Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

4 Péntek, í 983. szeptember 9. 4 Nizómarhaistállő akácfából Ezer férőhelyes hízómarhaistállót készít akácfából a besenyszögi Kossuth Tsz-nek a karancslapujtői Agrofa Szövetkezeti Fafeldolgozó Vállalat. Az e célra kifejlesztett épületszerkezet újdonsága, hogy a kötések túlnyomó részénél acélcsavar helyett fából esztergólt csapokat alkalmaznak. A régmúlt paraszti építészetből merített eljárás nem rontja a gazdasági teljesítmény statisztikai tulajdonságait, viszont ilyen és más költségcsökkentő megoldások következtében az Agrofa-istálló legalább negyven százalékkal olcsóbb, mint a jelenleg hasonló célra használatos fenyőfa szerkezetek. Figyelembe véve az akácszerkezet olcsóságát, tartósságát és nem utolsósorban az alapanyag szinte kimeríthetetlen hazai tartalékait, a karancslapujtői szövetkezeti vállalatnál az alkalmazási terület kiterjesztésén munkálkodnak a szakemberek. A közeljövő tervei közt szerepel magtár és vegyianyagraktár kialakítása. Tervezik iskolai tornacsarnok, ABCáruhóz, szabadtdó-központ elhelyezésére alkalmas szer- van mire alapozni. A mekezetek kifejlesztését is. zógazdasághan már eddig is Energiagazdálkodás a mezőgazdaságban Többet és jobbat termelni, kevesebb üzemanyaggal A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1983 elején tette közzé energiagazdálkodási akcióprogramját, amely — az ismert energiagazdálkodási kormányhatározatra alapozva — azt részletezi, hogy milyen konkrét teendők várnak ránk ezen a téren a mezőgazdaság szférájában. Bár az azóta eltelt rövid idő még nem ad lehetőséget arra, hogy átfogóan értékeljük, hol tartunk e program végrehajtásóban, talán nem lesz érdektelen felhívni a mezőgazdasági üzemek figyelmét az ebben rejlő lehetőségekre. Az aszályos év egyébként is arra ösztönzi a tsz-eket, állami gazdaságokat, üzemeket, hogy gondosan számba vegyék: hol, milyen területen csökkenthetők a veszteségek, pótolhatók az elmaradt jövedelmek. Más szavakkal: a gazdálkodás hatékonyságának javításában még kiemelkedőbb szerepre tesznek szert az energiakímélő módszerek. egy sor életrevaló anyag- és energiakímélő módszer vizsgázott sikeresen a gyakorlatban. Vegyük például a mezőgazdaság legalapvetőbb termelési eszközét, a földet. A termőföld célszerűbb hasznosításával mintegy 1,2—1,3 millió hektárnyi terület termőképessége növelhető, a termelési ráfordítások egyidejű csökkentése mellett. Energiamegtakarítás érhető el a művelési ágak okszerű megválasztásával, mintegy 130—150 ezer hektár meredek lejtésű hegyvidéki területen. Az energiatakarékos talajművelő technológia alkalmazása — a program szerint — a szükséges eszközháttér megteremtése esetén — mintegy 3 millió hektáron irányozható elő. Nagy termelési rendszereink é6 élenjáró nagyüzemeink bizonyították, hogy e módszerek alkalmazásával a talajművelés költségei hektáronként akár 20 százalékkal is csökkenthetők. Szaporodnak a gyakorlati példák, amelyek azt igazolják, hogy a rövidebb tenyészidejű fajták, hibridek Hazai tájakon Tarnaméra kastélya A Heves megyei Tarnamérára nem sok építészeti hagyatékot örökítettek az elődök. Jogtalanul hibáztatnánk őket, hiszen a település krónikája sajnos bővelkedik tragikus fordulatokban. Ellenséges hadak dúltak, pusztítottak errefelé, rabolva, felégetve annyiszor minden értéket. Nem kímélve a legfontosabbat, az emberéletet sem. * * A határban űjkőkori telepek nyomaira bukkantak a régészek. A kastélykertben a bronzkoriak temetkeztek, találtak a szakemberek kelta és germán sírt is. Otthonra leltek a koravaskoriak és a szarmaták, azaz sokféle nép fiai. Az ö példájukat követték a honfoglaló magyarok. Ez akkor is feltételezhető, ha az írásos források csak 1365ben említik először, méghozzá Myra néven. 1472-ben a titulus Vakmérára, illetve Egyházasmérára változik. Az- oklevelek a hajdani urak közül a Sánta családra utalnak. Ennek 1472-es kihalása után Mátyás király, élve uralkodói jogaival, a Bessenyeieknek adja a falut. A birtokosok később váltották egymást, igyekezve minél többet kisajtolni jobbágyaikbői. akik mind nehezebben viselték a növekvő terheket. Nem csoda, hiszen a mohó coltók őket. Még Thököly kurucai is sanyargatták a lakosságot rekvirá'.ásaikkal. Termeszetesen a császári hadak sem maradtak ki a sorból. 1677-ben ekként panaszkodtak azok, akik megmaradtak, akik ezer szállal kötődtek szülőhelyükhöz: „Immár falujokbúl a jó falutartó emberek elmentek. Ha az úristen nem tágítja sok ínségeket. rövid időn az szél fogja fújni lakóhelyeknek az helyét". • 1687 ismét borzalmakat hozott. Akinek sikerült, messze futott, de álmaiban is kísértették a mindent felfaló lángnyelvek. A Darvas és a Ráday családokból származó földesurak így aztán jobbnak látták, ha megszabadulnak az aligha jövedelmező és egyébként is zálogban levő javadalmaktól. Kedvezett nekik a szerencse, mert jómódú és törekvő gyönygyösi Almásy János és felesége vevőként jelentkezett. Volt pénzük, s épp ezért a jövőre is gondolva fantáziát láttak ebben a vásárban. A birtokba iktatás dátuma: 1707, rá esztendőre egy hivatalos okmány a férjet a „Heves megyei Méra nevű most benépesített falunak és Fogacs nevű pusztának örökös földesura"-kent ctvagyú torok hordák tssar- emlegeti. A gazdagodó uraságok látva a szomszédos és a távolabbi birtok kastélyait, elhatározták: maguknak is pompázatos fészket emeltetnek. Nem tudjuk pontosan, mikor indultak a munkálatok. A késöbarokb jelleg az 1780 körüli esztendőkre utal, a hátsó homlokzathoz csatlakozó vasrácsos erkély viszont k lasszicista - j ellegű. A régi pompáról már csak kevés relikvia árulkodik. A berendezésből csupán copf ajtószárnyak maradtak meg — a nagyterembe nyílnak, s a múltat idézik a XIX. század második feléből származó sötétbarna márványkandallók is. Az épület ma iskola, többé-kevésbé rendbehozva. • Megnyugtató, hogy a további renoválásra és hasznosításra is gondolnak. A tervek szerint két szárny csatlakozik majd a műemlékhez Az egyik, a négytantermes blokk a hatodik ötéves terv során készül el. A másikban — ez még csak vágyálom — a könyvtár és a kultúra kaphatna otthont, s így létrejöhetne egyszer az a nevelési központ. ahol nemcsak a kicsik, a tizenévesek, hanem az idősebbek, a felnőttek is gyarapíthatnák ismereteiket. Pécsi István termesztésével ugyancsak csökkenthető az energiafogyasztás. Egyes számitások szerint a különböző tenyészidejű fajták arányának helyes megválasztásával, a gyors vízleadóképességű hibridkukoricák vetésterületének növelésével évente mintegy 15 ezer tonna fűtőolajat lehetne megtakarítani. A szárítás óriási energiaigénye miatt világszerte a figyelem középpontjába kerültek a biokémiai tartósítási módszerek. Mezőgazdasági nagyüzemeink szakembereinek helyzetfelmérését dicséri, hogy tavaly már mintegy hatszázezer tonna gabonát tároltak nedvesen, légmentes állapotban. A lehetőségek megvannak arra, hogy később évente mintegy 2 millió tonna terményt tároljanak ily módon. Ennek jelentőségét ml sem bizonyítja ékesebben, mint az. hogy a korábbi szárításos technológia alkalmazásával egy tonna gabona szárításához átlagban 35 kilogramm fűtőolajat használtak fel. A nedves tárolás alkalmazásával ez teljes egészében, megtakarítható. Köztudomású, hogy a mezőgazdaság maga is termel energiát. Ráadásul ezeknek az energiaforrásoknak nagy elónve. hogy évről évre megújulnak. Felhasználásuk növelésének csupán