Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

5 Csütörtök, 1983. szeptember í." HVDSZ-seregszemle A napokban tartotta hagyományos kulturális és sportnapját a HVDSZ megyei bizottsága. Mártélyon a Hódmezővásárhelyi Fémtechmkai Vállalat, és a Városgazdálkodási Vállalat volt a házigazda. A csapatok izgalommal készültek a versenyre, gyakorolták az evezést, megbeszéltek a bemutatkozáshoz írt sorokat, kiosztották egymás között a feladatokat. A területi szakszervezeti bizottság csapatát a Hódmezővásárhelyi Agyag- és Szilikátipari Szövetkezet és az Apolló Cipőipari Szövetkezet dolgozoi képviselték. A vetélkedőben 22 vállalat, szövetkezet mintegy 350 dolgozoia vett részt. István Józsefnek, a Fémtechnikai Vállalat igazgatójának megnyitója után a HVDSZ megyei bizottságának titkára, Bánfi József elmondta: a HVDSZ-hez tartozó vállalatok, szövetkezetek kollektíváinak találkozója. seregszemléje a szórakozáson, játékos kikapcsolódáson kívül azt a célt is szolgálja, hogy jobban megismerjék egymás munkáját, szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki a vállalatok között a mozgalmi munkában is. A kétnapos rendezvényen részt vett Somoskői Gálxtrné, a HVDSZ központi vezetőségének titkára, aki beszélgetést folytatott a csapatokkal, valamint a jelenlevő gazdasági és pártvezetőkkel. Az első nap fénypontja volt a budapesti Jókai Művelődési Ház szalontáncegyüttesének szemet gyönyörködtető bemutatója, majd a rongyosbállal összekötött diszkó. A második napon rendezték a csónakversenyt. a férfi- és női labdarúgást, a lengőtekét, a munkavédelmi vetélkedőt. Az erőpróba befejezése élőit minden csapat dalban, versben értékelte a két nap eseményeit. A KISZÖV csapata mindkét napon lelkiismeretesen, ügyesen versenyzett, ennek eredményeként első helyezést értek el, megelőzve a HVDSZ-hez tartozó többi vállalatok csapatait. Második lett a Szegedi Fodrász Vállalat, harmadik a Szegedi Vízművek és Fürdők csapata. Megyei NEB-ülés Tegnap délelőtt ülést tartott a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Szegeden, a megyei tanacs vbtermében. A népi ellenőrök megtárgyalták az alacsony hatékonyságú vállalatok munkájával kapcsolatos vizsgálatokról szóló beszámolót, elemezték a hibák okait, s javaslatokat tettek a kijavításuk módozataira is. A témával a közeljövőben a megyei pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikái és szövetkezeti, bizottság foglalkozik. szegedi énekesnőnek [ A közelmúltban a lengyelországi Mragowóban rendezett nemzetközi countryfesztiválon a Bojtorjánegyüttessel fellépett Várkonyi Eszter, a Bonanza együttes tagja. A legjobb countryénekesnőnek járó EzüstsarI kantyú- díjat kapta meg. Hídcentenárium ásotthalom, verseny, jubileum Születésének 100. évfordulójára megújult az első 6zegedi közúti híd, amelyet a száz évvel korábbi rekonstrukciós építkezések kiemelkedő vállalkozásának és nagyszerű létesítményének tekinthetünk. Az állandó híd tervezésére kiírt pályázatra -29 művet küldtek be. és ezek közül a francia G. Eiffelét fogadták' el kivitélezésre. Később derült ki. hogy a tervet a francia cég megbízásából Feketeházy János készítette. A híd a Tisza medrét egv, az árteret három nyílással hidalta át A híd hossza 401 méter, szelessege 11 méter volt, a következő tagozódással: 7 méter széles kocsiút es 2—2 méter széles gyalogút. A hajózást is figyelembe véve, a folyómeder középvonalától 10—10 méterre, a Tisza 0 pontia felett 13,75 méteres szabad nvílást alakítottak ki. A köpart és a híd kereszteződésénél aluljárót létesítettek, hogv a teherpályaudvar és a hajóállomás közötti forgalom itt bonyolódjék. Az ujszegedi oldalon a védőtöltésen vezették át a hídfeljárót Feketeházy vasszerkezeti tervéhez Schikedanz Antal készített építészeti tervet, amely szoros összhangban állott a pályázati kiírás követelményeivel. A földmunkákat Gregersen építési vállalkozó végezte. Az építkezési munkálatokat 1880. decemberében kezdték, és 1883. szeptember 1-én adták át a hidat a forgalomnak. Erősítési munkálatokat végeztek rajta 1910-ben. Egyben a pályatestet is teljesen felújították. Az eredeti pálva burkolatot védőbetonnal és fakockákkal váltották fel. Szeged népe, amely az egész építés alatt nagv érdeklődéssel vette körül a hidat, még aznap birtokába vette, és mindjárt az első napon, déltől estig. 12 ezer 787-eu mentek rajta keresztül. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Építési Ipar c. lapiának 1883. évi évfolyamában cikksorozat számol be a város rekonstrukciójáról. A hídról többek között ezeket írja: „A hídnak tervei pályázat útján szereztettek be. amelynek feltételei közé tartozott, hogy a palyanyertes mű szerzője egyúttal meg fog búrafíit az építéssel is. Ezen a palyazalon n külföld is résztueti, s buszkék lehelünk rá, hogy habár idegen név alatt is, hazai erő maradt a győztes. Az Eiffel párizsi cég által benyújtott, a legjobbnak talált tervet ugyanis Feketeházy szaktársunk készítette, s az Eiffel-cég azt tőle megvette és benyújtotta." Feketeházy szegedi közúti hídja könnyed megjelenésű volt, jói illeszkedett az újjáépített városképbe, és a kor közízlését is messzemenően kielégítette. A bíráló bizottság úgy nyilatkozott róla, hogy: „Bármely világvárosnak is díszére válhatna." Építése egymillió' 700 ezer korabeli forintba került. A híd építési munkáit Gyengö László (1841—1890) mérnök vezette. A hatvanéves híd jól bírta a megpróbáltatásokat. a kedvezőtlen talajviszonyokat és a Tisza erős sodrását. Az igénybevétel miatt 1943-ra azonban már oillérmozgásokat észleltek. A felújító munkálatok közben, 1944. októberében, a visszavonuló németek a már gyengélkedő hidat felrobbantották. A jelenlegi híd Micháilich Győző, Majoros Sándor és Haviár Győző tervei szerint épült, kétpilléres. egyik végén konzolos merevítőtartójú acél ívszerkezet. Az új híd építésekor figyelembe vették a régi híd megmaradt feljáróit és pilléreit. A régi híd szerkezetéből és rendszeréből leszűrt tapasztalatok felhasználásával mellőzték a pillérek megterhelését nagyobb vízszintes erőkkel. Acélszerkezetét túlnyomórészt a Győri Vagongyár készítette, és a Ganz Hídgvára szerelte. Az ú.i hidat 1948. őszén adták át a forgalomnak. A mai méltó utódia Feketeházy János korábbi alkotásának. Szegeden sokáig úgv tudták, hogy valóban a francia ! Eiffel-cég tervezte a város második (első a volt vasúti híd) állandó hídját A DélMagyarország 1933. február 5-én megjelent számában, Móra Ferenc írta meg a valóságot. Kit ünnepeljünk c. tárcacikkében, méltatva Feketeházy érdemeit és nagyszerű alkotását. Közúti hidjai között, a szegedi mellett legjelentősebbek: a komáromi Duna-híd. a nagyváradi Sebes-Körös-híd, a győri Rába-híd, a budapesti Fővám téri Duna-híd (Szabadság-híd), a fiumei forditóhíd. A MAV szolgálatában állott Feketeházy János (1842—1927) jelentős statikai. vasszerkezeti. magasépítési (Keleti pályudvar, Operaház, Vámpalota — ma Közgazdasági Egyetem) al-^ kotásaival zseniálisan szolgálta hazánk technikai haladását. A hídon ma egy apró fakult táblácska utal Feketeházyra, 1967-ből. Móra így ír tárcacikkében: „Én már többször reklamáltam a szegedi hid dicsőségét, a nagy magyar technikus számára, de az újságpapirost elviszi a szél. Az ötvenedik évfordulón azonban talán ő is kaphatna egy szerény táblát a