Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

2 Csütörtök, 1983. szeptember 15: Ar ötlet külföldről való Mit gyűjt a szódás? Mindenkinek igaza van, aki azt mondja, semmi haszna nincsen abból a népgazdasagnak, ha az üllesi szódás elkezd gyűjteni kéményes vasalót. kilós lakatot, nyűgöt, palókát, abronicát,ikerkulacsot. kalapvarrót, csín vágót, olmos botot, föl nem robbant háborús aknát a. frissen öntött játék géppisztolyt. Annak is igaza van, aki azt, mondja, arra legyen gondja a szódásnak, hogy sok buborék legyen a szódában. Ha ebben szakember. nyugodtan rábízhatja a gyűjtést is a szakemberekre. Különben is gyanús, aki mindent gyűjt. Azt hiszem, nekem is igazam van. ha azt mondom, igen hamar tudunk mi leszólni valakit, és ehhez népgazdasági szempontokat is segítségül merünk hívni. Rettenetesen elformálódnánk, ha mindent gazdasági oldalról néznénk. Az emberi élet tetemes tartománya kívül esik ezen az érdekkörön, sőt a gazdasági szempontok egyik kötelessege éppen az, hogy asszisztáljanak, szolgáljanak, és ne uralkodjanak. Soós Imre azért gyújt tücsköt-bogarat, mert kedve van hozzá. Hadd gyűjtsön. Életének javát úgy élte le,' hogy ilyen gondolat, meg se fordult a fejében. Jött egyszer két német rokont látogatni, és jármot keresett. Minek a németnek a járóim? Azt se nagyon tudja talán, milyen volt az ökör, de keresi, hová dugta be a nyakát? Most esett le a húsz fillér, most kapcsolt a szódás agya: ha ezeknek megéri, miért ne érné /neg nekünk? Nevessük ki őket, é6 közben vigyék el értékeinket? Eíínyi kellett, és azóta mindent gyűjt Még szódás üveget is, pedig az szakmájába vág. A Föld túlsó feléről is hoztak neki, és ő kitette a polcra. Fél napot elbogarászhatna az ember az eresz alatt, mire mindent megnéz alaposan. Van itt valaki, aki most küldi gyerekét az eisó osztályba, és figyelgeti, mek. kora terhet vesz a ma gyermeke a hátára a szó legszorosabb értelmében, hátitáska képében. Meglátja a három palatáblát, és elcsodálkozik: ezen is megtanultak írni és számolni. Okos ember mondta valamikor, olyan módszert még nem talált ki a pedagógia, hogy az értelmes gyerek meg ne tanult volna olvasni, jó volt arra a tábla is. Én is elidőzöm előtte, mert nekem még volt, és szeretném, ha emlék gyanánt őrizhetnék egyet. Meglepődöm azonban, amikor hallom, hogv a palavesszőt valahonnan Sárospatakról szerezte Soós Imre. Sok mindent kellene tudnunk Sárospatakról, lám, ö azt is tudta, hogy fölösleges palavessző is van. Ha jól emlékszem, Felsőtnrkányból való egy vaskosár, mészégetők hordták ki benne a kemencéből a meszet. Na. ez még egy átokmunka, a kihordás. Csináltam egyszer, bocsánatot. kérek minden tisztaszavú embertől, de taknya-nyála egybefolyik annak. aki hordja. Száll a mészpor, és megoltódik a torokban, orrban, szájban. Régen nem jutott eszembe, jó, hogy itt van ez a kosár. Van egy pálcára húzott facsillag, nem tudom kitalálni, mire volt jó. Ha a pálcát tudnám, a másikra biztos rájönnék. Kérdezek inkább. Járomszögre húzták, ha az ökörnek túl sok volt az esze. Hosszabb magyarázat kell mór ide, mert nem mindenki érti. A lazsaló ökör lelkesnek tetette magat. és fél lépéssel legalább előbb járt, mint igavonó társa. Nem tanult fizikát. de rájött, ha a járomfa végéhez húzza a nyakat, megnővén az érő karja, előbbre lephet, a te-; Soós Imre, és gyűjteményének egy része her java pedig a másiknak marad. Jött erre a még okosabb célszerű ember, és odaszerkesztett egy facsillagot: maradj csak a helyeden, különben megszúr a tüskéje. Árnyéka se él bennem, hogy értelmes embereket lelketlen állatokhoz hasonlítsak, de nem tehetek róla, ha mo6t jut eszembe. Némely emberrel is elő szokott fordulni, hogy lelkesedést színlelve előre rúgtat, _ a munkát pedig ráhagyja társára. Átkozott rossz tulajdonság, de jól mutat. Jelképes ajándékként, csak a példázat kedvéért hadd ajánljak föl nekik Luca-napra faszerkezetet, a közös teherviselés érdekében. Azt veszem észre, amióta mindent gyűjt az üllési szódás. azóta minden érdekli. Akárhonnan vette is az ötletet, neki kamatozik. Mivel nem válogatós, kirakta az udvarra az itteni olajkutak elkopott fúrófejét is. Kicsit is, nagyot is, ahogy kapta. Magot is vesznek a fúrók, a föld gyomrából kért az olajosoktól azt is. Meg tudja mondani, melyik kőzetben mennyit halad a fúró lefelé, és azt is, milyen mélyre mennek le a mi vidékünkön, hogy olajat és gázt találjanak. Ez se tartozik hozzá a szódacsináláshoz, de az értelmes ember magának tartozik annyival, hogy mindent' ,tudjon, ami megtudható. Járnak ide a népek, sokan kérdezik, mennyiért adná ezt vagy azt. Csak neveti őket. Hozni lehet akárhonnan, de elvinni sehova se. Horváth Dezső Járadékos társulás r 1. Ut a karbantartókhoz A lakásszövetkezetek karbantartó társulásának cégére nincs eldugott helyen. Aki a Csongrádi sugárúton halad. hamar megpillanthatja az öles föliratot, és a bármikor hívható telefonszámot, mint ahogy azt a nép kedvébe járó szolgáltatóknál már lenni szokott. Belépve a sarokig tárt nagykapun, nem hat ijesztően az összevisszaság. A parányi udvarban, ahol semminek sincs helye, vasak, csövek, egymás hegyén-hátán, apróbb mütyürök közül szemtelen gazok gebeszkednek fölfelé. A szomszéd kerítéséhez félig kész csarnok lapul, benne rozsdáspofájú satu és nagykarú vasvágó árválkodik. Fönt. az eresz alján két ember lógatja a lábát a csupasz szegélyen ülve. Csak az idegen erőteljes közeledésére váltanak a pózon, és a csöpögő csap bejelentéséhez nem kínálnak segítséget, de esetleges másfajta munkára rögtón ajánlják magukat. Azt is 'közlik, hogy a hivatalos ügyben a főnökkel kell beszélni, a porta végi irodában. Az épületbe nyitva, balra a műszaki vezető és a főelőadó bezárt ajtaja. míg jobbra az adminisztrációé, ahová táblát akasztottak, a szenvedélyes dohányosok figyelmeztetésére. Szokatlanul nagy a csend az irodai locsogáshoz szokott érkezőnek, de azért, valamicske mozgás tapasztalható. Bent hárman lapozgatják az aktákat, a MÉSZÖV revizora és két helybeli hölgy. Miután tisztázódik az idegen jövetelének végleges célja, megtagadnak minden információt, mondván, hogy a társulás dolgairól nyilatkozni: fönöki feladat, ök a lakossági megrendelést &ak szívességből vennék föl. ha történetesen valóban csöpögne otthon a csap, mert ez nem tartozik a munkakörükhöz. Egyikük még azzal is megtoldja, hogy pár hete dolgozik a cégnél — tudja történetesen, mennyi a társulás vagyona és azt is, hogy HAZASSAG Murányi László és Papp Erzsébet, Pádar Tibor és Barsi Ibolya. Bagi Zoltán László és Nugy Eva. Bertenyi Sándor es Szabó Terézia, Antal István es Kiss Maria Terezia. Papp Géza Gyula és Németh Brigitta Aranka, Simon Ferenc és Fári Julianna, András Mátyás és Takács Ágnes Eva. Varga Mihály és Németh Melinda Erzsebet, Dudás János es dr. Lukács Eva Margit, Vidacs György Józseí és Ábrahám Mária Terézia, Csamangó Jenő és Kapás Aranka, Nagy Imre és Kakuszi Ildikó, Szabó László és Jánoslty Margit, Darázs Bóbert és Laczi Zsuzsanna, Acs László Lajos és Trangucz Erzsébet. Tóth László és Szabó-Hangya Katalin Zsuzsanna. Martlnecz Zsolt István es Antunovics Katalin, Borbély Tibor és Komán Elizabet. Harsányt István és Mihályt Ágnes Mária. Jónás Antal és Veszelovszkl Julianna, Varasdt Gyula Péter és Bartyik Éva Zsófia, Tóth Sándor és Miklós-Balog Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Lénárt Imrének és Gorzsás Piroskának Tünde, Kovács Sándor Józsefnek és Jakcsl Etelkának Etelka. Horváth Lászlónak és Tímár Máriának Anikó Katalin. Tóth István Ferencnek és Lantos Etelkunak Enikő Etelka. Faragó-Barat Matyasnuk es Lajos Erzsébetnek Nclli, Pupp Józsefnek es Kiss Piroskának Ágnes. Szabó Józsefnek es Temesvárt Mártának József, Vass Imrenek és Abrahám-Tandarl Katalinnak Katalin. Mocsal Ferencnek és Lukács Klára Erzsébetnek Balázs. Gállal Mihálynak és Loval Kozállának Eva TUnde, Gajdos János Bélának és Csamangó Zsuzsannának János, Besenyel Jíálmánnak és Szabó Zsuzsannának Péter Milán. Nagy Janosnak és Lukács Erzsébetnek Csaba, Rutai Zoltannak es Szalma Zsuzsannának Zoltán. Szabóki Lajosnak es Kardos Juliannának Tibor, Szabokl Lajosnak és Kardos Juliannának Hajnalka, Tombácz Jo/sefnek és Santa Gizellanak Anita. Racz Lajosnak és Pleft Erzsebetnek Zoltán Tibor. Bieinck István Tamásnak és Macsanyi Zsuzsannanak Ildikó, Bakó Lajosnak es Péter Ildikó Mariának Alpár. Szűcs Lászlónak Úü Kulik Mananak ilclgu Marta, Családi események Marótl Ferencnek és Simhercz Máriának Beata, Simon Ferencnek es Földi Rozáliának Gábor, Szabó Sándor Imrének és Szabó Arankának Péter, Hugyecz Andrásnak és Sárközi Évának Anita, Fülöp Ferencnek és Borza Katalinnak Krisztián, Radak Veljkónak és Szabó Ilona Erzsébetnek Szonya. Bózsó Istvánnak és Papp Ibolyának Tamás, Kapás Imrének és Hanácsek Eva Csillának Marianna, Oláh Józsefnek és Kulima Juliannának Marianna Gyöngyi, Frányó Mihálynak és Adamik Magdolnának Gábor, Dobó Miklósnak és Fodor Zsuzsanna Etelkának Miklós, Papp Lászlónak és Király Erzsébetnek László. Molnár Csaba Ferencnek és Kisteleki Eszter Katalinnak András, vizsolyi Józsefnek és Büröcz Edit Borbálának András, Kökény István Andrásnak és Bódl Zsuzsannának Zsuzsanna, Tóth Sándornak és Pataki Rozáliának Nikoletta. Juhász Sándornak és Kecskés Katalinnak Katalin Mária, Hegedűs Mihálynak és Sárközi Mária Ilonának Attila, Takács Antalnak és Rábl! Máriának Szilvia, Czlbere Lászlónak és Nohel Gizella Rózának Márta. Joó Sándornak és Bihari Julianna Erzsébetnek Anita Julianna. Bagl Istvánnak és Guth Zsuzsannának Helga. Rózsavölgyi Vilmos Istvánnak és Makula Anikó Juliannának Vilmos Roland. Haraszti Lászlónak és Me/.et Erzsébet Ilonának Lilla F.rzsébet. Szabó Miklósnak és Tar Anikónak Balázs. Vineze Ferenc Józsefnek és Hódi Máriának János Krisztián. Hattayer József Istvánnak és Szarka-Kovács Máriának Andrea. Holok Zoltánnak és Varga Editnek Petra. Kiss Zoltánnak és Csiszár Erzsébetnek Péter. Szigligeti Istvánnak és Tóth Juliannának István. Plnjung Emilnek és Táblth Irénnek Márk. Masa Sztlvpszter Imrének és Ludánvt Rozáliának Mónika. Gyovai József Jánosnak és Csendes Ilonának József Albert, Simon Szilveszternek és Fodor Piroskába iák Hajnalka. Tmrl Andrásnak és I Molnár Máriának Balázs. Katái-Benedek Józsemek es Török Margitnak Krisztián. Gyuris Ferencnek és Hódi Ilonanak Erika. Lasancz Jánosnak és Szűcs Erlkanak Alexandra. Kószó Lászlónak és Monostori Zsuzsannának Annamária, Deme Mihálynak és Lajkó Sára Gyöngyinek Tímea, Szabó Jánosnak és Juhász-Vedres Juliannának Tibor Zsolt, Nicslcs Petamak és Czirok Magdolnának Stella. Csikós Jánosnak és Nagy Ilonának Csaba László, Ambrus Gáspárnak és Szabó Klárának Gáspár, Zsemberi Mihálynak és Törköly Piroskának Sára Piroska. Tóth Mihálynak és Bacsa Katalinnak Mihály, dr. Pápay Lászlónak és Lengyel Erzsébetnek Tamás. Molnár Jánosnak és Horgost Magdolnának Csilla, Mayer Istvánnak és Tóth Mártának Violetta. Szilágyi Istvánnak és Bitó Klára Annamáriának Erika Eszter, Kispál Józsefnek és Rácz Margitnak Margit. Barna Ferencnek es Szabó Máriának Ferenc, Szűcs Istvánnak és Tóth Ágnesnek Timea. suhajda Györgynek és Markó Máriának Tamás. Vida Károlynak és Vazorka Gyöngyinek Aron nevű gyermekük született. HALALOZAS Tolnai Ferencné Szekeres Julianna Piroska. Horváth István Károlyné Jákfalvl Irén. Kakuszi Sándor Ferenc, Dudás Ferenc, Dudás Jánosné Horváth Julianna, Perlaki István. Vas Nándor István. Kiss Rudolfné Bódl Irén, Csillag Ferencné Kocsis Mária. Mészáros Imre. Nagy Józsefné Karai Mária. Lázár István. Melferberg Károlyné Juhász-Nagy Erzsébet. Török Mihály. Bakos Béla Paragl György. Piptcz József István. Zsigmond Józsefné Györki Etel. Mészáros Mihály, dr. Pető István. Busa Lászlóné Harmath Rozália. Noel Fülöp. Nagy Kálmánná Gyuris Amália, Csala Mária. Börcsök Mihály, Retohel Jenőné Sípos Etelka. Juscsák Mihály, Kecskés Géza. Szendrei Mihályné Berfa Erzsébet. Dági Pal. Rácz Istvánná Kocsis Margit Julianna. RuzsMolnár Lajosné Vas Ilona. Hadobas Matvasné Vaskó Veronika. Banfi Mihályné Bugyi Veronika. .lene! Vencel Mihály. Juhász Alajos Gyula. Váradi Zoltán Károly. László Lajos. Ráltnt Sándornc Tari Marta, Gal István meghalt.' körülbelül merre dolgoznak a karbantartók — de nem mondhat semmit. Erőltetésre annyi mégis kiderül: ha az alagsori közös helyiségek valamelyikében valóban folyik a víz, akkor azt a Retek utcai irodában kell bejelenteni a gesztor szövetkezet alkalmazottainak. Vagy az itteni műszakiaknak, akik jelenleg meghatározatlan helyen tartózkodnak. A másnapi kísérlet sem sikeredik jobban. A kép anynyit változik, hogy hiányzik a két ember a tetőről, meg a revizort is ínáshová szólítja a kötelessége, és a hölgyek még annyit se mondhatnak. mint előtte. Viszont készséggel ajánlják: jelentse be magát az idegen Sipöcz elvtárshoz, egy megbeszélt időpontra és akkor megtudhat mindent, amire kíváncsi. ...tollasodik a társulás örvendetes, hogy a szövetkezetek egyre nagyobb teher viselésére vállalkoznak. Régóta esedékes, hogy nehézkesen, bürokratikusán működő apparátusok tennivalóiból, a maguk pénzével gazdálkodó közösségek az élet követelményeihez igazodó fürge, gyors megoldásokkal — részt vállaljanak a gyakorlat formálásából. A lakásszövetkezetek az ingatlankezelő vállalatok munkáinak könnyítésére, a lakások üzemeltetésére alakultak. A szövetkezők Szegeden már másfél évtizede fölismerték a közösködésben rejlő előnyöket és 1970-ben lakáskarbantartó társulást is alakítottak. Meghatározták a tennivalókat, kalapba dobták a pénzüket;- es» ígérték, hogy. egymásnak gyorsan, olcsón dolgoznak. Lelkendezett az ötletért a városi tanács, a szövetkezetek érdekképviseleti szerve, a MÉSZÖV is, és mindkettő tekintélyes summával — megközelítően másfél millió forinttal — segítette a közösködés indulását. A nagyreményű kezdet óta eltelt 13 esztendő. Az idei félév összegző adatai szerint a lakáskarbantartó társulásnak 3 millió 675 ezer 435 forint 65 fillér árbevétele volt hat hónap alatt. Csaknem egymillió forint bért tettek a dolgozók borítékaiba, és mellé 18 ezer forint jutalmat. A társulás szépen tollasodott, erőssé, mutatóssá formálta riiagát. Egyetlen dolgot vetnek szemére: nem dolgozik a létrehozói szándék szerint A munkáinak jó háromnegyedével gyárakat és más megrendelőket segít. ...itt a vagyon — hol a vagyon! ? Ha már a karbantartók udvarán nem lehet megtudni lényeges dolgokat, illik megkérdezni a gesztorgazdákat. A társulok közötti kapocs, a Tarján IV. lakásszövetkezet Retek utcai irodájában is csak azt hajtogatják: úgy helyes, ha az idegen előre bejelenti magát Sipőcz elvtárshoz, vagy, majd ha viszszajön: a műszaki vezetőhöz. Sokadik telefonbeszélgetés részletei: — Sipőcz elvtárs, mit csinál a cégnél? — Helyettesíti a szabadságon levő Félegyházi elvtársat. a műszaki vezetőt. A kérdező biztosat akar. — Megmondhatja Sipőcz elvtárs is, hogy mekkora érték van most a kezére bízva? — Csak a könyvelésnek van erre pontos adata. Nagymihály Lászlóné, a valamikori revizor, az irányító szövetkezet pénzügyeinek számontartója mondja mindezt. Kedves, segítőkész. — Árulja el akkor a gazdasági ügyek intézője: menynyi a karbantartók vagyona? — Sajnos, nem tudom, mert ők külön könyvelnek. De különben is. a pontos érték fölméréséhez szakemberek kellenek. Nem mindegy, mit veszünk bele. — Erre nincsenek szabályok? — Az év végi zárások mindig fix számpikkal dolgoznak. «" 1 — Egyszerű most már. Föllapozzuk a jegyzőkönyvet, és megvan, amit keresünk. — Az nem mutatná a valóságot. Közben emelkedtek az árak. Például a telekért, ahol a karbantartók vannak, már nem lehet a tíz, évvel ezelőtti pénzt számolni. Azt ki lehet kereesni, hogy a lakásszövetkezetek évente mennyi pénzt utaltak át vagyoni betétként, de ehhez hozzá kell venni az anyagok értékét, a még ki nem fizetett munkákat is. Mindent az utolsó fillérig. De. mondja meg: miért érdekli ez magát? — Mert tudtommal a karbantartókat a lakóktól havonta beszedett százasokból tartják el. Majoros Tibor Következik: Bemutatkozik a társulás Nemzetközi kongresszusra készülnek Budapesten tartja következő. VI. kongresszusát az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége — MAPRJAL. Az 1986 augusztusában sorra kerülő rendezvény előkészítésének szervezési feladatiról nemrégiben intézkedési tervet hagyott jóvá a Magyar—Szovjet Baráti Társaságok országos elnöksége és az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyarországi Társasága. Mint Pócs Ilona, a magvar társasáé titkára az MTI munkatársának elmondta. a magyarországi russzisztika eredményeinek nemzetközi elismerését jelenti, hogy e nagyszabású rendezvénynek Budapest adhat otthont. A kongresszuson a várhatóan több. mint kétezer résztvevő tájékoztatást kap a külön bözo országokbán folyó orosz nyelvoktatás módszereiről, a russzisztika területén elért eredményekről. Lehetőség kínálkozik neves kutatók és szakemberek tevékenységének megismerésére is. Ez év májusában meg kezdődtek az előkészületek: megalakult a szervező bizottság, és megkezdte munkáját az a szakmai bizottság, amely a rendezvény tudományos előkészítésével foglalkozik majd. 1985-ben regionális konferenciákat szerveznek majd országszerte a kongresszus témájáról „Tudományos tradíciók és új irányzatok az orosz nyelv és irodalom oktatásaban" címmel. E fórumokon választják ki azokat az előadókat is. akik a nemzetközi kongresszuson bemutatják a hazai russzisztika újabb eredllicnyeit.