Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A2 0nwággyöIé8}Kö állományából törölve 73. évfolyam 232. szám 1983. október 1., szombat Ára: 1,80 forint M S Z M P SZEGED V ÁROS I B ÍZ ÖT T SÁGÁNAK LAPJA II legsürgetőbb Hayyon hasznos tapasztalatcsere volt a nukleáris leszereies Elutazott a lódzi tanácsi delegáció . . n'i i r, rKic-7 i •• "i' ••»' f ' Nyilatkozat lapunknak Losonczi Pa beszede az ENSZ-kozgyules ülésszakon AT.ri . ,... hl , _ O' A Lodz megyei tanacs kul- even belül — remeljük — elElnök úr! Két világégés szörnyű tapasztalata nyomán szervezetünket éppen az a nagv elhatározás hívta életre, hogv — alapokmányunk szavaival — ..megmentsük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól". E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a háború". De vajon elmondhatjuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy célnak? Ügy érzem, a kérdés maga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban. amelyet, sajnos, a nemzetközi feszültség kiéleződése jellemez. Fokozódik a konfrontáció, kísérletek történnék a világbéke fenntartását biztosító erőegyensúly megbontására, katonai fölenyszerzésre. a népek nemzeti és társadalmi felszabadulási folyamatának visszafordítására. Mindez aggodalommal tölti el a Magyar Népköztársaság népét és kormányát. E veszélyes helyzet kialakulásának fő okát a fegyverkezési hajsza fokozódásé-, ban látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak közvetlenül, a nukleáris katasztrófa eshetőségével fenyegeti civilizációnkat, hanem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tartósítja a gazdasági elmaradottságot egész sor fejlődő országban. Vajon nem képtelen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika századában? Akkor, amikor kézzelfogható közelségbe került az olvan globális problémák megoldási lehetősége, mint az új energiaforrások feltárása, az óceánok kincseinek kiaknázása. a világűr békés meghódítása, az éhínségek és a pusztító népbetegségek felszámolása, a rohamosan romló természeti környezet megmentése. Vajon elképzelhető-e globális együttműködés nélkül e valóban nagyszerű lehetőségek valóra váltása? Hiszen már szervezetünk alapokmányának elfogadásával erre tettünk ünnepélyes ígéretet: egymással jó szomszédként békességben élünk együtt, és előmozdítjuk a szociális haladást s az életfeltételek javítását. * A Magyar Népköztársaságnak. ha szabad így mondanom. hitvallása a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegzisztencia: a népek és kormányok tevékeny esvüttműködése. kölcsönösen előnyös politikai. gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapasztalataink- vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs oka a csalódottságra. Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök ] délutáni plenáris ülésén — közép-európai idő szerint \ a késő esti órákban — szólalt fel Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állás- | foglalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták. Elhangzása után annak mértéktartó, felelősségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott állásfoglalását emelték ki. A délutáni ülésen Losonczi Pálon kívül Ecuador elnöke, valamint Zambia. Irak. Kuvait és Spanyolország külügyminisztere mondott beszédet. Az ülés után az ENSZ-pa'otában fogadást tartottak, amelyet Javier Perez de Cuellar. az ENSZ főtitkára adott az ülésszakon és az Indira Gandhi által azzal párhuzamosan összehívott csúcstalálkozón részt vevő államés kormányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett magyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. Ho'.lai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a magyar ENSZ-képviselct ideiglenes ügyvivője. Az alábbiakban közreadjuk Losonczi Pál beszédét. Szélesebb kitekintéssel: az enyhüles felfelé ívelő szakaszában. a hatvanas években és a hetvenes évek első felében fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak, illetve más államok között a tömegpusztító fegvverek elterjedésének. mennyiségi és minőségi fejlesztésériek megakadályozásáról, valamint korlátozásáról a földön. a világűrben és a tengerek melyén. Európában, a 35 állam- és kormányfő részvételével megtartott helsinki értekezlet tartós elvi alapokra helyezte a további együttműködést. Fellendültek a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok. Ázsiában. Afrikában. Latin-Amerikában gyors ütemben folytatódott a gyarmati sorból felszabadult új államok megerősödése. Van-e nép. amelynek érdekeit ez sértette volna? Van-e nép. amely úgy érezhetné, hogy veszített az enyhülésen? Ilyen nép. Elnök úr. nincsen! A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti. mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Ezért tölt el nyugtalansággal bennünket minden olyan jel, amely a konfrontációs hangulatok feléledésére utal; minden olyan cselekedet. amelv vészé lyezteti az államok közötti normális kapcsolatokat; minden olyan fejlemény, amely további tehertételként jelentkezik az amúgy ir feszült nemzetközi viszonyokban. A Magyar Népköztársaságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkrimináció, az erőpolitika rossz módszer, s amellett — mint a tapasztalat mutatja — meddő is. Régi igazság i hogy a harag rossz, tanács- j adó. Jó tanácsadó a külöbözö társadalmi berendezkedésű országok közötti viszonyban is csak a józanság és az érdekek kölcsönös figyelembe vétele lehet. Megelégedéssel nyugtázhatom. hogy békés együttműködési politikánk viszonzásra talált mindazon országok kormányainál, amelyek felelősséget éreznek a nemzetközi heivzet alakulasa iránt. Továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusba, minél ergdmé-, hyés'ébb tárgyakurkra. politikai konzultációkra kerüljön sor. közöttünk a kölcsöi nos bizalom erősítése. a nemzetközi légkör javítása érdekében. Elnök úr! örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának jelentős részét az egvre sürgetőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szentelni. A Magyar Népköztár saság az elmúlt években maga is több fontos leszerelési javaslatnak volt tevékeny részese. Ezek a ma is érvényes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogv a világbékét szavatoló stratégiai egyensúly a fegy. verzetek lehető legalacsonyabb szintién valósuljon meg. Sajnos azonban, javaslataink az észak-atlanti szerződés szervezete részéről mindmáig érdemi válasz nélkül maradtak. A megoldatlan leszerelés: problémák sokrétűek, s mindegyikük önmagában is fontos. Ha mégis kiemelek közülük néhányat, azért te. szem. mert jelentőségüket a mai feszült nemzetközi helyzetben különösen meghatározónak érzem. Ilyen a hagyományos fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a vegyi és más tömegpusztító fegyverek betiltása is. De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása, a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának. hogy semmilyent körülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert. Bizonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállal(Folytatás a 2. oldalon.) dötUége tegnap. pénteken délelőtt Szeged város nevezetességeivel ismerkedett, majd a déli órákban, ötnapos megyei tapasztalatcseréjüket befejezve Budapestre utaztak. Lengyelországi testvérniegvénk delegációját a Ferihegyi repülőtéren Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Rózsa József megyei főorvos búcsúztatta. A küldöttség vezetője. Polit Zbigniew. Lódz megye polgármester-helyetlese elutazás előtt elmondotta: — Igen értékes volt számunkra, amit a szociális gondoskodás területén láttunk. Megyéjükben több hely van a szociális intézményekben. mint nálunk. Lódz megyében a krízis idején nehézségeket okozott a szociális gondoskodás biztosítása, ami ma sem künynyű. Ennek ellenére alapvető szükségleteit minden rászorulónak ki tudjuk elégíteni. igyekszünk felkutatni azokat, akik erre rászorulnak, de gyakran előfordul, hogy akiknek valóban szükségük lenne a segilsegre, nem kérik. Sok esetben azért, mert olyan állapotban vannak, hogv erre nenr képesek. A megleéó szociális intézményeket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük és a szociális gondozókat mind jobban felkészítjük tevékenységük jobb ellátására. Lódzban több olyan beruházást készítünk elő, mely a szociális gondozással szoros összefüggésben álló egészségügyi ellátást javítja, négy-öt készül az orvosi egyetem 1(100 agyas klinikai centruma, a 801) ágyas szülészeti és nőgyógyászati klinika; felépül az 1200 idős fogadására alkalmas gerontológiai központ és kórház, mely azért is fontos. mert a jól felszerelt kórházi ágyakat nem kell ilyen célra használni. — Tapasztalataink szerint Csongrád megyében sokkal jobban megoldották az öregekkel való foglalkozást, gondoskodást, mint nálunk, különösen a kis varosokban és falvakban. Célszerűnek látjuk mj is azt, hogy kisebb otthonokat kell szervezni, a nagyobb nyugdíjjal rendelkezőknek olyan öregek házát, mint ezt Szegeden láttuk. — A foglalkoztatás kérdése azért érdekelt bennünket, mert a gazdasági reform nagyobb önállóságot ad vállalatainknak. Ugyanakkor a munkaképes korú emberek száma csökken, vagyis ésszerű. hatékony foglalkoztatásra van szükség. E tekintetben is hasznos tapasztalatokat gyűjtöttünk. — A lakásgazdálkodás nálunk is elsőrendű politikai kérdés. Jobbnak, világosabbnak és érthetőbbnek tartjuk az Önök gyakorlatát. Lódzban négy házgyár van. a lakosság 6B százaléka uj lakásban él. de sokan rossz körülmények között. Mi az itteni eredményekhez képest lemaradtunk a lakások felújításában és korszerűsítésében is. Szeretnénk mi is ezzel többet foglalkozni — fejezte be nyilatkozatát Polit. Zbigniew. B. GV. GY. tasGrjgaeii piacon Sípos István képriportja Különös hangulata van a tarjáni piacnak. Aki ide jár vásárolni, előre tudja, melyik asztalnál, ki, mit árul. Horváth néninél virágot válogat az egyik fiatalasszony, egy másik képen, a virág mellett, már az idei jonatánalma is vevőre vár. A piac köztiszteletben álló embere mégis Pali, a tökmagos. Mindenkihez van egy jó szava, ha valakit meg kell viccelni, ő az első. de az sem mellékes, hogy kitűnő tökmagot, tányéricát árul. A képriport jobb alsó sarkában a közismert dinnyésember, aki a szezon után szilvát kínál. A pillanatnyi ..munkaszünetben" saját portékáját ..meózza". Madártávlatból, a fiő«os épiilet kilencedik emeletéről pedig igy néz ki ez a kis „család".