Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

Vasárnap, 1983. szeptember 4. 5 Üzenetek postaláda társszerzőnk az olvasó Hetenkénti várospolitikai „fórumunkat" — úgy tűnik — egyhamar nem fenyegeti a megszüntetés veszélye. Anynyi levél gyűlt össze az utóbbi hetekben a dossziénkban, hogy könnyű dolga van a soros szerkesztőnek, változatos észrevételcsokrot nyújthat át az olvasónak. Elöljáróban mindjárt egy képzeletbeli virágcsokrot azoknak a Palánkban lakó nyugdíjasoknak, akik — Klárafalvi Aladár társszerzőnktől tudjuk — igazán magukénak érzik szűkebb környezetüket. Ápolják a virágokat, figyelmeztetik a szemctelőket, vigyázzák a gyerekeket. „Nem ismerem őket név szerint, de köszönet illeti mindannyiukat, hogy vigyáznak a Hild-kapu környékére". Egyetértünk. És együttérzünk V. Gézánc örömével is, akinek augusztus 19-én este elhagyott táskáját Csányi II. József trolivezetö, a megtaláló, szinte percek múltán a lakására vitte. Kicsik és kicsit nagyobbak B. Antalné Brassói utcai levélírónk panaszát — a részletek ismerete nélkül — nem segíthetjük az orvoslás útjára, ezért azt tanácsoljuk, az eddigi adóbefizetések igazoló papírjaival keresse fel a városi tanács pénzügyi osztályának adócsoportját. Annak a névtelen levélírónak, aki az alsóvárosi Marika presszó és az óvoda közelségének szerencsétlen voltát elemzi, csak annyit üzenünk: az italozók és a kisgyermekek „szomszédságát" mi sem tartjuk túl szerencsésnek. De azt azért nem hisszük, hogy az óvodások csapatostul ott bámészkodnának a presszó ajtajában. Abban pedig bízunk, hogy az ittas vendégek nem riogatják a kisgyerekeket az utcán. (Ilyesmi egyébként sajnos, az óvodától, presszótól távol is előfordulhat.) A héten is több olvasónk érvel levelében a megszüntetett 17-es autóbuszjárat viszszaállitása mellett. Kérjük, legyenek türelemmel, mi már türelmetlenül várjuk a pillanatot, amikor a 17-es járat ügye nem lesz többé ügy a Postaláda mindenkori szerkesztője számára. Érdeklődtünk — megtudtuk Kicsikről — gyerekekről — és kicsit nagyobbakról — fiatalokról — szólnak az itt következő levelek szerzői. A Jakab Lajos utcában egy 86 éves nénihez — papírgyűjtési szándékkal — négy kisgyerek csöngetett be. Papír nem volt, hát akkor vizet kértek. S amíg a néni hozta a poharat, a négy gyerek vitte a pénztárcát.. . Nem az ellopott kétszáz forint fáj a legjobban, az idős asszonynak, hanem a gyerekek alattomossága. Mindenesetre, ha a kisdiákok szüleinek otthon feltűnt volna a kék csíkokkal megerősített piros pénztárca és ' a benne levő „papírok", készséggel közreműködünk a pénz visszajuttatásában. „A minap szokatlan gyermekzsivaira figyelhetett fel a járókejö az Űrhajós utcában. Tartott még a vakáció, de a piros iskola körül hoszszan kígyózó, futó gyerekek áradata tűnt fel. Érdeklődésemre Kakuszi Ferenc nyugalmazott mesteredző, a szegedi kocogás atyja, elmondta, hogy ez most kivételesen nem az ő rendezvénye. hanem e napot átadta egy lelkes nevelőnek, aki ráadasul nem is testnevelő szakos, hanem napközis táborvezető. A tarjáni 4-es ezámú, népszerűbb nevén a piros iskolában idén nyáron is megrendezték a napközis tábort. Vezetője Kocsisné Tóth Anasztázia töretlen ambíciójára vall, hogy ő kérte e futóverseny megrendezését. A lebonyolítás pedig a nagy versenyek mintájára történt. Különböző kategóriák voltak, és érmeket osztottak a győzteseknek, helyezetteknek. Kipirult arcú gyerekek vették át a szorgalmuk jutalmát. E pillanatok egészen biztos, hogy jó értelemben vett nyomot hagytak a gyerekek nyiladozó tudatában" — írja Csóka Dániel olvasónk. „Szándékosan csak most írok az ifjúsági napokról. hadd nyugodjanak meg a kedélyek (volt minek megnyugodni!). Engem a három nap alatt az döbbentett meg legjobban, hogy itt volt 7—8 ezer fiatal, s mikor a legtöbben voltak (szombaton!), az újszegedi sportkombinát délelőtt 9-től 12-ig (ekkor jártam ott) kihalt volt. Elgondolkodtató! S a strandon rendezett sportnapon íaz újság szerint is) csupán háromszázan vettek részt. Elszomorító. Bár annak idején — fiatalkoromban — lettek volna ilyen lehetőségeink! Tudom, még ebédelni sem mentünk volna haza, mert nekünk a sportból sosem volt elég ..." — olvastuk Fehér Károly leveleben. Levélíróink bizonyára észrevették, hogy ha lehet, igyekszünk mielőbb választ adni vagy kérni a Postaládához fordulók kéréseire, ha nem is azonnal vagy nem is levelezési rovatunkban. Most néhány sikeres tudakozódásunkat adjuk kRzre. B. A. tarjáni olvasónk kérdezte. az idén miért nem locsolták a város útjait. Sisák Gézától, a városgazdálkodási vállalat főmérnökétől megtudtuk, hogy mivel az idén a KPM sziaorította az üzemanyagfelhasználási lehetőségeket, ott takarékoskodtak a benzinnel, gázolajjal, ahol különösebb következmények nélkül tehették. A szemétszállításnál nem lehetett, hát a locsolókocsikat fogták kissé „lassúbb menetre". Az ünnepi hetek idején a forgalmasabb utakat — jórészt éjjel — azért mégiscsak öntözték, de a frissítő célzatú locsolásra valóban nem telik már ezekben a hetekben. A Hunyadi János sugárúton lakók nevében tudakolta — nem éppen finom hangvételű levélben — egy olvasónk, hogy a sugárúti útkorszerűsítés miért csak a buszmegállók burkolatjavítására terjed ki. A városi tanács vb építési és közlekedési osztályán a sejtésünknek megfelelő tájékoztatást kaptuk. Hogy tudniillik a korszerűsítésnek csak a kezdete a megállókbeli burkolatcsere, természetesen az egész útszakasz új burkolatot, egységes aszfaltszőnyeget kap majd. Az 51A jelzésű trolibusz megszüntetését szóvátevö levélírónknak abban igazuk van, hogy 'az esti műszak után bizony jobb és kényelmesebb lenne a Vídiától átszállás nélkül utazni Újszegedre. Ám az utasszámlálási adatok azt mutatták: egész nap csekély volt a járat kihasználtsága. (A legtöbb utas a Széchenyi térig, a Bartók térig, illetve onnan utazott.) Visszaállítása tehát gazdaságtalan lenne. TA jelenleg Újszegedre menő trolibuszok tisztes követési idővel közlekednek — sok más városrész lakói irigyelhetik ezt. Bódog Ferencné kérésére, hogy miért kellett lezárni a Lugas utca és a Gyik utca kereszteződését, hiszen az ott kialakított troliforduló ezt nem indokolta volna, az illetékesek válasza ez: épp az új csatlakozás miatt kellett a kereszteződés forgalmi rendjét tisztába tenni. A biztonság a forgalomszervezők véleménye szerint megér egy kis kerülőt. Bármennyire is sajnáljuk, nem adhatunk igazat P. Ferencnének. Levélírónk megsajnálta azt az autóbuszutast. aki két villamosjegyet lyukasztott ki a Volán járatán és ezért megbüntették. Mivel a Volán és az SZKV is önállóan működő vállalat Szegeden, az előreváltott menetjegyek nem „csereszabatosak". Miről bes zélnek ? Olvasom az újságokat és a város „leckéztetését". Forgatják a szobrokat, nem szedik szét a Dóm téren az ülőszerkezetet, nem tartották vissza a nagv tehetségű rendezőt, a színészeket sem. a később országos hírű költő-szerkesztőt... Kedvetlen leszek. Egyrészt senki sem dicsekszik velem és azzal a többi másfélszázezerrel, akik maradtunk (mégis!), másrészt meg nem értem, miről is beszélnek? Az újságokban olvasható ki-mindenki-elment-innen felháborodások nem az elvándorlóknak szólnak, sőt, őket megértik. Hát akkor hol a címzett? Fontosabb ügyről van szó, semhogy indulatos célozgatások, pályaszélről bekiabálok szövegel vonják el figyelmünket. Valójában várospolitikáról, kultúrpolitikáról beszélünk, annak demokratizmusáról, az itt élő többezres értelmiségi réteg részvételéről ebben. Tudom hogy az értelmiségieken kívül más, velük azonos súlyú réteg, csoport kultúrpolitikai szerepe is meghatározó, de most ebben a világban az innen elvándorolt művész-értelmiségiekről van szó. Beszéljünk hát erről a problémáról, de tisztességes nyíltsággal és felelősséggel, hiszen fontos dolog. A disputa fölvállalásával sokat segíthetne az újság, a népfront vagy a szerveződő városvédő egyesület. Tráser László tántartása, a város legtöbb utcájában nincs is ebből semmi gond. (Tanácsi erőforrásból képtelenség minden nyílt árok rendszeres tisztántartása ...) Kérjük tisztelt figyelmeztetőnket, ne vegye hát rossz néven, ha a nem általunk odahordott szemét eltakarítására nem vállalkozunk. Vissza-visszatérő panasza a Postaládának, hogy a tömegközlekedési járművek ellenőrei kioktató hangnemet használnak, ha valakit bliccelésen kapnak. M. B-né nem akart „lógni" augusztus 23-án délelőtt a 62-es buszon, csak — kezében a lyukasztásra váró jeggyel — addig is leült, amíg az érvényesítő géphez hozzáfér. És azonnal ott termett az ellenőr.., Mit mondjunk? El tudjuk képzelni a helyzetet! A felsővárosiak nevében juttatta el szerkesztőségünkhöz panaszát Tóth Edit: mozgó ABC-jük éppen zárva tart, más üzlet pedig csak jóval messzebb található. Ügy hallották a 332-es épület földszintjén sörbái lesz. „Inkább élelmiszerbolt, vagy gyógyszertár kellene!" Mi ú- tudjuk, hogy a 331-es épületben van élelmiszr- és zöldségüzlet s befejezés előtt áll a felsővárosi I. ütem orvosi rendelőjének, gyógyszertárának építése. A 235-ös épületben az év második felében könyvesbolt nyílik és valóban: sörbár éssüteménvbolt lesz a 332-es házban. ABC is épül majd, a II. ütemben — 1984-ben kezd hozzá a DÉLÉP. Köszönet a segítségért Cikkeink visszhangja Ismét a magasház... Augusztus 24-én azt olvasta lapunkban dr. Veress . Sándor, hogy az új évadban a színház hétfőn és kedden szünnapot'tart. Levélírónk véleménye szerint a hétfő — tévéadás-szüneti nap lévén — nem a legszerencsésebb, helyette inkább — a labdarúgó-mérkőzések „elszívó" hatására hivatkozva — a vasárnapokat,' szerdákat javasolja. Hadd szálljunk vitába olvasónkkal: a hétfő már régóta, hagyományosan színházi szünnap. Miért ne követné épp a mi színházunk az országos szokást? A vasárnap délután pedig főként a gyermekes családok számára alkalmatos idő az együttes előadás nézéséhez. Nos, akkor még a szerdát kellene megfontolni. De hát azt ugye levélírónk is megérti. hogy a két szünnap egymást követően az igazi? A színház dolgozóinak éppúgy, mint nekünk,'akik már régóta élvezzük a 48 óras pihenést. Aki meccset néz szerdán; legfeljebb máskor megy színházba . . . A múlt héten közöltük dr. Dóczy Istvánnak, a Kőbányai Sörgyár szegedi kirendeltsége vezetőjének Balogh József cikkírónk glosszájára írt válaszát. Társszerzőnk azzal a kéréssel fordult most a Postaládához, hogy tudassuk: „nem a szegedi söripari dolgozókat és vezetőket pellengéreztem ki, hanem néhány — az ország bármely részén megtalálható — felelőtlen és ügyeskedő sörszállítót. Akiknek nem inge — azok előtt le a kalappal. Ám akiknek igen, azokat — Hofi szavaival élve: — öltöztessük fel -Végre! Minden másban egyetértek a söripar dolgozóival". Észrevételek sorokban G. Judit a Fésű utcából azt teszi szóvá, hogy az augusztus 23-án délután fél négyre hirdetett filmvetítés — a Tündér Lala gyermekelőadása — elmaradt a Szabadság moziban, de ezt már csak akkor tudták meg a mozinézők, a csalódott gyerekek, amikor az előcsarnokba léptek. A vetítés elmaradását is ugyanúgy kellene hirdetni levélírónk szerint, mint a megtartását, hiszep „nehezen tudtuk a gyerekeknek megmagyaraZni, hogy miért maradt el az előadás . . ." Ábrahám István azt írja, hogy a Bakay Nándor utcában a sertéshizlalással cgyüttjaro jellegzetes bűz ereztyetű mostanában. Levélírónk tudja, hogy a városi tanács nemrégiben életbe lépett rendelete szabályozza az állattartás feltételeit, ezért írta meg észrevételét. L. J. monogramot használó másik levélírónk pedig azt tudakolja. mikor kell beszüntetni az állattartást azokban a városrészekben, melyeket a rendelet érint. Megkérdeztük: a mezőgazdasági osztálytól részletes felvilágosítást kaphatnak az erdeklödök. hiszen állatfaja válogatja, mikor lehet felszámolni a tenyésztést, tartást. (A rendelet alkotój is azt vallják. hogy például a sertéseket a kívánt súly elerése elútt vetek levágniJ Néhány hónapja az Üjszeyedi magasház lakói már közreműködésünket kérték gondjaik rendezésében. Kúszó József az IKV igazgatója akkori válaszát közvetlenül a levélíróknak küldtük el — jobban tettük "volna tan. ha nyilvánosságra hozzuk, hiszen akkor nem írta volna meg panaszát most a ház egy másik lakója. Idézzük hát fel. mit is hozott akkor az IKV igazgatója: „az újszegedi magasházban tartott többszöri ellenőrzéseink alátámasztják a panaszosok állításait. ezért a házfelügyelő ellen fegyelmi eljárást indítottunk. A liftőrökkel is voltak problémák, egyiküket a területileg illetékes házkezelő szigorú figyelmeztetésben részesítette, ennek következtében javult a munkafegyelem, megismételt ellenőrzéseink során nem tapasztaltunk hiányosságokat. A következőkben az ellenőrzéseinket megismételjük, célunk áz, hogv az épületekben olyan állapotokat teremtsünk. amelyek megfelelnek az elvárásoknak. A nváron is fizetendő fűtési díjjal kapcsolatban a következő tájékozódást adjuk : az épület egyedi módon megoldódott központi fűtéssel rendelkezik. melynek költsége a bérlőket terheli. Az ilyen rendszerrel fűtött épületek eseteben az IKV azt a gyakorlatot követi — éppen a költségek egyenletesebb megoszlása érdekében —, ' hogy előzetes kalkuláció alapján havonta kéri a fűtési díjat, majd fűtési idény végén elszámolást készít és az egyenlegtől függően viszszatérit, vagy pótfizetést kér. Megítélésünk sprint ez az inkasszálási rendszer iobban megfelel a bérlőknek, hiszen arányosan elosztva kell a fűtési díjat fizetniük íev a téli hónapokban nem növeli meg aránytalanul a családok által kifizetendő összeget." Mindehhez azonban hozzátennénk : érdemes lenne megismételni az ellenőrzéseket, hiszen a napokban érkezett újabb levél tovább bővíti a panaszok sorát: éjjelnappal nyitva a kapu, a kazántérben idegenek mászkálnak (alszanak!), piszkos a lépcsőház, az új beköltözőkkel fizettetik meg az előző lakó fűtési hátralékát, stb. „Két éve. megalakulásától kezdve tagja vagyok a mozgássérültek klubjának. Nagyon szépen berendezett klubhelyiségünk van Újszegeden. a Székely soron, ahol jól érzem magam. Csak az a baj. hogy mivel erősen mozgássérült vagyok, csak taxi\al tudok elmenni, de ígv is megéri. Nyáron már három kirándulást szervezett a klub,, melyeken én is részt vettem. De nemcsak én. hanem a többi klubtársam is akik éppúgy, mint én, nehezen járnak. így vajmi keveset mozdultak ki eddig Szegedről. De azt, hogv én még külföldre is eljussak, azt sohasem gondoltam volna. Hála a klub vezetőjének aki megszervezte legutóbbi autóbuszos kirándulásunkat a jtigoszláviai Szabadkára és Palicsra, a tó partján nagyon szép környezetben tölthettünk el egy napot. Többen voltunk mozgássérültek, akik még sohasem jártunk külföldön. Köszönetet kell mondanom az Idegenforgalmi Hivatalnak, hogy igen olcsón juthattunk autóbuszhoz. s így minimális hozzájárulást kellett csak fizetni." — írja Németh Zoltánné. a Zákány utca 8-ból. Egyik Adám utcai olva. sónk a Retek utcai Csemege. ben hagyta el iratait, pénz-, tárcáját. Visszament, visszakapta. „Mélységes tiszteletet érzek Szerző Ildikó szülei iránt akik ilyen talpig becsületes gyereket neveltek. Igenis akarom hinni, hogy a ma! fiatalok többségére ez a magatartás jellemző. A fiatal lány ugyanis hálálkodásomra azt válaszolta: „de hiszen a boltba járó vásárlók is becsületesek!..." Úgy legyen. Nemcsak a posta Bosszantó ügyek Ráksí József bosszúságát megértjük: augusztus 29-én elővételben vett jegyükkel a földön ültek az újszegedi kertmoziban, mert érkezésükkor már nem volt ülőhely. Alighanem összhangba kellene hozni az eladott belépők számát a lehetséges ülőhelyekével. /. Egy névtelen bosszankodó írja: az aTsóvarosi öregek étkezdéjénél gazos, szemetes és bűzös az árok. „Hát ezt érdemeljük7" Kedves olvasónk, és mi ezt érdemeljük? Azt a szemrehányást, hogv „ha már. megjöttek külföldi nyaralásukból, akkor szétnézhetnének idehaza is"? Levélírónk is tudja nyilván a telektulajdonosok dolga és erdeke a nytU árkok teszTörténetesen a postaigazgatóságról szól az itt következő levél, de hadd tegyük hozzá, ez akár véletlen is le. hetne. Hiszen valamennyi közületi gépjárműparkkal rendelkező vállalatot érinti az • üzemanyagfelhasználást korlátozó rendelkezés. Sz. S.né sorait tehát nem a postások intézkedésének megkérdőjelezéséül tesszük közzé, hanem mert a közérdeket szolgáló észrevételek nyilvánosságra hozatalát, a gazdaságpolitikai döntések nyomán kialakult közhangulat tükroztetését fontos feladatunknak tartjuk. „Érdekes jelenségre lettem figyelmes a Szegedi Póstaigazgatóság magasépítési üzeménél. Július 19-ig a vállalat dolgozói vállalati autóval három megyében végezték munkájukat kisebb-nagyobb postahivatalokban. A vállalati autóvezetésért gépkocsivézetési póllék járt. a megtakarított benzin ellenértékét pedig pénzben fizették ki. De július 20-tól tajciva', autóbusszal, vonattal (nkarmivel. csak a vállalat 'autójával nem!) jarjak ugyanezeket a három megyére kiterjedő útvonalakat a posta számlájára. Az indok: as 1983-ra előirányzott benzinmennyiséget elfogyasztották az üzem autói, s ígv benzin hiányában a különböző tömegközlekedési eszközöket és a taxit kell igénybe venniük. Csakhogy egy példával éljek! A taxi kiviszi a munkásokat például Kiszomborra 300 forintért. A taxi visszajön ugyancsak 300 forintért, majd délután még egyszer oda-vissza fuvar, azaz 1200 forint naponta. Ez a hónap 20 munkanapjára méretezve elgondolkodtató? Pe. dig a példa csak egy közeli te)-->ülóst jelöl. Milyen értéket fizet ki a posta a három megye területére ezzel a megoldással? Nem pazarlás ez ilyen nehéz gazdasági helyzetben ? Vagy a posta (és a többi szervezet) olyan gazdag, hogv ezt megengedheti magának? érdemes lenne ennek a magyarázatát megkeresni. Rendkívülinek találom az ilyenfajta benzinmegtakarilási akciókát..." ()< zeállította l'alfy Katalin 1