Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

Csütörtök, 1983. október 27. 3 Ülést tartott a városi tanács Napirenden: a lakásépítés, a lakásgazdálkodás és a tanácstagok tevékenysége A tanácstagok munkája Jól képviselik a választók érdekeit Szeged megyei város tanácsa tegnap délelőtt tartotta őszi ülését a városháza dísztermében. Papp Gyula elnökletével. A testület munkájában részt vett Szabó Sándor, a Csongrád megvei tanács elnö­ke. Török József, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának elsői titkára és dr. Petri Gábor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagja; a padsorokban ott ültek Sze­ged országgyűlési képviselői, a társadalmi es tömegszervezetek vezetői, a lakóterü­leti pártvezeíöségek titkárai is. A tanács a végrehajtó bizottság által beterjesztett napirend szerint végezte munkáját. Megtárgyalta a lakásépítésről és a lakásgazdálkodásról, s a lakások fenntartásáról szóló jogszabályok végre­hajtásának helyzetét. Prágai Tibornak, a tanácselnök általános helyettesének elő­terjesztésében; megvitatta a tanácstagok munkájáról szóló népfrontielentést. a ta­nácselnök és a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Kulcsúmé dr. Kiss Piroska előadásában, majd előterjesztés­ben döntött. A tanácstagok közül az ülésen interpel­lált Vass , József (86. vk.) Béketelep gáz­hálózatának építése ügyében. Börcsök Fe­renc (70. vk.) a Molnár és a Csaba utca sarkán fúrt termálkúttal. Bozóki István (68. vk.) pedig az úi kenyérgyár helyki­jelölésével kapcsolatban. Lakásépítés, lakásgazdálkodás Nagy erőfeszítésekkel, de terv szerint A városi tanács a VI. öt­éves fejlesztési terv jóvá­hagyásakor (1981) úgy dön­tött, hogy a lakásépítés to­vábbra is kiemelt társadal­mi feladat. A 4 milliárd 800 millió forintban meghatáro­zott fejlesztési alapból en­nek megfelelően 2 milliárd 100 millió forintot a telep, szerű, több szintes lakásépí­tésre szánt. E hatalmas summa azóta 2 milliárdra „kerekedett", ami azt jelen­ti. hogy a gazdasági élet szigora ezt a tételt csak igen kíméletesen érintette. A célcsoportos lakásépítés így nagy erőfeszítésekkel ugyan, de a tervnek megfe­lelően halad. Az egész terv­időszak feladatköre 11 500 lakást tartalmaz, melyből jó 5 ezer magánlakás. Június 30-ig az esedékes rész tel­jesítese megfelelő volt: kö­zel 106 százalék a célcso­portos terv eredményének mutatója; a telepszerű ma­gánépilésben viszont alig több 80 százaléknál. E kate­góriában a lemaradás oka egyrészt kapacitáshiány, másrészt gyártástechnológiai probléma. Folyamatos vblt az épít­kezési területek előkészíté­se, emiatt a kivitelezés nem akadozott. Javult a szaná­lási arány is. Az eredeti rendezési tervben megenge­dett 28 százalékról 20 szá­zalékra 6ikerült leszorítani. A továbbiakban sem vesze. lyezteti a: eredeti célkitű­zéseket területhiány. Rendkívül elhúzódó folya­mat viszont Szegeden a fog­híjtelkek beépítése. Tíz-ti­zenöt éve üresen álló tel­kek is vannak, melyekre ko­rábban már beruházási, sót kivitelezési tervek is készül­tek — s csak az utóbbi idő­ben tapasztalunk erősebb törekvést e telkek beépíté­sére. Igeretes változás, hogy néhány helyen a munka el­kezdődött (Kossuth Lajos sgt. 9—13. — a Honvéd téri beepitést 1985-ben befejezik —. a Nemestakács utcai tömb hátralevő épületének kiviteli terve hamarosan el­készül). A magánépítkezés elégte­len haladása a kivitelezői kapacitás elégtelenségére a hiányos építőanyag-ellátás­ra és részben a kedvezőt­len összetetelű telekkínálat­ra vezethető vissza. Az utóbbi körülmény januártól •kedvezőbbre fordult: már •minlegv 1300 lakás építésé­re alkalmas előközművesí­tett állami telekkel rendel­kezett a város, beleértve az észak-újszegedi OTP—DÉ­LÉP-vállalkozáshoz biztosí­tott telkeket is. Kevesebb a kínálat a dorozsmai szél­malom környékén és az IKV kezelésében levő bel­városi foghíjakon. Idén a tanács 109 telket adott tar­tós használatba. 153 lakás felépítéséhez. A magánépítés bizonyos fellendülésének je­le. hogy, a féléves lezárás óta használatba vett laká­sok száma meghaladja az ezret, s közel ezer lakás építése van folyamatban. A magánlakás-építes tervszá­mait tehát a továbbiakban már nem veszélyezteti te­lekhiány. Megvizsgálta a ta­nács a további telekkialakí­tás műszaki lehetőségeit Mi­hályteleken. Tápén, Újsze­geden, Algyőn és Hattya­son. A . lehetőségeket főként és elsősorban az e célra for­dítható anyagi alap sovány­sága korlátozza — a tanács ugyanis mindössze 100 da­rab hattyasi lakás építési területét tudja közmüvei el­látni, más helyeken egyelő­re csupán lakossági erőfor­rásból képzelhető el a köz­művesítés. (Mihály teleken szervezett formában tudják majd megvalósítani ezt a feladatot, a MÉSZÖV bo­nyolításában.) Könnyebbsé­get jelenthet az építkezők­nek. hogy olyan területeken, ahol a lakások használatba vételét a közmű hiánya nem akadályozza, víz- és elektro­mos vezetékekkel ellátott telekértékesitést alkalmaz­nak. A testület állásfoglalá­sa szerint azonban ehhez a tanácsi apparátus fokozott szervező munkájára és na­gyobb rugalmasságára van szükség. A jelenlegi ötéves tervben rangos és penzügyileg is jól tamogatott feladattá lépett elő a lakóház-felújítás, -ja­vítás és -fenntartás. Több mint 2300 lakás felújítása szerepel a programban, 1 milliárd 120 millió forintos pénzfedezettel. Az első há­rom évre 1500 lakás felújí­tásával számol a terv. A födémcserés felújítások üte­me lassúbb a kelleténél, az egyéb típusú felújítások ese­tében jelentős a túlteljesítes.. Megemelkedett a bérlők ál­tal végzett korszerűsítések száma is. A felújítások mi­nősége azonban elmarad a kívánatostól: sok a késede­lem és a jogos reklamáció, A kipróbált új technológiák alkalmazása is vontatott, egyelőre inkább reak jelké­pes ígéret. Emeletráépítés­sel és tetőtér-beépítéssel ta­nácsi vállalkozásban 74 la­kás épülhet ebben az ötéves tervben. Egyéni vállalkozás­ban 26 ilyen lakás készült, év vegéig még 24 készül el. Megállapította a tanács elé terjesztett jelentés, hogy a lakóház-üzemeltetés Sze­geden nincs összhangban a bérlői, társadalmi elvárások­kal. Komolyabb eredményt az IKV szervezetének kor­szerűsítése ígér. amennvi­ben az új. decentralizált házkezelőségek közvetlenül rendelkeznek majd építő­ipari javító kapacitással. Miután több jogi korlá­tozás megszűnt január 1-től, a lakásgazdálkodásban újabb lehetőségek tárultak fel. Korábban az elosztás volt a domináns, újabban nagy szerepe lehet a lakás­cserék szervezettebb bonyo­lításának. Az igénylők szá­ma is változott, s más szer­kezetű az igényrendszer. Ma már a lakást kérelme­zők döntő többsége tanácsi értékesítésű, OTP vagy La­kásépítő szövetkezeti lakás­ra pályázik. A június 30-i állapot szerint Szegeden 6196 lakásigénylőt tartanak számon, akik közül mint­egy 2 ezren várnak állami, ugyancsak közel 2 ezren szövetkezeti lakásra, a töb­biek pedig OTP vagy lakás­szövetkezeti megoldásra apellálnak. Az igénylőknek 68 százaléka egyedülálló vagy kétszemélyes családot alkot. Társadalmi összetétel szerint közel 3500 igénylő fizikai dolgozó, közel 2 ezer pedig fiatal házas. A szo­ciális aondok nagyobbik ré­sze tehát már megoldott a lakásgazdálkodásban. (Tíz évnél régebbi kielégítetlen igény már csak 72 van; 3 vagy többgyermekes igény­lő pedig 143.) Élénk vita alakult ki e napirend fölött. Elsőként Horómpö József kért szot, s a városfejlesztési-műszaki bizottság véleményét tolmá­csolta. Legnagyobb gondnak a telekeílatást minösitette. A magánépítés megélénkü­lésé váratlanul érte a vá­rost ilyen szempontból, ezert most meg kell gyorsítani a telek-eiőkészítéöt. legtöbb helyen ugyanis még csak a vizsgálódásnál tart az ügy. Börcsök Ferenc a belvárosi üres telkek magas számát és beépitesük lassúságát ki­fogásolta felszólalásában. Ezeket ésszerű építészeti megkötöttségekkel esetleg társasházépítésre is fel le­hetne használni. Kutiván Rezső az algyői telekellá­tási gondokat elemezte, és annak szükségességét hang­súlyozta, hogy a társulásos közművesítést alaposan meg kell szervezni. Véleményt mondott a té­máról Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács el­nöke is. A népgazdaság ál­talános helyzetével össze­függésben kell vizsgálni a lakásépítést is — mondotta —, és figyelembe kell ven­ni. hogy a lakossug erőfor­rásaira mind nagyobb- szük­ség van. Szegeden eredmé­nyes és zökkenőmentes volt a lakásügyi jogszabályok végrehajtása, és jó ígéret az IKV szervezeti korszerűsí­tése. A lakásépítési terv megvalósítható, de rendkí­vüli erőfeszítéseket követel. A telekkínálat országosan sem kielégítő, a hiány nem helyi jelenség, ezért indo­kolt Szegeden is javítani. Ehhez a Minisztertanács legújabb rendelete is ösz­tönzést és 6zámos segítséget kínál. Az építőanyag-ellátás javítására a megyei vezetés magasabb helyeken kezde­ményezett. Az eredmény máris érzékelhető néhány tartósan hiányzó cikk elle­nére. Továbbra is minden­ben segítségükre kell siet­ni az építkezőknek. Savanya Miklós a közmű­vesítés szakaszos elvégzését javasolta, mivel az anyagi fedezet hiányos, szorgalmaz­ta, hogy olyan területeket vegyenek figyelembe, ame­lyeken már a közmüvek egy része feltalálható, Dr. Petri Gábor a lakóház-felújítá­sokkal összefüggesben tette szóvá: mi lesz a kívülről felújított, de belülről javí­tatlanul hagyott lakóépüle­tekkel? A belterületi foghí­jakról szólva elmondta: ezek egy részét távlati célokhoz meg kell tartani, hiszen fon­tos intézmények bővítése is Időszerű, s bizonyára lesz még anyagilag kedvezőbb időszak is fejlesztésükre. Kulcsúmé dr. Kiss Piroska az építési tilalmak felül­vizsgálatának eredményét, az új technológiák beveze­tését. és a lakásügyi tár­sadalmi bizottsáa munkáját méltatta, majd a lakásépí­tési szerkezetet és a reális igényeket együttesen ele­mezte. Török József, a városi pártbizottság első titkára annak fontosságáról szólt, hogy a lakosság építési kedvét tartsuk fenn a szá­mára nyújtott hatékony se­gítséggel. A kétségtelenül tisztes eredmények folyta­tása igen nagy erőfeszítése­ket követel hatáságtól, ter­vezőtől, beruházótól, kivi­telezőtől, pénzintézettől, építőanyag-ipartól. Szeged az utóbbi években igen mérsékelten biztosított tel­ket az építtetőknek — a következő években kiemelt fontossággal kell kezelnie ezt a feladatot a tanács­nak. E nagy fontosságú témá­val összefüggésben a váro­si tanács megfelelő határo­zatokat hozott. Megállapítot­ta, hogy a célcsoportos la­kásépítés üteme időarányo­san teijesült. de a magán­erős kategóriában bizonyos lemaradás tapasztalható. Rugalmasabb szervezéssel, a belső összetétel aránymódo­sításával azonban a hatodik ötéves terv lakásépítési cél­kitűzésé teljesíthető. Tovább kell bővíteni a telekkíná­latot, s ahol erre lehetőség van, minimális közművesí­téssel ellátott telekkel is leheíőseget kell biztosítani a családi házat építeni szándékozóknak. Javítani kell a házkezelői szolgálta­tást, a fenntartási és fel­újítási munkák minőségét, gyorsítani a kivitelezést, szigorítani a befejezési ha­táridőket. A- terv teljesítése fokozott együttműködést kö­vetel a beruházó, tervező és kivitelező szervektől. Szükségesnek ítélte a tanács határozatában az építési en­gedélyezési eljárás felül­vizsgálatát, és az engede­lyek kiadásának meggyorsí­tását. Minthogy számos ma­gántulajdonú lakás üres vagy albérletként. bérlét­ként szolgai, indokolt a pénzügyi szervek nagyobb figyelme a jogos adóztatás­ra. A központi források sze­rénysége miatt a közműépí­tés költségednek viselésében nagyobb hányad háramlik az építkező lakosságra. A közigazgatási szervek vi­szont biztosítsák a közmű­vesítés terveit, az Építési Szolgálati Iroda pedig se­gítse elő a lakosság szer­vezését, a közmű vállalatok koordinálását, a kivitelezés bonyolítását. A tanács vé­gül kötelezze az IKV-t, hogy szervezetének korsze­rűsítésével ígazodiék a szol­gáltatás magasabb színvo­nalának követelményeihez, s biztosítsa a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését. Ez év nyarán a Hazafias Népfront városi elnökségé­nek tagjaiból, a lakóterü­leti pártszervezetek és a körzeti népfrontbizottságok vezetőiből álló tíz ideiglenes bizottság dolgozott azon, hogy felmérje és vélemé­nyezze a tanácstagoknak megválasztásuk óta végzett munkáját. A város; tanács­tagoknak több mint felével léptek kapcsolatba, s az így szerzett tapasztalatokat a városi népfrontbizottság is áttekintette. Tegnapi ülé­sén ,a teljes városi tanács szembesült az erről szóló tá­jékoztatással. A mérleg pozitív: a ta­nácstagok tevékenysége jól szolgálja a várospolitikát, s a lakosság érdekeit. Magas fokú aktivitás jellemzi munkájukat, és határozott vitakészség. Az utóbbi idő­ben ugyan a tanácsüléseken való részvételi arány csök­kent, de ehhez hozzájárult az ülések időtartamának hosszadalmassága, és a na­pirend zsúfoltsága is. A ta­nácsi bizottságok munkája ugyanakkor eredményesebbé vált: e kisebb csoportokban eredményesebb a vita, s gyakori a véleménynyilvá­nítás. Munkájuk nagy részét a tanácstagok a választókerü­letekben végzik. Fogadó­órát ugyan általában nem tűznek ki, de kapcsolatuk a lakossággal rendszeres és közvetlen. Beszámolóikkal szemben viszont az a lakos­ság igénye, hogy bővebben foglalkozzanak a választó­körzet sajátos gondjaival, problémáival. Határozottabb és pontosabb válaszokat igé­nyel a lakosság a közérde­kű- bejelentésekre, és sérel­mezi, hogy az intézkedés gyakran akkor is elmarad, ha annak nincs ts anyagi háttere. Újdonság a tanácstagi munkában a lakóterületi szemlék rendszere. Miután néhány választókerületben kipróbálták és jól bevált, sürgető kiterjesztésük az egész városra. A vizsgálódás során be­bizonyosodott. hogy minden korábbi időszakhoz képest jobb a tanácstagok es az országgyűlési képviselők, a tanácstagok és a lakóterü­leti társadalmi és tömeg­szervezetek együttműködése. A szakigazgatási szervek­től szintén több támogatást kapnak a tanácstagok, de még mindig előfordul, hogy eg)/-egy választókerület több éve ismert megoldatlan problémájára kell vissza­visszatérni. közöttük számos úgynevezett kis ügyre, me­lyeknek megoldása indoko­latlanul marad el. Bár a tanácstagok — ép­pen a nyári tapasztalatgyűj­tés ide.len — legtöbben már vé:eményt mondtak e té­mától. s a jelentés ezek sunimázatát tartalmazta, most is hozzájárultak a tapasztalatok gazdagításá­hoz Dr. Hantos Zoltán a lakóbizottságokkal való jó együttműködés igényét fo­galmazta meg, azzal együtt, hogy e bizottságok működé­se. különösen a Belváros­ban, meglehetősen esetleges és . egyenetlen. Volenszki Imréné az ügvrendi bizott­ság állásfoglalását ismer­telte, miszerint a tapaszta­latok alkalmazása fellendít­heti a tanácstagok válasz­tókerületi tevékenységét; hozzájárulhat a nyílt város­politika további erősítésé­hez. A beszámoló őszintesé­gét emelte ki Link Mihály, majd a munkahely és az ott dolgozó tanácstag együttmű­ködésének kérdéseiről és a tanácskozási központokról beszélt. Az itt megtárgyalt témák mindig más-más la­kórétegeket vonzanak, így az egész lakossággal kiala­kul a párbeszéd. Hasonlóan hasznosak a lakóterületi szemlék, de ezeken biztosí­tani kell a helyi társadalmi és tömegszervezetek képvi­selőinek részvételét is. Ka­tona Gyula a tanácstagok személyes felelősségét, a testületi munkában való részvételük kötelességet hangsúlyozta. Hörömpö Jó­zsef pedig a tanácstagok la­kóterületi együttműködésé­nek fontosságát, különösen a peremkerületekben. Java­solta, hogy Szegeden is ve­zessék be a közterület-ellen­őrzés intézményes formáját. Heiler István petőfitelepi gondokról beszélt. A tanács feladattervben rögzítette tagjai munkájá­nak önértékelését és tenni­valóit. Ügy ítélte meg, hogy a tanácstagok döntő több­sége megfelel a szocialista társadalom fejlődéséből ere­dő magasabb igényeknek. A testületben és a tanácsi bi­zottságokban végzett mun­kájuk révén a várospolitika aktív alkotói, s jól képvi­selik a választópolgárok ér­dekeit. Fontos azonban, hogy a testületi üléseken rendszeresen es aktívan ve­gyenek részt; tájékozódja­nak a határozati javaslatok várható társadalmi hatásá­ról, s ennek ismeretében a testület előtti vitát tegyék még érdemibbé, szükség esetén kezdeményezzék az előterjesztett határozati ja­vaslat indokolt változtatá­sát. Vállaljanak az eddigi­nél jelentősebb szerepet a tanács határozatai végrehaj­tásának szervezésében, a testületi döntések érvénye­sülésének ellenőrzésében. Törekedjenek a tanácsi bi­zottságok szervező és ellen­őrző munkájának, koordi­nációs tevékenységének erő­sítésére. Szükségesnek ítél­te a testület határozatában a választókerületi munka továbbfejlesztését is. Ennek érdekeben szorgalmazza, hogy a tanácstagok ismer­jék meg a fejlesztési ter­vek. a költségvetési elő­irányzatok és egvéb prog­ramok választókerületeket érintő célkitűzéseit, s ta­nácstagi beszámolóiukaf ezek ismeretében, a válasz, tókerületre koncentrálva áL lítsák össze. Valamennyien vegyenek részt a tanácsko­zási központok munkájá­ban. a lakóterületi szem­lék szervezésében, s az eze­ken felszínre került hiá­nyosságok megszüntetésére nyerjék meg a lakosság vnllalkozókedvét, közremű­ködését. Feladatokat fogalmazott meg a testület a tisztségvi­selők és a szakigazgatási szervek számára is. Az elő­terjesztések közérthetőbb megfogalmazását írja elö a testület, s azt a követel­ményt, hogy a határozati javaslatok erőteljesebben tükrözzék a választópolgá­rok véleményét és jogos el­várásait. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a válasz-oi fórumokon elhang­zó közérdekű javaslatok ina tézésére, különösen az is­métlődően és több helyen fölmerülő panaszok orvos, lására. A közérdekű beje­lentesekre adott válaszokkal szemben követelmény, hogy konkrétak. megalapozottak legyenek, és kilátásba he­lyezett megvalósításuk el­lenőrzését megkönnyítsék. A tanácstagi munka er­kölcsi elismerése a társa­dalomban és a munkahelye­ken csekély. A munkahelye­ken nem mindenütt kisé­ri rokonszenv és támoga­tás tevékenységüket. Ezért a tanács felkéri a munka­helyek szakmai és mozgal­mi vezetőit, hogy a tanács­tagok részére, fontos társa­dalmi megbízatásuk elvég­zéséhez nyújtsanak megfe­lelő segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom