Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

Vasárnap, 1983. szeptember 4. Hazánkba érkezik a litirmai álkifi Losonczi Tálnak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására szeptember 5-én. hétfőn hivatalos láto­gatásra hazánkba ' étkezik U SiúlrYu. a Burmai Unió Szocialista Köztársaság el­< V fiún Yu. a Burmai VÍPf> Szocialista Köztársa­sdfe'.' elnöke 1918. március í-an született a közép-bur­ifei Prome-ban. • A második világháború kirobbanása előtt jelentke­zett a rangoonl egészség­ügyi főiskolára, ahol részt vett az egyetemisták gvar­matositásellenes mozgalmá­ban. japánok által ala­pított katonai iskolán alap­fokú kaportól kiképzésben részesült.- maié ország japán .(pétszállása idején a burmai - függetlenségi had­sere^bvn , szolgait: Burma függetíenny válása, 1948 utijij tövábbra is a hadse­• kötelékében maradt, TóJ>)p 6Von keresztül U Ne Viu "tábornok közvetlen alá­fepilep'tekéot a hadügvmi­tíüfítérium . államtitkára sfoli: 4 A>. iP62-es márciusi ha­talomátvétel után — amely­iken közvetlenül nem vett 0i?zt — a forradalmi ta­focsi tágia lett. majd 1963 /jeblliárjában a vezérkari Ipriok, helyettesévé nevezték U: San Yu aktív szere­pet vállalt a Burmai Szo­cialista Program Pártja megalakításában. s 1963 szeptemberében a párt köz­ponti szervező bizottságá­nak tagia. később pedig a bizottság főtitkára lett. 1963-tól pénz- és tervezés­ügvi miniszterként tevé­kenykedett. 1971-ig. amikor a Burmai ' Szocialista Prog­ram Pártja első kongresz­szusán a párt központi bi­zottsá'ínak főtitkárává vá­lasztották. 1972 áprilisában U San Yu tábornokot had­ügyminiszterré. vezérkari főnökké nevezték ki. s egy­ben a miniszterelnök-he­lyettesi funkciót is ellátta. A rangooni választókörzet képviselőjeként 1974 febru­árjában a népi gvűlés tag­ja. majd annak első ülésén az államtanács titkára lett. s egyidejűleg a fegyveres erők pártbizottságának el­nöki tisztét is betöltötte. I A párt második és har-1 madik kongresszusán — | 1973-ban .és 1977-ben — is­mét a párt központi bizott­ságának főtitkárává válasz­tották. Ebben a f-mkcióban 1981-ig. a negyedik kong­resszusig tevékenvkedett. amikor a párt fegyelmi bi­zottságának elnöki teendői­vel bízták meg. U San Yut 1981. novem­ber 9-én, a népi gyűlés harmadik ülésszakán vá­lasztották meg az államta­nács és a Burmai Unió Szocialista Köztársaság el­nökévé. Rágalomhadjárat 0 New York (TASZSZ) A/. Egyesült Allamók a legdurvább, eszközökhöz fo­lyamodik. hogy újabb ürügyet találjon militarista irányvonalának igazoiu&ura. Legutóbbi ilyen akció volt az amerikai vezetés biztonsági TanacshoZ for­d'ü.ljt" --olyan rágalmakkal, ^Piéjyek szeri n 1 a Szovjet­Hhiöbak része van a 'légiteré­behatolt ismeretlen fel­K^gjplű,, repülőgép eltűnésé­ben — írja'a TAiSZÓZ New yor.k-'i Tfclentéso •'• A Bizton.vigi Tanács vitá­jában V( [clszólá'ió Ricsard Qvih'nyikov. a Szovjetunió ENSZ-Uépviselője kijelentet­te: tíz a 'Jt/lrüJjnény.' hogy az Egyesült Államok a BT-hez fordult, csakis az általa foly­tatott szovjetellenes politika leplezésére szolgál; az ame­rikai própagándalépésnek nyilvánvalóan az a célja, hogy lejárassak a Szovjet­uniót. 1 Kinek használ a szovjetel­lenes hisztéria újabb meg­nyilvánulása, azok a követe­lések, hogy minden tárgya­lást szakítsanak meg a Szov­jetunióval ? Kinek jo a há­borús hangulatkeltés, mely­nek leple alatt fegyverkezést <•« pótfegyverkezést sürgető felhívások hangzanak el? Az effajta felhívások ugyanazt sürgetik, amit hi­vatalba lépese óta a kommu­nizmus elleni „keresztes had­járatot" hirdető amerikai ve­zétés. • • Ülésezett aLEMP 0 Varsó (MTI) Lengyelországban már nem csökken tovább a nemzeti jövedelem, fokozatosan javul az ellátás, s erősödik az em­berekben az a meggyőződés, hogy a jobb életkörülmé­nyeket csak jobb munkával, s a szocialista reformprog­ram következetes megvalósí­tásával lehet megteremteni. Ezt állapította meg a LEMP KB Politikai Bizottsága, amely pénteken tartott ülést. A PB újólag megerősítet­te. hogy a párt vezetősége teljesíteni kívánja a három évvel ezelőtt kötött' társadal­mi megállapodásokat. Megál­lapította, hogy az illegali­tásban szervezkedőknek a nyugati rádiók . támogatása e'Jenére sem sikerült — né­hány incidenstől eltekintve — szélesebb támogatásra talál­niuk a társadalomban. Ku­darcot vallott a munkalassí­tásra és a tömeges tünteté­sekre való felhívás. A PB elismeréssel nyug­tázta, hogy nő az új, önálló szakszervezetek ereje és te­kintélye. Ezek a szakszerve­zetek fokozatosan a dolgozók valódi érdekképviselőivé vál­nak. A PB minden Rártszer- [ vet és szervezetet utasított, : hogy támogassa a szakszer- j vezetek és a hazafias nem-1 zeti újjászületési mozgalom' kezdeményezései t. A Politikai Bizottság mél­tatta az Andropóv által be­jelentett új szovjet békekez­deményezést, amely — mint rámutat — alkalmas arra, hogy megnyissa^ az utat a nukleáris leszerelés felé. A PB értékelte az Erich Honecker vezette NDK-beli párt- és állami küldöttség augusztusi varsói tárgyalá­sait, és jóváhagyta azokat a megállapodásokat, amelyeket e látogatás alatt kötöttek a két ország állami és. párt­szervei közötti egy ütíműkö­dés elmélyítése céljából. ; Rapszodikus útirajz (A.) Olaszország-drágasággal Mezőgazdasági kollokvium 0 Madrid (MTI) Megkezdődött Madridban a spanyol—magyar aíú'ár­közgazdasági kollokvium egy hétig turtő eseményso­rozata. A magyar szakem­berek népes csoportja saorn­baton. a fővár,06tól száz. ki­lométerre levő lalavera körzet mezőgazdasági léte­1 sítményeive] ismerkedtek. Itália: új ország, új pénz, új nyelv. Az ember már elő­re fél egy kicsit, hogyan fog boldogulni a csillagászati li­raösszegekkel. 'Aztán bele­jön. És- a nyelv? Aztán az­zal sem igen van gondja. Németül szinte mindenütt értenek. Ráadásul szeretnek bennünket, magyarokat. A határőr belépésnél, kilépés­nél elégedetten cuppog: á, magyarok! A kemping re­cepcióján lelkesen közlik: az idén nagyon sok magyar'járt nálunk. És másnpp is meg­ismerik az embert, hogy lel­kes karlengetéssel közöljék: Kocsis, Puskás, Hidegkúti... Üdv, Bellágio Como az első város, amely Itáliában köszönti az utast. A Lago di Cemo partján. Sötétedik, s a Milánó felé ve­zető út comői elágazásánál kemping kínálja magát. Le kellene itt telepedni éjsza­kára. De hát itt van, nem messze a tó, partján sokfélé jelöl kempinget a térkép. Próbáljuk meg. Como sfeép város lehet, de hogy milyen, nem tudom. Mert kempinget kerestem, s nekivágtam a Bellágio felé vezető, a térképen nem túl hosszúnak tűnő útnak. És az sem volt gvanus. hogy a tér­kép sárgával jelölte ... Az út eleje, még Comó­ban: keskeny. De milyen keskeny. Szembe is jönnek, két kocsi itt nem férhet el. Atya isten, befutottam egy egyirányú utcába! De, hogv­hogv nem vettem észre a táblát. Innen viszatolatni? Aztán fölzárkóznak mö­gém. Az út tehát nem egy­irányú, csak keskeny. Hát akkor gyerünk. Sötétedik. Jó lenne már le­táBoroZní. Az út kiér a Vá­rosból. És keskeny. Az egyik oldalon szakadék, a másikon sziklafal. Ha még egyirányú volna. De szemből is jön­nek, folyamatosan az egyre erősebben kanyargó úton. És gyorsan. Kénytelen centizni az ember, óvatosan. A kocsi jobb oldalát verik a szikla­falon kapaszkodó- különben keskenyre nyírt bokrok ágai. Öt-tíz centire mór a szikla. Bal oldalt, ha három-négy centik -maradnak a saját visszapillantó tükör és a szembe jövő kocsié között. És hetvennel-nyolcvannal „ jön­nek! Itt! Abszurdum. És hirtelen negyven méte­res térköz nyílik a szembe jövő sorban. Máris megelőz valaki, mert csak ötven-hat­vannal megyek. Hirtelen fék, hogy be tudjon állni, aztán hirtelen gázt neki, hogy a mögötted jövő nehogy föl­nyársaljon! Még két előzés. Hát ez így nem megy. Aki nem tapos a gázba, az itt rá­fizet. Hát — gázt neki. Het­ven és kilencven közt imbo­lyog ' a sebességmérő a kacs­karingós, iszonyú keskeny úton. Ha itt nem lesz baj, soha és sehol. De menni kell.' Lassítani — nem lehet. Bellágio már sötéttel fo­gad. Kikötő, tér lampionok­kal, kávéházak kellemes te­raszával a mediterrán esté­ben. Kemping viszont csak a térképen van. Egy kávé, megtörölni az izzadt homlo­kot és indulás vissza a meg­próbáltatások útján, Comó­ba. Hiába, nem mindig és nem mindenütt szabad letérni a főútvonalakról. Hercegek, paloták Fehéren tornyosul kőcsip­kézetével, kisebb hegyként a város fölé a milánói dóm. Csodálatos, de nem tudom, ki hogy van vele: Itáliában inkább a reneszánszot ke­resné az ember. Városképe­ket, házakat, palotákat és hangulatokat, melyek indít­tatásul szolgáltak a mi, ro­mokban is alig, megmaradt reneszánsz palotáinkhoz. Márpedig a reneszánszot, s szülő közegét, a megelőző középkori városképeket ar­rébb találja az érdeklődő. Például, ha letelepszik a Garda-tó egy kempingjében, és onnan járja be Veronát, Pádovát, Vicenzát vagy Mán­továt. És égy kis csalódás. A ve­rőfényes ég megkopik, bo­rul, esifenVefOna piacán vi­har szánt végig, szemetet, lá­dákat hord, napernyőket ci­bál. Hát ilyen is tud lenni augusztusban Itália? A vá­rosok itt nem fehér ruhát hordanak, mint a jugoszlá­viai Adrián. Terrakottájuk szürkésen dereng a borongó ég alatt. Középkori monst­rum-paloták között csak itt­ott villan föl egy-egy kecses reneszánsz árkád. A követ legtöbbször málló vakolat ta­karja. Aztán lassan mégis megelevenednek az épületek: nevek csatlakoznak hozzá­juk az útikönyvből, amely ezúttal mintha történelem­könyvvé változna. Condotti­erikből lett hercegek nevei, nevek, melyek egykoron fű­szerként szolgáltak az euró­pai politika boszorkánykony­hájában: a Scaligerik, a Gonzagak ... Velencében pedig már az egykori, valódi nagyhatalom vibrálón gazdag rekvizitu­maival találja szemközt ma­gát az utas. A nagyhatalom tárgyi emlékeivel. És a tár­gyak vallanak. Vallanak ar­ról, hogy a nagyhatalmi stá­tus tárgyakká manifesztáló­dott, keretté, melyet például a dózsék palotájának íélel-. metes pompája volt hivatva megteremteni a szintúgy csak bábtárgy dózse számá­ra, aki — környezetével együtt i— volt hivatva a vi­lág számára megtestesíteni a hatalom megfoghatatlan esz­méjét. Mert hogy a dózse is csak csavar, s tán nem is a legfontosabb volt egymagá­ban a gépezetben, arra fi­gyelmeztet a dózsék arcké­peinek sorában fölbukkanó üres hely. Egy dózse helye, akivel, miután többszörösen megalázták, s aki ezért meg­kiserelte a lázadast, a bakó végzett. Velence pompás, a dózsék palotájának pampája egy programtikus nagyhatalomé. Kicsit tán nyomasztó pompa .ez.., Kávé, Velencében 0 Mi várható Madridban az európai biztonsági és együ'.í.míiködésl konferen­cia befejezéseként? A bét végén a spanyol fő­városban 34 ország küldött­ségvezetöl megállapították, hogy nincs mód Máltával , IJkomp comisszumot kötni. A kis szigetország változatlanul .fagínSzjcOctik ahhoz. | hogy mondják ki egy. a földközi­ttengeri államok biztonsági 'kérdéséivel ,íoglalkozó konfe­rencia szükséges voltát, és ; tűzzék is ki a konferencia helyét, időpontját. Köztudo­mású; hógy ha ettől tennék függöVé az európai konfe­rencia eddig elért eredmé­nyeinek, határozatainak, ajánlásainak a végrehajtását, akkor ezzel gyakorlatilag so­hanapjára tolnák ki. Hiszen' egy földközi-tengeri bizton­sági konferencia mondhatat­lanul sok problémát vetne fel. Ig.V hát az a megoldás nyer teret, hogy a spanyol kii 1 ügyrfi injszter meghi vas; i ra további 33 külügyminiszter jelenik örtíeg Madridban es hz ö külön közmegegyezésük leremti meg az európai biz­tonsági ts cgyutlniukodcsi reflektor értekezlet három éve alatt fáradságosan kimunkált meg­állapodások végrehajtásának feltételeit. A külügyminiszterek mad­ridi utazása alkalmat ad számtalan kétoldalú találko­zásra. de kétségtelenül lehe­tőséggel szolgál propaganda­ízű megnyilatkozásokra is. A nyugati országok miniszterei­nek felszólalásaiban — ez előre megjósolható — olyan szovjetellenes vádak is hall­hatók lesznek, amelyeket a nyugati propagandagépezet irányitói mostanában a NATO rakétatelepitéssel szembeni és óriási tömegeket megmozgató békemozgalom hatásának csökkentésére szánnak. De még így is: ha Madrid­ban 34 ország külügyeinek irányítói megegyezésre jut­nak, az az enyhülési folya­mat továbbéléséi bizonyítja." 0 Milyen reményekkel foly­tulódnak Genfben a szov­jet—amerikai tárgyalások? Vagy háromhónapnyi idő van arra, hogy Genfben megyezés jöjjön létre az úgynevezett „eurorakéták" (az amertkai Fershinü—2 es a robotrepülőgépek, meg a szovjet SS—20-asok) dolgá­ban 6 ennek alapján elma­radjon Nyugat-Európában a telepítés, a Szovjetunió csök­kentse rakétáinak számát, a leszerelt rakétákat pedig meg is semmisítse. A tárgyalásoknak a nyári szünet utáni újrakezdése előtt a szovjet diplomácia volt a kezdeményező: új meg új javaslatok fogalmazódtak meg Moszkvában, hol ameri­kai szenátorok előtt, hol pe­dig a Pravdának adott And­ropov-interjúban. Amerikai részről most is az eredeti ..nullamegoldás'' követelése a tárgyalási kiindulópont: a Szovjetunió. szereljen le min­den egyes SS—20-as.t! Leg­feljebb ilyen-olyan „közbül­ső megoldás" .képzelhető el, de a ..nullamegoldás" végső eleréséig. A Szovjetunió nemcsak egyetlen atomhatalommal áll szemben, hanem az Egyesült Államokon kívül Nagy-Bri­tanniával és Franciaország­gal is. amelyek nukleáris fegyverei — bevallottan — szovjet célpontokra vannak irányítva. A genfi tárgyaló­asztalra tehát olyan szovjet javaslat kerül, amely a francia és az angol rakéták számával egyenlő számban szabja meg a szovjet raké­ták létszámát: 162 ez a szaru... S ha megfelel a va­lóságnak, amit a nyugati po­litikusok hajtogatnak szünte­len. hogy tudniillik az SS— 20-asok száma 300 körüljár, akkor a NATO-propaganda „öngólt lő", hiszen maga bi­zonyítja. hogy mekkora en­gedményre kész a Szovjet­unió a 162-vel. Nyugat-Európában máris nagyszabású tüntetések, meg­mozdulások voltak a NATO es az USA rakétapolitikája ellen. © Hoz-e változást a közel­keleti helyzetben az őr­ségváltás az izraeli kor­mány élén? Begin hirtelen lemondása (amit egyébként személyes okokkal magyarázott), és az eddigi külügyminiszternek, Samirnak, a kormánykoalíció (na meg természetesen sa­ját pártja, a Hérut) által kormányfővé jelölése egy­előre nem ígér változást Iz­rael politikájában. De... a lelépő miniszterelnök .két­ségtelenül nagyobb tekin­téllyel rendelkezett odahaza és a nyugati világban egv­aránt. (Még ha ezt a presz­tízst valaha terrorakciókkal, később pedig a Szudatlal kö­tött megállapodussal vívta is ki. utóbbiért még a vitatott Nobel-békedíjat kapta rá­adásul.) Samirnak szembe kell nezme Izrael súlyos anyagi helyzetével, amelyet a libanoni háború napi egymil­lió dolláros kiadása, nehezít, de azzal a népi elégedetlen­séggel is. amelyet a Liba­nonban már több százra te­hető , izraeli emberveszteség idéz elő. Libanonban pedig a hely­zet csak bonyolódik, a har­cok kiújultak Bejrútban és környékén. Az áldozatok kö­zött amerikai tengerészgya­logosok es francia légiósok is akadnak. Fenyeget a vál­ság nemzetközivé válása, sót a végén Libanon két vagy akár három részre szakadá­sa is. Az Egyesült Államok 1600 tengerészgyalogost irá­nyított kenyai kikötőből a libanoni partokhoz, Francia­ország pedig az első. világ­háborús hadvezérről, Foch marsallról elnevezett i'epülő­gép-anyahajóját vezényelte Bejrút elé. (Egy libanoni lap­értesülés szerint azért, hogy a hajó fedélzetén tárgyalja­nak a szembenálló felek kül­döttei .. .) Most szivárgott ki, hogy Párizsban az előző het végen hosszú és igen-igen titkos alkudozást folytatott Valid Dzsumblatt. a drúz ha­ladó erők vezéralakja ame­rikai. francia, libanoni dip­lomatákkal, de történetesen még egy izraeli küldött is Párizsba erkezett a tárgyalás hírére., I'alíy József Hatalmas labirintus a dó­zsék palotája. Tágas és ma­gas dísztermek, alacsony es szűkös börtönfoiyosók. Ráfér az utasra egy kávé. A Szent Márk tér egyik kávéházá­ban, a teraszon. Ahonan leg­alább látja, hogy hömoölyög a tömeg a. téren. .Aztán a számlát kéri az embert 3400 líra. Kilencven forint, Ez már az olaszországi árakhoz edződött külföldinek is sok. Igen, az árak. Sokan még úgy hiszik: Olaszországban olcsón lehet nyaralni. A va­lóság: dragan. A kemping 10—15 ezer líra két személy­re éjszakánként. Vagyis majd kétszerese ahnak, amit Ausztriában vagy az NSZK­ban elkérnek. És nagyon sok a benzin is, messze itt a leg­drágább. Az autópályákért pedig fizetni kell és nem is keveset. .Ugy száz kilométe­renként nagyjából 4300 lírát, vagyis bő százegy-néhány fo­rintot. A többi úton pedig nagy a forgalom, sokszor csak lépésben lehet haladni. Hosszabb útra csak autópa­l.yán érdemes nekivágni. És drága a sör, a kenyér, a mú­zeumbelépő ... Szinte min­den. Apropó, kenyér. Nem árt tudni: a kemping üzletében fél kiló fekete kenyér 2500, a barna 1500, a fehér ke­nyérből fél kiló pedig 7—800 ljrába kerül. Meg kell nézni Olaszorszá­got, de aki teheti, inkább ősszel tegye, amikor kisebb a tömeg, s tán az árak is el­fogadhatóbbak, mint a' tu­ristaszezonban. Mert a többit könnyű megszokni. Például a nagyvárosok hazai szemnek teljesen rendezetlennek tűnő forgalmát. Mint Milánóét, ahol nincsenek forgalmi sá­vok, ahol mindenki arra előz. amerre helyet talál, és mindenki siet is. De éppen ezért mindenki figyel a má­sikra, s a forgalom végül el­rendezi önmagát. És még könnyebb meg­szokni, hogy itt, Itáliában szeretnek bennünket. Igaz, másutt is. Ausztriában tán a sok százéves közös múlt tu­data teszi kedvessé az oszt­| rákot, ha hazánkfiával talál­I kőzik. Az NSZK-ban tan jó I sajtónknak szól a korrekt, sokszor egyenesen kedves .bánásmód". Olaszországban I pedig tán a kissé az európai periférián élő népek azonos­ságtudata mozdulhat meg az emberekben? Lehet. Szavay István i

Next

/
Oldalképek
Tartalom