Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

2 Csütörtök, 1983. szeptember 15: Ar ötlet külföldről való Mit gyűjt a szódás? Mindenkinek igaza van, aki azt mondja, semmi hasz­na nincsen abból a népgaz­dasagnak, ha az üllesi szó­dás elkezd gyűjteni kémé­nyes vasalót. kilós lakatot, nyűgöt, palókát, abronicát,­ikerkulacsot. kalapvarrót, csín vágót, olmos botot, föl nem robbant háborús aknát a. frissen öntött játék gép­pisztolyt. Annak is igaza van, aki azt, mondja, arra legyen gondja a szódásnak, hogy sok buborék legyen a szódában. Ha ebben szak­ember. nyugodtan rábízhatja a gyűjtést is a szakembe­rekre. Különben is gyanús, aki mindent gyűjt. Azt hiszem, nekem is iga­zam van. ha azt mondom, igen hamar tudunk mi le­szólni valakit, és ehhez nép­gazdasági szempontokat is segítségül merünk hívni. Rettenetesen elformálód­nánk, ha mindent gazdasági oldalról néznénk. Az emberi élet tetemes tartománya kí­vül esik ezen az érdekkörön, sőt a gazdasági szempontok egyik kötelessege éppen az, hogy asszisztáljanak, szolgál­janak, és ne uralkodjanak. Soós Imre azért gyújt tücs­köt-bogarat, mert kedve van hozzá. Hadd gyűjtsön. Életének javát úgy élte le,' hogy ilyen gondolat, meg se fordult a fejében. Jött egy­szer két német rokont láto­gatni, és jármot keresett. Minek a németnek a járóim? Azt se nagyon tudja talán, milyen volt az ökör, de ke­resi, hová dugta be a nya­kát? Most esett le a húsz fillér, most kapcsolt a szó­dás agya: ha ezeknek meg­éri, miért ne érné /neg ne­künk? Nevessük ki őket, é6 közben vigyék el értékein­ket? Eíínyi kellett, és az­óta mindent gyűjt Még szó­dás üveget is, pedig az szak­májába vág. A Föld túlsó feléről is hoztak neki, és ő kitette a polcra. Fél napot elbogarászhat­na az ember az eresz alatt, mire mindent megnéz alapo­san. Van itt valaki, aki most küldi gyerekét az eisó osz­tályba, és figyelgeti, mek­. kora terhet vesz a ma gyer­meke a hátára a szó leg­szorosabb értelmében, háti­táska képében. Meglátja a három palatáblát, és elcso­dálkozik: ezen is megtanul­tak írni és számolni. Okos ember mondta valamikor, olyan módszert még nem talált ki a pedagógia, hogy az értelmes gyerek meg ne tanult volna olvasni, jó volt arra a tábla is. Én is el­időzöm előtte, mert nekem még volt, és szeretném, ha emlék gyanánt őrizhetnék egyet. Meglepődöm azon­ban, amikor hallom, hogv a palavesszőt valahonnan Sá­rospatakról szerezte Soós Imre. Sok mindent kellene tudnunk Sárospatakról, lám, ö azt is tudta, hogy fölösle­ges palavessző is van. Ha jól emlékszem, Felsőtnrkányból való egy vaskosár, mész­égetők hordták ki benne a kemencéből a meszet. Na. ez még egy átokmunka, a ki­hordás. Csináltam egyszer, bocsánatot. kérek minden tisztaszavú embertől, de tak­nya-nyála egybefolyik an­nak. aki hordja. Száll a mészpor, és megoltódik a torokban, orrban, szájban. Régen nem jutott eszembe, jó, hogy itt van ez a kosár. Van egy pálcára húzott fa­csillag, nem tudom kitalálni, mire volt jó. Ha a pálcát tudnám, a másikra biztos rájönnék. Kérdezek inkább. Járomszögre húzták, ha az ökörnek túl sok volt az esze. Hosszabb magyarázat kell mór ide, mert nem minden­ki érti. A lazsaló ökör lel­kesnek tetette magat. és fél lépéssel legalább előbb járt, mint igavonó társa. Nem ta­nult fizikát. de rájött, ha a járomfa végéhez húzza a nyakat, megnővén az érő karja, előbbre lephet, a te-; Soós Imre, és gyűjteményének egy része her java pedig a másiknak marad. Jött erre a még oko­sabb célszerű ember, és oda­szerkesztett egy facsillagot: maradj csak a helyeden, különben megszúr a tüské­je. Árnyéka se él bennem, hogy értelmes embereket lelketlen állatokhoz hason­lítsak, de nem tehetek róla, ha mo6t jut eszembe. Né­mely emberrel is elő szokott fordulni, hogy lelkesedést színlelve előre rúgtat, _ a munkát pedig ráhagyja tár­sára. Átkozott rossz tulaj­donság, de jól mutat. Jelké­pes ajándékként, csak a pél­dázat kedvéért hadd ajánl­jak föl nekik Luca-napra faszerkezetet, a közös teher­viselés érdekében. Azt veszem észre, amióta mindent gyűjt az üllési szó­dás. azóta minden érdekli. Akárhonnan vette is az öt­letet, neki kamatozik. Mivel nem válogatós, kirakta az udvarra az itteni olajkutak elkopott fúrófejét is. Kicsit is, nagyot is, ahogy kapta. Magot is vesznek a fúrók, a föld gyomrából kért az olajosoktól azt is. Meg tudja mondani, melyik kőzetben mennyit halad a fúró lefelé, és azt is, milyen mélyre mennek le a mi vidékün­kön, hogy olajat és gázt ta­láljanak. Ez se tartozik hoz­zá a szódacsináláshoz, de az értelmes ember magának tartozik annyival, hogy mindent' ,tudjon, ami meg­tudható. Járnak ide a népek, sokan kérdezik, mennyiért adná ezt vagy azt. Csak neveti őket. Hozni lehet akárhon­nan, de elvinni sehova se. Horváth Dezső Járadékos társulás r 1. Ut a karbantartókhoz A lakásszövetkezetek kar­bantartó társulásának cégé­re nincs eldugott helyen. Aki a Csongrádi sugárúton ha­lad. hamar megpillanthatja az öles föliratot, és a bár­mikor hívható telefonszá­mot, mint ahogy azt a nép kedvébe járó szolgáltatóknál már lenni szokott. Belépve a sarokig tárt nagykapun, nem hat ijesztően az össze­visszaság. A parányi ud­varban, ahol semminek sincs helye, vasak, csövek, egymás hegyén-hátán, apróbb mü­tyürök közül szemtelen ga­zok gebeszkednek fölfelé. A szomszéd kerítéséhez félig kész csarnok lapul, benne rozsdáspofájú satu és nagy­karú vasvágó árválkodik. Fönt. az eresz alján két em­ber lógatja a lábát a csu­pasz szegélyen ülve. Csak az idegen erőteljes közele­désére váltanak a pózon, és a csöpögő csap bejelentésé­hez nem kínálnak segítséget, de esetleges másfajta mun­kára rögtón ajánlják ma­gukat. Azt is 'közlik, hogy a hivatalos ügyben a főnök­kel kell beszélni, a porta vé­gi irodában. Az épületbe nyitva, balra a műszaki ve­zető és a főelőadó bezárt aj­taja. míg jobbra az admi­nisztrációé, ahová táblát akasztottak, a szenvedélyes dohányosok figyelmeztetésé­re. Szokatlanul nagy a csend az irodai locsogáshoz szo­kott érkezőnek, de azért, va­lamicske mozgás tapasztal­ható. Bent hárman lapozgat­ják az aktákat, a MÉSZÖV revizora és két helybeli hölgy. Miután tisztázódik az ide­gen jövetelének végleges cél­ja, megtagadnak minden in­formációt, mondván, hogy a társulás dolgairól nyilatkoz­ni: fönöki feladat, ök a lakossági megrendelést &ak szívességből vennék föl. ha történetesen valóban csö­pögne otthon a csap, mert ez nem tartozik a munkakö­rükhöz. Egyikük még azzal is megtoldja, hogy pár hete dolgozik a cégnél — tudja történetesen, mennyi a tár­sulás vagyona és azt is, hogy HAZASSAG Murányi László és Papp Er­zsébet, Pádar Tibor és Barsi Ibolya. Bagi Zoltán László és Nugy Eva. Bertenyi Sándor es Szabó Terézia, Antal István es Kiss Maria Terezia. Papp Géza Gyula és Németh Brigitta Aran­ka, Simon Ferenc és Fári Juli­anna, András Mátyás és Takács Ágnes Eva. Varga Mihály és Németh Melinda Erzsebet, Du­dás János es dr. Lukács Eva Margit, Vidacs György Józseí és Ábrahám Mária Terézia, Csa­mangó Jenő és Kapás Aranka, Nagy Imre és Kakuszi Ildikó, Szabó László és Jánoslty Mar­git, Darázs Bóbert és Laczi Zsu­zsanna, Acs László Lajos és Trangucz Erzsébet. Tóth László és Szabó-Hangya Katalin Zsu­zsanna. Martlnecz Zsolt István es Antunovics Katalin, Bor­bély Tibor és Komán Eli­zabet. Harsányt István és Mihályt Ágnes Mária. Jónás Antal és Veszelovszkl Julianna, Varasdt Gyula Péter és Bartyik Éva Zsófia, Tóth Sándor és Miklós-Balog Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Lénárt Imrének és Gorzsás Pi­roskának Tünde, Kovács Sán­dor Józsefnek és Jakcsl Etelká­nak Etelka. Horváth Lászlónak és Tímár Máriának Anikó Ka­talin. Tóth István Ferenc­nek és Lantos Etelkunak Enikő Etelka. Faragó-Barat Matyas­nuk es Lajos Erzsébetnek Nclli, Pupp Józsefnek es Kiss Piros­kának Ágnes. Szabó Józsefnek es Temesvárt Mártának József, Vass Imrenek és Abrahám-Tan­darl Katalinnak Katalin. Mocsal Ferencnek és Lukács Klára Er­zsébetnek Balázs. Gállal Mi­hálynak és Loval Kozállának Eva TUnde, Gajdos János Bélá­nak és Csamangó Zsuzsannának János, Besenyel Jíálmánnak és Szabó Zsuzsannának Péter Mi­lán. Nagy Janosnak és Lukács Erzsébetnek Csaba, Rutai Zol­tannak es Szalma Zsuzsanná­nak Zoltán. Szabóki Lajosnak es Kardos Juliannának Tibor, Sza­bokl Lajosnak és Kardos Juli­annának Hajnalka, Tombácz Jo/sefnek és Santa Gizellanak Anita. Racz Lajosnak és Pleft Erzsebetnek Zoltán Tibor. Biei­nck István Tamásnak és Macsa­nyi Zsuzsannanak Ildikó, Bakó Lajosnak es Péter Ildikó Ma­riának Alpár. Szűcs Lászlónak Úü Kulik Mananak ilclgu Marta, Családi események Marótl Ferencnek és Simhercz Máriának Beata, Simon Ferenc­nek es Földi Rozáliának Gábor, Szabó Sándor Imrének és Sza­bó Arankának Péter, Hugyecz Andrásnak és Sárközi Évának Anita, Fülöp Ferencnek és Bor­za Katalinnak Krisztián, Radak Veljkónak és Szabó Ilona Erzsé­betnek Szonya. Bózsó István­nak és Papp Ibolyának Tamás, Kapás Imrének és Hanácsek Eva Csillának Marianna, Oláh Jó­zsefnek és Kulima Juliannának Marianna Gyöngyi, Frányó Mi­hálynak és Adamik Magdolnának Gábor, Dobó Miklósnak és Fo­dor Zsuzsanna Etelkának Mik­lós, Papp Lászlónak és Király Erzsébetnek László. Molnár Csa­ba Ferencnek és Kisteleki Esz­ter Katalinnak András, vizsolyi Józsefnek és Büröcz Edit Bor­bálának András, Kökény István Andrásnak és Bódl Zsuzsanná­nak Zsuzsanna, Tóth Sándornak és Pataki Rozáliának Nikolet­ta. Juhász Sándornak és Kecs­kés Katalinnak Katalin Mária, Hegedűs Mihálynak és Sárközi Mária Ilonának Attila, Takács Antalnak és Rábl! Máriának Szilvia, Czlbere Lászlónak és Nohel Gizella Rózának Márta. Joó Sándornak és Bihari Juli­anna Erzsébetnek Anita Julian­na. Bagl Istvánnak és Guth Zsuzsannának Helga. Rózsavöl­gyi Vilmos Istvánnak és Maku­la Anikó Juliannának Vilmos Roland. Haraszti Lászlónak és Me/.et Erzsébet Ilonának Lilla F.rzsébet. Szabó Miklósnak és Tar Anikónak Balázs. Vineze Ferenc Józsefnek és Hódi Má­riának János Krisztián. Hattayer József Istvánnak és Szarka-Ko­vács Máriának Andrea. Holok Zoltánnak és Varga Editnek Petra. Kiss Zoltánnak és Csi­szár Erzsébetnek Péter. Sziglige­ti Istvánnak és Tóth Julianná­nak István. Plnjung Emilnek és Táblth Irénnek Márk. Masa Sztlvpszter Imrének és Ludánvt Rozáliának Mónika. Gyovai Jó­zsef Jánosnak és Csendes Ilo­nának József Albert, Simon Szilveszternek és Fodor Piros­kába iák Hajnalka. Tmrl András­nak és I Molnár Máriának Balázs. Katái-Benedek Jó­zsemek es Török Mar­gitnak Krisztián. Gyuris Fe­rencnek és Hódi Ilonanak Eri­ka. Lasancz Jánosnak és Szűcs Erlkanak Alexandra. Kószó Lászlónak és Monostori Zsu­zsannának Annamária, Deme Mihálynak és Lajkó Sára Gyöngyinek Tímea, Szabó Já­nosnak és Juhász-Vedres Julian­nának Tibor Zsolt, Nicslcs Pe­tamak és Czirok Magdolnának Stella. Csikós Jánosnak és Nagy Ilonának Csaba László, Ambrus Gáspárnak és Szabó Klárának Gáspár, Zsemberi Mi­hálynak és Törköly Piroskának Sára Piroska. Tóth Mihálynak és Bacsa Katalinnak Mihály, dr. Pápay Lászlónak és Lengyel Er­zsébetnek Tamás. Molnár Já­nosnak és Horgost Magdolnának Csilla, Mayer Istvánnak és Tóth Mártának Violetta. Szilágyi Ist­vánnak és Bitó Klára Annamá­riának Erika Eszter, Kispál Jó­zsefnek és Rácz Margitnak Mar­git. Barna Ferencnek es Szabó Máriának Ferenc, Szűcs István­nak és Tóth Ágnesnek Timea. suhajda Györgynek és Markó Máriának Tamás. Vida Károly­nak és Vazorka Gyöngyinek Aron nevű gyermekük született. HALALOZAS Tolnai Ferencné Szekeres Ju­lianna Piroska. Horváth István Károlyné Jákfalvl Irén. Kaku­szi Sándor Ferenc, Dudás Fe­renc, Dudás Jánosné Horváth Julianna, Perlaki István. Vas Nándor István. Kiss Rudolfné Bódl Irén, Csillag Ferenc­né Kocsis Mária. Mészáros Imre. Nagy Józsefné Ka­rai Mária. Lázár István. Mel­ferberg Károlyné Juhász-Nagy Erzsébet. Török Mihály. Bakos Béla Paragl György. Piptcz Jó­zsef István. Zsigmond Józsefné Györki Etel. Mészáros Mihály, dr. Pető István. Busa Lászlóné Harmath Rozália. Noel Fülöp. Nagy Kálmánná Gyuris Amália, Csala Mária. Börcsök Mihály, Retohel Jenőné Sípos Etelka. Juscsák Mihály, Kecskés Géza. Szendrei Mihályné Berfa Erzsé­bet. Dági Pal. Rácz Istvánná Kocsis Margit Julianna. Ruzs­Molnár Lajosné Vas Ilona. Ha­dobas Matvasné Vaskó Veroni­ka. Banfi Mihályné Bugyi Vero­nika. .lene! Vencel Mihály. Ju­hász Alajos Gyula. Váradi Zol­tán Károly. László Lajos. Ráltnt Sándornc Tari Marta, Gal Ist­ván meghalt.' körülbelül merre dolgoznak a karbantartók — de nem mondhat semmit. Erőltetés­re annyi mégis kiderül: ha az alagsori közös helyiségek valamelyikében valóban fo­lyik a víz, akkor azt a Re­tek utcai irodában kell be­jelenteni a gesztor szövetke­zet alkalmazottainak. Vagy az itteni műszakiaknak, akik jelenleg meghatározatlan he­lyen tartózkodnak. A másnapi kísérlet sem si­keredik jobban. A kép any­nyit változik, hogy hiányzik a két ember a tetőről, meg a revizort is ínáshová szó­lítja a kötelessége, és a höl­gyek még annyit se mond­hatnak. mint előtte. Viszont készséggel ajánlják: jelentse be magát az idegen Sipöcz elvtárshoz, egy megbeszélt időpontra és akkor megtud­hat mindent, amire kíván­csi. ...tollasodik a társulás örvendetes, hogy a szövet­kezetek egyre nagyobb te­her viselésére vállalkoznak. Régóta esedékes, hogy ne­hézkesen, bürokratikusán működő apparátusok tenni­valóiból, a maguk pénzé­vel gazdálkodó közösségek az élet követelményeihez iga­zodó fürge, gyors megoldá­sokkal — részt vállaljanak a gyakorlat formálásából. A lakásszövetkezetek az ingat­lankezelő vállalatok mun­káinak könnyítésére, a la­kások üzemeltetésére ala­kultak. A szövetkezők Sze­geden már másfél évtizede fölismerték a közösködésben rejlő előnyöket és 1970-ben lakáskarbantartó társulást is alakítottak. Meghatározták a tennivalókat, kalapba dob­ták a pénzüket;- es» ígérték, hogy. egymásnak gyorsan, ol­csón dolgoznak. Lelkende­zett az ötletért a városi ta­nács, a szövetkezetek érdek­képviseleti szerve, a MÉ­SZÖV is, és mindkettő te­kintélyes summával — meg­közelítően másfél millió fo­rinttal — segítette a közös­ködés indulását. A nagy­reményű kezdet óta eltelt 13 esztendő. Az idei félév összegző ada­tai szerint a lakáskarbantar­tó társulásnak 3 millió 675 ezer 435 forint 65 fillér ár­bevétele volt hat hónap alatt. Csaknem egymillió forint bért tettek a dolgozók bo­rítékaiba, és mellé 18 ezer forint jutalmat. A társulás szépen tollasodott, erőssé, mutatóssá formálta riiagát. Egyetlen dolgot vetnek sze­mére: nem dolgozik a létre­hozói szándék szerint A munkáinak jó háromnegye­dével gyárakat és más meg­rendelőket segít. ...itt a vagyon — hol a vagyon! ? Ha már a karbantartók ud­varán nem lehet megtudni lényeges dolgokat, illik meg­kérdezni a gesztorgazdákat. A társulok közötti kapocs, a Tarján IV. lakásszövetkezet Retek utcai irodájában is csak azt hajtogatják: úgy he­lyes, ha az idegen előre be­jelenti magát Sipőcz elv­társhoz, vagy, majd ha visz­szajön: a műszaki vezető­höz. Sokadik telefonbeszélgetés részletei: — Sipőcz elvtárs, mit csi­nál a cégnél? — Helyettesíti a szabadsá­gon levő Félegyházi elvtár­sat. a műszaki vezetőt. A kérdező biztosat akar. — Megmondhatja Sipőcz elvtárs is, hogy mekkora ér­ték van most a kezére bíz­va? — Csak a könyvelésnek van erre pontos adata. Nagymihály Lászlóné, a valamikori revizor, az irá­nyító szövetkezet pénzügyei­nek számontartója mondja mindezt. Kedves, segítőkész. — Árulja el akkor a gaz­dasági ügyek intézője: meny­nyi a karbantartók vagyo­na? — Sajnos, nem tudom, mert ők külön könyvelnek. De különben is. a pontos ér­ték fölméréséhez szakembe­rek kellenek. Nem mind­egy, mit veszünk bele. — Erre nincsenek szabá­lyok? — Az év végi zárások min­dig fix számpikkal dolgoz­nak. «" 1 — Egyszerű most már. Föllapozzuk a jegyzőkönyvet, és megvan, amit keresünk. — Az nem mutatná a va­lóságot. Közben emelkedtek az árak. Például a telekért, ahol a karbantartók van­nak, már nem lehet a tíz, évvel ezelőtti pénzt számol­ni. Azt ki lehet kereesni, hogy a lakásszövetkezetek évente mennyi pénzt utal­tak át vagyoni betétként, de ehhez hozzá kell venni az anyagok értékét, a még ki nem fizetett munkákat is. Mindent az utolsó fillérig. De. mondja meg: miért ér­dekli ez magát? — Mert tudtommal a kar­bantartókat a lakóktól ha­vonta beszedett százasokból tartják el. Majoros Tibor Következik: Bemutatkozik a társulás Nemzetközi kongresszusra készülnek Budapesten tartja követ­kező. VI. kongresszusát az Orosz Nyelv- és Irodalom­tanárok Nemzetközi Szövet­sége — MAPRJAL. Az 1986 augusztusában sorra kerülő rendezvény előkészítésének szervezési feladatiról nemré­giben intézkedési tervet ha­gyott jóvá a Magyar—Szov­jet Baráti Társaságok orszá­gos elnöksége és az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyarországi Társasága. Mint Pócs Ilona, a ma­gvar társasáé titkára az MTI munkatársának el­mondta. a magyarországi russzisztika eredményeinek nemzetközi elismerését je­lenti, hogy e nagyszabású rendezvénynek Budapest ad­hat otthont. A kongresszuson a várhatóan több. mint két­ezer résztvevő tájékoztatást kap a külön bözo országok­bán folyó orosz nyelvoktatás módszereiről, a russzisztika területén elért eredmények­ről. Lehetőség kínálkozik neves kutatók és szakembe­rek tevékenységének megis­merésére is. Ez év májusában meg kezdődtek az előkészületek: megalakult a szervező bizott­ság, és megkezdte munkáját az a szakmai bizottság, amely a rendezvény tudo­mányos előkészítésével fog­lalkozik majd. 1985-ben re­gionális konferenciákat szer­veznek majd országszerte a kongresszus témájáról „Tu­dományos tradíciók és új irányzatok az orosz nyelv és irodalom oktatásaban" cím­mel. E fórumokon választják ki azokat az előadókat is. akik a nemzetközi kong­resszuson bemutatják a ha­zai russzisztika újabb ered­llicnyeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom