Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

i^mo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! í: :M í , V A X M S Z M P S ZEGID VÁRÓ S I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 73. évfolyam 249. szám 1983. október 21., péntek Ára: 1.40 forint Ü Tanácskozik az országgyűlés őszi ülésszaka Véget ért a KGST 37. ülésszaka Napirenden: az ipar helyzete és feladatai, a népi ellenőrzés munkája lázár György hazaérkezett Berlinből Csütörtökön megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A törvényhozó testület fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. majd döntöttek a napirendről: 1. Az ipari miniszter beszámolója az ipar hely. zetéről és feladatairól; 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. Interpellációk. Ezt követően Méhes Lajos, ipari miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar helyzetéről és feladatairól, majd megkezdődött a napirendi téma vitája. Gorjanc Ignác (Szolnok m. 15. vk.), a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár vezérigazgatója, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke a bizottság véleményét tolmácsolta. Hangsúlyozta: az irányító munka továbbfejlesztése változatlanul szükséges. A szelektív fejlesztés követelményével összefüggésben különösen nagy feladat a termelő eszközök és a munkaerő szervezett átcsoportosítása. Folytatni kell az állami gazdaságirányító szervezetek között a hatósági és a tulajdonosi funkciók elkülönítését. Az ipari bizottság elnöke után Csapó Jánosné (Tolna m. 7. vk.) kapott szót, maid Veress Péter külkereskedelmi miniszter szólalt fel. Egyebek között hangsúlyozta: a világgazdaságban bekövetkezett események hagyományos exportszerkezetünket leértékelték, és az egyensúlyi követelményeknek csak úgy tehetünk eleget ha gyorsabban tudunk változtatni. A kormánynak, a Külkereskedelmi Minisztériumnak egvik fontos feladata és tevékenysége, hogy megfelelő külgazdasági politikával és államközi kapcsolatokkal. egye-mévvekkel minél jobb feltételeket teremtsen exporttermékeink számára. A külkereskedelmi miniszter után sorrendben a következő képviselők mondták el véleményüket: Gajdos Ferenc (Bn. 43. vk.). Nics János (Fejér m. 8. vk:), Tóth Ilona (Veszprém m. 12. vk ), Mérei Emii (Baranya m 7. vk.), dr. Nóvák Béla (Pest m. 16 vk.), Takács Imréné (Csongrád m. 4. vk.) — Felszólalását lapunk 3—4. oldalán ismertetjük), Géczi János (Nógrád m. 6. vlc.), Láng Tibor (Bp. 50. vk ), Kosztoláncri Jánosné . (Somogy m. 2. vk ) Weiszbörk Pezsőné (Győr-Sovrov m. 15. vk ). Jeszenkszki Gábor (S-abolcs-Szatmár m. t. vk.). Ant"» Imre (Pest m. 19. vk.). ToVár József cxala m. 6 vk.). Henedflsné Harpitai Áones (Borsod m. 6. vk..). Mát-ms Gábor (B á"sKisk'ip m 14. vk.). Erdei Lászlón* 'Békés m. 13. vkJ. Eperjesi Iván (Heves rí 7. vk.). Horváth Károly (Hajdú Bihar m 17 vk.). Ezzel az országgyűlés őszi ülésszakám i- első nrvin — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal. Cservenka Ferencre és 1 átér János — befejeződött. Apró Antal nyitotta meg az országgyűlés őszi ülésszakát. (MTI-fotó — Telefotó—KS) Méhes Lajos expozéja — Az Ipari Minisztérium irányítása alá tartozó ipar vállalatglbaní;..•;•'•', sj» vétkeié-'; teiben. é® tíutatóintéíeteipen'• közel. 1 .rpillió 300. ezer ember dolgpzik, az összes aktív dolgozó egynegyede. Itt jön létre a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka — mondotta bevezetőül a miniszter. — Az ipar helyzetének értékelését és a feladatok meghatározását megkönnyíti számunkra, hogy ebben az évben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áttekintette az ipar történelmi fejlődését, értékelte társadalmunkban és gazdaságunkban betöltött szerepét, és meghatározta hosszú távra az iparfejlesztés fő irányait. Most a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakának tapasztalatait tekintjük át, és szólni kívánunk az előttünk álló feladatokról. A VI. ötéves terv indulásakor. a nyolcvanas évtized kezdetén, a gazdaság, ezen belül az ipar fejlődése lelassult vagy visszaesett a világ szinte minden országában. A külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági körülmények is módosultak. A hetvenes évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti jövedelemnek belföldi fogyasztásra és felhalmozásra jutó hányadát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy restét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási források szűkülését, és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhalmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egv évben — 1980-ban — visszaesett de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981ben 2,9, 1982-ben 2.1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983-ban a tervezettnek megfelelő.' 1 — 1,5 százalékos - növekedést várunk. A VI. ötéves tervidőszak hátralevő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5'' Százalékba.-" iparij tSpsí melésjiövekedést :is . lehetőé- . gesnek tartunk: - ; A minőségi változások legfontosabb jelei az iparban, hogy javul a versenyképesség: jó irányú szerkezeti 'változások indultak még: csökken az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mennyisébe. kisebb az importigényesség; az ipari mumra termelékenységének növekedése felülmúlja a termelését: mindezek együttes hajasára jelentős a hozzájárulásunk a nemzeti jövedelem növekedéséhez. A versenyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivttel jelentősen nőtt. a gazdaságosság romlása nélkül. Több és jobb árucikket Az ipar termékeinek zömét belföldön értékesül. Ennek volumene is nőtt az elmúlt három évben, ászszesen 4—5 százalékkal. A hazai üzletekben vásárolható ipari termékek túlnyomó többségét a magyar inar gyártja, és csak ezek egyötöde származik külföldről. Ez nemzetközi ü$zsze^ásunlításban rendkívül -alacsony arány, és azt jelzi, hogy a magyar iparnak igen nagyok a feladatai a hazai szükségletek kielégítésében. Az üzleteinkben kapható magyar ipari áruk minősége és választéka sokat javult az elmúlt években. A termékek jó részében azonban még mindig az „eladók piacá" érvényesül a „vevők piaca" helyett. Vannak áruk, amelyekből keveset lehet kapni, s vannak időszakok, amikor egy-egy áruhoz nem juthat hozzá a fogyasztó. Tudjuk ezt, és feladatunk, kötelességünk a hiányok megszüntetése. Az ipari szolgáltatások a fogyasztásnak csak néhány százalékát jelentik, de a lakossági ellátásnak és közérzetnek mégis lényeges elemei, örvendetes. hogy könnyebb mostanában javító, karbantartó, szerelő munkát végzőket találni, mert a szövetkezetek és vállalatok jó része megerősítétte szolgáltató részlegeit, és gyarapodott az ezzel foglalkozó, kisiparosok és kisvállalkozók száma is. A . hazai piacon — néhány termék kivételével — nincs kiélezett versenyhelyzet. Ez árt az iparnak. Versenyhelyzetet ugyanis szimulálni. nem lehet. A devizaszűkösség miatt a magyar ipar nem kevés olyan terméket is gyárt, amit külföldről olcsóbban lehetne beszerezni. Például a külföldön vásárolt gépek javításához gyakran a magyar ipartól várják és a magyar iparnak kell az alkatrészeket biztosítani. Ezt a gyakorlatot az egészséges versenynek kell mihamarabb felváltania belföldön is. mert ez az áruk minőségének. választékának és a termelés gazdaságosságának további javulását fogja eredményezni. Beruházásokra az ipar a VI. ötéves terv eddig eltelt három évében, tehát ez cv végéig. összesen 178 • milliárd forintot költ. ami (Folytatás a 3. oldalon.) A záró jegyzőkönyv aláírásával tegnap, csütörtökön délután Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Sepitség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. A