Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-29 / 230. szám

2 Csütörtök, 1983. szeptember 29." anegyei arfárcfifvüiiiQk munkÉiáról Tegnap, kétnapos tovább­képző jellegű értekezlet kezdődött Szegeden, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének szervezésében. Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a több megyéből érkezett szakembereket, s röviden tájékoztatta őket a megye életéről, adottságai­ról. Az értekezlet résztvevői dr. Dégi Istvánnak, a me­gyei pártarchívumok inst­ruktorának vezetésével lát­tak munkához. A tanácsko­záson részt vett dr. Blazo­vich László, a megyei le­véltár igazgatója is. Az új feladatokat Szűcs László, a Párttörténeti Intézet archí­vumvezetője és dr. Petri Edit, a kutatószolgálat ve­zetője ismertette. Tegnap délután megtekintették az ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkot dr. Trog­mayer Ottónak, a megyei múzeumok igazgatójának kalauzolásával. Ma, csütör­tökön tart előadást dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára a me­gye kulturális ós ideológiai életéről, a pártarchívummal összefüggő kérdésekről. Ma tekintik meg a szegedi új könyvtár tét is. levéltár épüle­A tanácskozás szünetében megkértük Szűcs Lászlót, hogy ismertesse az értekez­let célját, és a pártarchívu­mokra háruló újabb tenni­valók lényegét. — A központi pártarchí­vum szakmai felügyeletet gyakorol az egyébként- ön­állóan működő megyei párt­archívumok felett. A me­gyékben és a fővárosban 20 ilyen archívum van, össze­sen több mint 6 ezer folyó­méter írott anyagot őrzünk; ennek körülbelül egyharma­da a központi archívumban található. Ennek az egész iratanyagnak segíteni kell a gyakorlati pártmunkát, például a múlt adatainak szolgáltatásával. Az őrzött pártanyagokban óriási ta­pasztalat halmozódott fel az évtizedek során. Ezek hasznosítása egyik célunk, a másik pedig az, hogy törté­nészkutatók rendelkezésére bocsáthassuk, hiszen a tör­ténetírás egyre nagyobb fi­gyelemmel fordul a fölsza­badulás utáni események föltárása és elemzése felé. De nemcsak a történészek­nek, hanem a sajtó, a rá­dió, a televízió munkatár­sainak, illetve múzeumok­nak, kiállításrendezőknek a részére is rendelkezésre bo­csátjuk az anyagokat. Ilyen­formán az iratanyag egy­aránt bázisa a szocialista nevelőmunkának és a tudata formálásnak, s ebben a le­véltárak mellett a párt­archívumok is részt vesz­nek, publikációkkal, forrás­kiadványaikkal. A kétnapos tájértekezlet céljáról a következőket mondotta: — Egyrészt új katalógus­rendszert akarunk előkészí­teni, másrészt a kutatószol­gálati munkának jobb. ha­tékonyabb megszervezésével, ennek módszereivel foglal­kozunk. Eddig is voltak ka­talógusok, de ezek az in­formációval kapcsolatos mai igényeknek — például gyor­saságban — már nem fe­lelnek meg. Központi kata­lógust akarunk létrehozni, mely később, gépi adatfel­dolgozásra is alkalmas lesz. A kutatószolgálati munká­ban pedig az újabb pártha­tározatoknak megfelelő egységes gyakorlat kialakí­tására törekszünk — fejez­te be válaszát Szűcs László. B. Gy. Gy. Egyes szabálysértési cselekménvek elbírálásáréi Előző cikkemben a módo­sított Szabálysértési Törvény általános rendelkezéseiben beállott változásról adtam tájékoztatást, jelen esetben viszont néhány olyan konk­rét szabálysértési cselek­ménnyel szeretném megis­mertetni olvasóinkat, ame­lyek szélesebb körű eligazí­tást, betekintést jelenthet­nek. A módosítás az állampol­gárok indokolatlan zaklatá­sának, alaptalan feljelenté­seknek akar gátat vetni az­által, hogy a törvényben is megfogalmazta; -aki valót­lan tényt, vagy való tény elferdített bejelentésével a hatóságot szükségtelen in­tézkedésre kényszeríti", 5000 Ft-ig terjedő pénzbír­sággal sújtható. (Hatóság félrevezetése.) Jó tudni ezért, hogy a jövőben bün­tetlenül a szabálysértési ha­tóság előtt sem lehet fele­lőtlenül perlekedni, felje­lentést tenni! Itt nemcsak olyan esetekre kell gondol­ni, amikor megalapozatla­nul. hamisan vádolunk va­lakit, hanem arra is, ami­azt jelenti, hogyha minősí­tő körülmény •— amit a Btk. idevonatkozó rendelkezése szab meg — nem forog fenn, akkor pl. az önkiszol­gáló bolti vagy áruházi lo­pás esetében 1500 Ft érté­kű tárgy eltulajdonításának elbírálása a szabálysértési hatóság hatáskörébe tarto­zik. Jó azonban tudni, hogy e vonatkozásban a büntetés összegét is felemelte a jog­szabály, mert ez esetben 20 000 Ft-ig terjedhető pénz­bírsággal lehet az elkövetőt sújtani. Tehát nem érdemes szabálysértést elkövetni, hi­szen az értékhez viszonyít­va a büntetés mértéke igen súlyos lehet. A hanyag ke­zelés szabálysértését az kö­veti el aki e magatartásá­val 20 000 Ft-ot meg nem haladó vagyoni kárt okoz. Ez esetben visszatartás — megelőzés — miatt volt szükséges. ,a bün­tetés felső határát is meg­emelni. A szabálysértési törvény e jelentős módosítása a jövő­ben még nagyobb felelőssé­get. körültekintést igényel a szabálysértési hatóságoktól, hisz nem jelentéktelen in­tézkedésekről van szó, ha­nem esetenként igen komoly vagyoni hátránnyal — eset­leg szabadságelvonással — járó büntetések kiszabásá­ról, amely büntetéseknek egyértelműen összhangban kell lenniük a törvényessé­gi követelményekkel es a jogpolitikai elvekben meg­fogalmazott elvárásokkal. Az. hogy ilyen felelősség­teljes döntéseket bízott az állam a szabálysértési ha­büntetés tóságokra, az eddig végzett 10 000 Ft-ra emelkedik. Változott a pénzügyi, a j övedé leivel kapcsolatos, va­lamint a deviza- és vámsza­bálysértés értékhatára is. A pénzügyi szabálysértésnél, a jövedékkel visszaélés és vámszabálysértés esetén az kor felelőtlenül olyan beje- értékhatár 20 000 Ft-ra nőtt. Ion test teszünk, amelynek kapcsán a hatóság valami­lyen intézkedést kell. hogy tegyen! A törvény néhány sza­bálysértési cselekményre ki­szabható elzárás tartamát 60 napra, míg a bírság ösz­szegét 10 000 Ft-ra emelte fel. így a jövőben a közve­szélyes munkakerülés, a til­tott kéjelgés. a pártfogói felügyelet szabályainak meg­sértése címén súlyosabb büntetés vár a szabálysérté­si eljárás keretében is. Igen jelentős változás tőr­tént olyan cselekmények megítélésében, melyekben a jogszabály által megállapí­tott érték képezi a határt a bűncselekmény és B sza­bálysértés között. Az új tör­vényi rendelkezés szerint a tulajdon elleni szabálysérté­sek közül a lopás, a sik­kasztás, a jogtalan elsajátí­tás, a rongálás, a hűtlen kezelés esetén a szabálysér­míg a devizaszabály-sértés esetén a bűncselekménytől elválasztó határérték 5000 Ft, a korábbi 3000 Ft he­lyett. Ezek a rendelkezések összhangban vannak a meg­változott gazdasági és érték­viszonyokkal, valamint a vámrendelkezésekben bekö­vetkezett változásokkal. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az említett szabálysér­tések esetében az alapese­tekben a kiszabható pénz­bírság legmagasabb összege 20 000 Ft, míg a gondatlan és egyéb eseteikben az elkö­vetőt 10 000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani. A már említett indokokon túlmenően az is szükségessé tette a súlyosabb elbírálás lehetőségét, hogy tulajdon elleni, vám- és devizasza­bály-sértések még mindig magas számban fordulnak ekí; így amikor a jogsza­bály megemelte az értékha munka alapján kialakult bi­zalomra épült, amit a sza­bálysértési hatóságok az elmúlt időkben jól és törvé­nyesen oldottak meg. Nem szabad, hogy ez a bizalom a nagyobb súlyú, felelősebb döntések gyakorlatában meginogjon. Az új Szabálysértési Tör­vény 1983. szeptember 1. napjával már életbe lépett, így eszerint kell az ettől az időponttól elkövetett sza­bálysértéseket elbírálni. Dr. .lármái Tibor Akadémiai eptiüiiílés A magyar és a finn aka­démia közötti együttműkö­dés keretében szeptember 26—28. között a finn aka­démia delegációja — Elisa­beth Helander kutatási igaz­gató vezetésével — Buda­pesten tárgyalt. Az MTA delegációját Láng István, az MTA főtitkárhelyettese ve­zette. A megbeszélés során jóváhagyták a két akadémia közös — 29 finn és magyar szerző által készített — összehasonlító tudománypoli­tikai tanulmányának kéz­iratát. Ez a munka — pár­huzamos magyar és finn fe­jezetekben — a két ország tudomány- és műszaki poli­tikáját elemzi, és a nemze­ti tapasztalatok alapján kö­vetkeztetéseket fogalmaz meg. Kubai vendégek Szegeden Tegnap, szerdán Szegedre látogatott Euclides Vasquez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának al­osztályvezetője, valamint Fernando Varona, a KKP cavadlyei megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője. A vendégeket a délelőtti órákban a Csong­rád megyei pártbizottságon Papdi József, a megyei párt­bizottság titkára fogadta. Tájékoztatást adott a megye gazdasági életének fejlődésé­ről, különös tekintettel a munkaerőgazdálkodás hely­zetére, alakulására. Ezt követően a vendégek a Szegedi Textilművekbe lá­togattak, ahol Császár Jenő főmérnök és Takács Imréné, a vállalati pártbizottság tit­kára számolt be az üzem életéről, a termelési felada­tokról. Az üzemlátogatás után találktKóra került sor a Textilmüvekben tanuló het­ven kubai lánnyal, asszony­nyal. Ezek a leendő textil­ipari szakmunkások négy évig maradnak Magyaror­szágon, majd hazatérve ku­bai üzemekben helyezked­nek el. A kubai vendégek a dél­utáni órákban indultak visz­sza Budapestre. Bábolnai zarándoklat Kíváncsiak serege indul időhöz kötve elejét venni öt mázsát veszteni, aki leg­ezen a héten Bábolnára, minden bőbeszédűségnek, itt alább százmázsás termésre Annyi itt a látnivaló, szám- sem hangzott el fölösleges készült. Technológiaalakíto ha venni is nehéz lenne, mondat. Akinek két szót aszályról beszélnek: úgy föltehetően mindenki mást kellett szólnia, az kettőt kell megszervezni a ter­keres és mást talál. Tömö- szólt csak. A modem me- melés folyamatait, hogy el rítve, de nem zsugorítva zőgazdaságot nem mesélök tudják viselni a mostoha idó­úgy mondanánk, bemutatko- gyülekezete vezeti. járást. Legrosszabb föld­zik a bábolnai rendszer, és Elhangzott az, hogy Bá- Jeiken is több termett most, hagyja, hogy bemutatkozzon bolna nem a bábolnaiaké, mint amennyit az indulás más is. hanem az egész magyar me- éveiben, jó időjárás kisére­Nem mernénk vállalkozni tógazdaságé. így volt ez arra, hogy szakembereknek kétszáz evvel ezelőtt is. ma­akárcsak ízelítőt is adjunk radjon is így. Az őszi — ők jól teszik, ha elmen- mutatókon be akarja nek és megnézik —, a bá- tótni- amit követni bolnai rendszer lényegétke- TIles' "e nem be­mu­restük első és igen rövid, mindössze egynapos látoga­tásunk alkalmával. A moz­gatóerőt és a vezérlő el­vet. Hogyan válhatott ez a hatalmas gazdaság mező­gazdasági példatárrá? Ho­gyan tudja : jnéSWzni ezer­féle nehézség árán is kez­deményezőkedvét? LM A teljes vezérkar ott volt gyűjtsünk minden elkép azon a sajtótájékoztatón, zelhető kritikai észrevételt, amelyik kérdés-felelet já- Ha csak töredékét haszno­tokkal igyekszik tájékoztat- sítjuk, akkor is megtérül a ni az újságírókat. Jólesett a befektetés, figyelem, természetesen nem tudtuk kihasználni az összes Ez lehet a másik lenyeg. lehetőséget: nem tudtunk Nyitottnak lenni, es minden annyit kérdezni, amennyire tében a legjobbak termet­tek. És ne!"n azt mondják, hogy jövőre kevesebbet ter­vezünk, hiszen itt a beszé­érde- des Példa, hanem azt. hogy ezt hangsú- úgy kell dolgozni, hogy a lyozza, sőt alig említi. Arról nagyobb terv is megvalósul­beszél inkább, mennyi hasz- hasson. Félelmetesen precíz na van neki a bemutatók- gazdaságról van itt szo. ból. Furcsának -találjuk az Egyik kimutatásukból ve­okfejtést, mert látjuk, óriá- szem a számokat: az egye­si erőfeszítések árán jött temet végzettek száma 1960­létre a mustra, és közben ban 15 volt, most 270! A 25 egyetlen percre se állnak középiskolát végzett helyett le az esedékes őszi mun- most 898 van, a szakmun­kákkal. Mi a haszna ab- kások száma 237-ról 3 ezer ból, ha megnézi ötven Vagy 956-ra emelkedett. Ez a szel­százezer ember? Elemi szük- lemi töke az igazi alap, ez ségletünk — mondja a ve- termi az ujat es a nyeresé­zérigazgató —. hogy össze- gek De tudni kell forgatni is ezt a tőkét, különben ér­tékét veszti. választ kaphattunk volna. Az első meglepetés az volt, hogy teljes létszámmal vár­tak bennünket. Nem szivár­gott be ez, nem jött későn az. mire mi odaértünk, a helyén ült mindenki. Lát­hasznosíthatóba belekapasz­kodni. Ide nem elég a jám­Hallottuk. helikopter vi­szi föl a levegőbe a trak­torosokat, amikor keL a ve­tés. hogy megnézhessék, ho­gyan vetettek, és levonhas­sák a következtetéseket. Dolgozni lehet rosszul is, ezt mindnyájan tudjuk, de bor szándék, ehhez tudni n€m szabad. Óriási ráfizetes kell, hogy nem a hazaigaz- elfuserálni azt, amit jól is daságokkal állt ki verseny- iehet. Volt alkalmunk ve­re, hanem a világ mező- gignézni egy monstre gep­gazdaságával. Bizonyítani bemutatót. Elindultak a akarja, hogy a jól szer- kombájnok, a legkülönfé­tam mar nagy elnökségeket vezett szocialista nagyüzem Jébbek. hiszen hozták őket, különböző tanácskozásokon, mindig ók jöttek be ké­sőbb, itt fordítva történt. És mi szégyenkezni kezdtünk, hogy talán elkéstünk. Eny­nyire pontosak itt? Azt hi­szem, a lényegek lényegénél vagyunk, ennek a gazdaság­nak, ennek a termelési rendszernek kulcsszava a pontosság. Mindig minden­kire értve. élelmiszertermelésben resze­se tud lenni a nemzetközi versenynek, megtalálja a helyét a legfejlettebb orszá­gok mezőgazdasági nagy­üzemei mellett. És Bábolná­ra kezd kíváncsi lenni a világ. Nagynevű cégek igye­akik el akarják adni, es letörték a kukoricát Nyo­mukba a szecskázók lép­tek, aztán a permetezők, és a fineszes talajmüvelöK megszámlálhatatlan sokasá­ga. Ha ezt a nagyon ke­mény bemutatót divatbemu­Egyetlen mondattal kö- állításoknak itt nincsen he­szöntötte a résztvevőket a lyük. vezérigazgató, a második már így kezdődött: az idő jobb kihasználása érdeké­ben ... Tudományos kon­ferenciákon próbálják meg keznek bejutni a bemutató- tatóhoz hasonlítom. akárki ra. Csak az jöhet, aki újat mondhatja, szalajt a faniá­hoz, és azt a helyszínen be ziám. Pedig az jutott eszem­is tudja bizonyítani. A tet- be, hogy úgy várnak a kü­szelgő. magcimutogcitó ki- lön.leg€iS€n jó gópek a so­Anyanyelvi vetélkedő Az idei tanév elején is szakközépiskola, tanára dr. megrendezték a szegedi kö- Bessenyei Sándorné). zépfokú iskolák Édes anya- A szakmunkástanulók ver. nyelvünk vetélkedőjét, külön ében els6 Gubics Ildikó a gimnáziumi es a szakkö­zépiskolai. illetve a munkástanulóknak. szak­test Hiíj^sbaian: -J66Ú ÖL Et tanokat, eppan «tf altalasos III. osztályos tanuló. (Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet, tanára Stölkler Nándorné.) ban első helyen végzett Második Makra Gabriella Makk László IV. osztálvos NI- osztályos tanuló. (Kos­tanuló, (JATE Ságvari End- ™th Zsuzsanna Egeszseg­Gyakorló Gimnáziuma, ügyi Szakiskola, tanára Ba­Fekete Zoltánné). A lázsné Farkas Zsuzsanna.) második Schiszler Terézia A felsoroltak képviselik j koricából hektáronként. Azt IV. osztálvos (anuló. (Guten- Szegedet, a sátoraljaújhelyi I mondják, csak az tud ek­berg uteat közgazdasági országos dontóbea. í kaca- ozarazt>aái*m i»rtraM'¥a A gimnazisták és a szak­középiskolások kategóriáié re tanára | 2.1 Gondolatokat akarunk cse­rélni1 a bemutatón —mond­ja tovább a vezérigazgató —, és ez nehéz mesterség. Ne­hezebb, mint kukoricát ter­melni. Meg kell tanulnunk, mert ebből nagyobb a va­gyonunk, mint amit a Nem­zeti Bank őriz. Bábolna minden újat kipróbál, igen rukra, mint a manökenek a függöny mögött, és azonnal indulnak, amikor ők kö­vetkeznek. Ott nem lehetett technikai akadály, nem le­hetett más barázdába ka­nyarodni, .ott menni kellett, és ment is az a rengeteg gép, mint a parancsolat. 3. Annyiszor szidjuk magun­kat, hogy nem tudunk jól ., . , , .. , . szervezni, és legtöbbször eros probaval, es amit tud, . , ' .. ,'m . ,.' igazunk van. Bábolnán meg továbbfejleszt. Itt van azsio­ja a tudománynak, két kéz­zel nyúl utána, és azonnal tanulták. Mert azt a sok gépet hazai ember állí'otta sorba, ő intett mindé ,yik­nek, és a vezetőfülkékben hasznosítja. Nem reszket a keze félretenni, ami lejárt, k'L!",• T , " ""f1"""'"^ . .. . » hazai traktorosok ültek. es elővenni a jobbat. Arany­tartaléka a fejekben van. Bábolnán is tarolt az aszály. Harmincöt mázsás veszteségeik is vannak ku­7 Nem tudom, most se. mi­vel jár. ha valaki nem a tőle telhető legjobban vég­zi a dolgát Bábolnán, de azt alkalmunk volt látni, hogy a pontos munkának szép és nagy a gyümölcse. ittM*<*M) Dezső )

Next

/
Oldalképek
Tartalom