Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

« Kedd, 1983. szeptember 6. 5 Elismerések Jutalmak párv és áiiami szerénység jegei a bányásznapon M Dudás Pál motorkezelő átveszi Pongrácz Istvánnétól. a Kőolajkutató Vállalat sza kszervezeti bizottságának titkárától a Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst fokoza tát A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének dolgozói vasárnap rendezték meg bányásznapi ünnepségüket. Az üjszegedi liget árnyas fái alatt, a Vigadó kerthelyiségében családias volt az ünnep. A kutató olajbányászokat Oláh Miklós, az MSZMP szegedi városi bizottságának titkára üdvözölte. s beszédében méltatta munkájukat. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket és jutalmakat adtak át: a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát kapta Szűcs Győző fúrómester és Pataki Ferenc főfúrómester. Az érdemérem ezüst fokozatát tizenketten, bronz fokozatát pedig ötvenen vették át. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Antal Sándor főfúrómester. A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést tizenhármán érdemelték ki. A bányásznap alkalmával osztották ki a hűségjutalmakat, a vállalat dolgozói 7 millió forintot kaptak, amelyből szép összeg jutott a szegedi kőolajkutatóknak. küldöttség utazott KKBK-ba A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság • kormányának meghívására Sarlós Istvánnak, az* MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével vasárnap párt- és állami küldöttség utazott Phenjanba, hogy részt vegyen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának "35. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttség tagja Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Etre Sándor, hazánknak a KNDK-ban akkreditált nagykövete, aki Phenjanban csatlakozik a delegációhoz. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kim Jong Szun. a KNDK budapesti nagykövete. Barátsági gyűlés Magyar—koreai barátsági gyűlést tartottak hétfőn Simontornyán. a KNDK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. A gyűlésen Kim Jong Szun. a KNDK budapesti nagykövete is beszélt. NemesBezsőjA gyep és a hűs isltfisiiefése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nemes- Dezső Kossuth- és állami díjas akadémikusnak, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete nyugalmazott igazgatójának a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes kiemelkedő munkásságé, közéleti és tudományos tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Nemzetközi megbeszélés Az intenzív gyepgázdálkodás és a gazdaságos' állattartás összefüggéseivel foglalkozó ötnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött hétfőn a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, mintegy százötven magyar és több mint ötven külföldi szakember részvételével. A megnyitó plenáris ülésen Soós Gábor nyugalmazott államtitkár, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke a tanácskozás témáját abból a közismert tényből kiindulva vizsgálta, amely szerint az emberiségnek a mostani és az el3ugosz!ávióban Magyar gazdasági műszaki napok Magyar gazdasági és műszaki napokat rendez a Magyar Kereskedelmi ' Kamara és'a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Jugoszláviában október. 3—7. között. A rendezvénysorozat keretében Jugoszlávia három városában, Belgrádban. Szarajevóban és Skopjéban előadássorozatokon ismertetik meg a jugoszláv szakembereket a magyar gazdasági. műszaki élet jelenlegi helyzetével, elősegítve ezzel a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, és fórumot teremtve a kapcsolatok új formáinak kialakításához. A két ország együttműködésének legfontosabb területeit figyelembe véve 17 magyar vállalat harminckét szakembere tart előadást, bemutatva a jármű-, műszer- és építőipar, a mezőgazdasági gépgyártás és a számítástechnika műszaki újdonságait. Szarajevóban és Skopjéban a Konsumex árubemutatókat szervez, hogy előmozdítsa a magyar —jugoszláv közfogyasztási cikkek cseréjét, és az áruházak közti cserét. következendő időszakban egyik legnagyobb problémája az lesz, miként tudja biztosítani a magasabb színvonalú, kulturáltabb élelmiszer-ellátást. Ebben, mint hangoztatta, különösen jelentős szerepe van és lesz az állati fehérje-, hús-, tejés tejtermékellátásnak. Nyilvánvaló, hogy az állattenyésztésnek, s az ennek alapját képező takarmánytermelésnek meghatározó szerepe van. Hazánkban, s ezt sajnálattal kell megállapítanunk, a gyepgazdálkodás nem tartott lépést azzal a nemzetközileg is el| ismert fejlődéssel, amely más növényeknél bekövetkezett. Soós Gábor bevezető előadása után a plenáris ülésen még négy előadás hangzott el az intenzív gyepre alapozott állattartásról. az öntözéses legelőkhöz kiválasztott fűkeverékekről, a gyepnek marhahústermeléssel történő hasznosításáról, valamint a gyepterületek' terméshozamainak növeléséről, A tanácskozás kedden í négy szekcióban folytatódik. 1 Budapest—Dunaúiváf cs Befejeződött a vasútvonal villamosítása Hétfőn ünnepélyesen át- tek be. A beruházás négy adták a Budapest—Dunaúj- hónappal a határidő előtt város közötti 73 kilométer készült el. A munkák zömét hosszú vasútvonal villamos- MÁV-szakemberek végezfetsővezetékét, így szeptem- ték. és a csehszlovák államber 7-től a menetrendszerű vasútak szakemberei is beszerelvények már villany- segítettek, mozdonnyal közlekednek. Az A villamosítás eredméú.iabb szakasszal 1650 kilo- nyeként ezen a vonalon eav méterre nőtt a villamosított év alatt 11 ezer tonna Kázvasútvonalak hossza ha- olaiat takaríthatnak meg a zánkban. teherforgalomban pedig 40 A háromszázmillió fo- százalékkal csökkenthetik a rintos költséggel kiépített ^ö'tségeket. A/ jden tovabb szakaszon 2400 oszlopot állítottak fel. és 232 kilométernyi felsővezetéket építet- érik Sárbogárdot. O

rrunk és lelki életünk között egészen szoros összefüggés lehet. Mérhetetlen harag szálmát belénk, es órákig Repesek vagyunk szidni a tojásokon kotló kereskedelmet, ha finom eledelre várva, zap tojás szaga ütögeti az orrunkat. Lányok-asszonyok furfangja régen eszreveLe mar, hógy a férfinép pillanatnyi pszichés hangulatát bizonyos illatok előnyösen befolyásolják. Némelyeket gyönyörűség tölt el, ha nagyot szippanthatnak a szabad természetből, másokat ugyanakkor szénanátha önt el. Jóval tartósabb lelki tulajdonságainkra is szoktunk orrunk emlegetésével utalni. Ha valaki olyan magasan hordja az orrát, hogy beleesik az eső — másik változat szerint pisz-, kaiéval se lehet elérni —, senki nem mondja rá, hogy kétszer állt sorba, amikor a szerénységet osztogatták. Fölhúzza az orrát — megsértődik. Lóg az orra — szomorú lett. Orrba verték — kellemetlen érven meghátrálásra késztették. Az orra alá dörgölték — jól megmondták neki. Annyit példálózgatunk vele, pedig két egyforma orr talán nincs is. Igaz, két egyforma jellem is nehezen akad. Aki henceg, az magasan hordja az or-rát. És aki szerény? Arcának ezt a részét szinte nem is említjük. Amerikás magyar mondja, kinti barátja azóta boldog, amióta magyar nőbe botlott bele. .Elvette feleségül, és megtanult érte magyarul. Csöppet nem igyekezett, hogy élete párja minél hamarabb megtanulja az angolt, mert félt, hogy vele együtt a kinti nők tulajdonságait is átveszi, attól pedig isten őrizze meg a jámbor lelkeket. Megkérdeztem: milyen a magyar nő? Szorgos-dolgos és szerény. A kinti? Még mosogatni se szeret. Nem egészen pontos ez az összehasonlítás, mintha tudnák már néhányan a hazaiak közül is a távoli szokásokat. Áldott jó emberrel akadtam össze a minap. Tartása, tisztessége, pontossága árnyalt leírására ezer magyar szó is kevés lenne, mégis elhárított minden kezdést. Róla ne írjunk, nem akar ő hencegni. Irtózatos erőfeszítéssel házat épített, családi fészket rakott, és boldogság költözött bele, de egyiket se akarja kibeszélni. Mostanában többszfrr is hallani, hogy valakinek minden oka megvan a szerénységre. Nem azt értjük rajta, hogy szerénykedjen csak nyugodtan, hiszen nem is érdemes észrevennünk, olyan, mint a megtestesült szürke átlag, fianem az ellenkezőjét. Annyi érték van benne, hogy csak szerény lehet. Tagadni nem lehet, a hencegőnek általában -nagyotrtr-az ázsióját 'Aki -őszintén tud hencegni, irigylésre méltó. Orrba vágják ö.ször-tízszer, meg se kottyan neki. Mire hazaér, kifürdi magát belőle. Erős benne a meggyőződés, hogy nála különb ember, ha van is, az csak tévedés lehet, A másik fajta' egy szál szálkát holtáig dédelget, és megdicsérhetik ötször-tízszer, visszagömbölyödik saját magába. A. végletekről sokszor mondjuk, Ssszeönteni lenne jó a kettőt. Egy adag hetykeség összekeverve egy adag tartózkodó önismerettel egészen jó átlagpolgárt adna. A lelki tulajdonságok azonban nehezen keresztezhetők. a véglptek inkább kioltják egymást, de nem egyesülnek. Marad a nehéz döntés, melyiket válasszuk, ha választhatunk? A mindig fecsegő buborékembert könynyű' észrevenni, sokszor tehát nyert ügye van. Egy szuszra kepes kiönteni minden dicsősegét úgy, hogy maga is elhiszi mindet. A másik még mindig ott tart, hogy mondja, vagy ne mondja, és inkább mégse mondja. Ha szavait és tetteit vetnénk össze, emez nyerne, de kinek van rá ideje? Kinek van hozzá kedve? Inkább rámondjuk az egyikre, hogy jól mozog, másokat is képes mozgásba hozni, tehát szervezőkészség van benne, és az is lehet, hogy főnököt csinálunk belőle. A másiknak elismerjük konok következetességét és munkabírását, de mivel nem elég rugalmas, meghagyjuk közembernek, beosztott munkaerőnek, és legföljebb nyugdí'ba búcsúztatásakor mondjuk el, mekkora értékek voltak benne. Mindenkinek magánügye, hol hordja az orrát, és általában vállalja is Következményeit. Nem üti le a sarkon a hencegőt, aki árnyékával, szóáradatával mindig eltakarja, inkább berendezkedik a csöndesebb életre. Személyes tulajdonságaink azonban meghosszabbítódnak alkalmanként, és környezetünket is módosítják. Vegyük azt a példát, hogy jelentést ír két ember. Nem magáról, hanem a vállalatáról. Az egyik szinte robban a lelkesedéstől, a másik csak ballag a kikerülhetetlen tények csöndes útján. Az egyik mindig tudja, mit mikor kell mondania, a másik elakad, mert tizenöt évre is előre lát. Az egyik elmond ugyan néhány nehézséget is, mert úgy kerek a világ, hozzáteszi azt is, hogy az eddigieknél több erőfeszítésre van szükség a rejtett tartalékok .föltárására, a másik alig mer néhány jó eredményt említeni, inkább a kényszerűségből elszalasztott lehetőségeket említi. jelentéseknek az a sorsuk, hogy öszszefoglalók és újabb jelentések készülnek belőlük. Mennyivel egyszerűbb összegezni a csupa jót! Máris előre ugrik az egyik, és lemarad a másik. Láttam már vállalatot is, szövetkezetet is, amelyik addig ugrott mindig előbbre, amíg össze nem csuklott. A jelentés írója természetesen akkor is meg tudta mondani azonnal, milyen külső körülmények tették tönkre,. és eszébe se jutott, hogy a hibát magában keresse. Minek is keresné, hiszen akkora lelkesedés mellé nem is fér be a hiba. Ha jól belegondolunk, igaza van, a külső körülményeknek valóban nagy szerepük volt. Kívülről régen észre kellett volna venni, hogy a hencegés legföljebb léggömböt tudna fölemelni, anynyira üres. Háromszor hívott föl valaki, hogy ne róla írjak mégse, mert nem akar kérkedni. Szeretné, ha békében élhetne tovább. Minek azt kiírni az újságba, ami egyedül rá tartozik. Hogy küzdeni tud, és akarni képes? Az is az ő belső ügye. Én pedig háromszor kérem, hogy álljon kötélnek, mert a példájára nagy szükségünk van. Ha kell, megkérem negyedszerre is. Horváth Dezső A folytatódik a vasútvonal villamosítása, és az építők az év végéig előreláthatóan elHét wécge négy tételben Gyenes Kálmán felvételei Egyik napról a másikra búcsút mondott a kánikula, reméljük, azért lesznek még szép napok. A hét végén még strandolhattak a kicsik és nagyok — amint ezt a Sziksóstón készült felvételeken láthatjuk —, de vasárnapra már őszi eső áztatta a nagyon is rászoruló földeket.