Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

Szombat, 1983,: szeptember 17 3 A zenemíívészetin is elkezdődött Tegnap, pénteken Szeged újabb felsőoktatási intéz­ményében kezdődött meg az idei tanév: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és Zeneiskolai Tanárképző In­tézet szegedi tagozata tar­totta meg évnyitó ünnepsé­gét. Az eseményen megje­lent CKörber Tivadarné. a Művelődési Minisztérium egyetemi-főiskolai főosztá­lyának főelőadója, dr. Sebe János, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. vala­mint Fosztó Lászlóné, a vá­rosi pártbizottság munka­társa. Ünnepi beszédében We­ninger Richárd igazgató szólt arról, hogy az intéz­mény az évek során bebizo­nyította: szívesen áll új tö­rekvések mellé, s új felada­tokat vállalva igyekszik egyre hatékonyabban segíte­ni a város és a megve zenei életét. Kilenc esztendeje, hogy — az országban elő­ször — a szegedi tagozat megrendezte a zeneiskolai tanárok rendszeres komplex továbbképzési tanfolyamát. 1978-ban pedig előkészítő tanfolyamot szervezett, ame­lyen azóta is zenei pályára készülő, tehetséges gyerekek vesznek részt. Egy éve csat­lakoztak ahhoz az országos mozgalomhoz, amely speciá­lis képzést nyújt mindazok­nak a képesítés nélküli pe­dagógusoknak. akik bizonyí­tották rátermettségüket ze­neiskolai tanulmányokra. Az idei tanév legfontosabb újdonsága a szegedi zene­művészetin, hogv a vonós tanszakon egyetemi szintű képzés (is) indul. Az egyete­misták a városi tanács ösz­töndíjával kezdik meg ta­nulmányaikat. Ám úgy tű­nik. már nemzetközi érdek­lődés is megnyilvánul az is­kola iránt, hiszen ugyancsak ettől a tanévtől — japán zongorista és spanyol fuvo­lás hallgatója is lesz az in­tézménynek. Az átlagos felsőoktatási „stílusnál" jóval több és fő­leg rendszeresebb munkát kíván az iskola az itt ta­nulóktól. ehhez azonban megfelelő körülményeket kell teremtenie: e célt szol­gálja az idén átadott három új tanterem is. Végezetül az igazgató bejelentette, hogy az oktatók közül Szűcs Mi­hály (hegedű) főiskolai ta­nári. Arató Szilvia (zongora) docensi. Szecsődi Ferenc (hegedű) adjunktusi. Somos Johanna (zongora) pedig tanársegédi kinevezett ka­pott, maid köszöntötte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatá­nak 2 úi elsőévesét akik ün­nepélyesen esküt tettek le­endő hivatásukra. legnyilt az őszi (Folytatás az 1. oldalról.) A körséta résztvevői ez­után a Szovjetunió 1350 négyzetméteres bemutató­jához érkeztek, ahol Vla­gyimir Nyikolajevics Ba­zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete köszön­tötte őket. A nyolc szovjet külkereskedelmi egyesülés gazdag kiállításán számos olyan termék látható, amely a Szovjetunió és hazánk kö­zött egyre bővülő gazdasági kapcsolatok eredménye. Nyikolaj Jakovlevics Naum­ktn, a Mordvin Autonom Szovjet Szocialista Köztár­saság miniszterelnök-helyet­tese a külföldön először ná­lunk bemutatkozó köztársa­ság fiatal elektromos ipará­i k eredményeit ismertetve elismerően szólt a Szveto­technika és a Tungsram kö­zött kialakult együttműkö­désről. A hazai bútoripari válla­latok — a bútorfejlesztési intézet szervezésében — ez­úttal a vásárlók régi igé­nyeinek megfelelő kiállítás­sal lepték meg a látogató­kat. A nemzetközi bemutatók sorát a Mongol Népköztár­saság kiállítása nyitotta meg, ahol a vendégek megtekin­tették azokat a ruházati ter­mékeket, amelyeknek egy része országaink közti koo­perációban készül. A görög kiállítás meglátogatása után a Kubai Köztársaság stand­jához érkeztek. A távoli szo­cialista ország azokat a gyümölcs- és halkonzervjeit, valamint dohányáruit mu­tatta be. amelyekkel bővíte­ni kívánja a Magyarország­ra szállított termékeinek vá­lasztékát. Líbia, a népmű­vészeti alkotásokat bemuta­tó kiállításán egy népvise­letbe öltözött kislány kö­szöntötte virággal a látoga­tókat, a vendégek ezt köve­tően az Afganisztáni Demok- I ratikus Köztársaságból érke- ] zett. különlegesen megmun­kált ékszerekben gyönyör­ködtek. A Szíriai Arab Köz­társaság standján a szá­munkra ugyancsak különle­ges rézműves alkotásokat és faintarziákat mutattak be. A Kinai Népköztársaság kiál­lításán a körséta résztvevői képet kaptak a fejlődő kínai elektronikai ipar kínálatá­ról, Brazília és Portugália standján bemutatták a leg­újabb textil- és konfekció­termékeket. — nem titkolva üzleti szándékaikat. Bang­lades kiállítása különleges népművészeti tárgyakban, szőnyegekben kínált gazdag látnivalókat. A vendégekel ezután Ciprus vásári kül­döttei kínálták meg világ­szerte ismert vörös boruk­kal. A Palesztin Felszaba­dítási Szervezet kiállítási standján a kézműipar reme­keire — egyebek közt olaj­fa faragványokra, különbö­ző népi textiliákra hívták fel a vendégek figyelmét. Marokkó, majd a Fülöp­szigetek ruházati iparát, bőr- és díszműáruit repre­zentáló bemutatót tekintet­ték meg. Az argentin kiállí­tók rövid divatbemutatót tar­tottak vásári konfekcióaján­latukból. A körséta a 23-as pavilon­ban, az elektronikai ipar ki­állításán folytatódott. A magyar élelmiszeripar új­donságait bemutató pavilon­ban egyebek közt az új ex­portra ajánlott termékekről tájékozódtak a vendégek. A Vietnami Szocialista Köz­társaság kiállítói azokat a népművészeti ruházati ter­mékeket mutatták be. ame­lyek napjaink divatját is követik, s így várhatóan si­kerük lesz a nemzetközi pia­con. A Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságból ér­kezett fafaragások és szépen megmunkált ezüsttárgyak szemrevételezése után a vendégek megtekintették a Hungarotex divatbemutató­ját, amelyen a nemrégiben megnyílt Pierre Cardin bu­tik modelljeit vonultatták fel. Az F pavilonban a körsé­ta résztvevői a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kiállítását látogat­ták meg, ahol a szervezők felhívták figyelmüket azok­nak a bútorgyáraknak a termékeire, amelyek magyar vállalatokkal kooperációban is megkezdték különféle bú­torok gyártását Végül a C pavilonban az Interplayexport és a Csi­nád magad! barkácskiállí­tást tekintették meg a ven­dégek. A körséta végeztével a tervezett 14 óra helyett már 13 órakor a nagyközönség előtt is megnyitották a vá­sárváros kapuit. A vásárban tegnap több kiállító sajtótájékoztatót tar­tott. Számos új, korszerű vagyonvédelmi berendezést mutatott be például pénte­ken az újságíróknak Kár­mán József rendőr alezre­des. a BRFK vag von védel­mi tanácsadó szolgálat veze­tője, a BNV „Kék fény" pa­vilonjában tartott sajtótájé­koztatóján. Egyebek között ismertette a modern számkombinációs zárak működését. amelyek milliónyi variációja szinte lehetetlenné teszi az épület­be való bejutást. Szovjet ügyészi küldöttség Szegeden A Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének hazánkban tartózkodó küldöttsége teg­nap, pénteken Szegedre lá­togatott A. I. Nyikolájev. nek. a legfőbb ügyész he­lyettesének vezetésével. A delegációt a Csongrád megyei Főügyészségen dr. Kereszty Béta megyei fő­ügyész fogadta. Tájékoztatta a vendégeket a törvényesség megyei helyzetéről, az ügyészség munkájáról, vala­mint a kriminálstatisztika számítógépes módszeréről. A megbeszélés után a küldött­ség a nagyfai munkaterá­piás alkoholelvonó intézetet tekintette meg. ahol dr. Banka Lajos, az intézmény vezetője tájékoztatta a lá­togatókat munkájukról. A küldöttség az esti órák­ban visszautazott Buda­pestre. Az SZKP KB PB i ülése Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága megvitatta és jóvá­hagyta a Szovjetunió kül­döttségének tevékenységét a madridi találkozón. Megál­lapította, hogy a találkozó lényeges eredményeket ho­zott, amelyeket rögzít a ki­egyensúlyozott és tartalmas, a helsinki záródokumentum elveire és megállapításaira támaszkodó záródokumen­tum. Létrejöttek annak újabb lehetőségei, hogy a ta­lálHozón részt vevő államok az európai és egyetemes bé­ke megszilárdítása érdeké­ben a jövőben is kölcsönö­sen előnyös együttműködést folytassanak. A madridi ta­lálkozó kedvező eredményei jelentős vívmányát jelentik a párbeszédre és kölcsönös megértésre, a problémák tár­gyalások útján történő ren­dezésére irányuló politikai irányvonalnak. Ezek az eredmények megerősítik, hogy az enyhülési politiká­nak még jelentős erőtartalé­kai vannak. Kisketeskedök vállalkozásai Új üzletek a városban A vállalkozással és a ma­gánkezdeményezésekkel fog­lalkozó új rendelkezések nyomán ezen a területen érezhetően megindult a „mozgás". Nem kevésbé ér­vényes ez a magánkereske­delemre sem, amelynek a megítélése is változott. Míg korábban afféle helykitöltő, hézagpótló szerepet tulajdo­nítottunk neki. ma az alig több mint egyéves rendelet­tel lényegében az állami és a szövetkezeti ágazattal azo­nos szintre, ellátási szerep­körre léptettük elő. így aztán — uram bocsa' — az sem baj. ha egymás konkur­renciáivá válnak. Ezt elis­merve aztán az engedélyek k'adásánál lényegében meg­szűnt mindenféle kötelező előírásnak minősíthető „be­leszólás" abba. hogy a pá­lyázó hol létesítsen új üz­letet. Ha netán valaki kö­töttáru butikot akar nyitni ott, ahol mondjuk van már egymás mellett három, hát tegye, a kockázat is az övé — hátha a lakosság nyer vele! Hogy a vállalkozás sza­badsága nemcsak nyertese­ket produkál, hanem előre­vetíti annak árnyékát is, hogy ebbe bele is lehet buk­ni, arra már az utóbbi idő­ben is volt példa, s mint dr. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei titkárságának vezetője el­mondta, a rendelet megje­lenése óta. augusztus elejé­re harmincegyen anélkül adták vissza az iparigazol­ványukat. hogy az megérte volna akárcsak, az évfordu­lót is. Mindezzel együtt tény. hogy Szeged és a me­gye kereskedelmi ellátásá­ban újabb és újabb kiske­reskedők jelennek meg. szá­mításuk szerint saját hasz­nukra és a közönség igé­nyének jobb kielégítésére. Csongrád megyében 1981 vé­gén 511 kiskereskedőt tar­tottak nyilván, egy évvel később, tavaly év végén ugyanez a szám 617 volt, s most augusztus 31-én már 756-an álltak a pult mögé. A megyei pezsgést tükrözi a szegedi helyzet is. A város­ban ugyanis tavalyelőtt 262 volt a magánkereskedők lét­száma, ugyanez tavaly de­cemberben 292, augusztus végén pedig 338. Az eddigi tapasztalatok szerint a slá­gerszakmák a korábbi évek­ben nem engedélyezett ru­házati, divatáru, felsőruhá­zati kereskedések. Az új lakótelepek ellátá­sában is érvényesül az igé­nyekhez igazodó üzletnyi­tás-politika, amit jól mutat, hogy a jól működő rókusi zöldség-élelmiszer- és ven­déglátó magánüzletek példá­ján Makkosháza városrész ellátásában iS részt vesznek az újabb hasonló üzletek. Jelenleg két vegyeskereske­dés mellett három zöldség­üzlet nyílt, vendégeket fo­gad egy lángossütő és egy büfé. s rövidesen megnyit­ják az újabb falatozót. Ami a vállalkozási lehetőségeket illeti, valójában 109 szak­mát. jelent azok közül, ame­lyekhez magánkereskedői igazolványt már középisko­lai végzettségre is ki lehet váltani. A már felsorolt üz­letágakon kívül egyébként lehet nyitni fotó-optikai, vil­lamossági és híradástechni­kai, hanglemez szaküzletet, sőt lehet valaki ügynök is. Eddig öt űsvnöki irodát nyi­tottak a városban. No és a vendéglátás: Szegeden ha­mar kedveltté vált a nyáron megnyílt kisvendéglő. * Legutóbbi ülésén foglalko­zott a témával a városi ta­nács végrehajtó bizottsága is és megállapította, hogy a lakosságellátás igényeinek megfelelően fejlődik a ma­gánkereskedelmi üzletek há­lózata. I. Zs. Nem mellékes A mikor az utóbbi negyedszázad fejleményeit, a leküz­dött tilalmakat, akadályokat és a jelenlegi helyze­tet számba vesszük, akkor teljes joggal megállapít­hatjuk: a mezőgazdasági nagyüzemek úgynevezett kiegé­szítő tevékenysége csatát nyert. Ma már párthatározatok, egyértelmű törvényes rendelkezések teszik lehetővé, hogy a tsz-ek. állami gazdaságok, szakszövetkezetek a növényter­mesztésen. állattenyésztésen, kertészeten kívül ipari, épí­tőipari, kereskedelmi, szállítási és más szolgáltatói tevé­kenységet is végezhessenek. Ismeretes, hogy gyenge a háttériparunk, nem kielégítő egyes szolgáltató ágazatok teljesítőképessége. Az iparban és az építőiparban a kis- és középüzemek száma túlzottan csökkent. Ilyen körülmények között hiányt mérsékelnek a tsz-ek és az állami gazdaságok, ha észreveszik a kínálkozó teendőket, a kielégítetlen igényeket, és azoknak megfele­lően. rugalmasan bővítik tevékenységi körüket. Ezt a gazdaságok meg is tették hosszú éveken át. Meg­tehették márcsak azért is, mert a kiegészítő tevékenység általában tisztes hasznot hozott. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az elmúlt évtizedben az állami gazdaságokban öt­szörösére, a tsz-ekben négyszeresére nőtt a kiegészítő te­vékenység termelési értéke. Jelenleg a magyar statisztikai nyilvántartás nagyon sok olyan tevékenységet is a kiegészítő tevékenységhez so­rol. amely közvetlen, szoros kapcsolatban van az alapte­vékenységgel. Ilyen például az élelmiszer-feldolgozás, a takarmánykeverés. Ha egy ésszerűbb nyilvántartási mód­dal vennénk számba a kiegészítő tevékenységeket, akkor az arányuk legfeljebb 20 százalék lenne, a jelenlegi 34—36 százalékkal szemben. Természetesen még ez is jelentős arány, figyelembe véve. hogy a tsz-ek összes termelési ér­téke 1982-ben 202 milliárd forint, az állami gazdaságoké 67 milliárd forint volt. A mostani nyilvántartás szerint a mezőgazdasági nagyüzemek nyereségének a 40 százaléka származott a ki­egészítő tevékenységből. Ezeknek az arányoknak az isme­retében megállapíthatjuk, hogy a kiegészítő tevékenység ma már valóban nem tekinthető valamiféle mellékesnek. Nem is szólva arról, hogy a „mellékes" jelző bizonyos le­becsülést is kifejez. Van ilyen kicsengése még a .„kiegé­szítő" elnevezésnek is. Az elnevezésnél fontosabb azonban e tevékenység sze­repének, jelentőségének megértése. Szerencsére, a legtöb­ben már felismerik, hogy a mai árviszonyok, az érvénye­sülő közgazdasági szabályozás mellett a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok nagy részének szüksége van a kiegészítő tevékenységgel megszerezhető nyereségre. Fő­képp a kedvezőtlen adottságú tsz-ek — csaknem 400 ilyen gazdaság van — kerülnének igen nehéz helyzetbe ilyen te­vékenység nélkül. Előnyösek azonban a kiegészítő ágazatok más gazda­ságok számára is. Előnyösek, mert a legtöbb ipari, építő­ipari, szolgáltató tevékenység nemcsak foglalkoztatást te­remt, hanem viszonyítva több nyereséget is ad, mint az alaptevékenység sok ágazata. Ebből következik az is, hogy amelyik gazdaság kiterjedten foglalkozik kiegészítő tevé­kenységgel. az általában a mezőgazdasági termelés fejlesz­téséért is többet tud tenni. Mindezek tények. Vannak, akik ezeket nem is vitat­ják, féltik viszont a magyar ipart, építőipart a kiegészítő tevékenység gyors fejlődésétől. Ez a félelem azonban indo­kolatlan. hiszen a tsz-ek és állami gazdaságok országosan az élelmiszeriparból csak 15 százalékkal, az ipari tevé­kenységből 4.4 százalékkal, az építőiparból 6,5 százalékkal részesednek. Korántsem beszélhetünk tehát a kiegészítő tevékenység túlzott méreteiről. Nem juttatja előnyösebb helyzetbe a tsz-eket és az állami gazdaságokat az árképzés-, vagy a bérszínvonal-sza­bályozás kedvezőbb volta sem. Már csak azért sem. mert a mezőgazdasági nagyüzemek az egyes tevékenységek után eltérő mértékű termelési adót is kötelesek fizetni. Viszor' kétségtelen előny, nyereségnövelő tényező az, hogy a k! egészítő tevékenységnél kisebb az adminisztráció, nagyc' az alkalmazkodóképesség, és a részlegvezetők önállóv'" •• mozgékonysága lehetővé teszi a kedvezőbb megrendelő megszerzését. Ezeket a körülményeket jól ismerik az intézkedő"' jogosult központi szervek is. fel sem merül tehát a mező­gazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége visszaszorí­tásának lehetősége. Azt viszont csak helyeselni lehet, hogy az egves tevékenységek végzésénél még egyenlőbb felté­teleket kívánnak kialakítani. Így az a gazdálkodó egység juthat nagyobb nyereséghez, amelyik kisebb költséggel, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával végzi mun­káját. M ost nehezebb kiegészítő tevékenységet szervezni, mint korábban. Kevesebb ugyanis a megrendelés, és kisebbek a beruházási lehetőségek. Ezzel együtt eljött az idejíj a kiegészítő tevékenység korszerűsítésének is. Hiszen, ha ebben nem történik előrelépés, akkor egy­szerűen nem lesz maid ember, aki — akár a magasabb munkabérért Is — vállalná a hátrányos munkafeltételeket. Az eltelt években sok hasznot hajtott a kiegészítő te­vékenység a mezőgazdasági nagyüzemeknek és az egész népgazdaságnak. Gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kap­csolatok alakultak ki a gazdaságok és az ipari üzemek között. Erre a megértő együttműködésre a jövőben is szük­ség lesz. Küzdeni kell viszont a vadhajtások ellen, örvendetes, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek maguk kívánnak véget­vetni a fővárosban a rossz hírű vándorbrigádok tevékeny­ségének. Így: az egyenlő feltételek gondos, körültekintő ki­alakításával, a belső ellenőrzés fokozásával el lehet érni a kiegészítő tevékenység további zavartalan, egészséges, közérdekű fejlődését. Tóth Benedek

Next

/
Oldalképek
Tartalom