híd oldalában. Eiffelt ünnepelni lehet okosság, de a magyar mérnöknek elégtételt szolgáltatni kötelesség. Talán össze lehetne egyeztetni az okosság kecskéjét a becsület káposztájával egyolyan emléktábla révén, amely azt hirdetné, hogy a szegedi hidat Eiffel építette, Feketeházy tervei alapján." Volt is tábla a hídon, de azt is a háború veszteséglistájára kell írnunk. Most, a 100. évforduló, legalább a fakult tábla felújítását kéri. Bátyai Jenő Az ásotthalmi iskola százéves fennállását ünnepli. Harminchatezer-ötszáz napja áll fenn, pontosabban szólva, vagy talán érthetőbben, pontosan száz éve. — Ideges vagy? — kérdezem a 6zegedi csapat kapitányát, Decsov Pétert. — Nagyon — mondja, ám erről igazából Eszes Ferenc tanár úr tudna beszélni. És Eszes Ferenc tanár úr elő is kerül. Mondja, hogy augusztus eleje óta edzőtáborban van a csapat. — A lövészet, az sajnoe, nem sikerült — mondja Tari Zsolt, a csapat másik tagja. Szentpéteri Sándor, a trió tagja még hozzáteszi: — Remélem, nagy»t fogunk futni... Négy és fél kilometert kell lefutnia egy-egy fiúnak. Nem kis dolog. És közben rengeteg feladat is adódik. Gránátot kell dobni, rovarokat fölismerni. Ottjártunkkor a futóvadlövészet versenyszámát tartották éppen. Később tanúi voltunk annak, hogy az európai szocialista országokból érkezett fiatalok milyen jól értenek a fakitermeléshez. Fotóriporterünk egy sisakot is magára vett; hogy meg tudja örökíteni, miképp döntik ki az ásotthalmi erdő egyik fenyőiét. A házigazdák gondoskodtak az összes résztvevő jó hangulatáról. Akik majd az erdészek jelképes stafétabotjainak átvállalói lesznek. P. F. KMm^mmiSm^^^^^ jtM Hl fWWm- W : ^ 1 BBfcfe ^ * Bkk , Jlf \ ^hí mH - u tm^ • V. ^ . ... j Készülődnek a versenyzők Somogyi Károlyné felvételei Fanyűvők — motoros fürésszel m új film • Britannia Gyógyintézet és koncertút Még három napig tart a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Kölcsey utcai hanglemezboltjában az igen nagy sikert aratott kedvezményes lemez- és kazettavásár, melynek erielmében 30 százalékos árengedménnyel árusítanak valamennyi hazai gyártmányú és szocialista importból származó hanglemezt es nragnokazettat. Ugyaninnen, az MHV szervezésében szeptember 16-án, délután 2 órakor a Hungaroton Hanglemez Hetek zeneakadémiai megnyitó koncertjére ingyenes buszjárat indul, tehát mindazoknak, akik a Scola Hungarica hangversenyét kívánják Szegedről meghallgatni — csak a koncertjegyeket kell megváltaniuk. Szines angol film. Irta: Dávid Slierwin. Fényképezte: Mikc Fash. Zene: Alan Priee. Rendezte: Lindsay Anderson. Főbb szereplök: Leonard Rossiter, Graham Crowden, Malcolm McDowell, Joan Flowright. Aki csak valamennyire is ismeri Angliát és az angolokat, jól tudja: nem véletlen, hogy a szigetlakók máig leginkább úgy emlegetik közös hazánkat, Európát, mint „a kontinenst", imígyen mintegy rögtön szeparálva országukat a világrésztől. Igen, Britannia nemcsak földrajzi értelemben sziget. Az egész világát, múltját, szokásrendszerét, nemzetének karakterét. teljes lelki univerzumát tekintve is. A brit különlegesség nemcsak attól fogva érezhető, midőn az ember Dover fehér szikláit megpillantva először lép erre az olyannyira sajátos varázsú földre. E tényt tükrözi szinte a teljes brit kultúra is. S míg nálunk Ady óta a nemzeti önostorozás, a kíméletlen, sőt kegyetlen kollektív önirónia történelmünk. sorsunk óriási különbségei miatt máig nem nyert, nem is nyerhetett polgárjogot, Angliában, miként Szerb Antal írta, szinte kötelező formaság az angolokat szidni. Persze nemcsak parttalan bírálatrengetegről van szó. Mialatt komoly művek tucatjai adtak és adnak találó, hiteles képet a britekről, a londoni földalatti, vagy akár a Victoria-pályaudvar könyvárusainál óriási példányszámban, olcsó paperbackkiadásban kaphatók olyan, nyugodtan nemzeti szuperbüszkélkedésnek minősíthető kiadványok, mint például a The British Genius című —. hogy a többit ne is említsük. Lindsay Anderson, a második világháború utáni angol fiimmü veszet talán legeredetibb és legjelentősebb alkotója maga mondta el nemrég Budapesten, hogy tavaly készült filmjét, a Britannia Gyógyintézetet még a fenti tradíciókhoz szokott országban is inkább ellenségesen fogadták. (Igaz, ugyanakkor nem akárki, hanem maga Dávid Robinson, a Times híres filmkritikusa állt ki mellette.) Mindenesetre ez a film rendkívül mélyen angol, s túl a már elemzett hagyományokon, igen mélyen „nyugati" alkotás is. A mai brit társadalmat sűrített modellként felmutató Britannia Gyógyintézet olyan kórház, ahol a jelenlegi angol élet minden tipikus alakja és helyzete fölvonul, szinte minden megmutatkozik, meglehetősen nagy körültekintéssel, és igen találóan. Nagy szenvedély, keserű, szinte swifti irónia teremt itt szatírát, de Anderson — eddigi müvei közül először — túllép a kizárólag brit szociális problematikán s egyfajta tragikus világállapotot is regisztrálni kíván: az emberi fajta minden gazságát, és ezzel párhuzamosan legnagyobb adományának, az értelemnek összes jövőbeli lehetőségét. A szándék, valljuk be, kimondottan grandiózus. A megvalósítás úgyszintén —, illetve majdnem. Olyan rendkívüli szuggesztivitású jelenetekben lehet részünk, amelyek a dramaturgiai kidolgozottságon túl igen figyelemre méltó, a mai nyugati értelmiség szemléletét különleges nézőpontba helyező filozófiáról is hírt adnak. Például a nihilizmus egyik, jóllehet roppant intellektuális válfajáról, mely szerint a humanizmusra, az emberi értelemre, az emberiség jövőjere apelláló nagyhatású szónoklatot nem akármilyen ellentmondásként eppen a korábban őrültként bemutatott, új homunkulusz előállításán gyilkosságok re-; vén fáradozó professzor mondja el. „Tapasztalataim szerint nagyon hamis elkepzelés alakult ki arról, hogy ki számit normálisnak ... egy kissé mindnyájan bolondok vagyunk" —• nyilatkozta Anderson, s noha kijelentésével egyféle nézőpontból egyet is lehet erteni, de ilyen igényű vállalkozásban, s ilyen film láttán aligha. Mert a Britannia Gyógyintézet végső szemléletében ijesztően egyszerre van jelen a kiváltságok ellen tüntető (hippi)tömeg és az (erős túlzással) degenerált rendőrállamnak bemutatott brit estabilishment, az értékeket. a morált túlrelativizáló végkicsengés es a jobb szándék dacára mégiscsak a brit szigeteken ragadt vérbeli angol típusok-jelenségek máró kritikája. Ráadásul Millar professzor végső szózata bántóan agitatív és didaktikus, rejtett ellenpontmögöttesével zavarba ejtő es zavaros elképzeléseket indukáló. a brechti elidegenítést nem valami szerencsésen alkalmazó. Persze, mi itt Közép-KeletEurópában igazándiból meszszebb vagyunk annál az ezeregynéhányszáz kilométernél is a Britannia Gyógyintézettől. Mi ott tartunk — Illyés Gyulával —, hogy ki szépen kimondja a rettenetet. azzal föl is oldja, a királyi család kultusza errefelé bogaras egzotikumnak számit csupán, és ezrek egyetlen tömegben indulatosan „csápolni" csak beatkoncerteken szoktak. Amit és ahogyan Lindsay Anderson új, nagyhatású filmjében fölmutat, nekünk kissé túl kozmopolita, és szinte kínaiul van. Pedig ... egy a világ, s az etika törvényei nem ismernek Nyugatot ea Keletet. S az sem mindegy, hogyan látjuk önmagunkat 9 ezen keresztül ezt az egy-világot. Persze a lenyeg —, hogy lássuk. Domonkos László