a technikai lehetőségek szabnak gátat A növénytermesztésben évente mintegy 16—18 millió tonna magas rosttartalmú, száraz maradékanyag képződik. A mai hozamokat alapul véve az egy hektáron termelt kukoricaszár energiája például 1200—1500 kilogramm gázolajjal egyenértékű. A betakarítás gépi feltételeinek megteremtésévei — becslések szerint — évente mintegy 6—8 millió tonna növényi maradék válhatna fűtőenergiává. Ez azonban csak akkor járható út, ha a maradékok betakarításához és elégetéséhez szükséges berendezések nagy sorozatban , és elfogadható áron. készülnek, mert különben az ily módon nyert energia többe kerül, mint a hagyományos energiafajták. • Noha a MÉM energiagazdálkodási akcióprogramjának csak néhány részletére hívtuk fel a figyelmet, talán ez is meggyőzi a mezőgazdasági üzemeket arról: valóban nagyok a megtakarítási lehetőségek. Különösen akkor, ha a szóbanforgó tsz — s persze állami gazdaság — ezt az általános jellegű akcióprogramot a saját adottságai, lehetőségei figyelembe vételével hajtja végre, vagyis konkrétan kimunkálja, hogy náluk hol. milyen területeken érhetők el a legnagyobb eredmények. B. K. kertbarátoknak Szüret idején A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium tájékoztatója a bor minőségének javítása érdekében több intézkedés megtételét tartja szükségesnek. A tájékoztató foglalkozik azzal, hogy a szőlőtermelési technológia fejlesztése gyors termésátlagnövekedést eredményezett. 1982-ben a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen kisebb termőterületen az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb termését sikerült elérni. A technológia fejlődése mellett az alföldi termőtájon jelentős fajtaváltás is tapasztalható, amit az is szükségessé tett, hogy a kövidinka és kadarka a magas művelés mellett nem tud olyan minőséget produkálni, mint a fejműveléssel. A minőségcsökkenés okai közül kiemelkedik a cukorfokcsökkenés, melyre az alacsonyabb termésmennyiség esetén nem is figyeltünk fel kellően, mivel a keresleti borpiac miatt minden mennyiséget el tudtunk adni. Erre az 1982. évi jó termés hívta fel a figyelmünket. Bizonyítja azonban a minőség romlását az is, hogy a borfogyasztásunk a korábbi évek 35 liter fő mennyiségről 32 literre csökkent a sörfogyasztás javára. Kedvező exportlehetőségeink voltak a korábbi években, de a konkurrencia növekedése olyan nagy mértékű, hogy jelentős minőségjavítás szükséges ahhoz, hogy a meglevő vevőinket meg tudjuk tartani. A felsorolt tényezők figyelembe vételével a MÉM vezetése szükségesnek tartja, hogy a természet adottságait ki kell használni. Elrendelte, hogy a nagyüzemi gazdaságokban 1983. évtől, a kistermelésben is, 1984. évtől a borvidékeken és jó bortermő helyeken engedélyhez köti a szüret megkezdését. Az engedélyeket a városi-községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv adja ki az általa, szakemberekből kialakított szakbizottság javaslata alapján. A kistermelői szüret kezdetének engedélyezése csak jövőre válik kötelezővé, azonban célszerűnek tartjuk, ha már ettől az évtól igénylik a kistermelők a szakbizottság segítségét, melyre lehetőség van. A szakbizottság az optimális szüreti időpont meghatározásánál figyelembe veszi a terület fekvését, a szőlő fajtáját és ennek alapján dönti el, hogy a szőlő mikor van olyan érettségi fokban, amikor a cukorfok a legmagasabb. de még a sav és illatanyag megfelelő szinten van. Különösen az illatos fajtáknál kell arra nagy figyelmet fordítani, hogy az íz- és illatanyagok megmaradjanak. Nagyon lényeges szempont a MÉM-tájékoztatóból, hogy cukorfokjavításra csak szőlő alapanyagú cukor, tehát sűrített must használható fel. (Erről lapunk e heti, szerdai számában részletesen írtunk. A szerk.) Automatikus paradicsomosztályozó Bulgáriában olyan automatát készítettek, amely a paradicsomot a színe szerint három csoportba szortírozza. E célból a paradicsomot egy mechanikus berendezés fotometrikus kamrába szállítja, amelyben átvilágítják. A paradicsom belső színének, vagyis érettségi fokának a megallapitasa anélkül, hogy szétroncsolnák, a konzervipar számára — például püré. vagy lecsó készítésekor — nagyon fontos. A paradicsomon áthaladó fény egy elektronikus készülékbe kerül, amely a szín alapján megállapítja a paradicsom érettségi fokát, s a kapott értéknek megfelelő tartályba irányítja. A MÉM vezetése segítségként felkérte a borgazdasagi vállalatok vezetőit, hogy a borászattal rendelkező kisebb termelőüzemeket és kistermelőket lássák el sűrítménynyel. Erre a tájunkon a Délalföldi Pincegazdaág ígéretet tett, hogy a pincészeteiben előzetes bejelentés alapján mindenkinek igény szerint biztosít sűrítményt. Kérjük a kistermelőket, hogy éljenek a lehetőséggel, amely jobb minőségű bor előállítását teszi lehetővé es elkerülhetjük az esetleges cukrozás káros, tiltott következményeit. Ha valaki saját maga akar mustot besűríteni, erre is van lehetőség. s a következők szerint készíthető. Sűrítéshez vörösréz, rozsdamentes acél, zománcozott üst, vagy edény használható. Vasüst rontja a 6Űrítmény ízét és színét. Az edényt kétharmadáig töltjük meg musttal és folyamatos keverés mellett addig forraljuk, amíg vizének fele-kétharmada elpárolog, illetve a kívánt mértékig besűrűsödik. A mustban levő cukor erős tűzőn és felszínének az edény falával érintkező részén pörkölődhet (karamellizálódhat) ezért lassú, egyenletes tüzet biztosítsunk es közvetlen tűz csak az edény alsó részét érje. Ha lehetőségünk van úgynevezett vízfürdő alkalmazására, ahol a mustot tartó edényt tesszük a forró vízbe, a karamellizálódás veszélye a sűrítéssel fo kozatosan nő, ezért a mustot házilag körülbelül 40 súlyszázalékig ajánlatos sűríteni. A sűrített must cukortartalmát rendes mustfokolóval mérhetjük, úgy. hogy a sűrített mustot ugyanannyi vízzel felhígítjuk és az így mért fokot kettővel beszorozzuk. A kész sűrítményt lehűtjük, majd felhasználásig üvegekben tárolhatjuk. Darabban is tárolható hosszabb időn keresztül. Ha a szőlőt a kívántnál alacsonyabb cukorfokkal vagyunk kénytelenek leszüretelni, akkor számítanunk keil arra, hogy abból gyengébb bor lesz. Az alacsony szesztartalmú bor betegségekre hajlamos, a borhibák gyakoriak és nehezen tartható el, ezért a bortörvény lehetővé teszi a cukortartalom pótlását sűrített vagy töményitett musttal. A sűrített musttal azonban nemcsak a cukortartalom növelhető, hanem a természetes mustban levő valamennyi extrakt anyag is javítja a bor minőségét. Az így javított bor természetesebb összetételű. Sűrített vagy töményített must hozzáadásával a bor várható szesztartalma legfeljebb 3 térfogatszázalékkal, de legfeljebb 12 térfogatszázalékig emelkedhet. Egy térfogatszázalék vagy Malligand-szeszfok emeléséhez 50 cukorfokos sűrítmény esetében 4 liter hozzáadása szükséges 100 liter musthoz. A folyamatos erjedés biztosítása érdekében a sűrített mustot lehetőleg a préselést követően keverjük be, mert a későbbi, zajos erjedést követő bekeverés után az utóerjedés elhúzódik, ami a borkészítésnél nem kívánatos folyamat. Ezt saját mustsürítés esetén csak úgy tudjuk biztosítani, ha a sűrítményhez szükséges szőlőt korábban leszedjük, hogy a besűrítéshez elegendő idő álljon rendelkezésre. Vásárlás esetén sem szabad az utolsó napra halasztani, mert fennáll annak a veszélye, hogy a szüret időpontjában éppen nem lehet sűrítményhez hozzájutni. Dr. Tóth Mihály megyei lokerlész