Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

4 t Szombat, 1983. október 1. Lssosezi az ENSZ-közg (Folytatás az 1. oldalról.) jon, azt a világközvéle­mény igen nagy megköny­nyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés len­ne megítélésünk szerint a nukleáris leszereléshez ve­zető úton annak a javaslat­nak a megvalósítása, hogy az atomfegyver birtokában levő államok kölcsönösen fagyasszák be a nukleáris fegyverkészleteiket. Űgy véljük továbbá, hogy mi­előbb szerződést kellene kötni a nukleáris fegyver­kísérletek teljes és általá­nos betiltásáról. s véget kellene vetni az újabb nuk­leáris fegyverfajták kifej­lesztésének, a meglevők korszerűsítésének. Az újabb, egyre bonyo­lultabb fegyverrendszerek megjelenése ugyanis azzal a veszéllyel jár. hogv túl­nőnek a meglevő megálla­podások hatáskörén, s egyre nehezebbé válik a korlá­tozásuk és ellenőrzésük. A nukleáris leszerelési tennivalókkal szorosan ösz­szefüggő feladatnak tartjuk az e fegyverek elterjedésé­nek megakadályozására hi­vatott atomsorompó-szerző­dés erősítését, s ezzel pár­huzamosan a nukleáris fegyvernek birtokában nem levő államok biztonságának szavatolását A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megáll^ppdá^gij,.. hpgy, ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott- ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott. ahol mar vannak. Nagyrrtéi'ték­ben elősegítené a bizalom es a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Euró­pában. mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeövezeteket alaki ta­nanak ki. Szeretném külön hangsú­lyozni, mennyire nagy je­lentőségűnek tartom a Var­sói Szerződés tagállamai ál­tal az idén januári prágai ülésükön tett azon javasla­tot. amely indítványozza a NATO-tagállamainak. hogy kössenek velük szerződést a katonaj erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a vi­lágon létező fegyverzetek túlnyomó többsége és leg­pusztítóbb fajtái e két szö­vetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem. egy ilyen szerződés hathatós in­tézkedés lehetne a békét fenyegető cselekménvek megelőzésére. A Magyar Népköztársaság líülnnleges fontosságot tulaj­donit a hadászati fegyver­zetek korlátozásáról és csök­kenteséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Ál emberiség békés jövő­jét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát ki­terjesztenék a világűrre. En­nek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fon­tosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar Népköz­társaság kormánya ezért teljes mértékben támogat. Magyarországot sok más európai országgal csvütt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai te­lepítése. A meglevő straté­giai egyensúly megbontása messzemenő következmé­nyekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész vi­lág békéjére és biztonságá­ra. Meggyőződésünk, hogv a legjobb megoldás Európa teljes atom'egyver mentesí­tése lenne, es erről a cél­ról nem mondunk le. Addig pedig, amig e cél elérését a nemzetközi helyzet alaku­lása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a közép-hatótávolságú nuk­leáris eszközök számának csökkentésében, és semmi­képpen sem növelésében lát­juk. Elnök úr! Három évig tartó tárgya­lássorozat után a madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozó tartal­mas és kiegyensúlyozott zá­ródokumentum elfogadásá­val fejezte be munkáját. E záródokumentum hosszú évek óta az első lényeges és széles körű kelet—nyu­gati megállapodás, aminek jelentőségét az adott nem­zetközi helyzetben aligha szükséges külön hangsúlyoz­nom. Kivételesen fontosnak tartjuk. hogy a találkozó úgy döntött: összehívja az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát. A madridi találkozó ered­ményes külügyminiszteri 6zintű befejezése reményt ad arra, hogy lehetséges a Helsinkiben megkezdett sok­oldalú folyamat továbbvite­le. Erősíti abbeli meggyőző­désünket. hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmében, s a jijvő is­mét az enyhülési politikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog itörekednkr hogy miként ed­dig is. a jövőben is hiány­talanul végrehajtsa a hel­sinki ..záróokmány ,és. a madridi záródokumentum elveit és ajánlásait. Megtisz­teltetésként fogadjuk, hogy 19fl5-ben Budapest lesz a madridi találkozó által