Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
Szombaf, Í983. szeptember 24. Emberek, sorsok, forradalmak (3.) Haan Lajos, a történetíró és a magyar—szlovák barátság úttörője Haan Lajos munkássága Békés megye es benne Békéscsaba történetének tudományos feltárásában kétségtelenül megalapozó jelentőségű. Ki kell emelnünk, hogy Haan a magyarság és a nemzetiségek bckés együttélésének és barátságának tántoríthatatlan híve. és ezt az alapállást soha meg nem változtatta. Akkor sem, amikor a magyar nacionalizmus különösen a kiegyezés után a nemzetiségek fölötti szupremációt a közgondolkodás mindent meghatározó tényezőjévé kívánta avatni, s hatása alól csak igen kevesen tudták kivonni magukat, Haan különösen a magyar és szlovák barátság korai úttörőjének tekinthető, és e vonatkozásban életműve az utókor számára is példamutató. Haan L^ijos 1818-ben született Nógrád megye egy kis falujában. Atyja, János evangélikus lelkész már a következő hónapban új állomáshelyére. Békéscsabára költözött családjával együtt. Itt nőtt fel es élte le élete legnagyobb részét Haan Lajos, tehát joggal tekinthette e várost szülőföldjének. Röviddel tanulmányai befejezése után Békéscsabán telepedett le. és lelkészi teendői mellett megalapította és vezette, méghozzá akkor modernnek számító oktatási és pedagógiai elvek alapján, az első magyar iskolát. Ezt az intézményt társadalmi szükséglet hívta életre, mert eddig a fiatalokat a környék magyar lakosságú helységeibe küldték nyelvet tanulni. Haantól azonban távol állt minden erőszakosan magyarító törekvés. A magyar- nyelv tanításáról ezt jegyezte fel: ..Ezzel koránt sem akartam azt elérni, hogy tanítványaim magyarrá legyenek. s felejtsék el, vagy pláne lenézzék tót anyanyelvüket — oh. az ily gondolat valóban távol állóit tőlem —, hanem igenis akartam hogy az iskola feleljen meg kitűzött céljának, hogy abban a gyerekek magyarul megtanuljanak." Holott Haan számos vonatkozásban osztotta Kossuth antifeudális eszmevilágát, és ebben a szellemben hatott híveire is. 1848-ban tábori lelkészként vett részt a délvidéki hadjáratban. S bár szívvel-lélekkel a magyar szabadságharc ügye mellett állt. megdöbbentette a vad nemzetiségi gyűlölködés, amely nem csupán a fegyveres harcokat jellemezte, hanem a polgári lakosságra is átterjedt. Felismerte s ezt fel is jegyezte, hogy a nemzetinemzetiségi viszály csak a Habsburg-háznak kedvez. Melynek trónfosztását egyébként 1849 tavaszán a lakása ablakába tett transzparensen üdvözölte. A szabadságharc leverése után előbb néhány évig Nagylakra költözött, majd éiete végéig Békéscsabán élt és munkálkodott. Mindkét állomáshelyén a nemzetiségek békés együttélése érdekében fáradozott mind. történetírói. mind pedig lelkészi tevékenységében. Több művét egyidejűleg magyar és szlovák nyelven adta ki anélkül, hogy akár egyetlen mondatot is meg kellett volna változtatnia bármelyik elfogultság javára a két változatban. 1857-ben írott és részben máig is kéziratban maradt nagy művében a Békéscsaba történetében egyéb tudományos eredmények mellett a szlovák paraszti élet valóságos kis enciklopédiáját nyújtja az olvasunak. Feljegyzi a csabai szlovákság egyes nyelvi sajátosságait. szokásait, népviseletét, foglalkozik erkölcsi felfogásával, tudósít a népi építkezésmódról stb. Még arra ls kiterjed a figyelme, hogy gondosan egybegyűjtse a helyi szlovák ragadványnevek eredetét. E vonatkozásokban ma már teljességgel pótolhatatlan anyaggyűjtő munkát végzett. mert szinte az utolsó pillanatban örökítette meg a feudális-patriarchalis viszonyok között sokáig fennmaradt, de éppen a következő évtizedekben a tőkés fejlődés kibontakozása nyomán pusztulásnak induló régi népélet hagyományos karakterizáló vonásait, Haan Lajos kedvelte városának „szőke ábrázatú, nagy szemű. késő és ritka szakállú, pirospozsgás, vidor arcú" fiait, értékelte szorgalmukat, békeszeretetüket, vidám kedélyüket, de nem hallgatja el bíráló megjegyzéseit sem. „A jóra a csabait hiába kapacitálod — írta kortársainak —, mintha csak falra borsót hánynál; de ha ráparancsolod, megteszi, úgy hogy sokszor lehet ilyen beszédeket hallani: Hát mért nem parancsolják ránk?" Nagyon elítélte a széltében- hosszában elterjedt babonákat, kivált, ha azok gyakorlása az egészségre is ártalmas. Pap létére természetesen« örült hívei Vallásosságának, de még ehhez is fűzött egy akaratlan fintorként ható racionális megjegyzést, megállapítva, hogy „ha valami csabai megörül, nem másba, hanem theomániába szökött esni". Feudalizmus elleni alapállásával tehát összhangban van patriarchális színezetű népközelsége. amely a haladásnak igen konkrét óhajával párosult. Az elmaradottság hétköznapi, ám tömeges és kártékony jelenségei felkeltik elmarasztaló hangját, amely nem ritkán ostorozó szenvedéllyel párosul. Midón a szlovák lakosság egészségügyi helyzetét vázolja, rosszallja a pálinkaivás elterjedtségét, az egészségre káros, poshadt víz ivását, a szegények nedves, szűk lakóhelyiségeit. majd megjegyzi: „Orvost a csabai nemigen hívat. de igen papot, s többnyire a pap javasolja az orvoshívást, holott ellenkezőleg kellene történnie." Áldozatosan segített nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül az elesetteken. Egy szlovák közlegény érdekében, aki beteg, idős édesanyját gyámolította, Ferenc József csiszárnál kéi;l végül is audenciát. A császár szó nélkül írta névjegyét az ügyiratra, és a közlegény egy hét múlva már otthon is volt. A nép iskolázottságának, műveltségének ügyét egész életén át szívén viselte. Javaslatot dolgozott ki — beillesztve egyik tanulmányába —. hogy a szűkös viszonyok között is tetemesen növelhető legyen Békéscsabán az iskolák száma. Élharcosa volt az algimnázium alapításának, az első nyomda felállításának. valamint az első napilaDok megjelentetésének Békéscsabán. A gazdasági fejlődés előmozdításának ügye sem esett ki látóköréből. Amikor például az 50-es években viták folytak arról, hogv a szolnok—aradi vasútvonal Békés és Gyula mellett haladjon-e el. az úgy ériekében segített annyi áldozatkészségre bírni Csaba vezetőit, és ígv végül is a Csabát érintő változat mellett döntött, a vasútépítő társaság. E döntésnek pedig Békéscsaba jövő fejlődése szemponttából meghatározó ielentősége volt. Haan egyes tudományos eredményeit (például megye monográfiáját és annak oklevéltárát, Albrecht Dürer atyja származáshelyének régészeti és történeti módszerekkel való feltárását stb.) országosan megbecsülték, és ezért a Történeti Társulat, valamint az Akadémia tagjává választották. Kétségtelen, hogy Haan a múlt századi magyar történetírás megbecsült derékhadához tartozik. De személyét és munkásságát kiemeli és megkülönbözteti, hogy öntudatos magyar patrióta létére egész életében a magyar—szlovák baráti együttélése szellemében fáradozott, ezt munkálta. E felfogásról maga vall legszebben fennmaradt naplójában: „Lehet még az is, hogy egy világnyelv fog alakulni hosszú századok múlva, mely az egész emberi nemnek tudományos és közlekedési eszköze leszen: s ez által elmosódnak azon éles ellentétek. melyek napjainkban a nemzetiségek között fennállnak. S mennél jobban fognak szaporodni és tökéletesedni a közlekedési eszközök — ami az én nézetem szerint idővel odáig fog jutni, hogy az emberek a levegőben fognak közlekedni —, annál inkább megszűnnek azon határok, melyeket eddig a %hegyek és folyók képeztek ország és ország között, nemzet és nemzet között. Nem lesz nacionalizmus. hanem lesz egy általános humanizmus." A hálás utókor néhány éve Békéscsabán szoborral örökítette meg Haan Lajos történetírónak, a magyar—szlovák barátság úttörőjének emlékét. SZÉKELY LAJOS Tandori Dezső Tizenhét-éve nyárvég Jövök egy uszodából augusztus derekán, a hőség ki-be lángol a peron ablakán, tizenhét-éve Sportot tünő emlékezet olvas, salak-porondot, por-filmet, nézhetek, a villamos se jár át, s hol vagy, szilvás kosár, ki anyám uszodáját láttad; itt most leszáll, . átszáll, aki tizenhét éve ott búcsúzott . . . ... Az irodába úgy épp egy labdát bedobott valaki a salakról, s az íróasztalon — az övén — mintha akkor járt volna, rend-rakón, egy intő szó, riasztó szél. papírkacatos; csak-emléket marasztó .. ... Hol az a villamos, az a kosár, a dél, mind hol s hol van, hol vagyok? Fény-lap lobog, felém int, egy nyárvégi napot évekkel vissza-számoz, állok a salakon . .. Szólok: valaki máshoz; a labdát beadom, kapuba, irodába sodorja a szeszély vagy a játék szabálya ... Megyek, régi személy. A hazai felmérése Mindenki számára nyilvánvaló, hogyha valamit már egvszer felfedeztek, azt nem érdemes újra felfedezni. Ugyanez vonatkozik a kutatásra is: ha egv tudománvos témába valaki valahol már alaposan elmélvedt. nem érdemes másnak később elkezdeni. Annál is inkább, mert a tudományos kutatás pénzbe, sőt nemegyszer nagvon sok pénzbe kerül, hiszen — legalábbis a műszaki-természettudományos területen — minden témához általában úi műszerek, vegyszerek beszerzése szükséges, nem is beszélve az ígv lekötött szellemi kapacitásról. Nyilvánvalóan előnyt élvez, ha egv kutató már hónapok-évek óta foglalkozik egv témával, utánajárt a téma irodalmának, beszerezte a szükséges anyagokat, megkezdte a méréseket. A több helven végzett. úgynevezett párhuzamos kutatás tehát gazdasági és szellemi okok miatt egyaránt káros. De hogv lehet ezt kiküszöbölni, hiszen kis hazánkban is számos — olykor hasonló profilú — kutatóintézet működik, és bennük esetleg több száz vagv ezer kutató. Természetesen csakis úgy. ha megfelelő rendszer áll rendelkezésére az információk napra kész cseréiére, hol. mivel foglalkoznak. Magyarországon a felszabadulás után először az 1948-ban létrehozott Tudománvos Tanács fogott hozzá a hazai kutatások számba vételéhez, főleg az erőforrások, a kapacitások feltérképezésébe, illetve a középtávú tervkészítés megalapozása érdekében. A kísérletnek nem lett fényes eredménye. Később a 60-as évek eleién, a Központi Statisztikai Hivatal néhánv éven át rendszeresen begyűjtötte a hazai kutaló-feilesztő intézmények témáinak részletes adatait, de ebből sem lett mai értelemben vett országos kutatás-nyilvántartás. A begyűjtött információk feldolgozása csak a statisztikailag mérhető adatok kimunkálására korlátozódott. A hazai kutatásirányításban a 60-as évek második felében a tudományágak szerinti szakosodás erősödése következtében kedvezők lettek a feltételek egyes területeken — például a műszaki, az agrár- és az orvostudományi területeken — a tudományágak szerint feldolgozott téma-nvilvántartások kiépítésére. 1968 után főként az országos műszaki kutatás-nyilvántartás épült ki. s ez képezte alapiát a később létrehozott országos kutatás-nyilvántartási rendszernek is. A 70-es évek közepe táján került napirendre az országos kutatás-nyilvántartási rendszer létrehozása. Ebben többek között szerepe volt a Tudománypolitikai Bizottság létrejöttének, a kutatás— fejlesztés (K + F) szerepének és jelentőségének, az ezzel kapcsolatos információigények gyors növekedésének. az információs tevékenvség területén kibontakozó nemzetközi, főleg KGST-együttműködésnek. A központi kutatás-nyilvántartás hatóköre kezdetben csak nagyon korlátozott volt. hiszen a bejelentési kötelezettség csak a 100 ezer forintos értékhatáron felüli, illetve társadalomtudományi kutatásoknál csak a kutatónként féléves munkaidőráfordításnál többet igénvlő témákra vonatkozott. Az első időszakban a központi kutatás-nvilvántartás mintegv 11 ezer megkezdett és mintegy 5 ezer befejezett kutatást regisztrált, ami csupán egyharmada volt az országban folyó tényleges kutatásoknak. Az igazgatási információs tevékenység korszerűsítésére vonatkozó 1976-os minisztertanácsi határozat megjelenése után rendszerelméleti alapokon kezdett úi irányba kibontakozni a K + F-információs tevékenység fejlődése, amit elősegített a Tudománypolitikai Bizottság állásfoglalása is. fc az új típusú információs rendszer most van kia?x> kulóban. Megszűntek a korábbi bejelentési korlátozások. a nyilvántartás kiterjed a KSH által adatszolgáltatásra kijelölt valamennyi hazai kutatófejlesztő intézményre, valamint az összes kandidátusi és doktori értekezésre. A KSH elnöke által elrendelt adatgyűjtés lebonyolításának a segítésére az Országos Műszaki Feilesztési Bizottság felügyelete alatt működő Kutatási és Fejlesztési Információs Rendszer (KFIR) keretében tevékenykedő országos kutatás-nyilvántartási szerv részletes útmutatót adott ki a rendszeresített ..Bejelentőlap a hazai kutatási és feilesztési tevékenységek" című nyomtatvány kitöltéséhez. A témánkénti bejelentőlap végigkíséri az adott témát annak megkezdésétől befejezéséig, vagv esetleges megszüntetéséig, s tartalmazza az időközben szükségessé vált javításokat. módosításokat is. A nyomtatvány természetesen gépi adatfeldolgozásra is alkalmas. A kutatási témák osztályozásánál részletes tudományági osztályozás érvényesül, ami lehetőséget ad részletesebb és pontosabb helyzetkép kialakítására. a hazai K + F-tevékenyséff struktúrájának jobb megismerésére. Az országos kutatás-nyilvántartási rendszer új típusú szolgáltatást is ígér: a bejelentő szerv részére rövid időn belül hasonlósági (úidonsági) vizsgálatokat végez, s közli, hogv az országban mely intézmények jelentettek be hasonló témákat. A K + F-intézmények és kutatóik számára ez igen fontos és hasznos információ, mert könnvebben megtalálhatják a hasonló feladatokon alapuló partnereket. megoszthatják egymás között a feladatokat. vagv a felesleges párhuzamosság elkerülésére témát változtathatnak. Miután ez a beielentönek is érdekes, várható, hogv javulni fog a beielentési fegyelem, és a közölt adatok is megbízhatóak lesznek. M. I.