „leszálló ágba" került a a ros táncaTnkra asszociálunk, a A lakócsai horvát kólóban f^l^X^J^ a délszláv tánctípus kötött formáit egyértelműen ma­gyaros jellegű, virtus-kodó, improvizációs szólók lazít­ják föl. Az erdélyi <-omán haidau még ' a nevében is őrzi a rokonságot, ez a hai- S7e,-ncsenk dútánc a mieinkhez is kötő- szerencsénk, dik. az erdélyi legényeshez is. íme a párhuzamok. S máris a fönti kérdés megvá- mizmusra. laszolásánál tartunk. A A nemzeti karakter megfes­lése a tánc eszközeivel - nyittatott az audltorll4mban ez lehet a csoport egyik , » hullámverései után valami­féle nyugalmas „apálv­korszak" mutatkozik, talán szükségszerűen. Amíg azon­ban a 70-es évek közepe­táji virágzás nyomán ilyen­féle érett gyümölcsökhöz mint » Párhuzam című előadás cí­mű előadás. alighanem nincs okunk túlzott pesszi. Egyébiránt a fiatalok foly tonossagigénye is bebizo­célja. Minthogy valamennyi darabjuk az eredeti hagyo­mánvkincshez való ragasz­kodó hűséget árul el, a nép művészetének föltétlen tisz­tartott bemutatón. A műsor­ral Pesovár Ferencre, * nemrég elhunyt tánckutato­ra emlékeztek. Sulyok Erzsébet sarnak és a kiállításnak, a tisztességes, ..... , . , u„H„- hatvanat. Visszajött az Ady ízleses. de bevallottan helyi ,„_,,. e-., „„„i™,. rítok ötszáztizennégy forint érdekeket szolgáló cégrek­lámnak és a közérdekké át­minősíthető tagtoborrásnak, is étoi keU va­a szezonvegi kiárusítások , bankó! És még futja egy kor­só Kőbányaira is. A kettő­hatvan meg? legyen az készletmozgató akcióinak és a vevőt-okositó-szaktanács­adásoknak. Jelentós gazdaságpoliti­kai tényező Szolnok megye életében a szóvtkezeti ága­zat — mondták a megnyitó­ban. s azt is, hogy alig van család, amelynek valamilyen módon ne lenne kapcsolata ipari, mezőgazdasági.. vagy fogyasztási szövetkezettel — ami nem feltétlenül egész-, vagy részfoglalkozású mun­kaviszonyt jelent. Elég, ha valaki részjegyet váltva va­sárlókönyves vevőként tá­mogatja a szövetkezetet — mint azt az áfészek esetében oly sokan teszik. így pedig valóban számta­lan kapcsolatlehetőség adó­dik a lakosság és a szövet­kezetek között. Ha ezt tu­dom, aligha lepődök meg az pgvik kisvárosban öles be­• " leértékelési hírül adja. ! mit., meddig es persze menv­I nvivel olcsóbbari vásárolhat lamiből. 1. Zs. Kubai filmhét Sajtótájékoztató Kedden a Magyar Filmtu- Santiago Alvarez kubai do» dományi Intézetben sajtótá- kumentumfilm-rendező mun­jékoztatót tartottak a kubai káiból tartanak bemutatót a filmhét alkalmából, ame- filmmúzeumban. A művész lyen október 4—9. között személyében olyan latin-ame­rikai filmrendező niutatko­írt művének hangzását vánta aun&ufan tulejertiö anii interjúja veieti be. Áruszállítás u DSR hajóival Az NDK tengerhajózási a tengerentúlra, illetve on­váilalata (DSR) egyhetes tá- nan az európai országokba, jéko/.tató programot rendez Négyszáz kikötőben fordul­magyar partnerei részere, nak meg a DSR hajói. A ebból az alkalomból sajtótá- DSR hajói evente hetvenezer jékoztatón ismertették ked- tonnányi export-, illetve im­den az NDK budapesti kul- portárut szállítanak magyar vállalatok megbizasabóh ségét, szolgáltatásait. Az NDK-centrumban ki­Európa egyik legnagyobb állítás nyílt, ahol bemutat­tengerhajózási vállalatának ják. a DSR tevékenységét, jelenleg 173 hajó van a bir- kikötőit, hajóflottáját. Az tokában, melyek teljesítőké- elkövetkező napokban a DSR | pessége meghaladja az 1,6 képviselői tanácskozásokat j millió tonnát. A hajók java- folytatnak magyar külkeres­része igen korszerű. 50 szá- kedelmi és szállítmányozási i zalékuk konténeres szállítás- partnereikkel, s megvitatják 1 ra alkalmas. Évente 12 mii- a forgalom növelésének to- | szitetiek. Százötven uj mozi zik be Magyarországon, akit a szaklcritika — a különbö­ző nemzetközi fesztiválokon elért sikerei nyomán is — a kortárs filmművészét egyik legjobb dokumentans tája nak tart. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták: amikor egy baráti szocialista ország filmrende­zőjének dokumentumfilmjei­ből több napos, nyilvános bemutatót rendeznek Buda­pesten, akkor ennek jelen­tőségét csak fokozza, hogy a latin-amerikai filmművészet gyakorlatilag ismeretlen Ma­gyarországon; a néhány, ed­dig bemutatott film nem ad­hatott eddig megfelelő átte­kintést A kubai filmgyártás története a forradalom győ­zelme. után kezdődött és a karib-tengeri országban 1959 és 1976 között mintegy más­fél ezer különböző filmet ké­Ibanj az aruhazban, s nosza Uo tonnányi arut fuvaroznak vábbi lehetösegeit iéPÚlt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom