Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

Csütörtök, 1983. szeptember 22. 5 Szent-Györgyi Albert kitüntetése A Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét adták át kedden az Egyesült Államokbeli Bostonban Szent-Györgyi Albertnek, a világhírű magyar származású amerikai tudósnak. A Nobel-díjas kutatónak a magas kitüntetést Kocziha Miklós, a New York-i magyar főkonzulátus vezetője nyújtotta át ünnepélyesen azon a díszvacsorán, amelyet az amerikai országos rákkutatási alapítvány rendezett 90. születésnapja tiszteletére. Ugyancsak az alapítvány rendezésében kedden egész= napos szimpóziumot tartottak Bostonban. Ennek mintegy száz résztvevője — a rákkutatás megannyi nemzetközileg elismert szaktekintélye — méltatta SzentGyörgyi tudományos- és szervező munkájának jelentőségét a modern rákkutatásban. A New York-i magyar főkonzul beszédében elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tudományos életművéért, a magyar tudomány eredményeinek megismertetéséért és elismertetéséért adományozta Szent-Györgyi Albertnek az érdemrendet. Szüts Pál, a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese olvasta fel a banketten azt a levelet, amelyben dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke kö szontötte az idős tudóst. A világszövetség nagy jelen'óséget tulajdonít SzentGyörgyi akadémikus tevékenységének a külföldön élő honfitársak magyarságtudatának erősítésében is. mutatott rá. Méltatta a levél Szent-Györgyi életművét az ifjú tudósok nemzedékeinek felnevelése szemszögéből is. Kiemelte, hogy a C-vitamin felfedezőjét, a tudományos rákkutatás amerikai úttörőjét szülőhazájában egyszersmind az antifasiszta ellenállás, a magyar humanizmus képviselőjének is tekintik. Az ünnepelt, aki szeptember 16-án töltötte be életének 90. évét, személyesen köszönte meg a jó kívánságokat, s még arra is maradt energiája, hogy a sajtó számos képviselőjét fogadja. A nap folyamán az Egyesült Államokból és a világ minden tájáról üdvözlő táviratok százai érkeztek Bostonba. Táviratban kívánt jó egészséget Szent-Györgyi Albertnek Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke és felesége, Nancy Reagan. Ankét a megyében élő hallássérültekről A Hallássérültek Országos Szövetségének szentesi körzeti csoportja és a szentesi kórház-rendelőintézet ankétot rendezett tegnap, szerdán Szentesen, az ifjúsági és Djtúvéíődési házban. A tanácskozás résztvevői a Csongrád megyei hallássérültek helyzetéről tárgyaltak. A megjelenteket dr. Gyovai Lajosné városi főorvos üdvözölte, megnyitót Dóczi Gábor, a szentesi városi tanács elnöke mondott. Az ankéton nyolc előadás hangzott el. A referátumokat kerekasztal-beszélgetés követte, melynek vezetője dr. Ribári Ottó, egyetemi tanár, a SZOTE fül-orr-gége klinikájának igazgatója volt. Mától Egészségnevelési napok A Csongrád megyei KöAL egészségnevelési osztálya és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága egészségnevelési napokat rendez mától, csütörtöktől november 17-ig. kórház-rendelőintézeti dolgozók részére. Ma délelőtt a szentesi kórházban az egészségnevelés módszertanának lehetőségeiről hangzik el előadás, melvet a szakdolgozók vetélkedője követ. Ugyancsak ma, délután fél 3-kor kerül sor egy tudományos ülésre a szegedi l-es kórházban, melynek témája: a betegek egészségnevelésének lehetőségei és nehézségei. A későbbiekben Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes és Makó rendelőintézete, illetve kórháza ad otthont az egészségnevelési napok rendezvényeinek. Orvosi előadások hangzanak el, s szó esik az egészségügyi szakdolgozók egészségnevelési tevékenységéről. A szakdolgozók, vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat. Amint a KÖJÁL egészségnevelési osztályának vezetőjétől, dr. Csajtai Miklóstól megtudtuk, a rendezvénysorozat célja elsősorban a szakmai továbbképzés. Tapasztalt orvosok, szaktekintélyek tájékoztatják a hallgatóságot — az egészségügyben dolgozó szakembereket — az egészségnevelés űj módszereiről, alkalmazásuk fontosságáról. Igaz, mindez munkaköri kötelességük is, mégis szükség van — éppen a sikeres gyógyító munka érdekében — ennek rendszeres tudatosítására is. Visszaesők Színes magyar film. Irta és rendezte: Kézdi-IjOvács Zsolt. Operatör: Kende János. Főbb szereplők: Monori Lili, Törőcsik Mari, Székely B. Miklós. Elöljáróban, e sorok írója hisz a véletlenekben. Nem amelyek életre hívásában transzcendens erők keze munkál, hanem amelyik a földi lét röghözkötöttségéból fakadnak. „Ez csakis vele történhetett meg" — hangzanak epés megjegyzések, persze a kárvallott háta mögött, de a diadalmaskodónak szemébe mondva. Az előbbi mindig is csetlő-botló-esendő, ellentétben az utóbbi, a sikerember példájával. Bár közelről vizsgálgatva véletleneink anatómiáját, tiszta fejjel, racionális logikával, kevés hibaszázalékkal megjósolhatok. S az ember egész bölcsnek érzi magát a „lám. megmondtam" szelepében tetszelegve. ítélje meg az olvasó-nézö, fölösleges-e ily dolgokon meditálni, szofista polémia-e? Lényeges, avagy elhanyagolható életünkben (merthogy a véletlen emberközpontú, ebben talán egyetérthetünk)? Szóval, hiszem Oidipusz drámáját, következésképp feltétel nélkül elhiszem Kézdi-Kovács Cannes-ban bemutatott, s a magyar, illetve a szegedi mozivászonra e héten kerülő filmtörténetét. a Visszaesőkét. Mondom, oly módon, hogy tényleg a valóságban is megtörténhet, bár az igazi művészi alkotások befogadásához, elfogadásához, tudjuk, nem kötelező ez a kicsit „közönséges" kritérium. A vérfertőzés témája gyakran ihletett alkotókat. A különböző történelmi korokban más-más társadalmi megítélés övezte: szól róla a Biblia, ismeretes a veretes görög dráma, ismerjük a császár-kori Róma morál inseniti világát is, a középkor uralkodóinak financiális és hatalomerősítő okokból kötött rokonházasságait (ez utóbbi egyenesen kívánatos volt). És ott találjuk a vérfertőzést, mint drámát, a tudatára ébredő magyar faluban. Ahol talán már kizavarják az udvarból a vajákost, már pöfög a traktor a nyári úton, lassan, de biztosan tapossa a sárba a hagyományos erkölcs tilalomfáit. Csoóri irta a modern munkamegosztásról, hogy a közösség életére bomlasztóan hat, eme igazság Kezdi filmjéből is kiviláglik. Porig sújt, meghat, undorít és könynyet csal a testvérpár kínja és gyönyöre e látszólag konszolidált világban. A dráma mersze túléli a véletlent, a törvényt, a jog az egészség nevében tartja gyilkos pallosát végig a filmen. Nem hagvja a nézőt oldódni a görcsből. Juli férje egy reggelen öngyilkos lesz... az eldobott fiútestvér két sikertelen házassága emlékétől menekül : vissza a faluba . .. vesztére, találkozik a két pofon csa- 1 pott ember... Tragédiájukat anyjuk éli meg görö- , gösen (lelkiismerete s a „mit szólnak az emberek?" [ rettenete őrületbe hajszolja halálba kergeti), a fiatalokra reménytelen szakítási próbálkozások után a modern kor próbatétele vár. Deviáns szerelmük teremthet-e egészséges gyermeket? Meddig jogosak a tiltó és előíró szabályzatok? Hol a határ? Mennyit engedhet meg magának az egyén, az egyébként meglehetősen labilis értékítélettel rendelkező társadalommal szemben? Közügy-e ez a klaszsz.ikus tisztaságú dráma? Döntse el a néző, hisz erre ösztönzi e kérdező magyar film! Vállalja a válaszadás felelősségét (ez a legnehezebb). A remek szereplők: Törőcsik igazi girhes-szikkadt parasztasszony. Monori különösen jól alakítja a falusi lánynak a hímmel szemben viselt alázatát, még a múltból örökölt, kivételesen erényes tulajdonságot, a féltést, a ragaszkodást. Nem botrányhősök — a gonosz véletlen játékszerei, nagy kérdőjelei. Kende (aki kitartó munkatársa a rendezőnek) operatőri munkája csak nehezíti a kérdést. Mag Edit Neve/és, valósága ideológia i. SZOCIALISTA építő- meghatározó jelentését acé- gyakorlatnak, a távlati fejmunkánk során nö- lok kijelölésénél, a külön- lesztést szolgáló munkálavekszik a nevelés szerepe bözo nevelési kérdések vizstánsadalmi, gazdasagi előre- gálatánál. Egyszerre kell haladásunkban, hiszen állán- gondolnunk a folytonosságra dóan bővül az emberi tényező jelentősége. A szocialista tartalmú nevelés és annak tudományos megközelítése a marxizmus—leninizmus ideológiájában gyökeretoknak. A határozat erőtlennek minősítette a kutatási bázisokat, hiányolta a jelentősebb kísérleteket, az átgondolt terveket, a koordinált munkát, és bírálta a rokontudományokkal való és a megújulásra, a stabilitásra és az újszerűségre. Ezek aránya számtani mutatókkal nem fejezhető ki, hanem a meghatározó té- kapcsolatok lazaságát. Ebből nyezőt a különböző tartal- következően jelölte ki a zik. A legnagyobb tartalé- maknak az új feladatokhoz feladatokat is a tudományos kaink az emberi gondolko- való illeszkedése jelenti. kapacitások fejlesztésében, a dásbap és cselekvésben van- KÜLÖNÖSEN LÉNYEGES munka koordinálásában, az nak. Ez azt jelenti, hogy a neveléstudomány hozzá- iskolai oktató-nevelő munnem többet, hanem jobban járulása az oktatáspolitikai kell dolgozni. Nem a fizz- döntésekhez. A kérdés úgy is felvethető: vajon az elmúlt évtizedekben a neveléstudomány csupán értelmezője, megvalósítója volt-e szerű6Ítesét, az iskolai az oktatáspolitikai döntések- mokrácia bővítését, az kai, hanem a szellemi erőfeszítésekre fordítjuk a hangsúlyt, és ezt szolgálandó, fejlesztjük nevelőmunkánkat is. A körülmények maguk gyorsan ezekhez alkotóan kodni kell, és a lehetőségek határáig fontos e változásokat befolyásolni. Ennek elősegítése érdekében jól kell megválasztanunk a nevelőmunkánkhan is a nevelés állandó és változó elemeit. El kell gondolkodni azon, hogy a szocialista építőmunka következő időszakának ka segítésében. A neveléstudományi bázisok a hetvenes években segítették a tananyagcsökkentést, az iskolai értékelés kordeúj változnak, nek, vagy előkészítésükhöz is oktatási alapdokumentumok alkalmaz- hozzájárult. Azt gondoljuk, kidolgozását, illetve a régiek egyértelműen leszögezhető: korszerűsítését. Az oktatás hozzájárult. Ez a hozzájáru- távlati továbbfejlesztésével lás azonban különböző idő- kapcsolatos munkák azonszakokban különböző mér- ban egyenetlenül haladtak, tékű és hatékonyságú volt. Bár a közoktatás fejlesztéAz 1961-es III. törvény elő- sének vizsgálatait szolgáló készítése alig néhány évig úgynevezett 6-os főirány jetartott, így a nevelestudo- lentős megrendelő, koordimány csupán addigi tapasztalataival járulhatott hozzá mi legyen az a „nevelési döntően a munkálatokhoz, törzsanyaga", amelyet a ne- Ahhoz ugyanis, hogy nemvelés különböző területein zetközi összehasonlító elemtermészetesen sajátosan, de zeseket, megfelelő kisérletartalmilag meghatározottan teket végezzen nem volt kell realizálnunk. Ma már elegendő az idő. Valamelyest a szocialista építés több év- hasonló a helyzet az 1965-ös tizedes tapasztalatai állnak törvény-korszerűsítési dönrendelkezésre a Szovjetunió- tésekkel kapcsolatban is. A ban éppúgy, mint más szo- neveléstudomány oktatási cialista országokban. Ez hasznosításának fontos lenemcsak lehetővé, hanem hetösége teremtődött meg a szükségessé is teszi, hogy a hatvanas évek végén, a hettapasztalatok alapján — a venes évek elején. Az mai körülmények és azelőt- MSZMP Központi Bizottsátünk álló célok összhangjá- ga 1969-es tudománypolitikai ban — higgadt elemzést és irányelvei ösztönzik a tárnáló, finanszírozó jelenléte fontos iránytűt jelentett a neveléstudományi munkálatok •számára is, a gyakori átszervezések, amelyek nemcsak a neveléstudományt, hanem az oktatásügy országos irányítását is érintették, nem biztosítottak nyugodt légkört és feltételt a neveléstudományi kutatásokhoz sem. Valószínűleg, e tényezők és a neveléstudomány belső gondjai is hozzájárultak ahhoz. hogy a hosszú távú, programok túlzottan „távlatosak" lettek, többet foglalkoztak az ezredforduló program-meghatározást végezzünk a neveléstudomány legfontosabb tartalmi kérdései kapcsán. Mindez azért is lényeges, mert a nevelés ma már átfogja a társadalom valamennyi korosztályát, és milyensége erősítheti vagy gyengítheti hatásót. a közös célok elérésének realitását. Ennek jegyében célszerűnek látszik végiggondolni az iskolai és iskolájával, mint az azt megsadalomtudományokat — és előző két évtized tennivalóiennek részeként a neveléstu- val. dományt — szintézisalkotás- EBBŐL KÖVETKEZŐEN a ra, új kérdések vizsgálatára, nyolcvanas évek elejére a a gyakorlati tapasztalatok neveléstudomány nem tudelméleti általánosítására, fi- ta produkálni annak a távgyelemmel a társadalomtu- lati iskolarendszernek a reádományok ideológiai jelle- lis modelljét, amely oktagére és a konkrét tényfel- táspolitikai döntés alapját tárás iránti igények nőve- képezhette volna. Ezzel kedésére. Ösztönzött az együtt a kutatások eredméirányelvek, a korszerű ku- nyei folyamatosan hasznosulnak, és az országban négy jelentős iskolakísérlet folyik. az egyik éppen Szegeden, a József Attila Tudományegyetem pedagógiai tatási módszerek kialakitáa családi nevelés összefüg- sára, hasznosítására. A negéseit, a tömegkommuniká- veléstudományokkal tételeció, a személyes kommuni- sen foglalkozott a Központi káció szerepét, a társadalmi Bizottság 1972. júniusi haszervezetek és mozgalmak tározata az állami oktatás tanszékének irányításúval, nevelési funkcióját, illetve helyzetéről, továbbfejleszté- amelytől jelentős eredméezek kölcsönhatását. Tekin- sének feladatairól. Ehhez nyek várhatók a távlati oktudnunk kell. hogy e hatá- tatási programok kidolgozározat előkészítésére a döntés sóhoz. A Központi Bizott1970-ben született az MSZMP ság 1982. április 7-i állásX. kongresszusán, vagyis, itt is az elemzés elhatározása és a konkrét határozat között alig két esztendő telt el. Jelentős ugyanakkor, hogy 1970-ben az V. nevelésügyi tettel a nevelés sok területén kibontakozó folyamatára. szocialista epítőmunkánk során a politika és a tudomány szövetsége és egymásrautaltsága szellemében tudjuk csak a legfontosabb tartalmi kérdéseket helyesen körülhatárolni. hetvenes-nyolcvanas kongresszus széles társadalévekben a szocialista építőmunka során növekszik az ideológiai munka jelentősége. Ennek alapvető okát abban kereshetjük, hogy a szocialista építőmunka - előrehaladásából következően a belső törvényszerűségek alapos kutatása egyidejűleg feltételezi és igényli az ideológiai érzékenységet. Üj kérdések merülnek fel, s megválaszolásuk nem ritkán új megközelítéseket igényel. Mindehhez nélkülözhetetlen a marxizmus—leninizmus hegemóniójának erősítése, a kétfrontos ideológiai érzékenység. Egyszerre kell fellépni a konzervatív dogmatikus nézetekkel szemben. A marxizmus—leninizmus hegemóniája természetesen nem deklarált szerepet jelent, hanem eszmenk valós, mi platformon vizsgálta a neveléstudományok helyzetét. feladatait. Az 1972. júniusi KB-határozat bírálta a neveléstudomány különböző ágazatait amiatt, hogy elmaradnak a követelményektől, nem adnak megfelelő segítséget a foglalása megjelöli azokat a tartalmi feladatokat, amelyek programot adnak a neveléstudományi kutatásokhoz is. Az állásfoglalás nem fogalmaz meg határidőket, de mindenképpen ösztönöz a tudományos kutatás hatékony bekapcsolósára a tartalmi feladatok kimunkálásába, végrehajtásóba. Koncz János (A cikk befejező részét holnapi lapszámunkban közöljük.) • Részlet a szerzőnek, a TIT XX. Szegedi Pedagógiai Nyári Egyetemén tartott előadásából. Elegendő a vetőmag 0 vadállomány védelme Az értékes vadállomány védelmére programot dolgozott ki a tiszaföldvári Mezővíz Társaság. Vállalják egyebek között vadmentő dombok építését. A Tisza, a Körös és más folyók árterületein őzeket, ta/ivázó nyulakat vadakat, gyakran megtizedelik az áradások, mivel a sík területen nincs menekvési lehetőségük. A társaság megrendelésre az ártereken 100—200 négyzetméter nagyságú magas dombokat emel, ahol veszély esetén meneAz aszályos nyár ellenére is jó termést takarítottak be a vetőmagtermesztő gazdaságok. Többek közt erről is beszámolt tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján a Vetömagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-magyarországi területi központjának kepviselője. A búza vetőmagnak szinte kedvezett a mostoha időjárás, ugyanis a szemek alig lettek kisebbek mennyiség és megfelelő fajtaválaszték áll rendelkezésre búzából. de hasonlóan kedvező a helyzet az őszi árpa és a rozs esetében is. Az előbbiből a korábbi évek átlagának megfelelő menynyiséget. 1930 tonnát rendeltek, utóbbiból 20 százalékkal többet, 420 tonnát. A takarmánye.látás — a búzavetőmag-termesztéssel ellentétben — megsínylette a tavalyiaknál, acélosságuk az aszályt, ezért a vállalat azonban felülmúlta azt. Év- nagyhozamú takarmány keveugyams deket találhatnak a vadak. tizede nem volt rá példa, hogy a termőterület több mint 80 százalékán első osztályú magot takarítottak be. Elmondták, a 7 ezer 9t)0 tonna rendelt búzából már 7 ezer 200 tonnát ki is szállítottak a felhasználó gazdaságoknak, mig egy eve ilyenkor csak a felét sikerüli „terítem''. Elegendő réket ajánl a gazdálkodóknak. mint például a pannonbükkönyös-búzát, a hármas- vagy a keszthelyi keveréket. Kiskerttulajdonosoknak jelentjük: a már augusztusban megkezdődött vetőmag-kiszállítás az igények szerint folyamatos lesz, s a tavalyival azonos menynyiségben. 1 millió 850 ezer tasak vetőmagot hoznak forgalomba. /