Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

A szegedi köteles*' Apám emléke A párák alatt kéken ragyog az Adria. fönn. a parton, a lefelé futó házak kitárt ablakaiban már kora reggel félrehúzták a függönyöket. A járdákon színes forgatag hullámzik, szerb. svéd. dán. német szavak, fölöttünk pedig sárgás-fehéren izzik az isztriai nap. mint egv megveszett tűzgolyó. Havas, zord telek fázós vándorai, bolyonganak az utcákon. akik úgv isszák bőrükkel a sós mgieget. mint a kiégett földek az esőt. Ödön kövek között, botorkálok az amfiteátrumban. nézegetem a színpad helvét, ahol Thália fölszentelt papjai áldoztak. S ahol még elképzelni sem tudom az előadásokat, olyannyira messzeségbe merült aZ idő, szazadok. évezredek, nyelv, ruhák, szokások, divat, csak a kövek maradtak a régiek, hiába égette őket a nap. hiába marta a sós. tengeri levegő. Fiam odafönn, emeletnyi magasságban a lépcsőkön, kattan a fényképezőgép a szeme előtt, utana lassan hátat fordítok a színpadnak, indulok a kijárat felé. Mindjárt tíz óra, az utcán pizza, olajban sütött hal illata, s a fák rövidülő árnyéka fogad. Az ágak meredten fürdenek a fényben, melv ömlik. zuhog a mediterrán égből, megállíthatatlanul. Elhagyom a mállani készülő köveket, egymagamban akarok sétálni, ma délelőtt apám emlékét kutatom. Molnár Gvörgv tengerész tizedesét, aki hetven évvel ezelőtt ugyanebben a városban rótta az utcákat, feién szalagos tengerészsapka. orra alatt hegyesre nyírt, koromfekete bajusz, talán kacsingatott a kreol bőrű dalmát lányoknak, ha nem viseltek fátyolt, és ha a szakaszt néhanapján kiengedték a szárazföldre. Barátaival bizonyára betért valamelyik sarki vendéglőbe, talán éDnen ide. melynek ablakai az orrom előtt vannak kitárva, s ahonnan konvhaszagú. fülledt, levegőt hajtanak kijfelé a diszkréten zümmögő ventillátorok. ízlelgették a tüzes, déli borokat, amelyeknek ereie gyorsan kipirositotta ugvan az arcot, de íze. zamata nem vetekedhetett Szegeden Bagics Roza Rudolf téri korcsmáros kadarkájával. A hajó neve. ahol szolgált? Már nem fogom megludni. ugyanúgy elmerült a feledésbe, mint maga a hajó a dél-kínai partoknál. 1914 decembereben. Csing-Tau kikötőié előtt a kaoitánv felrobbantana, mert közeledtek a japánok, a legénység partra vonult, s onnan, a parti ütegek mellől várta a támadó japán hajókat. Háromhónaoi ostrom, elfogy az élelem, s következik a hadifogság. Japánban. Köbe mellett, a hegyoldal barakkjaiban. 1919 decemberéig. Nem tudhatom, ittjártában betért-e' egvszer az amfiteátrumba? Elmondta-e nekik valaki, kik építettek. hány száz vagv ezer évvel ezelőtt? Az iskolában négv osztályig vitte. írni. olvasni, számolni megtanult. Azonkívül értett a lóhoz, kapáláshoz, aratáshoz, paprikaültetéshez, öszi. tavaszi időben kramnácsofoi járt a vasútra, mert azt egy időben jól fizették. Az amfiteátrum? Nem. azt egyszer sem említette. Csak a kikötőt, az erődít, a. gsibukózó. szamárháton utazó férfiakat, a lefátyolozott arcú nőket. a hajót, melv a Távol-Keletre vitte őket. s melyet végül is fel kellett robbantaniuk. Paránvi kávéház teraszán böngészem a prospektusokat. hol. merre találom az erődöt, hiszen ott biztosan járt. mielőtt ia haióra vezényelték. Az utcán végül is eligazítanak, néhánv nerc. s mái' s lépcsők lábainál állok. Előttem, fölöttem az erőd elhanyagoltságában ls szinte agyonnyomja az* embert. Korunk azonban kinőtte már az erődöket, túllép'e őket az emberölés technikájának feilődése. az erőd ma már csak múzeum, valamiféle katonai múzeum. Míg indulni készülök fölfelé. ízlelgetem talpammal a kőlépcsők keménységét, a múzeumból századnyi katona lefelé Indul, jugoszlávok, vezényszó harsan, s már száll a nóta tüzesen, a fiatalság sodró lendületével. Barna..élénk szemű, hetyke legények. bármelyik helyébe, odaképzelem apámat, a monarchia tizedesét, vajon ők mit énekelhettek, ha itt masíroztak lefelé a lépcsőkön? Bakanótát? De miféle nótát, 'mikor apám maga mondta, hogv a hajón ot-. hatféle nép képviselve volt: csehek, osztrákok, bosnyákok, magyarok, stb.. hogyan tudott ennvi nyelv egvféle nótát énekelni? A fiókok legmélvén megvan még a fénykép: vége a berakodásnak, s a hajó indulni készül a kikötőből a tengerekre. Hárman még'a parton állnak. mögöttük a haió. aoám nvírott. koromfekete bajusszal középen áll. mellette iobbról-bairól egyegv barátja Soha többé nem látták Pulát. a kóbei barakkokban eltöltött öt év után Hamburgban tette őket partra a spanyol Vöröskereszt fregattja. Odafönn csalódnom kell. a múzeum rendezett, de a körnvezete elhanvagolt. gondozatlan bokrok, cseriék. eldobált üres palackok, és beton, minden mennyiségben, védelmül az ágvúgolvők. valamint az erózió ellen, A támfalak talán több száz évesek, ift-ott repedések árulkodnak a múló időről. Velencéről. Napóleonról, a szultánokról. Ferenc Józsefről. Péter királvról. A látvánv ami a mellvédről a szem elé tárul. csodálatos. Apámat is megigézhette. akinek életében a Tisza töltése volt a legnagyobb, emberkéz alkotta földemelkedés, de onnan csak a szelíden hullámzó folvót. no meg az ártéri fűzfák integető ágait láthatta, ha a felhőket kergető szél a víz fölött néha végigsietett. Ha lenézett a kikötőre, vagv a városra, mi iutott az eszébe? özvegv édesanyja, vagv anyám, aki 'akkor még a menyasszonya volt. öszentiván. az apró kis falu a Tisza mellett? Kínozta a honvágv? Megfordult a féiében. hoev neki semmi köze az erődhöz, a hajóhoz, a kikötőhöz. Ferencz Jóskához, a készülő háborúhoz, az ő két lovukra meg a néhány hold földiükre a világ egyetlen népe sem áhítozik? S neki mégis a haióágvú mellett a htelve. lőni kell. ölni kell. ha jön a parancs, másokat, idegeneket, százfelé tépetni a gránáttal. akiktől szintén könnyes szemmel búcsúzott el az édesanyjuk. s akiket éppen úgv hazavárnak, mint őtet az anyja, menvasszonva. a föld. a jószágok, a kiszáradni készülő öreg fasor a kertjük végében. Lassanként csendesednek az autók, gvérül a forgalom az utakon, a város ebédhez készülődik. Visszasétálok a lépcsőkhöz, még egv pillantás a tengerre, arrafelé, ahol a monarchia hadihajóján apámék búcsút inthettek a kikötő szikláinak. Könv' nvűnek érzem magam, megéheztem, a lépcsők oldalában teraszosan lefelé futó házak, ablakaik kitárva. senkit nem érdekel, hogv a járókelők belátnak az életükbe. Fűszeres mártást készíthetnek a hal mellé, tánvérhoz koccan egv villa, öblös férfihang mérgelődik. Az utcákon .elviselhetetlen a hőség, sietek, prózai, mindannárji intéznivalók következnek. Gyereket, feleségét, családot összeszedni. ebédelni, aztán menekülne a városból, ki a kempingbe, az árnvat adó fák hűvösébe. Találkozni a tengerrel, megmártózni a sós vízben, aztán holnap vagv holnapután hazaindulni, örülni, amikor a határon megüti fülünket az első , magvar szó. S otthon gz ismerős utca. a ház.unk. a kert. benn a szobában az ismerős székek, asztali heverő, falitükör, anám emléke, emberöltőbe vesző mesék, beszélgetések. Végül a találkozás a múlttjal. melv egvszer. valamikor a jelen volt. s úev lett belőle múlt. ahogvan a világban a tegnap már a messzi múlt. örök. és visszavonhataF-m MOLNAR GYÜRGY Bakcu Nándor (1883—1902) polgári liberális politikus és gyára'tipitú születésének 150. évfordulója alkalmából az MTESZ megyei szervezetei, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága tagnap, pétiteken emlékünnepséget rendezett. Délelőtt megkoszorúztak Bakay Nándor sirjat a Belvárosi temetőben, maid a Technika Házának nagytermében emlékülésre került sor. ahol három előadás méltatta Baka i gazdasági, kereskedelmi és politikai tevékenységét. Délután a KSZV szegedi kenderfonőqyárának falán em!élttáblát avattak, beszédet Pandi József, az MSZMP menyei bizottságának titkara nto idott. az emléktáblát Prágai Tibor, a városi tanács elnökenek általános helyettese vette át. Múlt századi történelmünkben szJmos érdekes, kiváló egyéniségű. pozitív társadalmi tevékenységű személyiséget találunk. Ezek sorában különös és változatos életpályáid ..a szegedi kötelor." — ahogv szerelte önmagut nevezni — Bakay Nándor, aki 150 éve — 1833. október 15-én — született Újszegeden, ott. ahol ap iának, nagyapjának, sőt már dédapjának is kötélverő műhelye állt. Egvesek úgy ludiák. hogv egyik szépapja. Pintér György őrmester egész Üiszegedet Mária Teréziának ajándékozta, jelképpsen egv pár csizmáért. Haladó szemléletű atyia újszegedi házában 1840-ben iskolát nyitott. Fiat kötelesnek nevelte. Bakay Nándor alig 16 évesen édesapjával együtt reszt vett a szabadságharcban. es a világosi fegyverletétel után négyéves európai vándorútra ment. szakmája elsajátítására. Haza apia műhelyébe tért. A családi vállalkozást 1863ban átvette, és 7 év alatt külföldi vezető szinvonalat elérő kenderfonó és -szövő, valamint kötélgyárrá fejlesztette. Hatvan munkást foglalkoztatott 1875ben. két évvel később már nyolcvanat. Termekeire az 1873-as becsi világkiállítás látogatói is felfigyeltek. A monarchia kötélgyártó üzemei közül csak a meghaitógéDekét alkalmazó trieszti és az óbudai múlta felül. Bakav üzemében 20 szövőkerék és 56 fonókerek működött, kizéróla" kézi meghajlással. A Szegedi Híradó 1877. április 15-i számában az alábbi hír olvasható: „Alóllrt (Bakay Nándor kötélgyáros) tisztelettel értesítem a hazai fogyasztó közönséaet. miszerint kézeróre 100 éve fönnálló kötéluyaramat f. évi iúrtius köz°"éíri tökéletes angol gépekkel felszerelve gőzerőre fogom berendezni." Bakay Nándort iparpolitikája hamarosan neves emberré tette Szegeden: 1878-től a füooctlenseai vart. orszáaavúlési képviselőjeként a város és az ország politikai elctcbe is bekapcsolódott. Az 1879-es. Szegedet pusztító nagv árvíz Bakav gvárát sem kímélte. Az újjáépítés után. 1883bán részvénytársaságot alapított, es most már igazgatóként irányította a 180 ezer forint tökével indult vállalatot. A termelést új gepekkel tovább korszerűsítették, ám a válalkozás kiterebélresedése előtt. 1892-ben a gvár leégett. A második talpraallást kővetően a spekulációs tőke Bakuwt lassan a háttérbe szorította. A haladó gHzda.'ágéDÍtő és politikai szerepetol fokozatosan visszavonuló Bakav Hermán Ottóvul függetlenségi alapon álló iparospárlot akart szervezni. Jól gondolkodott, mert a nagyüzemi textilipar hazunkban az első világháborút megelőző négved században lendült fel. Az 1885-ben ötezer főt foglalkoztató iparágban 1913-ra már 46 ezerre növekedett a munkásság szama. A legnagyobb kenderfonó és szövőgyárak Szegeden jöttek létre. Szeged elsősorban e ck — és a kibontakozó élelmiszeripari üzemek — révén vált a: Alföld iparosodó gócává. A múlt szazad derekától kezdődően Bakav Nándor a helyi és a budapesti újsáaokban írásaival is segítette a hazai ipar fejlesztését. A Szegedi Híradó című lap 1850-as megindítását maca is kezdemenvezle. Celléri Mórral. az első tudatos Iparszervezővel közösen a város vezető ioarosrétegeit sikerült meggyőznie az Alföldi Iparlap kiiídésáról. Az 1875-ben megjelent úiság a vállalkozásokat kívánta feileszteni. Bakay Nándor, a poloári liberális közéleti személvisen. a füagetlenséai párti politikus az emigrációban élő Kossuthtal baráti hangon levelezett, elkepzeléseit. a politikai helyzetet ígv ismertette a turini remetével. Kossuthnak, amint tudomására jutott Szeged pusztulása, első levelet Bakavhoz írta. és ígv fejezte bs sorait: ..Nevemben pedia mondja meg kérem Szeged népének. hoau az ki öt egykor a magyar nemzet büszkeségének nevezte. megvárja tőle. hogy e névre magát most is méltónak bizonyítaná ja." Gelléri Mór elképzelését, hogv szervezzenek 1876-ban Szegeden országos ipari vásá*t és kiállítást. hathatósan támogatta. A szervező bizottság „elnökeként járult hozzá az első ,szegedi országos ipari vásár és kiállítás létrehívásához. Politikai karrierje, maid gazdasági helyzete nem volt mindig egyértelmű. A világtól, a várostól. az általa naggvá tett gvártól fokozatosan visszavonult, megelégedett amolyan másodtitkári funkcióval, a kereskedelmi és iparkamarában. Közben írt kés jelentősebb műve közül az egyik Szeged' újjáépítésével. a Tisza-szabálvozössal foglalkozik, a másik a kender terpietztését.. áztalását. törését és feldolgozását tárgvalia. A múlt század végén mindentől és mindenkitől visszavonultan. hosszas betegség után halt m°g Szegeden. 1903-ben. Bakay Nándor. S:"oed. és ipara valamint gazdasági élete a múlt század hetven-nyolcvanas éveiben elválászlfiatatlgn. Munkássága s-áz év távlatából is elismerést érdemel. BÁTYAI JENÖ GYENES KÁLMÁN: ÖSZI BALATON / 1