Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7 73. évfolyam 208. szám 1983. szeptember 3., szombat Ára: 1,80 forint A Z M S Z M P S Z E G ED VÁ ROSI BÍZOTT SÁGÁN AK LA PJ A Érdekeltség, teljesítmény Gyorsmérleg az építőtáborokról Az idén összesen 67 200 fiatal vett részt az építőtá­borokban, közülük több mint 54 000 volt a közép­iskolás. 5900 az egyetemi­főiskolai hallgató és 7000-en külföldről érkeztek hazánk­ba. hogy vakációjuk egy ré­szét hasznos munkával tölt­sék — ez derül ki a KISZ Központi Bizottsága építő­táborok bizottságának most elkészült gyorsmérlegéből. Az építőtáborozás tapasz­talatait már a KISZ KB intéző bizottsága is össze­gezte, s megállapították, hogy a mozgósítás új rend­szere minden korábbinál jobban előtérbe helyezte az önkéntességet, habár ez na­gyobb szervezést, alaposabb előkészítést igényelt. A KISZ megyei, budapesti bi­zottságai kötöttek szerző­déseket az idén a táboro­kat üzemeltető gazdaságok­kal, szövetkezetekkel, válla­latokkal. A sokoldalú fel­készítő és tájékoztató mun­ka eredményeként a tábo­rozók általában megfelelő információk birtokában utazhattak az építőtábo­rokba. A szerződések és a jobb munkaszervezés révén a tá­borozó napi átlagkeresete elérte a 100 forintot. Az építőtábori jutalmazási ala­pok felhasználásáról a tá­bortanácsok döntöttek, s ál­talában kifizették ezeket a pénzeket a teljesítmények­kel arányosan. Csak néhány építőtáborban fordították a jutalomalapot kollektív programok szervezésére, il­letve a munkában élen járt táborozók kiemelt elismeré­sére. Általános tapasztalat, hogy a fiatalokat inkább az erkölcsi ösztönzés és elis­merés serkentette a mun­kavégzésre. A korábbi évekhez ha­sonlóan az önként munkát vállalók 80 százaléka a me­zőgazdaság és a konzerv­ipar időszaki munkáit segí­tette. míg 20 százalékuk az építőiparban, az út- és vas­útépítéseken, csatornaépí­tésben, -tisztításban és a szolgáltatóiparban tevékeny­kedett Gondok jelentkeztek az építőipari szakmai táborok szervezésénél, ugyanis a me­gyei építőipari vállalatok fontos munkájukra — isko­la-, óvodaépítésre* — hivat­kozva a táborokba jelent­kező tanulóik egy részét nem engedték el az üzemi gyakorlatról. Második éve működtek, s ismét kedvező tapasztalatokkal, eredmé­nyekkel a vendéglátóipari szakmai építőtáborok. Sike­res volt a Balaton déli part­jának tisztán tartására szer­vezett környezetvédelmi if­júgárdista építőtábor, vala­mint ugyancsak a magyar tenger partján működött turistasegítő tábor. Űj kísérletként próbálkoz­tak a gyümölcsértékesítési építőtáborral, ahol is a tá­borozók által leszedett és kiválogatott gyümölcsöt ke­reskedelmi iskolás fiatalok a közelben értékesítették, bizonyítva, hogy a friss gyümölcsöt is gyorsan, a megszokottnál lényegesen olcsóbban és mégis gazda­ságosan lehet értékesíteni. A külföldi ifjúsági szer­vezetekkel kialakított kap­csolatok alapján összesen 7000 külföldi fiatal táboro­zott hazánkban; míg Len­gyelországba 200. Bulgáriá­ba 600. az NDK-ba 400. Ju­goszláviába 200. Csehszlová­kiába 200 magyar középis­kolás utazott. Ezenkívül 1200 egyetemi-főiskolai hall­gató dolgozott különböző or­szágokban a nyári szünidő­ben. Részt vállaltak azépí­tötábori munkából a Ma­gyarországon tanuló külföl­di diákok is; összesen 200 vietnami, laoszi, kubai fia­tal dolgoztt együtt magyar társaival. A tapasztalatokat össze­gezve megállapították, hogy az építőtábori mozgalomra vonatkozó új határozatok beváltak a gyakorlatban. A decentralizálásnak és a szer­ződéskötéses rendszernek kedvezőek a tapasztalatai, javultak a munkateljesítmé­nyek. jobb volt a szervezés, nőtt az érdekeltség. A diá­kok még felkészültebben utaztak az építőtáborokba, és még eredményesebben dolgoztak, mint tavaly. Az építőtáborok bizottsá­ga megkezdte a felkészü­lést az 1Ö84. évi építőtábo­rozás főbb feladataira. Hétszázmillió levél, 1,3 milliárd hírlap A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ta­valy év végén 3190 postahi­vatal működött az ország­ban, ebből 137 Budapesten és 3053 vidéken. A postákon továbbított levelek száma meghaladta a 700 milliót, tíz ev alatt csaknem 100 millió­val növekedett. Ugyanakkor az ajánlott, az expressz- és a légipostai küldemények száma csökkent, ami felte­hetően az időközbeni tarifa­emelkedések következménye. A posta évről évre több hír­lapot vesz át terjesztésre, ezek száma tavaly már meg­haladta az 1,3 milliárdot. Táviratokból is valamivel kevesebbet adott fel a la­kosság tavaly, mint a meg­előző években, ezek száma azonban így is meghaladta a 11 milliót A statisztika szerint ta­valy a távíró- és távbeszélő­hálózat 26.786 kilométernyi légvezetékkel és 52 096 kilo­méternyi kábellel bővült. A hálózat hossza az év végére meghaladta az 5.4 millió kilométert. A távbeszélő fő­központok befogadó képessé­ge 802 595 volt, ennek több mint a fele Budapesten, az alközpontoké 733 000, ezek nagyobb hányada vidéken. Az ikervonalak száma va-1 lamivel meghaladja a kü­lönvonalú telefonokét. A 431 628 lakásban felszerelt telefonkészülék közül 270 303 működik Budapesten, a töb­bi vidéken. A 100 lakosra jutó telefonok száma orszá­gos átlagban 11,7. A fővá­rosban jobb a telefooellá­tottág. itt száz lakosra — a nyilvános és közületi telefo­nokat is figyelembevevő — 33 telefon jut, inig vidéken mindössze hét. összehasonlí­tásként: Ausztriában 100 la­kosra 40. Csehszlovákiában 21, Görögországban 28. Ju­goszláviában 9,5, az 1TK­ban 19 távbeszélő-állomás jut Hazánkból külföldre több mint 4,7 millióan telefonál­tak, valamivel kevesebben, mint egy évvel korábban, viszont növekedett a beszél­getések átlagos ideje. Kül­földről mintegy 300 ezerszer telefonáltak hazánkba, ez az előző évhez képest némi nö­vekedést mutat, de nem éri el az 1970-es évi szintet. A telex-előfizetők száma tíz év alatt csaknem négy­szeresére növekedett ország­szerte, annak ellenére, hogy nem létesítettek új telex­központokat. A televízió-előfizetők szá­ma az elmúlt évben nem módosult jelentősen, évek óta 2,8 millió körül mozog. A televíziókészülékek mint­egy felét a városokban, má­sik felét pedig a községek­ben működtetik. A megyék közül Pest me­gye vezet 237 545 televízió­val, s a legkisebb megyé­ben. Nógrádban a legala­csonyabb az előfizetők szá­ma, 63 551. Bányásznapi kitüntetések Ünnepség — Havasi Ferenc beszéde A 33. bányásznap alkalmából pénteken ünnepséget tar­tottak az Ipari Minisztériumban. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Méhes Lajos ipari miniszter, a Politikai Bizottság tag­jai. Ott volt Fejti György, a KISZ KB első titkára, jelen voltak a SZOT és különböző ágazati szakszervezetek ve­zetői. képviselői. Az ünnepséget Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg, majd Havasi Ferenc, a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a bányászokat. — Ezen a napon azok felé fordul az ország fi­gyelme, akik áldozatos munkával a fejlődés szolgá­latába állítják hazánk ásvá­nyi kincseit — mondotta a Központi Bizottság titkára. — Ez az ünnep kifejezi a bányászok társadalmi meg­becsülését. a mély tisztele­tet, amely bányászainkat övezi. Társadalmunk a bá­nyászok múlt és jelenbeli helytállásáról, áldozatválla­lásáról is emlékezik ezen a napon. A bányászat dol­gozóinak erőfeszítésein nagy­mértékben múlik népgazda­ságunk további fejlődése is. Nálunk is számolni kell a kitermelési feltételek rosz­szabbodásával. ezen azon­ban úrrá lehetünk a fejlett technika eszközeinek mind szélesebb körű alkalmazásá­val — mondotta. — Az új gépek. berendezések, tech­nológiai eljárások folyama­tosan megváltoztatják a bá­nyamunka jellegét és új kö­vetelménveket támasztanak a dolgozó emberekkel szem­ben, nagyobb szerephez jut az emberi tényező. A kor­szerű gépek kezeléséhez szélesebb ismeretek szüksé­gesek. Az elmúlt időszak tragikus eseményei is arra figyelmeztetnek, hogy o legkorszerűbb technika is valójában csak akkor ered­ményes. a munka csak ak­kor biztonságos, ha min­denki fegyelmezetten telje­síti feladatait, és a munka egész folyamatát ellenőrzik. Ugyanakkor szükséges, hogy még szélesebb körben al­kalmazzák a mérés. az automatizálás eszközeit, és különösen fontos, hogy ezek helyes kezelését megismer­tessék a dolgozókkal, gya­rapodjék az emberek szak­tudása, egyének és kollek­tívák nagy felelősséggel vé­gezzék feladataikat. Az energia- és nyersanyag­gazdálkodás korszerűsítésé­ről szólva rámutatott, hogy fokozni kell a gazdaságosan igénybe vehető hazai ener­giahordozók kitermelését. A gazdaságosság legfontosabb feltétele, hogy mérsékeljük a kitermelés költségeit, fo­kozzuk a munka hatékony­ságát. termelékenységét. A termelés gazdaságos bővíté­sére mindenekelőtt a szén­termelésben van lehetőség — állapította meg. — Szénhidrogén- bányásza­tunknak erőfeszítéseket kell tennie arra, hogy geológiai adottságainkhoz igazodva növekedjék a földgáz kiter­melése. A kőolajtermelés­ben a következő évtizedben csak az elért szint tartása tűzhető ki célul. Energia­politikai elképzeléseinknek megfelelően jelentősen át kell alakítani a kőolaj-fel­dolgozás termékszerkezetét. növelve az értékesebb fe­héráruk arányát — hangsú­lyozta. Nagyon fontos, hogy a bányászatban is jobban ki­használjuk a berendezése­ket, hatékonyabbá váljék a munka, de ennél is fonto­sa bb, hogy mindenütt fokoz­zak a munka biztonságát, könnyítsék a bányászmun­kát. Az ötödik és a hato­dik ötéves terv időszakában is igen jelentős összegeket — összesen hárommiliárd forintot — fordítottak, il­letve fordítanak erre a cél­ra. Havasi Ferenc beszéde után Méhes Lajos kitünteté­seket adott át. Az Elnöki Tanács Papp Károlynak, a Miskolci Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség vezető­jének a Szocialista Magyar­országért Érdemrendet ado­mányozta. ötven bányaipari, illetve minisztériumi dolgo­zó a Bányász Szolgálati Ér­demérem arany, ezüst, illet­ve bronz fokozatát, hét bá­nyász, illetve minisztériumi dolgozó pedig a Kiváló Bá­nyász. illetve a Kiváló Mun­káért kitüntetést vette át. Kovács László zárszava után az ipari miniszter foga­dást adott a kitüntetettek tiszteletére. R termelő keres vevőt Piackutatás és reklám A szegedi Universai Ve­gyesipari Szövetkezet hat éve alkalmaz főfoglalkozás­ban piackutatót. Megbízott­juk negyedévenként felkere­si az ország összes vegvi­áru-nagvkereskedelmi és Ag­roker vállalatát. A látogatá­sok során adatokat gyűjt a szövetkezet által folyamato­san szállított cikkek forgal­mának változásairól. Az új áruféleségekből mintadara­bot visz magával és felméri a termékek iránti keresletet. [Tanmedence Tanmedence épfíl az újszegedi Sportcsarnok mögött, ahol majd megfelelő körül­mények között oktathatják az úszást felnőtteknek és gyerekeknek. A 20x12 méter alapterületű medencét a DÉLÉP szakemberei építik. Érdeklődik a hiánycikkek­ről : az így kapott informá­ciókhoz igazítják a szövet­kezet gyármányfejlesztési munkáját. Közvetlen kapcsolatot tar­tanak a Belkereskedelmi Minisztériummal, éves ter­veikről véleménvt kérnek, és az innen kapott javaslatok alapján módosítják a terv­számokat. Az Universai részt vesz minden jelentós hazai vásáron. Az Agro­masexpón. az őszi BNV-n és a Szegedi Ipari Vásáron általában két-két szakmai napot tartanak amelyre összes partnerüket meghív­ják. Az utóbbi két évben je­lentós erőfeszítéseket tettek azért, hogy termékeikkel a világpiacon is megjelenhes­senek. Régebbi cikkeik kö­zül az aerosolos dezodoro­kat. illetve a teljes Médea­termékcsaládot szeretnék exportálni. Ebben az évben a kozmetikumokat már be­mutatták a szabadkai vásá­ron. Most az őszi bécsi fo­gyasztásicikk-vásárra ké­szülnek. de még az idén a Konsumex kiállítja áruikat a göteborgi vásáron is. Űjabb gvártmánvaik közé tartoznak az orvosi fertőtle­nítő szerek. Gvors elterje­désükre jellemző hogy va­lamennyi magyarországi mű­tőben már használják eze­ket. A fertőtlenítő szerek számára arab piacokon ke­rt—ek értékesítési lehetősé­geket, A bagdadi és algíri kiállításokon mutatkoznak be a következő hónapokban. Az Universai évente más­fél-kétmillió forintot költ termékeinek népszerűsítésé­re. Ennek az összegnek je­lentős hányada a tévé- és rádióreklám, valamint a sajtóhirdetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom