Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

Kedd. 1983. .szeptember T3: Mit tehet az építész? Nem lehet a szépet pénzen megvenni Btetosan érzékenyebbek lettünk, de így van ez jól. Valamennyiünknek hasznos. ha egyre többet beszélünk környezeti kultúránk színvonaláról, ami mindennapi közérzetünket is befolyásolja. Közvéleményünk döntő többsége a környezeti értékeket elsősorban az építészektől kéri számon. A kérdés azonban bonyolult, nemcsak rajtuk múlik ez a (közállapot, de illetékes séű güket senki sem vitatja. Három ismert szegedi tervezőtől. a harminchat éves Sövényházi Ágosttól, a negyvenöt éves Nóvák Istvántól. az ötvenéves Tarnai Istvántól (mindketten Ybldíjasok) kértem interjút és beszélgetésünk apropója az volt. mit tehet az építész, hogy ne csak lakásunkban, hanem tágabb otthonunkban, áz utcákon, tereken is kellemesen érezzük magunkat ne taszítsanak a falak, ne legyenek ridegek a városrészek. * Sövényházi Ágost, a CSOMITERV csoportvezető mérnöke úgy kezdte a pályáját hogy társadalmi munkában megtervezte a béketelepi óvodát Ma is büszke erre a feladatra, szívesen mutatja az óvoda fotóját. — Sikerült egy környezetbe simuló intézményt tető alá hozni. Nem volt megkötve a kezem, szabadon álmodozhattam. — Mit tekint az építész megkötöttségnek? —- A béketelepi óvodát ha UNIVÁZ-elemből kellett volna megcsinálni, most biztosan nem lelkendeznék. Mindig a körülményektől függ. hogy mi a megkötöttség. azok állítják fel a sorompót. — A közhiedelem szerint szépen csak sok pénz árán lehet építkezni... — Nem igaz, hogy a jó építészet a pénzen múlik. Inkább az igényességet, a Jó ízlést említeném. Azonban mindkettő hiányzik, társadalmi méretekben ls. Jó példa erre a magánépíteszet. Egyesek milliókat költenek, de mégsem tudnak szép házat összehozni, és egymás mellett sorakoznak az ízléstelen, giccses „kockák-paloták". Hiába költik el a sok forintot, ha hiányzik az a fedezet, amit úgy nevezünk: magas színvonalú környezeti kultúra. A legjobb mérnökök a fölösleges viták miatt hátat fordítottak a magánépftészetnek. Hányszor hallottam, rajzolja csak mérnök úr, majd mi úgyis átalakítjuk. Mondták ezt olyan leendő háztulajdonosok, akiknek a giccs is már bizonyos művészetet jelent. Szerencsére az utóbbi években a hatóságok sokkal keményebbek. mint korábban. Megkövetelik a kőművestől, a tulajdonostól, hogy terv szerint építkezzen. Amíg ez a normális állapot kialakult, a szakma egy része magánépítés-ellenes lett. És ine feledjük, ma már a lakások háromnegyed részét a magánépítők készíttetik. — Kik a felelősei a jó ízlésnek? Sokan azt tartják,' Önöknek kellene olyan atmoszférát teremteni, hogy az emberek tisztában legyenek az általános építészeti, esztétikai normákkal. Vagy talán a kommunikációtól várják a „hittérítést"? — Nehéz válaszolni. Társadalmi ügy lett az építészet, ám ezzel az általános megfogalmazással nem szeretnénk elkenni a felelősséget. Az általános kultúrát, a környezeti kultúrát sem lehet tölcsérrel az emberek fejébe tölteni. Megemlíteném az ausztriai példát. Ott már alapfokon, általános iskolai szinten, tanítók magyarázzák, mitől szép egy ház. A nebulóknak pedig olyan szobákat kell rajzolni, amelyek jól berendezettek. Ezzel ís érzékeltetném, az első lépés nem az épflóművészetre vár. Sajnos, hiányzik az általános építészetkritika, nincsenek olyan személyek, akinek véleményére odafigyelne a szakma is. A legtöbb tervező ritkán és félve nyilatkozik, és még a munkatársát sem kritizálja. Balgaság lenne az újságíróktól várni, hogy feltegyek egy mércét, amit mindenkinek át kell ugrani. Az önök vitakészsége hasznos és jó szolgálatot tettek, mert az utóbbi években többször is rákérdeztek; hogy használjuk ki a házgyárakat az új technológiában rejlő építészeti lehetőségeket? — Csak az emberek véleményét közvetítettük... — De ennek eredménye lett. a legjobb építészek ráálltak arra, hogy a panelelemekből is szép dolgokat hozzanak ki. Elismerem, az építésztársadalom későn ébredt. — Ha már a knzvéleméryról van szó, megkérdezem milyen segílseget kap környezetétől? — Nem panaszkodhatok, és jó példaként mostani munkámat említeném. Az E5-ös út mellett, a benzinkút után rehabilitációs Intézet épül, ami négyszintes lesz, és az UNIVÁZ-szerkezet körvonalait már látni lehet. Magyarországon még ilyen intézmény nem készült, ugyanis a börtönből szabadulók kapnak Itt átmeneti szállást, néhány hónapra, az elbocsátó papír kiadásáig. Az átállást tanulják majd ezen a helyen. Nos, mivel semmilyen minta nem volt, ezért a nevelőlisztek mellett a legkülönbözőbb foglalkozású emberekkel beszélgettem, és tapasztalatot szereztem, mert az építészet eszközeivel kell a megfelelő környezetet kialakítani. — Szívesen vesz , részt a városrekonstrukcióban, a felújított Háginak ön a szellemi atyja. Korunk parancsát hogyan fogalmazná meg, a nagy arányú városfelújításban? — A környezet meghatározó és Szeged sajátos építészetében a hagyományok őrzése elengedhetetlen követelmény. A házakat mi építjük, de azok minket építenek, és ha ez valóban így van, akkor ml, tervezők győztünk. Halász Miklós Következik: A tArsmüvészekkel együtt Kistelek jövője Egy község gondjai a járási párt vb előtt Állattenyésztés a grúz hegyvidéken A szvanét házi erkélyéről bárhová is tekint az ember, pillantása meredek falakba ütközik. Körös-körül sziklák — ez Szvanétia, Grúzia egyik legmagasabban fekvő és legnehezebben elérhető vidékének jellegzetes tájképe. Szvanétia a fő kaukázusi hegyvonulat egyik kiszögellésén található, a tengerszint felett 2000 mé'.er magasságban. Csupán egy szűk hasadékon keresztül húzódó út köti össze Grúzia többi részével. E szikláik között látszólag nincs lehetőség korszerű gazdaság felfejlesztésére. Ennek ellenére az utóbbi időkben Szvanétia és a köztársaság több; magashegyvidéki területéhez nagy reményeket fürtnek az itt lakók. Vajon mivel magyarázható ez? Grúzia területének több mint 80 százaléka hegyvidék, kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület. Egy főre 0,63 hektár termőterület. 0,18 hektár szántó jut — ez körülbelül egyötöde a szovjet átlagnak. Mindemellett Grúzia biztosítja a Szovjetunió teahozamának majdnem teljes egészét (1982-ben több mint 500 ezer tonnát), jelentős mértékben járul hozzá a szőlőés citrusfélék termeszréséhez. A grúz hegyvidéki lejtők éghajlatát és termőgazdagságát figyelembe véve a közeli években jelentősen megnövelhetik a déli növényfajták, zöldségek és gyümölcsök termesz lésének mórtékét. (APN) Nem is olyan túl régen Kistelekre is igaz volt, amit Szabó Lőrinc írt hajdanán Törökszentmiklósra .s Fegyvernekre gondolva: „az esti gyors étkezőkocsijával fél napra elmegy á civilizáció". Kistelek: a többinél valamicskével nagyobb, álmosan terpeszkedő falu volt a nemzetközi út két partján Szeged közelében (és árnyékában.) Amit büszkén elmondhattak a lakói, az csak ennyi: itt is megáll a pesti gyors. Mert jobbára csak a vonat állt meg, az utas ember alig, igaz, nem is nagyon volt miért... A mégis odatévedő vásárolhatott képeslapot is, rajta volt a tanácsháza, a Rákóczi iskola, a régi gimnázium — a fotós sem talált több megörökíteni való témát, bár a helység az ottani postamester szerint több száz éve nevezetes, hiszen megálltak itt a postakocsik... • Az Üj Magyar Lexikon (adatait 1960-ban gyűjtötték) ennyit ír Kistelekről: önálló tanácsú község. Gépállomás. Malom. Baromfitenyésztés. Határában sziksós-tavak. Kistelek persze többre törekszik ennél. És többre is törekedett az elmúlt két évtizedben. A járási párt-vb legutóbbi ülésén mondta Pap István, a nagyközségi pártbizottság titkára: a nagyközség iparának évi termelési értéke 2,5 milliárd forintot tesz ki. A sajtüzemet bővítették, a Magyar Kábel Művek itteni gyáregységében 90 millió forintért új üzemcsarnok épült. Kistelek ma már nem álmos falu hanem dinamikusan fejlődő nagyközség. Gondok azért mutatkoznak. Ott József tanácselnök mondta el a testületi ülésen, hogy bár a hatodik ötéves terv idejére a módosítások után több mint 78 millió forint áll rendelkezésre, egy sor feladatot nem tudnak megoldani. Ennek legfőképp az építési költségek növekedése az oka. Ügy tervezték, hogy úgynevezett célcsoportos keretből már 1982-ben megkezdik a lakások építését, de a kiviteli tervek csak 1984. januárjában készülnek majd el. Problémát okozott az is, hogy a házak fogadószintjén kialakítandó üzlethelyiségek kivitelezésére a nagyközségi tanácsnak nincs pénze. Az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei Igazgatósága is tervezi, hogy megépít 36 lakást Kisteleken. Igen ám, de az OTP ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a házak a nagyközség központjában legyenek, azaz a célcsoportos lakások számára előkészített területen. A testületi ülésen javasolta a tanácselnök: építsen a Takarékpénztár a központban, a célcsoportos lakások pedig a Vásártér melletti telken készüljenek el. Ezzel tulajdonképpen az ülés valamennyi résztvevője egyetértett. Kistelek többre akarja vinni. Jól példázza ezt talán, hogy a lakosság önkéntes községfejlesztési befizetéseinek és társadalmi munkájának értéke évről évre növekszik. Az összeg 1983 első félévében majdnem elérte a 9 millió forintot. Korszerűsítették a két általános iskola konyháját, folytatódik az óvodák felújítása. Sokat beszélünk; manapság a községek lakosságmegtartó erejének fontosságáról. 1981-ben 55, 1983-ban várhatóan 45 telket tudnak a magánerőből építkezőknek biztosítani. Gondot okoz viszont, hogy az 1985-re kiadandó telkek közművesítésére valószínűleg nem lesz költségvetési fedezete a tanácsnak. Májer János, a megyei tanács pénzügyi osztályának helyettes vezetője mondta erről: igaz, hogy a következő években C6ak szerény fejlesztési lehetőségek lesznek. de az eddigiekhez hasonlóan arra kell törekedni a nagyközségnek, hogy erőforrásait jól összpontosítsa. Kistelek 1981-ben 1 millió 2ö0 ezer, 1982-ben 2 millió 800 ezer, 1983-ra pedig 5 és félmillió forint támogatást kapott a költségvetéstől. Javasolta, hogy a kistelekiek terjesszenek beadványt a megyei tanác3 elé, amelyben feltárják problémáikat A végrehajtó bizottság tagjai tettek egy körsétát is Kisteleken. Ennek tapasztalatai summázatát dr. Somogyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára foglalta Ö6sze. Megállapította, hogy a hatodik ötéves terv céljait eddig eredményesen valósították meg. Sok a jó kezdeményezés, a portalanított utak építésével városi szintre jutott a nagyközség. Dinamikusan építik a gázhálózatot. örvendetes, hogy a kisteleki tanács valóban nyílt községpolitikát folytat. Javult az ellátás. Igaz viszont, hogy a nagyközség vendéglátóipara és szolgáltató hálózata még nem tud . mindenben maradéktalanul eleget tenni az igényeknek. Kiemelte a telekellátás ügyeit; a község fejlődése szükségessé teszi, hogy legyen elegendő porta. És ez az ipar kádergondjai miatt is fontos, ugyanúgy, ahogy a tervezett lakásépítések is. A hetedik ötéves tervben feltétlenül szükséges Kisteleken egészségügyi szakrendelőt építeni. Szükség volna egy új művelődési házra is, hiszen a régi toldása-foldása nem jelenthet'megoldást A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a nem kis feladatok megoldásához szükséges jó politikai légkört a helyi pártszervek biztosítják. A többi Kisteleken, a nagyközség Lakosain és vezetőin múlik. De ők eddig is mindent megtettek azért, hogy előbbre jussanak. Petri Ferenc Automata ostyasütő Űj automata ostyasütő berendezést mutatott be sikerrel a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalat a müncheni nemzetközi sütőipari szakkiállításon. A berendezéssel nagy mennyiségben állíthatják elő az itthon is közkedvelt Ziegler-féle sajtos ostyát. A licencia két közel-keleti országból kapott a berendezésre megrendelést, és már több nyugat-európai országból is érdekLődtek. Az értékes fémhulladék Energia és nyersanyagszegény időszakban élünk, an-' arra kötelez bennünket, hogy minden nyersanyagforrást célszerűen használjuk ki. Ilyen nyersanyagforrásnak számít például a fémhulladék, amely rendszerint jóval olcsóbb, mint a természetes ércalapanyag. E hulladékot — megfelelő előkészítés után — minél olcsóbAutomata csomagolja a zeolitot Nagy teljesítményű automata gépet helyeztek üzembe a Hegyaljai Ásványbánya és örlőmű mádi telepén a zeolit csomagolásúra. A takarmányozásban, a talajerő utánpótlásában. valamint a kürn' ezeti szennyeződéseik megszüntetésében mind nagyobb szerepet játszó. Tokaj-Hegyalján szinte kimeríthetetlen mennyiségben található zeolitot eddig kézzel csomagolták. Ezzel a kezdetleges módszerrel azonban a gyorsan növő keres-. letet nem tudták kielégíteni. Ezért létesítették mintegy 13 millió forintos költséggel az új tizemet, ahol az. automatagéppel műszakonként 8 tonnányi zeolitot csomagolnak. Az é-tökes ásványból előállított 17 féle terméket, egy és 10 kilogrammos adagokban, műanyag fóliába csomagolva hozzák forgalomba. Az új berendezés lehetővé teszi, hogv az idén már több mint tízezer tonnára, a korábbinak két és félszeresére nowUak a termelést. * HAZASSAG Tóth István es Zina Éva. Pocsai Gábor és JYlarOU loolya Eva, Nagy András zsolt és UaJ- ' dacsi Marta, Vlzl János es Czekus Maria, Kovács Gábor Mihály és szécsenyi Judit, Saiar László és Németh Erzsébet, bunda Benjámin es Prajda Irén, Holez Tibor és Takács Katalin, Olah Zoltán és Czekus Ágnes Zsuzsanna, Racz Karoly és Zsóri Eva, Varjasi Attila és Kőszegfalvl Andrea Ildikó, Tajti János és Tarkányi Hona, széli Csaba Tibor és Franka Franciska, Bakó Bertalan Lajos és Rostás Edit, Helembai Imre és dr. Temesvári Piroska. Gonda József éa Burkus Andrea, Kakuszi László és Katona Eva Klára. Marót! Tibor és Juhos Ildikó, Bán ffi István és Andóezi-Baloq Evu Erzsébet. Sodar Péter és Nagyi Andrea, llelényl Zoltán Antal és Horváth Katalin Mária. Szúnyog Péter és Vince latit Ko/alia. Banknll István rs Ballá Marta Irén, Demeter Ferenc és Rajhona Andrea Ágnes, n ovies t„d-ás és Simon F**'ka, Arval László és dr. Lo. Éva Judit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Martus Jánosnak és Gogán Ildikónak Ildikó Brigitta, Sarui Eduárdnak és Kincses Zsuzsannának Mihály, Szitkai Dezsőnek és Szólik Eva Ilonának Orsolya, Magyar Andrásnak és Kiss Idának Balázs. Kormányos Károly Antalnak es Hagy Magdolna Családi események Editnek Terézia Mária, Kormányos Károly Antalnak és Nagy Magdolna Editnek Antal Karoly, Lajkó Antalnak es Farkas tir zsebet Katalinnak Ildikó Anett, Lippai Dezsőnek és Nagy Ildikónak Zsolt, Nyerges Vilmos Mihálynak és Gaál Jusztinának Rita, Aradán Lajosnak és Ar\a Juliannának Gabriella, Mesz.csári Károlynak es.Lénurt Magdolnának Tamás Károly, Domonkos Sándornak es Martonosi Ágnes Zsuzsannanak Zsuzsanna, Dóda Joz.seíhek és Dano Apollónia Marténak ziliz, Molkóes Ernd Gyulának és Prtrdi Arankának Balázs. Tihanyi Istvánnak és Szabó Anikónak Tamás, Kövesdi Ferenc Andrásnak és Fodor Zita Mariettának Aron Dániel, Lázár Laszlónak és Nagy Irénnek Krisztina Piroska, szűcs Akos Zoltánnak és Ungi Máriának Orsolya. Zakar György lslvannak és Berta Idának Csills. Lele Istvánnak és Dunai Ibolyának Szabina, Nyílra! János lslvannak ta Csáki Erzsébet Margitnak Richárd János, Bányai Pálnak és Vida Marianak Mátka Lilla, Temesvári Szilveszternek es Katái Piroskának Nóra, Molnár Tibornak és Kruzsllcz Évának Tibor, Börcsök Istvánnak és Balog Erzsébetnek Nikoletta. Szabó Lajosnak és Fodor Máriának Mária Melinda, Jakus Laszlónak és Péter Ilona Györgyinek Katalin, Márta Sándor Józsefnek és Dankó Máriának Ildikó, Tuboly Józsefnek és dr. Horváth Gyöngyinek Norbert nevű gyermekük született. HALALOZAS Mészáros Józsefné Papdl Mária, Kocsis Ilona, Górl Janosné Zombori Rozália, Szlládi Imre, Eller Mártonné Szappanos Julianna, Kertese Mihály, Tukes lápomé Daróczi Hona, Haji Imréné Balogh Erzsébet, Rovo Mihalyne llrgédűs Anna, Sziies József, Nagy Jú/.sefne DeU.my Katalin, Felloldl Sándyrué Férenesik Julianna. Boka István, Ocskó Sándor Kálmán, Vltje Lászlón' Farkas Mária, Király Imrené Léderer Ilona, Klivlnyl Istvánná Bárkányi Rozália, Kiss Péterné Szakács Rozália. Rácz Pál, dr. Petényi János, Groll Györgyné Nagy Mária, Németh György, Balog István .Dobó László. Budai István, Kanton Ferencné Horváth Irén, Csányl Sándorné Tari Margit. Kakócz Károlyné Zavicsár Ilona meghalt. ban vissza kell vezetni 9 termelés vérkeringésébe. A leggyakrabban alkalma. zott megmunkálás a forgácsolás. Itt az előgyártmány súlyának sokszor 30—50 százalékát forgács alakjában választják le. mire késztermék lesz. A leválasztott forgácsok térfogata laza. alakja szerint 8—200-szorosa a tömörfém térfogatának. A kis térfogatsúly miatt rakodása, tárolása, elszállítása gazdaságtalan. Így tehát mindazon munkahelyeken, ahol az esztergálási, marási, fúrási stb. műveletek eredményeként sok forgács keletkezik. érdemes megszervezni a korszerű forgácskezelést. Ennek első lépése a különböző fémek forgácsainak egymástól való elválasztása. illetve már eleve fémfajtánként való gyűjtése és tárolása. A következő mű velet a kusza forgácshalmaz összezúzása. A korszerű — ütőgyűrűs vagy ütőkalanácsos rendszerű — forgácstö-, rő berendezések addig zúzzák n forgácsot míg a törmelék egv megadott rasté'vnvíláson át , nem esik. E -t követően még forgácsőrlő gépen is átbocsátják a tör meléket. Végül a brikett prések 1500—4000 kg /cnvomással kötőanvag nélkül tömörítik a megadott formára a szemcsés hulladékot, fgv a fémhulladékot eredeti térfogatsúlyának 80 száza, lékát elérő tömörségre lehet sűríteni.