Hotel Stadt Berlin dísztermében megtartott záróülésen a dokumentumot magyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magvar küldöttség vezetőie irta alá. Az ülésszak fontos együttműködési intézkedéseket irányzott elő az anyagi erőforrások megtakarítására és a KGST-tagállamok lakossága élelmiszer-ellátásának javítására. Jóváhagyta a KGST végrehajtó bizottságának beszámolóját az elmúlt évben megtartott ülésszak óta végzett munkáról. A tagállamok küldöttségeinek vezetői, a kormányfők nyilatkozatot tettek közzé a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Az ülésszak idején tartották meg a tagállamok küldöttségvezetőinek és központi bizottsági titkárainak találkozóját, amely a tagállamok felső szintű gazdasági értekezletének előkészítésével foglalkozott. Az ülésszakot az elnöki tisztet betöltő Willi Stcvh. az NDK Minisztertanácsának elnöke zárta be. (A találkozóról kiadott közleményt és a kormányfők nyilatkozatát lapunk 2 oldalán ismertetjük.) \ tanácsülésen részt veti magyar küldöttség, amelyet Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezetett. csütörtökön délután Berlinből hazautazott Budapestre. Zárómegbeszélés ülcnsiÉliess Losonczi Pál tegnapi programja Ciprus második legnagyobb városába, a 120 ezer lakosú tengerparti Limassolba látogatott el csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a Limassol közelében levő Curion ókori színház maradványait. a fasszuri gyümölcsöst, majd az egyik legrégibb ciprusi borászati vállalatot, az 1844ben alapított Etko kombinátot. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön délután visszaérkezett Nicosiába. A nicosiai elnöki palotában csütörtökön este. megtartották a magyar—ciprusi államfői zárómegbeszélést. A Losonczi Pál és Szpirosz Kiprianu vezette tárgyalóküldöttségek ezúttal behatóan elemezték a kétoldalú kapcsolatokat. Kölcsönösen megállapították, hogy politikai kapcsolataink rendezettek. vitás kérdésektől mentesek. Egyezményeink, megállapodásaink rendszere alkalmas politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink továbbfejlesztésére. Megelégedéssel nyugtázták a két ország képviselőinek különböző szintű kölcsönös látogatásait, és egyetértettek ab< ban, hogy ezeket ki kell terjeszteni és rendszeresekké kell tenni a külügyi konzultációk terén is. Egyetértettek abban, hogy a vízumkényszer 1981-ben történt eltörlése a diplomata és szolgálati útlevelekre bevált. Ezért megvizsgálják annak lehetőségét, hogy ezt minden útlevélre kiterjeszszék. Kedvező a lehetőség arra is, hogy a két ország konzuli egyezményt kössön. A ciprusi fél javaslatára egyezménytervezetet ' készítenek elő a partnertájékoztatási szervek közötti információcsere bővítésére. A gazdasági együttműködés bővítésével kapcsolatban a magyar fél kifejezte azt az óhaját, hogy nagyobb részt vállaljon a ciprusi fejlesztési tervek megvalósításában, gátak, víztárolók, vágóhidak építésében, széles körű vízügyi együttműködésben. Losonczi Pál Szpirosz Kiprianut magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg. A meghívást a ciprusi elnök elfogadta. Az. Elnöki Tanács elnökenek ciprusi, hivatalos látogatása ma fejeződik be. (MTI) Kádár János fogadta Erich Miickeiihergert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Erich Mückenbergert, a Német Szocialista Egvségpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, aki Helegáció élén hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezailott talalkozón tá-( jékoztetták egymást pártjaik tevékenységéről, a két párt előtt álló időszerű feladatokról. Megelégedéssel állapították meg. hogy pártjaink, országaink és népeink kapcsolatai az NDK párt- és kormányküldöttségének múlt évi magvarországi látogatása alkalmával létrejött megállapodások alapián gyümölcsözően fejlődnek. (MTI)