Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A2 0nwággyöIé8}Kö állományából törölve 73. évfolyam 232. szám 1983. október 1., szombat Ára: 1,80 forint M S Z M P SZEGED V ÁROS I B ÍZ ÖT T SÁGÁNAK LAPJA II legsürgetőbb Hayyon hasznos tapasztalatcsere volt a nukleáris leszereies Elutazott a lódzi tanácsi delegáció . . n'i i r, rKic-7 i •• "i' ••»' f ' Nyilatkozat lapunknak Losonczi Pa beszede az ENSZ-kozgyules ülésszakon AT.ri . ,... hl , _ O' A Lodz megyei tanacs kul- even belül — remeljük — el­Elnök úr! Két világégés szörnyű ta­pasztalata nyomán szerveze­tünket éppen az a nagv el­határozás hívta életre, hogv — alapokmányunk szavaival — ..megmentsük a jövő nemzedékét a háború bor­zalmaitól". E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a háború". De vajon elmondhatjuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy cél­nak? Ügy érzem, a kérdés ma­ga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanat­ban. amelyet, sajnos, a nem­zetközi feszültség kiéleződé­se jellemez. Fokozódik a konfrontáció, kísérletek tör­ténnék a világbéke fenntar­tását biztosító erőegyensúly megbontására, katonai fö­lenyszerzésre. a népek nem­zeti és társadalmi felszaba­dulási folyamatának vissza­fordítására. Mindez aggoda­lommal tölti el a Magyar Népköztársaság népét és kormányát. E veszélyes helyzet kiala­kulásának fő okát a fegy­verkezési hajsza fokozódásé-, ban látjuk. A példátlan ará­nyú fegyverkezés nemcsak közvetlenül, a nukleáris ka­tasztrófa eshetőségével fe­nyegeti civilizációnkat, ha­nem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az embe­riség anyagi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tartósítja a gazda­sági elmaradottságot egész sor fejlődő országban. Va­jon nem képtelen ellent­mondás-e ez a tudomány és a technika századában? Ak­kor, amikor kézzelfogható közelségbe került az olvan globális problémák megoldá­si lehetősége, mint az új energiaforrások feltárása, az óceánok kincseinek kiakná­zása. a világűr békés meg­hódítása, az éhínségek és a pusztító népbetegségek fel­számolása, a rohamosan romló természeti környezet megmentése. Vajon elkép­zelhető-e globális együttmű­ködés nélkül e valóban nagyszerű lehetőségek való­ra váltása? Hiszen már szervezetünk alapokmányának elfogadásá­val erre tettünk ünnepélyes ígéretet: egymással jó szom­szédként békességben élünk együtt, és előmozdítjuk a szociális haladást s az élet­feltételek javítását. * A Magyar Népköztársaság­nak. ha szabad így monda­nom. hitvallása a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusz­tán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegziszten­cia: a népek és kormányok tevékeny esvüttműködése. kölcsönösen előnyös politi­kai. gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erő­sítése. Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapasztalataink- vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs oka a csalódottságra. Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök ] délutáni plenáris ülésén — közép-európai idő szerint \ a késő esti órákban — szólalt fel Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állás- | foglalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fo­gadták. Elhangzása után annak mértéktartó, felelős­ségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott állásfog­lalását emelték ki. A délutáni ülésen Losonczi Pálon kívül Ecuador elnöke, valamint Zambia. Irak. Kuvait és Spanyol­ország külügyminisztere mondott beszédet. Az ülés után az ENSZ-pa'otában fogadást tartottak, amelyet Javier Perez de Cuellar. az ENSZ főtitkára adott az ülésszakon és az Indira Gandhi által azzal párhuza­mosan összehívott csúcstalálkozón részt vevő állam­és kormányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett ma­gyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter. Ho'.lai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a magyar ENSZ-képviselct ideiglenes ügyvivője. Az alábbiakban közreadjuk Losonczi Pál beszédét. Szélesebb kitekintéssel: az enyhüles felfelé ívelő szaka­szában. a hatvanas években és a hetvenes évek első fe­lében fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak, illetve más államok között a tömegpusztító fegvverek elterjedésének. mennyiségi és minőségi fejlesztésériek megakadályozásáról, vala­mint korlátozásáról a föl­dön. a világűrben és a ten­gerek melyén. Európában, a 35 állam- és kormányfő részvételével megtartott hel­sinki értekezlet tartós elvi alapokra helyezte a további együttműködést. Fellendül­tek a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok. Ázsiában. Afrikában. Latin-Ameriká­ban gyors ütemben folytató­dott a gyarmati sorból fel­szabadult új államok meg­erősödése. Van-e nép. amely­nek érdekeit ez sértette vol­na? Van-e nép. amely úgy érezhetné, hogy veszített az enyhülésen? Ilyen nép. El­nök úr. nincsen! A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpo­litikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését te­kinti. mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nem­zetközi fórumokon. Szá­munkra — miként más or­szágok számára is — a bé­kés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Ezért tölt el nyugtalan­sággal bennünket minden olyan jel, amely a konfron­tációs hangulatok feléledé­sére utal; minden olyan cselekedet. amelv vészé lyezteti az államok közötti normális kapcsolatokat; minden olyan fejlemény, amely további tehertételként jelentkezik az amúgy ir fe­szült nemzetközi viszonyok­ban. A Magyar Népköztársa­ságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkriminá­ció, az erőpolitika rossz módszer, s amellett — mint a tapasztalat mutatja — meddő is. Régi igazság i hogy a harag rossz, tanács- j adó. Jó tanácsadó a külö­bözö társadalmi berendez­kedésű országok közötti vi­szonyban is csak a józanság és az érdekek kölcsönös fi­gyelembe vétele lehet. Megelégedéssel nyugtáz­hatom. hogy békés együtt­működési politikánk viszon­zásra talált mindazon or­szágok kormányainál, ame­lyek felelősséget éreznek a nemzetközi heivzet alakula­sa iránt. Továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusba, minél ergdmé-, hyés'ébb tárgyakurkra. po­litikai konzultációkra kerül­jön sor. közöttünk a kölcsöi nos bizalom erősítése. a nemzetközi légkör javítása érdekében. Elnök úr! örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának je­lentős részét az egvre sür­getőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szen­telni. A Magyar Népköztár saság az elmúlt években maga is több fontos lesze­relési javaslatnak volt te­vékeny részese. Ezek a ma is érvényes kezdeményezé­sek azt a célt szolgálják, hogv a világbékét szavatoló stratégiai egyensúly a fegy. verzetek lehető legalacso­nyabb szintién valósuljon meg. Sajnos azonban, javas­lataink az észak-atlanti szerződés szervezete részé­ről mindmáig érdemi vá­lasz nélkül maradtak. A megoldatlan leszerelés: problémák sokrétűek, s mindegyikük önmagában is fontos. Ha mégis kiemelek közülük néhányat, azért te. szem. mert jelentőségüket a mai feszült nemzetközi helyzetben különösen meg­határozónak érzem. Ilyen a hagyományos fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a vegyi és más tömegpusz­tító fegyverek betiltása is. De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása, a há­borús veszély elhárítása ér­dekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris lesze­relés. A Magyar Népköztár­saság kormánya ezért meg­különböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásá­nak. hogy semmilyent kö­rülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegy­vert. Bizonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállal­(Folytatás a 2. oldalon.) dötUége tegnap. pénteken délelőtt Szeged város neve­zetességeivel ismerkedett, majd a déli órákban, ötnapos megyei tapasztalatcseréjüket befejezve Budapestre utaz­tak. Lengyelországi testvér­niegvénk delegációját a Feri­hegyi repülőtéren Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese és dr. Rózsa József megyei főorvos bú­csúztatta. A küldöttség vezetője. Po­lit Zbigniew. Lódz megye polgármester-helyetlese el­utazás előtt elmondotta: — Igen értékes volt szá­munkra, amit a szociális gondoskodás területén lát­tunk. Megyéjükben több hely van a szociális intézmé­nyekben. mint nálunk. Lódz megyében a krízis idején ne­hézségeket okozott a szo­ciális gondoskodás bizto­sítása, ami ma sem küny­nyű. Ennek ellenére alap­vető szükségleteit minden rá­szorulónak ki tudjuk elégíte­ni. igyekszünk felkutatni azokat, akik erre rászorul­nak, de gyakran előfordul, hogy akiknek valóban szük­ségük lenne a segilsegre, nem kérik. Sok esetben azért, mert olyan állapotban vannak, hogv erre nenr képe­sek. A megleéó szociális in­tézményeket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük és a szociális gondozókat mind jobban felkészítjük tevé­kenységük jobb ellátására. Lódzban több olyan beruhá­zást készítünk elő, mely a szociális gondozással szoros összefüggésben álló egészség­ügyi ellátást javítja, négy-öt készül az orvosi egyetem 1(100 agyas klinikai centruma, a 801) ágyas szülészeti és nő­gyógyászati klinika; felépül az 1200 idős fogadására al­kalmas gerontológiai központ és kórház, mely azért is fon­tos. mert a jól felszerelt kór­házi ágyakat nem kell ilyen célra használni. — Tapasztalataink szerint Csongrád megyében sokkal jobban megoldották az öre­gekkel való foglalkozást, gon­doskodást, mint nálunk, kü­lönösen a kis varosokban és falvakban. Célszerűnek lát­juk mj is azt, hogy kisebb otthonokat kell szervezni, a nagyobb nyugdíjjal rendelke­zőknek olyan öregek házát, mint ezt Szegeden láttuk. — A foglalkoztatás kérdé­se azért érdekelt bennünket, mert a gazdasági reform na­gyobb önállóságot ad válla­latainknak. Ugyanakkor a munkaképes korú emberek száma csökken, vagyis éssze­rű. hatékony foglalkoztatásra van szükség. E tekintetben is hasznos tapasztalatokat gyűj­töttünk. — A lakásgazdálkodás ná­lunk is elsőrendű politikai kérdés. Jobbnak, világosabb­nak és érthetőbbnek tartjuk az Önök gyakorlatát. Lódz­ban négy házgyár van. a la­kosság 6B százaléka uj lakás­ban él. de sokan rossz körül­mények között. Mi az itteni eredményekhez képest lema­radtunk a lakások felújításá­ban és korszerűsítésében is. Szeretnénk mi is ezzel többet foglalkozni — fejezte be nyi­latkozatát Polit. Zbigniew. B. GV. GY. tasGrjgaeii piacon Sípos István képriportja Különös hangulata van a tarjáni piacnak. Aki ide jár vásárolni, előre tudja, melyik asztalnál, ki, mit árul. Horváth néninél virágot válogat az egyik fiatalasszony, egy má­sik képen, a virág mellett, már az idei jonatánalma is vevőre vár. A piac köztiszte­letben álló embere mégis Pali, a tökmagos. Mindenkihez van egy jó szava, ha valakit meg kell viccelni, ő az első. de az sem mellékes, hogy kitűnő tökmagot, tányéricát árul. A képriport jobb alsó sarkában a közismert dinnyésember, aki a szezon után szilvát kí­nál. A pillanatnyi ..munkaszünetben" saját portékáját ..meózza". Madártávlatból, a fiő«­os épiilet kilencedik emeletéről pedig igy néz ki ez a kis „család".

Next

/
Oldalképek
Tartalom