el­határozott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen. A magyar kormány őszin­tén kívánja, hogy a madridi eredmény leeven kedvező hatással a világ más térsé­geire is. Sajnos azonban, a szélső­séges körök politikája világ­szerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrá­nyosan befolyásolja a vál­sággócok felszámolását cél­zó erőfeszítéseket. A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt be az el nem kötele­zettek mozgalma, amelynek tagjai Földünk országainak és népességenek nagy több­ségét képviselik. Üj-delhi csúcsértekezletük újólag bi­zonyította. hogy az el nem kötelezettek igyekeznek ha­tékonyan elősegíteni korunk súlyus gondjainak megoldá­sát. A velük való együtt­működés további elmélyíté­se jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatározásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, melyek az ENSZ távoltartására, külön­megállapodásokra, egves ér­dekelt feleknek a rendezést folyamatból való kirekeszté­sére irányulnak. Ezért tör­ténhet meg. hogy több mint egy évvel a Biztonsági Ta­nács határozatának egyhan­gú elfogadása után az izra­eli megszálló csapatok to­vábbra is Libanonban van­nak. s folytatódik a palesz­tinai arab nép szenvedése és kiszolgáltatottsága. Nyilvánvaló, hogy a kö­zel-keleti válság centrális elemének: a palesztin kér­désnek a megoldatlansága, s az Igazságos és tartós ren­dezest célzó javaslatok, elve­beszéde ülésszakán tése csakis a válság továb- Elnök úr! bi elmérgesedéséhez vezet- Minél feszültebb a nem­het. A Magyar Népkoztársa- zetközi helyzet. annál in­sag meggvozodese. hogy a kább n- mind á] terseg helyzetet esak vala- ,am feielőssége a békéért rr»„nn\n arHabu I l.'/wliiLr mennyi érdekelt fél. köztük a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvételével tar­tott nemzetközi konferen­A magyar kormány a fele­lősség ráeső részét vállalva mindenütt, ahol erre adott­ságainál fogva lehetősége cián lehet rendezni. A békéért küzdő erők ag- M*ru«zeu, a vargya­godalmát az elmúlt idő- lasok alternatíváját allitja szakban nem csekély mér­vab, a párbeszéd, a tárgya­it állítja szembe a konfromtációs tö tékben növelték a Közép- fekvésekkel. ügy véljük. Amerika és a Karib-térség J]«*v ebben, miként a viták haladó országai ellen indi- bekes- tárgyalásos rendeze. tott akciók. Meggvőződé- seben, a/, ENSZ-nek lelen­siink. hogy e válságokat sem l°s szerepet kell betöltenie lehet az erőszak kategóriái- Ezért a Magyar Népköztár­ban gondolkodva, egyes ha- sasag kormánya határozot­talmak érdekeinek mindé- 'an kiáll az ENSZ — alap­nek fölé helyezésével meg- okmány szerinti — szerepé, oldani. Megoldásra itt is nek erősítése, hatékonyságá­csak az vezethet, ha tiszte- nak fokozása mellett, letben tartják az érintett A Magyar Népköztársaság népek önrendelkezési jogát, eddig is partnere volt és felhagynak a belügyekbe ezután is partnere kíván való beavatkozással, s le- lenni minden kormánynak mondanak a katonai fenye- a béke erősítését célzó nem. getés. a megfélemlítés, a zetközi együttműködésben gazdasági és politikai nyo- Meggyőződésünk, hogy nincs más eszközeiről. az a vitás kérdés, amelvet A Magyar Népköztársaság ne lehetne békésen, tárgva­kormánya és népe szolidá- lasok útján rendezni. A leg­ris Latin-Amerika népeinek határozottabban elvetjük azt a nemzeti függetlenségért, a korunkban öngyilkos altér­az önrendelkezésért, a tár- natívát, hogy a fegyverek sadalmi haladásért, az el- mondják ki a végső szót. nyomás és az újgyarmatosí- A Magyar Nénköztársa. tó törekvések ellen vívott ság. amelynek külpolitikája küzdelmével. Támogatjuk a egybeesik az alapokmány­földrész országai által a ban megfogalmazott nemes tárgyalásos rendezés, a tér- célokkal és elvekkel, kész séget feszültségben tartó arra. hogy kivegye részét a konfliktusok igazságos és világszervezet béke-erőfe­békés megoldása érdekeben szítéseiből. Küldöttségünk tett közös lépéseket. ebben a szellemben vesz Hasonlóképpen nagyra én- r<*z1 a jelen ülésszak mun­tékeli a Magyar Népköztár- kajában, saság az indokínai országik Kosráitöm • ••» ' •seit a délkelet- mmmma^mmmmm ; ázsiai feszültség csökkenté­sére. és támogatja a külügy­minisztereik április; és jú­liusi tanácskozásán megfo­galmazott javaslatokat. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a ciprusi probléma olyan bé­kés rendezésének, amely megfelel a szigetország mindkét népközössége érde­keinek, biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, el nem kötelezettségét, s kizár minden külső beavat­kozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon. hogv a fajüldöző dél-afrikai rezsim — A grenadai miniszterelnök látogatása « Maurice Bishop, a Grenadai nősen nagyra értékelte a Népi Forradalmi kormány Kádár Jánossal és Lázár és az Üj Mozgalom Párt Györggyel folytatott eszme­(JEWELj elnöke — aki Lázár cselét. Elismeréssel szólt György miniszterelnök ven- arról az építőmunkáról, dögeként, hivatalos látogatá- amelyet a magyar nép a son tartózkodik hazánkban fejlett szocialista társada­— , pénteken a Chinoin lom megteremtése érdeké­gyógyszer- és vegyészeti ter- ben végez. A látogatás során mékek gyárának tevékeny- szerzett tapasztalaiéi közül ségével ismerkedett. A gyár- kiemelte azokat az eredmé­látogatasra elkísérte Garai nyeket. amelyeket a magyar Róbert külügyminiszter-he- mezőgazdaság ért el. lyét tes, valamint Döniény A megbeszélések tartalmi János, hazánk Grenadában kérdéseit elemezve a grena­is és Richárd Jacobs. Gre- dal kormányfő elmondta, nada Budapesten is akkredi- hogy azok célja elsősorban tált nagykövete. a két párt és kormány kö­A vendégeket Soltész Ist- zötti kapcsolatok, azegyütt­ván ipari minis/.ierhelyettes, működés bővítése volt. Az valamint Újpest és a gyár MTI munkatársának ezzel több vezetője fogadta, és tá- kapcsolatos kérdésére vála­jékoztat'.ák a grenadai kor- szólva Maurice Bishop el­mányfőt az 1910-ben alakult, mondotla, hogy a tárgyalá­termékeiről világszerte is- sok során jó alapja jött lét­mert vállalat történetéről és re a kapcsolatok további jelenéről. mélyítésének. Maurice Bishop a gyár ve- Nemzetközi kérdésekről zetőitől a hatezer dolgozó szólva a grenadai miniszter­szociális körülményeiről, a elnök utalt a közép-amerikai különböző anyagi és szociá- országok hélyzetére. a gaz­lis juttatásokról érdeklődött dasági függetlenségük erő* A tájékoztatót üzemláto- sitését és a térség bizton­gatás követte: a termelöegy- ságának megszilárdítását oél­ségek vezetői a vendégeknek zó erőfeszítéseikre. Kitért egyebek közt bemutatták az arra is. hogy a több államot óránként 350 ezer darab magában foglaló Contadora­tablettát préselő gépsort, csoport tevékenysége előse­valamint a steril és aszepti- gítheti a térség vitás kérdé­kus injekciókat gyártó be- spinek megoldását, stabilitá­rendezéseket. sának megteremtését. ' , . .. „ „ Végezetül Maurice Bishop A n^p folyamán Nagy Já- hang*ztatta, hogv a tárea_ nos kulugymm.szténumi al- da]mj haIadáaért végzett amtitkar Umson Whiteman munkájukban> a gazdasági külügyminiszterrel folytatott felemelkedést szolgáló, or­megbeszélest időszerű nem- szágépítö terveik megvalósí­zetkozi kerdesekrol. lásában hasznosíthatják, s Maurice Bishop délután hasznosítani is kívánják a találkozott a magyar sajtó szocialista országok tapasz­munkatársaival. Bevezetőül talatait is. tett nyilatkozatában rámu- Maurice Bishop látogatásá­tatott. hogy budapesti tár- nak hivatalos programját be­gyalásait szívélyes, meleg fejezve néhány napot ha­légkölr* f9.IWnezta s küto- zankban pihen. 11 r 1 4 Kína ünnepe Világtörténelmi horderejű ban egyaránt torzulások kö­— s mindmáig ható — ese- vetkeztek be. A „nagy ug­mény volt a Kínai Népköz- rás", a személyi kultusz, társaság kikiáltása. A több majd a „kulturális forrada­évtizedes, áldozatos nemzeti lom" és a „három világ" el­felszabadító harc és vele mélete mérhetetlen károkat párhuzamosan a társadalom és szenvedéseket okozott a szocialista átalakításáért Vi- kínai népnek. A súlyos tor­vott küzdelem, valamint a zulások kiigazításához azon­Szovjetuniú internacionalista ban 1976 után hozzáfogott segítsége tette lehetővé, hogy az új vezetés. Belpolitikai legnépesebb országában síkon — a párt tekintélyé­1949. október 1-én megkez- nek helyreállításában, a dödhetett a szocialista építő szocialista termelési viszo­MAGYAR-OSZTRÁK PARTKÖZI MEGBESZÉLÉS Az MSZMP Központi Bt-' zottságanak meghívására szeptember 29—30-án láto­gatást tett Budapesten Hans Kait, az Osztrák Kommunis­ta Párt Politikai bV'tlságá­nak tagju. a Központi Bi­zottság titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, „j T " „ munka. A kínai nép győzel- nvok korszerűsítésében, va- | a KB titkára fogadta Hans apartheid DomiKaia a szeres , mp mindemeUeU az akkor iamint az. életszínvonal eme- Kaltot. akivel Szikszay Béla. körű nemzetközi elitélés el- , méf? gyai.mati so,.bun sínylö_ kisében _ születtek is fieye_ ienere toiyiatocuK. d- éppen felszabadult lömre méltó eredmények. Namíbia eseteben kulono l - .Simára reményt- Am ú sen szembetűnő, hogy a keltő példát jelentett. úgy látszik, hogy még mindig nem vonták le kellő nemzetközi feszültseg nőve., A fjata, köztársaság eiső mértékben mindennek a kedese közepette aktiviza- | évtizedének eredményei iga- külpolitikai következtetéseit, lódnak az. újgyarmatosí tas : zoltak is a várakozásokat. A szocialista közösség ál­erői. Hiaba a rendezés el- gzorgos népe áldozatos mun- lamai — köztük hazánk is veit tartalmazó biztonsági . jajával és a szocialista álla- — a kölcsönösség jegyében tanácsi és közgyűlési hatá- i mok tevékeny segítségével a változatlanul készek a vi­rozatok, a dél-afrikai re- ; népj Kína korszakos átala- szonv normalizálására, sőt a zsim és külső támogatóinak I kitásokat hajtott végre. Pe- kancsolatok teilesztésére. Az stratégiai és gazdasági ér- j djg az évszázados elmaia- utóbbi ecv-két évben e té­dekei miatt Namíbia még j dottság és a háborús pusz.tí- ren szerény előrelénés mu­mindig nem nyerhette el a j tások örökségének terhei na- tatkozik is. Korlátokat szab függetlenségét. Egvesek ön- j gyok voltak, imperialista fe- a/.onhan e pozitív folvamat­kényes. ENSZ-határozat ál- : nyegetésnek is ki volt téve. nak. hogv rendezetlenek ma­tal nem szentesített feltéte-! Ebben a nehéz időszakban radtak Kína és löbb. vele leket szabnak, igvekeznek ' Kír>a természetes szövetsége- szomszédos szoHafsta ország háttérbe szorítani a Swa- seirp » szociálist, országok- kapcsolatai. Abban a re­ra tamaszkodhatótt. mérvben a'nnhan. hogv a Sajnos, az ötvenes évek meglevő ellentétek elöhb­™vor"d| végén a kinai vezetésben fe- utóbb megszűnnek, nemzeti A magyar kormány elítél. 1 lüIkereked6 nacionalista-kis- iinnepén őszintén kívánunk pót. a namíbiai nép egve­düli törvényes képviselőiét ezeket a törekvéseket, szorgalmazza, hogv - a j ^Vari^''' mádoT"'"ina ^ábbi sikP" párizsi Namíbia-konferencia jranvt S/Hbtak az. ország út- reket a szocialista építő­jának. Bel- és külpolitika- munkában. nyilatkozatával összhang­ban — hajtsák végre az ENSZ rendezési tervét. Elnök úr! A nemzetközi kaDesolakik romlása. a világgazdaság elhúzódó válsága és bizo­nyos politikai indítékú lé­pések folyamatosan kedve­zőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági. ke­reskedelmi, pénzügvs és műszaki-tudományos együtt­működés szinte minden te­rületére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosz­tásban különösen érdekeli országok, köztük Magvar­oi'szag helyzetét is. Fogadás Kína nemzeti iinnepén Ma Lie. a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ábrahám Kálmán épi­lésügvi és városfejlesztési miniszter. Rabi Béla ipari mi­nisztériumi államtitkár. Garai Róbert külügvminiszter-he­lvettes. valamint gazdasági, társadalmi és kulturális éle­tünk több más képviselője. * A Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. évfor­dulója alkalmából Losonczi Pál. az Elnöki Tanáes elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üd­vözülte Li Hszien-Nien államelnököt és Csaó Ce-jangot. a/ államtanács elnökét. nz MSZMP osztályvezető-he­lyettese folytatott megbeszé­lést. LEONOR BORNAO LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 27—30. között lá­togatást tett Budapesten Leonor Bornao. a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a kül­ügyi osztály vezetője. MAGYAR PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG GRÚZIÁBAN Pénteken folytatódott a magyar parlamenti küldöti­ség látogatása a Grúz Szov­jet Szocialista Köztársaság­ban. A magyar képviselők Apró Antalnak, az ország­gyűlés elnökének vezetésével a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására ér­keztek hivatalos baráti láto­gatásra a Szovjetunióba. SZŰRÖS MATYAS FOGADTA GEORGE HABBAST Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken fogadta George Habbast. a Népi Front Palesztina Felszabadí­tásáért szervezet főtitkárát^ aki kül-'öttség élén tartózko­dik hazánkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom