Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám

Csütörtök, 1983. szeptember 22. 5 Konzultáció az MTESZ-ben Tegnap, kedden kétnapos országos MTESZ tanácskozás kezdődött Szegeden, a Csongrád megyei tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetében a területi ügyvezető titkárok és gazdasági ügyintézők részére. Az előadásokon tájékoztatók hangzottak el időszerű kérdésekről. Dr. Fehér József, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkárhelyettese például a szövetségi aktuális feladatairól tartott előadást Ezt követően sor került konzultációra is gazdaságpolitikai problémákról, a népgazdaság helyzetéről, káderpolitikáról, a munkaterv készítésének irányelveiről, valamint a jövő évi költségvetésről. A tanácskozás ma, szerdán délután ér véget. Szeptemberi Kincskereső Élni vele és általa A nyári szünet után ismét megjelent a gyerekek irodalmi, kulturális folyóirata, a Kincskereső. 1848-at. a honvédsereg első győzelmét Illyés Gyula szép versével, az Ozorai példával idézi föl a szeptemberi szám. Az Időgép indul .. . sorozat írása — a Hollókő című monda — még messzebb, a kuruckorig megy vissza a történelembe. Izgalmas olvasmányokat ígér a Láthatatlanok című összeállítás. Fantasztikus történetek találhatók benne: a láthatatlan emberről (H. G. Wells), a láthatatlan professzorról (M. Eller) és a láthatatlan osztályról (M. Szergejev). Üj folytatásos regényt is indít a szeptemberi szám: W. Speyernek. a német if• jósági irodalom klasszikusának művét. Az érdekes diáktörténet címe: A Nagy Főnök és csapata. Stanislaw Lem a sci-fi élő klasszikusának számít már. Kevésbé ismert műve A világűr csavargója, mely íjon Tichy űrbeli kalandjairól 6zámol be. E fantasztikus-humoros „csillagnapló" első részét is most közli a Kincskereső. Sok szép vers mellett gazdag rovatanyagot is találunk az új számban. A szerkesztő asztala beszámol az idei Kincskereső-táborról; !i Testvérmúzsák egy játékkészítő véleményét adja közre A játék komoly dolog címmel; a Könyvek között rovat a Móra Kiadó új terméséből mutat be kettőt, s persze ezúttal is fejthetnek keresztrejtvényt az észtorna kedvelői. Várja a MÉH a hasznos hulladékot ** Oszi akciót szervez a népfront A Hazafias Népfront városi bizottsága ismét megrendezi az immár hagyományossá váló őszi haszonhulladék-gyűjtő akciót Szegeden, lomtalanítással egybekötve. A szeptember 15-től— október 31-ig tartó gyűjtés célja az, hogy a népgazdaság számára hasznosítható anyagok visszakerüljenek a termelés folyamatába. Ez nemcsak a népgazdaság számára jelent jelentős anyagi megtakarítást, hanem hasznos egy-egy. gyűjtésben élenjáró közösség számára is. A hulladékok ellenértéke Szegeden a műjégpályára és a munkásmozgalmi emlékcsarnokra fordítandó összeget gyarapitja. A népfront. A MÉH és a városgazdálkodási vállalat közös akcióját az üzemekben és a lakóterületen egyaránt megrendezik. A gyáraktól kéri a népfront, hogy a számukra fölöslegessé vált. de az iparban meg hasznosítható hulladékot szállítsák el a MÉH központi telepére, ahol folyamatosan veszik át reggel 7-től délután 4-ig ezeket az anyagokat Egyben számítanak a szervezők a vállalatok segítségére a lakótelepen gyűjtött hulladékok fuvarozásában is. Az üzmek által leadott hasznos anyagok ellenértékét teljes egészében a munkásmozgalmi emlékcsarnok építésére fordítják, a lakosságét felefele arányban osztják meg a műjégpályára és az emlékcsarnokra szánt összeg növelésére. Az úttörőcsapatok a befolyt pénz 50 százalékát saját céljaikra fordíthatják, a másik felét a műjégpálya számlájára fizetik be. A lakosságot arra kérik a népfront szervezői, hogy csak a kijelölt időben, a kijelölt helyekre tegyék le a háztartásokban fölöslegessé vált papír-, textil-, vas- és fémhulladékokat. Az első, Jelek a partfalon A CPG rövidítéséről legfeljebb csak sejtem. mit jelent. Az Edda-műveket ,a szomszéd kisfiú lemezjátszójáról unalomig ismerem. A HBB-ről az jut eszembe, hogy „menjünk le kutyába", a Betriceről a baboskendő, Virgosról, Slasszóról és Csótáról leginkább semmi. Az AC—4 titokzatos jele rendszámtáblát, míg a „Jövőre veled ugyanitt" óhaj egy színmüvet idéz emlékezetemben. S hogy mindezen fent leírt — logikai és egyéb öszszefüggéseket nélkülöző — jelek — jelzések, szavak miért, mikor, miről jutnak eszembe? Hát kérem akkor, amikor ,.a Tisza-parton hallkan ballagok" s közben találgatom, mit rejtenek a partfalra rótt öles feliratok. Ki üzen kinek. s vajh miért e módját választja „gondolatai" közzétételének? S netán ha nem üzen senki senkinek, akkor miféle sajátos lelki kielégülést jelenthet a falfestészet „alkotóinak"? Egyáltalán milyen szándék vezérli azokat akik méteres betűkkel, kifogástalan, hatásos testekkel mazoljákmaszatolják össze a partfalat? Azt az építményt, amely félszáz mérnök szellemi, több száz építő fizikai munkáját dicséri. Amelyik több tucat vállalat aktív közreműködésével, több száz millió forintos beruházással, sok éven át készült-szépült. Ami, azon kívül, hogy bizton védi napsugaras városunkat a mindenkori árvízpusztítástól, még szép, szemet gyönyörködtető építmény is. Tudom, „a díszítő" feliratokat kifogásolhatnám házfalakon, köztereken, középületeken egyaránt, hiszen van belőlük bőven. Amíg a szem ellát, talál. Csakhogy városvédő — valószínűleg pusztába kiáltó, s az illetékesekhez el nem jutó — szavain kiváitkép óvni kívánják a partfalat. Azért, mert ellentétben egyéb épületeinkkel, a beton védőgátról semmi Íven módszerrel nem távolítható el a belé ivódottszáradt festékanyag. Így az itteni feliratok maradnak az örökkévalóságnak, s el'-övetói bízvást hihetik: unokáink is látni fogják. K. K. lakóterületen rendezett gyűjtésre 24-én, szombaton kerül sor Szegeden. A Belvárosban reggel 8-tól délután 1 óráig lehet átadni a hulladékokat a házakba becsöngető úttörőknek, vagy a kijelölt helyeken dolgozóknak. A gyűjtőhelyek a következők: Április 4. útja— Liliom utca sarok, Bánomkert sor—Oldal utca sarok. Bokor utca 9. szám alatti tömbbelső, Lenin körút— Zászló utca sarkán levő beépítetlen telek, Ady tér— Batthyány utca sarok. Hunyadi János sugárút 39—41. szám alatti tömbbelső. Ugyancsak 24-én. szombaton, reggel 8-tól 11-ig lesz gyűjtés Rókuson is. A hasznos hulladékokat el lehet helyezni az új rókusi, kék iskolában, a Szatvmazi utca — Budapesti körút sarkán, a Föltámadás utca—Zákány utca sarkán és a Klapka téren. _ A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a MÉH Tröszt országos versenyt írt ki a hulladékot gyűjtő megyék és települések között. A legszorgalmasabb megye lakói 1 millió, a második helyezettek 800 ezer. a harmadikok 600 ezer forintot kapnak. A legtöbb hulladékot gyűjtő település jutalma 500 ezer forint. Ezenkívül az Országos Anyag- és Arhivatal egyéni kitüntetéseket is odaítél a legszorgalmasabb gyűjtőknek. A városi úttörőelnökség a legtörekvöbb iskolákat részesiti pénzjutalomban. Az akció tehát szombaton kezdődik az egyes városrészekben. Amellett hogy számítanak a szervezők a lakosság segítőkészségére, arra kérünk mindenkit, hogy a lakások ajtaján kopogtató iskolás gyerekeket fogadják szívesen, hisz jó ügy szolgálatában járnak. Szeged a művesekezelés regionális központja Türelmesen fekszenek ágyukon, míg a gépek halk duruzsolással elvégzik, amire a vesék már nem képesek. Vékony csöveken áramlik a vér a külvilágba, hogy itt, mesterséges szűrőn áthaladva, ismét méregtől mentesen jusson vissza a szervezetbe. A 16 esztendős kislány kékre festett szemhéja lecsukódik közben, a szőke fiatalember érdeklődve lesi az ápolónők ide-oda vonulását, a középkorú asszony pedig az ember csodálatos alkalmazkodó képességéről beszél orvosának. Nyolc esztendeje, hogy minden áldott héten kétszer, háromszor megy érte a mentő, és hozza Szentesről Szegedre, a műveseállomásra. Nem sír, nem kesereg, mint mondja, megtanult együtt élni betegségével. „Na, persze — fűzi hozzá —. együttérző család nélkül ez nem ment volna." • Egymillió ember közül hazánkban évente negyvenötvennél állapítják meg az orvosok a krónikus vesebetegséget. Ez azt jelenti, hogy ennyivel nő azoknak a száma. akik a művi méregtelenítés valamelyik formájára rászorulnak. Sajnos, jelenleg nincs mód arra, hogy valamennyi beteg rendszeres kezelésben részesüljön. Ezért — fájdalom —, az európai „ranglista" utolsó előtti helyét foglaljuk el, s jóval megelőz bennünket Jugoszlávia és az NDK is, ahol több mint négyszer ennyi beteget tartanak életben a gépiek, illetve az átültetett új vese. Dr. Gál György egyetemi tanár. a SZOTE műveseállomásának vezetője, a Magyar Nephrológus Társaság társelnöke nyolc esztendeje, 1976-ban mutatta be az akkor átadott, 9 ágyas szegedi dialízis központot, beszélt az intézménynek szánt regionális szerepről is. Most az azóta eltelt évek eredmenyeiről, a további fejlesztési lehetőségekről kérdeztem. A szegedi regionális központ Bács, Csongrád, Szolnok és Békés megye 2 millió lakosának ellátására hivatott. A sebészeti klinika épületében elhelyezett 13 hemodialízis, azaz művesekezelést szolgáló ágy önmagában kevésnek bizonyult ekkora feladat ellátására. Míg 1968-ban csak 260, tavaly már 6507 kezelést végeztek, s az idén 8 ezerre ugrik ez a szám. Ez az egyetlen állomás tehát nem képes az összes rászoruló beteg fogadására, ezért is született meg az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával a dél-magyarországi regionális dializáló állomás hálózatának modellje, amelynek magja a szegedi központ, s e körül épülnek ki a mellékállomások. Az elképzeléseknek megfelelően a helyet, a személyzetet a „szállásadó" intézmény adja. a művesekészüléket, a szűrőket, szerelékeket, a technikai és szakmai segítséget pedig a szegedi központ. Az első ilyen ,_szateli ta" három éve kezdett működni a gyermekklinikán, két beteg kezelésére alkalmas készülékkel. A kórház fertőző osztályán egy esztendeje állítottak be egy külföldi masinát, amelyet a klinika műszaki gárdája két beteg egyidejű dialízisére tett alkalmassá. Az egyik távolabbi „szatelita" — amint arról a televízió is hírt adott —, mindössze egy hónapja látott munkához, a hódmezővásárhelyi kórházban. ahol négy helyi beteg ellátását biztosítják. Jelenleg átalakítást végeznek a szolnoki mellékállomáson: a másfél éve jó szolgálatot tevő kétágyas kezelőt négyágyasra bővítik. Az év végéig elkészül a békéscsabaiak négyágyas alközpontja, a szentesi kórház pedig szintén tervezi, hogy vállalkozik hemodialízis kezelésre. A Bács megyei betegek ellátása még nyitott kérdés. Az egész dél-magyarországi rendszerben jelenleg 60 beteget kezelnek, a tervezett teljes kiépítés után 130—140 veseelégtelenségben szenvedő ember fogadására lesz képes az egész hálózat. Az élet, tudjuk, pénzben ki 6em fejezhető érték. Mégis ki kell mondanunk: ezeknek az embereknek az életben tartása rengetegbe kerül: egy krónikus beteg korszerű ellátása egy év alatt félmillió forint kiadással jár. Az orvos azonban nem mérlegelhet anyagi megfontolásokat, különösen nem, ha emberi és szakmai lelkiismeretére, etikai és jogi kötelmekre hallgat. Egy bizottsági döntés alapján eddig minden Szegeden jelentkező, kezelésre alkalmas beteget dialízisben részesítettek. A rászorulók száma azonban egyre nő, s az eddigi erőfeszítések ellenére elmaradnak a lehetőségek az adottságoktól. Nem a berendezéseken múlik a további fejlesztés sorsa, hisz a műveseállomás „kigazdálkodja" a készülékeket, műveséket. A külföldi gepek mellett maguk készítette berendezések is működnek, az eredetileg egy beteg kezelésére szánt masinákat házon belül „ikresítették", olyan berendezést szereltek össze, amely a szűrőket regenerálja, háromszoros használatra téve alkalmassá őket. A drága dializátorok élettartamának meghosszabbításával tavaly 3 millió forintot takarítottak meg az ott dolgozó technikusok, asszisztensek, megteremtve ezzel az új kezelőágyak beállításának költségeit. Mi kell hát a további fejlesztéshez? Mindenekelőtt több hely, ahová minden művesekezelésre alkalmas beteg befér erután is, és a szándék, hogy — ha nem is az élenjáró Svájcot —, de az európai ..ranglista" 17. helyén álló NDK-t utolérjük a vesebetegek életmentő kezelésében. Chlkán Ágnes Művészeti pályázatok PEDAGÓGUS KÉPZŐMŰVÉSZEK MEGYEI KIÁLLÍTÁSÁT ismét meghirdetik. Csongrd megye rajzpedagógusai festményeket, grafikákat, kisplasztikákat, iparművészeti alkotásokat és egyéb tárgyakat külhetnek be, bemutatásra kész állapotban. A festmények 80x100, a grafikák 50x70, a kerámiák és kisplasztikák 50x50, az iparművészeti alkotások 30x50 centiméternél nem lehetnek nagyobbak. A pályázni kívánók alkotásaikat a makói művelődési központ és úttörőházba (Vásárhelyi K. u. 4.) szeptember 29-én és 30-án 9 és 16 óra között alhatják le. A művekhez mellékeljenek 2 példányos jegyzéket, mely tartalmazza a mú témáját (címét), technikáját, méretét, a készítő nevét és lakcímét. A zsűri által kiválogatott munkákból a A dolgozók védelméről Szegeden tartja ülését az Országos Munkavédelmi Bizottság szeptember 21-én és 22-én. Ma, szerdán a résztvevők több munkacsoportban gyárakat és üzemeket keresnek fel, a helyszínen tanulmányozzák a balesetek és a foglalkozási betegségek megelőzését. Csütörtökön tart í ülést az OMB a Csongrád I megyei tanács tanácstermében. Ezen a bizottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg megyénk munkavédelmének irányításáról és ellenőrzéséről. Az előadó Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke lesz, majd Nagy Gyula, a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézetének igazgatója elemzi a munkavédelmi kutatások helyzetét és fejlesztésének feladatait. művelődési központ kiállítótermében október 29-én 11 órakor nyílik a kiállítás, a zsűri javaslata alapján 18 ezer forint értékben díjazzák a legkiemelkedőbb alkotások készítőit. XII. OKS/AGOS AMATÖR KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI kiállításra is megerkezett a pályázati felhívás. Célja, hogy átfogó képet kaphassunk a mozgalom helyzetéről, változásairól es országos szintű bemutatkozási fórumot kapjanak az utóbbi három evben készült színvonalas alkotasok, valamint szakmai tanácskozásokon vitathassák meg a legégetőbb kérdéseket. Minden egyéni amatör képző- és iparművész, valamint szakkör és alkotócsoport nevezhet munkáival, melyek az utóbbi három esztendőben készültek. (15 éven aluliak csak csoportmunka részesei lehetnek). Nevezési kategóriák: festészet, grafika, szobrászat és kisplasztika, iparművészet, környezetalakítási tervek (makett, fotódokumentáció stb.), vizuális kísérletek (dokumentáció, bemutatás). Pályázni kategóriánként legfeljebb három alkotásai lehet. A munkákat kiállításra kész állapotban kell benyújtani, feltüntetve a készítő nevét, címét, a mű címét, méretét és technikáját. valamint a kör, szakkör elnevezését. A megyei anyag beküldési ideje 1983. december 1?—ifi, helye a vasutas képzőművész. "1 kör műterme, 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. (A pályázatra a megyei művelődési központban lehet jelentkezni október 21-ig — 6725 Szezged, Április 4. útja 26—28. II. emelet.) A megyei kiállítást 1984. februárjánák első felében rendezik meg. a legsikeresebb művek részt vesznek a júniusi országos bemutatón. SZOBAJÁTEKOK ÉS JÁTSZÓTEREK készítésére hirdet pályázatot a kecskeméti Szórakaténusz játékműhely es -múzeum, a Népművészeti Egyesület, valamint a Népművelési Intézet. Célja, hogy a természeti környezetbe és a hagyományos formakultúrahoz, a gyermekek igényeihez és életkori sajátosságaikhoz (óvodások, iskolások, kamaszok) kapcsolódó-igazodó játékszerek készüljenek. A pályázatot két kategóriában hirdetik meg: 1. természetes anyagban kivitelezett szoba játék; 2. köztérre és zárt térre szánt játszótér terveire. A műszaki rajzokat három nézetben, perspektivikus ábrázolásban, 1:10 méretben, az anyagok pontos megjelölésével és legalább egy játszótéri elem makettkivitelezésében kell beküldeni. Határidő 1984. március 20. Cím: 6000 Kecskemét, Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum. Gáspár András u. 11. A bíráló bizottság által elfogadott tervekből és játékokból Kecskeméten kiállítást rendeznek, a legsikerültebb alkotasokat díjazzák, s azokat kiadványban is népszerűsítik.