Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

2 Péntek, 1983. szeptember 30. Losonczi Pál megbeszélése az ENSZ főtitkáréval • New York (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki az ENSZ-kögyülés 38. üléssza­ka alkalmából tartózkodik New Yorkban, csütörtökön a délelőtti órákban látoga­tást tett Jarier Perez de Cuellarnil, a világszerve­zet főtitkáránál. Eszmecse­rét folytattak a nemzetközi helyzet problémáiról es a világszervezet előtt álló fel­adatokról. Az Elnöki Ta­nács elnökét elkísérte a lá­togatásra dr. Várkonyi Pé­ter külügyminiszter is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Vár­konyi Péter külügyminisz­ter látogatást tett Jorge II­luecanál, az ENSZ-közgyű­lés újonnan megválasztott elnökénél is. Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter csütörtökön New Yorkban találkozott Sah Muhammed Doszt af­gán külügyminiszterrel és megbeszélést folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakával párhuzamosan fo­lyó New York-i állam- és kormányfői találkozó csü­törtökön folytatódott. Indi­ra Gandhi indiai kormány­fő a tunácskozást abban a reményben kezdeményezte, hogy a nézetek kifejtése, esetleges közelítése ilyen keretek között is elősegít­heti a nagyfokú nemzetkö­zi feszültség oldódását. A csúcstalálkozóról — nem hivatalos jellegű lévén — nem adnak ki záróközle­ményt. * Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakának csütörtöki plenáris ülésén — magyar idő szerint az éjszakai órákban — be­szédet mondott a világszer­vezetben Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tudomány, gyakorlat — Jugoszlávia (3.) rena a Andropov nyilatkozatának világvisszhangja 0 Bonn, Brüsszel, Washington (MTI) A nyugatnémet lapok csü­törtökön nagy terjedelem­ben és többnyire ténysze­irüen számoltak be Jurij Andropov szerdai állásfog­lalásáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung főcím­ben idézte Andropovnak azt a megállapítását, hogv „Wa­shington Genfben nem akar megállapodást". A nyugat­német sajtó az állásfogla­lásból azt a következtetést vonja le, hogy a nyugati elkepzelések nem válnak valóra, mert a „közép-ható­távolságú rakéták ügyében nem lehet további enged­ményeket kicsikarni a Szovjetuniótól". Brüsszeli NATO-körökben nem keltett ' meglepetést, hogy a Szovjetunió az ujabb amerikai sürgeté.sek ellenére sem hajlandó egy­oldalú nukleáris leszerelés­re és eziárt elutasította, Reagan elnök legutóbbi ajánlatait. NATO-körökben ugyanakkor „fenyegetőnek" nevezték Jurij Andropov nyilatkozatát.. A brüsszeli La Libre Belgique kifejtette: „To­vábbra is gond és akadály a fruncia és a brit atom­erő beszámítása ... Vég­eredményben érthető, hogy a szovjetek nem hajlandók úgy tenni, mintha ezek a fegyverek nem is létezné­nek", A Szovjetunió elleni vá­daskodásra használta ki Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök egy amerikai tévétársaságnak adott nyi­latkozatát. A CBS televíziós hálózatnak nyilatkozva a miniszterelnök-asszony csü­törtökön támadta a Szov­jetuniót és vezetőségét a nukleáris leszerelés kérdé­sében elfoglalt álláspontja es a dél-koreai repülőgép lelövése miatt- Kijelentette: „csalódott", amiért Andro­pov nem fogadta el Ronald Reagan hétfőn előterjesztett elképzeléseit. Megismételte, hogy nem lehet szó a brit rakéták beszámításóról a genfi tárgyalásokon, majd felszólította a Szovjetuniót, hogy csökkentse „kolosz­száüs számú rakétáit" • Varsó (TASZSZ) A varsói Rzeczpospolita csütörtökön „ikiegyensúlyoi. zottnak és határozottnak" minősítette Jurij Andropov nyilatkozatát. A New York (MTI) Jurij Andropov nyilatko­zatáról szólva az Egyesült Államok külügyminisztériu­mának szóvivője „sajnálko­zásának:" adott hangot. Sze­rinte az amerikai álláspont most az., hogy a Reagan elnök beszédére vonatkozó szovjet választ Genfben, az eurorakéta-tárgyalások ke­retében várják, nem pedig — úgymond — a „nvilvános diplomácia" csatornáin. Jurij Andropov nyilatko­zatáról a The New York Times megállapítja: a .szov­jet vezető megfelelő választ ígér az amerikai telepítés­re. Leslie Gelb. a lap stra­tégiai kérdésekkel foglalko­zó hírmagyarázója külön kiemeli Andropov szavait arról, hogy a legújabb fej­lemények végleg eloszlatták az illúziókat a Reagan-kor­mányzat valóságos szándé­kait illetően. Gelb szerint lesznek olya­nok, akik ezeket a szava­kat a szovjet megegyezési szándék hiányaként fogják feltüntetni, mások ellenben annak bizonyítékaként ér­telmezik majd. hogy a Rea­gan-kormán>'zat túlságosan messzire ment a Szovjetunió és vezetőinek szidalmazásá­ban. A lap szerint bizonyos, hogy a szovjet vezető állás­foglalása a Reagan elnök által hétfőn New Yorkban előadott „kezdeményezések", azáií a korábbi amerikai fegyverzetkorlátozási pozí­ciók átfogalmazásainak el­utasítása. Parlamenti küldöttségünk Tbilisziben 0 Moszkva (MTI) Tbiliszibe, Grúzia fővárosá­ba utazott csütörtök reggel a magyar parlamenti küldött­ség, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével szerdán érkezett hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. Szovjetunióbeli tartózkodá­suk első napján az ország­gyűlési képviselők ellátogat­tak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, ahol rövid, szívé­lyes és elvtársi légkörű meg­beszélést folytattak Alekszej Sityikovval, a Legfelsőbb Ta­nács szövetségi tanácsénak elnökével és a Legfelsőbb Tanács más tisztségviselői­vel. A megbeszélésen Apró Antal szólt a sikeresen és di­namikusan fejlődő magyar— szovjet kapcsolatokról, ame­lyeknek egyik fontos területe a legfelsőbb népképviseleti szervek közötti kapcsolattar­tás. Skopje. Macedónia fővá­rosa, 1983. A város romok­ban hever a földrengés után. Mindenütt romok, ma­guk alá temetett halottak. Ep ház szinte nem maradt. A mementó, a valaha szép lehetett állomásépület csor­ba faldarabja, rajta az órá­val. amely akkor állt meg, amikor megmozdult a föld. A várast azóta már újjáépí­tették. Sok a zöldterület, s az új város kellemesen lak­ható. És földrengésálló is. Mert veszélyes a terület. Évente több száz földmoz­gást regisztrálnak. Legtöbb­jét csak a műszerek veszik észre, de ott-tartózkodásom idején is rámkérdeztek: megmozdult-e a lámpa szál­lodai szobámban. Merthogy földrengés volt... BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁS Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke bemu­tatkozó látogatáson fogadta Karl-Heinz Lugenheimet, a Német Demokratikus Köz­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. ÜDVÖZLÖ TAVIKAT Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvö­zölte a Jordániai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságát a párt megalakulásá­nak 40. évfordulója alkal­mából. MAGYAR—LENGYEL ESZMECSERE Marjai József miniszter­elnök-helyettes és Román Malinowski, a Lengyel Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese csü­törtökön plenáris ülésen folytatták tárgyalásaikat. Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke a megbeszélést kővetően hivatalában fogad­ta Román Malinowskit. A SWAPO KÜLDÖTTSÉGE BUDAPESTEN Küldöttség élén — a Ha­zafias Népfront és a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság meghívására — csütörtökön Budapestre érkezett Sam Nujoma. a Dél-Nyugat Af­rikai Népi Szervezet (SWA­PO) elnöke. Megbeszéléseket folytat a HNF a Magyar Szolidaritási Bizottság és más társadalmi és tömeg­szervezetek vezetőivel az egy üttmüködésrőL VÉLEMÉNYCSERE Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csütörtökön hivatalában fo­gadta Ernest Albrechtet, az NSZK Alsó-Szászország tar­tományának miniszterelnö­két. Megbeszélésükön véle­ményt cseréltek a világgaz­dasági helyzetről. MUNKASTÜNTETÉS A Kohl-kormány hatalom­ra kerülése óta a legna­gyobb munkásmegmozdulás­ra került sor csütörtökön Bonnban. A fémipari szak­szervezet felhívására mint­egy 130 000 munkás tünte­tett a kormány antiszociális politikája ellen, és a 35 órás munkahét bevezetéséért. IIADERÖ-CSÖKKENTÉSI ÉRTEKEZLET Csütörtökön Bécsben meg­nyílt a közép-európai fegy­veres erök és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézke­désekről folyó tárgyalások 31 fordulója. A plenáris ülé­sen a szocialista országok képviseletében felszólalt Emil Keblusek, a csehszlovák kül­döttség vezetője. IDEGENFORGALMI SZERZŐDÉS Szeptember 26—28. között Újvidéken megtartották Ma­gyarország. Ausztria és Ju­goszlávia Incoming klubjai­nak találkozóját, az első ilyen jellegű összejövetelt a három ország utazási iro­dáinak szövetsége által 1982­ben aláírt hármas szerző­dés alapján. Intézet a hegyen A hegyoldalban, néhány kilométerre Skopjétól, ka­pun fut át az út, teraszra ér. rajta parkolóhelyek. Alatta bonyolult alaprajzú épület: a földrengésmérnöki és mérnöki szeizmológiai intézet. Igazgatóhelyettese fiatal ember, Dimitar Juru­kovski professzor, a tudo­mányok doktora. Városáról és intézetükről beszél, a ket­tő története összefonódott. Skopje környékén régeb­ben is voltak földrengések, de csak az 1963-as tragé­dia tette nyilvánvalóvá, hogy katasztrofális hatása lehet, ha a figyelmeztetése­ket nem veszi komolyan az ember. A város újjáépíté­séhez már fölhasználták a japán, lengyel, szovjet, ame­rikai, s ki tudja milyen szakemberek tapasztalatait, javaslatait, s földrengésálló épületeket építettek, ame­lyek képesek ellenállni a Richter-skála szerinti 6,5—7 erősségű földmozgásoknak. Vagyis olyanoknak, amelyek húsz éve romba döntötték a várost. De az is nyilván­valóvá vált. hogy a földren­gések különböző hatásait helyben is tanulmányozni kell. Ezért a skopjei egye­tem javaslatára, az UNESCO és más szervezetek segítsé­gével 1965-ben megalakítot­ták az intézetet. Két alap­céljuk volt ezíel. Részint az. hogv megteremtsék a föltételeket a földrengésbiz­tos építkezésekhez. részint pedig a tudományos káde­rek képzését akarták bizto­sítani. Mérnöki szeizmoló­giával foglalkoznak, amely elsősorban azt tanulmányoz­za, hogy a földrengések mi­lyen hatással vannak a mes­terséges létesítményekre, s a földrengésálló megoldáso­kat hivatott kutatni. Kezdetben. 1965-ben tíz munkatárs dolgozott az in­tézetben, akkor egv faba­rakkban. Négy év múlva es.v akkor már nem hasz­nált általános iskolába köl­tözhettek be 35—40 munka­társukkal. 1973-ban menéru't­hették kutatólaboratóriumu­kat. s akkor úsv gondolták, húsz évre megvan minde­nük. Az élet rácáfolt erre. gvorsan fejlődtek. 1973-ban már 75—RO-an dolgoztak az intézetben, hát 1930-ban ne­kifogtak az út intézet föl­énftésAnek ami tíz hónán alatt készült el. A 3 ezer négyzetméterből 2.5 ezer la­boratórium. 0,8 eze*" nég"­zetnvHe-t az előadótermek foglalnak el. A többi pech": kabinetek, könvvtár+k. szá­m'tóközoont. . . Az DNVS'-'O vMeménve R'"rint felszerelt­ségük a ianán és kalifor­niai intézetekével vetekszik. Képzés, ku'atásr alkalmazás Az. intézet munkája há­rom fő területet ölel föl. Foglalkoznak képzéssel — szorosan együttműködve a skopjei egyetemmel. De nemcsak a helybeli egyete­misták tanulnak itt. sokan itt szereznek tudományos fokozatot az egyetemi tanul­mányok után. És nem is csak jugoszláv szakembe­rek. hanem nagy számban külföldiek is. Főként a fej­lődő országokból. (Az okta­tás egvébként angolul fo­lyik.) Többek között ezzel is viszonozza az intézet az UNESCO-nak azt a segítsé­get. amit ók kaptak szüle­tésükkor. és felnőtté válá­suk során. Sokrétű kutatómunka is folyik az intézetben. Fog­lalkoznak regionális kutatá­sokkal. vagyis egyes terü­letek geológiai struktúrájá­nak vizsgálatával, a ren­géskockázat fölmérésével, s azzal, hogv bizonyos létesít­mények építésekor egv-egy helyen milyen föltételeket kell kielégíteni. Vizsgálják a földrengések valószínű helyi megnyilvánulási formáit, hogy például dinamikai szempontból hogyan • visel­kedik a talaj földrengéskor, hogyan reagálnak erre az építmények földfeletti ele­mei. Ezek alapján állapít­hatják meg az épületekre előírandó paramétereket. Az alkalmazás területén az építőipar számára igyekez­nek megfelelő módszereket kidolgozni épületek, völgy­záró gátak, hidak, sőt. pél­dául a szuperszigorú bizton­sági követelményekkel járó atomerőművek építéséhez. Munkájukhoz számítás­technikai és laboratóriumi részlegeket vehetnek igény­be az itt dolgozók. A labor­ban a földrengések imitá­lására alkalmas platón 40 tonnás modelleket is vizs­gálhatnak, az egyes mérési pontokról befutó milliónyi információt pedig számító­gépek dolgozzák föl. Ilyen berendezés egyelőre csak egy van Európában, a Szovjetunióban. antalynek csak most folyik a fölszere­lése. Komoly felszerelés birto­kában végezheti tehát mun­káját az intézetben dolgozó 12 tudós. 72 egyetemi vég­zettséggel rendelkező külön­böző szakmáiú kutató, akik­nek munkáját 20 technikus, specialista és több mint száz egvéb beosztott segíti. Eredményeiket jelzi néhánv adat: évente mmtegv 200 dolgozatot publikálnak az alkalmazott. 15—20 tanul­mányt neöin az alapkutatá­sok " köréből. Az. intézet hasznosságát és fontosságát azonban tán ennél is in­kább bizonyítja az. hogy — rentábilisak. Piacképes tudomány Bárhol jár az ember Ju­goszláviában, a legváratla­nabb helyeken hallja: ók rentábilisak. önfinanszíro­zók. nem részesülnek állami, társadalmi támogatásban, juttatásokban. Ez. akkor is elgondolkodtató, ha az em­ber egyéb tapasztalatai alapján nagyjából • sejti, hogv az anvagi-gazdasági önállóság sokszor csak sza­bályozás kérdése. Mert egy állam választhat, hogy in­gyenmunkát vár-e el egy szervezettől. amit eltart, vagy nem tartja ugyan el a szervezetet, de megrendel tőle münkákat. amikért az­tán fizet. Jugoszláviában az utóbbi utat járják, az ered­mény pedig nem tűnik rossznak. A szervezetek így nem engedhetik meg ma­guknak a parkinsoni növe­kedési modell kényelmes lu­xusát. mindig produkálniuk kell valami hasznosat. Nos. a skopjei intézet is eltartja önmagát. A külön­böző „állami" — köztársasá­gi, szövetségi — megrende­lések adják bevételüknek nagyjából a 20 százalékát, A külföldi — amerikai, ja­pán. szovjet, indiai, iraki) svájci, angol stb. — inté­zetekkel közösen végzett kutatásokból származik be­vételüknek nagyjából a 30 (százaléka. Vagyis jövedel­mük felét adja a tudomá­nyas kutatás. És a másik fele? Különböző külföldi vállalatok. intézmények, szervezetek, kormányok szá­mára évente mintegy 300 ezer dollár értékben vállal­nak munkákat, főleg konk­rét megoldások véleménye­zését, kidolgozását. Emellett szép , számú nemzetközi rendezvényt, szemináriumot tartanak, ami szintén hoz a konyhára. (Most például tíz­napos nemzetközi szeminá­riumot rendeznek a fejlődő országok szakemberei szá­mára. amit a holland kor­mánv finanszíroz.) Igv hát megélnek, sőt arra is futja bevételeikből, hogv most már ők nvúitsanak szak­mai segítséget a fejlődő or­szágok intézetei, szakembe­rei számára. Szávay István KegyetEen gyilkos jogerős halálbüntetése Csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta és ez­zel jogerőre emelte azt a ha­lálbüntetést, amelyet Kondics József 39 éves csepregi lakos, többszörösen visszaeső bűnöző ellen — n.vereségvágvból és különös kegyetlenséggel el­követett emberölés bűntette miatt — szabott ki az első fokon eljárt Szombathelyi Megyei Bíróság. A bűnügy bebizonyosodott adatai szerint a gyilkosság 1982. november 5-én történt Szombathelyen, alig tíz nap­pal azután, hogy az elkövető szabadult előző börtönbünte­téséből. Kondics, miután el­fogyott a rabkeresménye, al­kalmi munkaként favágást vállalt eey egyedül élő. 76 éves festő-restaurátornál. Mi­vel a munkáért nem tudott több pénzt kicsikarni, mint amennyibe megállapodtak, baltacsapások sorozatával le­terílette az Idős embert, aki a koponvacsonttörések és agyroncsolódás következté­ben a helvszínen meghalt. A gyilkos pénzt, értéktárgyakat vett magához, és elmenekült a tetthelyről. A büntetőeljá­rásban feltárultak a bűnöző életmódjának korábbi adatai is: 16 éves korától kezdve va­gyon elleni és erőszakos bűn­cselekmények elkövetése mi­att nyolc alkalommal állt a bíróság előtt. Legutóbbi bün­tetéséből szabadulva sem vál­lalt munkát, kölcsönök kére­getéséből akart megélni, hiá­ba helyezték pártfogó fel­ügyelet alá egyévi idő­tartamra. A I.egfelsőbb Bíróság meg­állapította — miként az íté­let indokolásában a büntető;­tanács elnöke, dr. Fehér Ist­ván rámutatott —, hogy a vádlott a most elbírált, fő­benjáró bűncselekménvét mindenben gátlástalanul haj­totta végre, büntetőjogilag téliesen beszámítható álla­potban. A minősítő körülmé­nyek — nyereségvágy, külö­nös kegyetlenség — mind­egyike megalapozza a legsii­lyosabb büntetést. Az elköve­tés módja és eszköze is vi­lágosan és egyértelműen ar­ra enged következtetni, hogy Kondics a társadalmi együtt­élési szabályokkal ismételten, javíthatatlanul, konokul szembehelyezkedett. Idült al­koholista. Olyan bűncselek­ményt követett el. amely er­kölcsileg es jogilag egyaránt súlyosan elítélendő, olyan tettes, aki ellen a társadalom védelme csak a kivételes jel­!«,;u hatállv'üüeiés alkalma­zusavai biztosítható. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom