Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

31 Szerda, 1983. szeptember 7. Az Albertfalvi Cérnázógyárban évente mintegy 400 millió forint értékben készülnek a gumiabrones-betétszövetek és egyéb, a gumiiparban feldolgozandó szövetek. A mezőgaz­dasági gumiabroncsok iránti növekvő kereslet és az importalapanyag drágulása miatt a szövőgépeken — vetülékcsévélő és váltóautomatákkal — növelték a termelékenységet, és szinte teljesen kiküszöbölték a hulladékképződést Forró üf ár után A kánikulában sem volt ivóvizhián'y Strandok mérlege Jóllehet a hivatásos idő- ezekből akadt bőven az joggal. Védekezésképpen túl jósok szerint szeptember­ben még szerencséltet ben­iden — átlag 10—15 ezren sokat nem mondhatunk, látogatták a fizetőstrando- mint azt; körülményes, ne­nünket néhány kellemes' kat, s általában 4 ezren héz a vízkosarak takarítása, napban, talán hétben az vették igénybe naponta a A közvéleményt legjob­indián nyár; mégis vissza- tiszai átkelő jq^jók^t. ban izgató témáról, a stran­— S a „fekete" statiszti- dok nyári fertőzésveszélyé­kő? röl csak annyit: ezzel kap­—. Minden nyáron sok a csapatos papasz, bejelentés meggondolatlan, bravúros- nem érkezett hozzánk. A vonhatatlan tény: vége az idei, igazán kifogástalannak mondhato kánikulának. An­nak a hosszú, forró nyár­nak, amikor is napi 65 ezer kodó, ittas fürdőző. Hiába fertőzéseket megakadáíyo­köbméteres vizfogyasztá- a figyelmeztetés, kérés, bün- zandó egyébként a KÖJÁL. sunk. s az aszály ellenere tetés. Igaz. egyetlen halál- egész nyáron .végzett rend­sem volt egyetlen egy al- eset történt dorozsmai szeres vízminőség-ellenőrző halommal sem vízkorlátozás strandunkon, de lehetett vizsgálatokat. Szegeden. vqlna több tragédia. Egy- — Mikor kell végső bú­ló a nyárral együtt vége e§y forgalmas napon ugyan- csút mondanunk a szegedi a strandolásnak. Szó. ami négy-öt alkalommal is strandoknak? szó. nemcsak azoknak lent megkönnyebbülést je­az kellett menteni, s bizony az — A partfürdő szeptem­esetek döntő többségében az ber 30-ig lesz nyitva, Szék­ősz kezdete akik alig-alig utolsó pillanatban érkezett sós-fürdőre pedig 15-ig lá­birták a 30—35 fokos, aju­lást is előidéző hőséget, de fellélegezhet lassacskán a vízművek és fürdők. A strandszezon tapaszta­latairól, a forgalomról kér­a segítség a fuldoklóhoz. fogathatnak az őszi meleget — A panaszkönyvek leg- még kihasználni szándéko­több bejegyzése mit kifogd- zók. A Liget-fürdő 30x40 sol? méteres medencéje az idő­— Többen — különösen járástól függően „üzemel", az idősebb korosztály tagjai Aztán már csak az október­tünk „gyorsmérleget" Papp — panaszkodtak arra, hogy ben sátortető alá kerülő fürdőosztály volt új kezdeményezésünk­nek. Különösen a partfür­döi sátorozási lehetőségnek örültek kül- és belhoniak egyaránt, hiszen a strandon teljes komfortban lehetett része az itt táborozóknak Egyesek véleménye szerint az ellátás, a szolgáltatások minősége és száma veteke­dett a legjobb színvonalú kempingekével. E tapaszta­latok birtokában úgy vél­jük. hogy jövőre az ideinél többen keresik fel két tá-­borunkat. A várható na­gyobb idegenforgalom miatt 3,5 millió forintos beruhá­zással 600 méteres beton­utat építünk a partfürdői kemping jobb megközelíté­sére. — Az idei nyár a koráb­bi évekéhez viszonyítva jó­val melegebb volt. Ennek okán nyilván a forgalom is magasabb a szegedi stran­dokon. — Július 10-én — talán mondani sem kellene, hogy vasárnap — bonyolítottuk a rekordforgalmat, amikor is a partfúrdőn, a Liget-fúr­dön. Dorozsman. a sport­uszodában. valamint az úszóházakon összesen 50 ezer ember fordult meg. A legmelegebb napokon — s a termálban képtelenek sportuszoda, illetve a termál mindenekelőtt nyugodtan fúródni, pihenni ad otthont az úszni, fürdeni a vízbe ugráló, csapkodó vágyóknak. A panaszos le­Vízőreink veleket megelőzendő. sze­mindent megtesznek a rend retném elmondani, már be­és nyugalom érdekében, de zártuk, s egész télen zárva tény, van eset, amikor te- is tartjuk a régi SZÜE me­hetetlenek az „erőfölény- dencéjét. amelynek üzemei­levő srácokkal szem- tetése telente 1.5 millió fo­rintba kerül. Ez a költség Gábortól, a vezetőjétől arról érdeklődtünk, hogyan . vált be a partfürdőn, illetve íi®tai°_, ü?]™ Dorozsmán — idén első íz­ben — működtetett kem­ping? — Legnagyobb sikere a ,, külföldi turisták körében , n ben. Túlterhelés vagy igénytelenség A z elektronikai részegységeket gyár­tó szalag afféle reprezentatív min­taüzemnek száiiiított a vállalatnál. Ha látogatók, netán külföldi vendégek ér­keztek, többnvire ide vezették őket, mondván: lássák, milyen korszerűek a termelés módszerei. A tágas, jól világított, a színdinamika szervét kellemes árnyala­tokra pingált üzemcsarnok valóban impo­záns látványt nyújtott: A szalag mentén ülő — többnyire a fiatalabb korosztály­hoz tartozó — lányok, asszonyok fehér kö­penyben, igazán üdítő, kellemes hatást keltettek. Az egett oiaj szagát árasztó for­gácsoló • üzemrészben, a zajos, piszkos présműhelyben, vagy a mérges párákat le­helő galvánüzemben dolgozók többsége irigységgel gondoltak az elektronikai sza­lag mellett szorgoskodó társaikra, szeret­tek tolna a kivételezettek közé tartozni. Az üzemi orvosi rendelőben mégis a fe­hér köpenyesek közül fordultak meg a legtöbben. Habár munkájuk fizikailag nem volt nehéz, s tiszta, egészséges kör­nyezetben dolgoztak, az átlagosnál gyako­ribbak voltak kisebb-nagyobb idegrend­szeri panaszaik. Az üzemi orvos hamar kiderítette az okot. Mivel ezt a fajta ösz­szeszerelési munkát lehetett a legapróbb részletekre felbontani, leegyszerűsíteni, s ugyanakkor felgyorsítani, a szalag mellett dolgozók közül többen meglehetős stressz­ben töltötték el a műszakot. Hiszen né­hány perc alatt 'kellett minden munkahe­lyen a meghatározott műveleteket elvé­gezni. S nem minden ember egyforma ké­pességű. Van, akinek gyorsabban jár a ke­ze, ügyesebbek a mozdulatai, mások ki­csit lassúbb tempónál képesek csak fi­gyelni arra, hogy minden forrasztás, a csavarok valamennyi illesztése, az előírt minőségű legyen. A példa csupán azt kívánja érzékeltet­ni, hogy termelő vállalatainknál ma is gyakori, egyfelől a túlterhelés, másfelől bizonyos igénytelenség. Az előbbi olyan technológiáknál, munkafolyamatoknál, amelyeknek a szabályozása egyszerű, ahol a teljesítmény mérése könnyű. Ahol vi­szont nehezebb'a valóságos teljesítmények ellenőrzése, ott jóval lazábbak a követel­mények. A szóban forgó szalagon például, ha javítanivalója akadt a tmk-nak, arra is volt idejük^ a karbantartóknak, hogy ke­délyesen eltréfálkozzanak a szalagon dol­gozó nőkkel. Órabérben dolgoznak, nem hajtotta őket a normaidő. Előfordul persze, hogy átmeneti munka­erőhiány késztet arra, hogy a dolgozó két. sőt három emberre szabott feladatot vál­lal. Van, akit ambíciója hajt. Mert kell a pénz az épülő családi házhoz, vagy a rég áhított kocsira gyűjt, s nincsen olyan túl­óra, különmunka, amit el ne vállalna. A vezetők között nem ritka, aki nélkülözhe­tetlenségét azzal bizonyítja, hogy mindent maga intéz el. Még azt is, ami beosztott­jainak közvetlen hatáskörébe tartozik. S hol lehet tetten érni az ellenkező vég­letet: az igénytelenséget? Legfőképp a nemtörődömség, a kényelmesség szüli. Nyílt titok, hogy jó néhány építőipari vál­lalatnál, építésvezetőségen miért nem si­került időben bevezetni az egyösszegű munkautalványozást. Pedig a megszokott­nál sokkal termelékenyebb és jobb minő­ségű munkára ösztönöz, csakhogy az épí­tésvezetőknek szaporítja a gondjait. Ilyen elszámolási rendszer mellett az építőipari brigádok tagjai megkövetelik • a jól előké­szített munkaterületeket, a zökkenőmentes anyagellátást, hiszen minden terméketlen percet pénztárcájuk bánná. S aki nehezen tud gondoskodni a folyamatos munkáról, annak egyszerűbb, ha lazább, kevéssé el­lenőrizhető elszámolási rendszerben dol­goznak a beosztottjai, csak őt hagyják bé­kén. Szubjektív emberi gyengeségek is együttjárnak az igénytelenséggel. A túlzot­tan „jó szívű" vezető, kerüli a konfliktu­sokat, nem tud nemet mondani, utasítani, mindenki szemében „jó főnök" akar lenni. Persze, hogy visszaélnek „jóságával", s mindenki ott „lazít", ahol csak lehet. V égeredményben mindkét véglet ká­ros következménnyel jár. A túlter­helés kapkodást, figyelmetlenséget idéz elő. Eredménye: selejt, de a szeren­csétlen körülmények összejátszása akár üzemi balesetet is okozhat. A munkafegye­lem lazulása pedig előbb-utóbb pontatlan technológiához, felületes munkához vezet, vagyis az igénytelenséghez. Ráadásul mér­gezi a munkahelyi légkört is. Túl sok ide­jük marad az embereknek egymást fi­gyelni, a szomszéd gép, vagy íróasztal mellett levő dolgával törődni a maguké helyett. S mivel ilyen szituációban mindig vannak „kedvezményezettebbek", akik töb­bet engedhetnek meg maguknak, nem kell magyarázni, hogy miért romlik meg egy­egy közösség légköre. A túlterheltség, vagy az igénytelenség, egyaránt árulkodó jel. Valamilyen formá­ban a szervezetlenség bújik meg mögötte. A dinamikus, hatékony, jól szervezett munka viszont jó közösségi hangulatot te­remt, kibontakoztatja a dolgozók készsé­geit, növeli szorgalmát, s mindez tanúsít­ja, hogy az ilyen munkahelyeken előrelá­tó, rátermett a vezetés. K. S. A listavezető: Szeged Ot méseíperceÉétit egy gcpjfrmű Aki szeret statisztikai ada- 17 százalékos az emelkedés, tünk, 17 ezer 383 járművel, tokát böngészni. érdekes Alig valamivel marad el Második a sorban Vác. a összefüggéseket fedezhet fel emögött a légi utasszállítás, következő Budaörs, a siófo­a Statisztikai Kiadó gondo- amely a maga 14.7 százaié- KÍ tipDem pedig a negyedik zásában most megjelent kos többletével (öt év át- helyen „jött be"... Közlekedési és hírközlési lagában) jócskán lekörözte Igaz persze, hogy a forga­évkönw lapozgatásakor, a csökkenő vasúti és vízi lomszámlálásnak ebből a j Megtudhatja például, hogy a személvszállítást. valamint köréből kivétettek a buda­Az úszóházak vendégei a nincs aránvban az itt úszni ! legdinamikusabban fürdőkosarak kétes víztisz- szándékozók taságát kifogásolták, sajnos, K. K. fejlődő a közúti és a városi közieke- pesti hidak, azokon ugyanis .. . dés csupán 4.4 százaiékas 276 ezer 377 gépjármű ha­'áruszallitasi forma a légi növekedését Egv másik fur. ladt át az elmúit év eev át­árutovábbitás — öt év alatt csaság: az elmúlt fél évti- lagos napján. (A legforgal­u i, -• zedben — noha igencsak masabb az Erzsébet-híd megugrottak az árak — az volt. Jó ezt tudni, legalább ország járműparkjának ben- elkerüljük ha Pesten ~á­zinfelhasználása mindössze runk! Jó tanácsként szolgál­egy százalékkal csökkent. •. hat, hogy a legcsekélyebb Az adathalmazból — leg- forgalmat a Szabadság-híd alábbis a magam számára könyvelheti el magának.) - mégsem ezek az országos Visszakanyarodva a szege­messem ezek az országos d- csúcshoz. Dorozsma és teljesítmények voltak a leg- Kistelek irányából, illetve az i érdekesebbek, hanem egy Izabella.híd felől tehát — szegedi illetőségű ,.gyöze- durván számolva — körül­lem". Az tudniillik, hogv a belül öt másodpercenként statisztika szerint az ötös jönnek-mennek a járművek. számú főútvonal szegedi Es föl sem tűnik! Ez első­megfigyelési pontján, a Le- sorban a tervezőket, beru­mezgyár és a Fonógyári út házókat dicséri, akik évek­közötti forgalomszámlálási kel ezelőtt, az útszakasz állomás előtt haladt át ta- építésekor nem spóroltak a valy — naponkénti átlag- forgalmi sávokkal, s úgy ban — a legtöbb jármú! Bi- méretezték az E5-ös beve­zony nem gondoltam volna! zető szakaszát, hogy sem Televízió a családban A televízió beépült a csa- háztartásbeliek, az özvegyek, képzésre, barkácsolásra, ter­ládok életébe, immár csalá- az elváltak, a gyesen levők, mészetjárásra. A tévé nagy di szokás. Ezt állapította meg A-fiatal, aktivan dolgozó nők- haszna a többi közt az is, a Tömegkommunikációs Ku- nek jut a legkevesebb idejük hogy közös élményt nyújt, tató Központ a Magyar Nők a tévénézésre. Sokan kedve- alakítja a családok életmód­Országos Tanácsának kérésé- !ik a televíziót, de nem te- ját, idő és pénzgazdálkodási re végzett vizsgálat során. A kintik tájékozódásuk, műve- szokásait. Azok a családok, MNOT elnökségének kedden lödésük egyetlen forrásának, személvek, akik nem élnek a tartott ülésén a tömegkom- hiszen rádiót is hallgatnak, művelődés, a szabad idő munikációs eszközök, főleg a színházba, moziba járnak, hasznos eltöltésének más le­televízió használatának szo- napilapokat, folyóiratokat, hetőségeivel, a tapasztalatok kásáiról és ezek közérdekű szépirodalmi és szakkönyve- szerint a televízió nélkül sem vonatkozásairól tárgyaltak. ket olvasnak ki ritkábban, vennék igénybe azokat — Az ülésen elhangzott, a fel- . ki gyakrabban, vagyis nem hangoztatták az elnökségi nőttek átlag 140 percet töl- rabjai a televíziónak. ülésen. Kétségtelen — mon­tenek a képernyő előtt. Az A vizsgálat — hangsúlyoz- dották —, hogy egyes társa­atlagosnál több ideig tévéz- ták az ülésen — cáfolja azt dalmi rétegek: a távoli tele- __ _____ __ nek a nvolc általános isko- a véleményt, amely szerint a püléseken élők, az idős, ne-|,, '„„„,", , .. , ~.,. ,, " ,"* T' , , .. lai végzettségű nők és férfi- televízió elvonja az embere- hezen közlekedő emberek l *eaene UDpel" "uionnak ae meg csak ku­ak, kevesebbet a középisko- ket a művelődés sok más le- számára a tévé az egyetlen lai végzettségű férfiak és az hetőségétől, passzivitásra szórakozás. Ajánlották, hogy egyetemet végzett nök. A készteti a nézőket. Sokakat a távé a műsorok szerkesztő­nők közül az átlagosnál több éppen valamelyik tévéműsor eddigieknél iobban ideig nézik a tévét a közép- ösztönzött irodalmi, képző- selior az eddigieknél joooan fokú végzettségűek, a városi művészeti alkotások, zenei vegye figyelembe a csaladok lakosok, a nyugdíjasok, a művek megismerésére, ön- igényeit nem, egészen biztos, . hogv lönösebben forgalmasnak valamelyik, Budapestre vi- sem érezzük. Alighanem ez vő főútvonalat említeném, a az a ..bőkezűség", amely az vidék városai közül pedig egyedül gazdaságos megöl* inkább Siófokot. De hát dás ... nem; a listavezetők mi let- P. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom