Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

2 Csütörtök, 1983. szeptember 15: Sikeres ember Vegyük csak az utóbbi fe esztendőt — vehetnénk ti­zenötöt is — a Szegedi Ruházati Szövetkezet életéből és vessünk számot fejlődésé­vel, nagyon érdekes képet kapunk. Valamikor a női- és a férfiszabó szövetkezet egyesüléséből jött létre a ma már 450 dolgozót foglalkoz­tató és több telephelyen dol­gozó kozepüzem, amely ter­nielvényeivel a partneri kap­csolatban szinte behálózza az egesz országot. Kis szériá­ban gyártott, a kereslethez igazodó és igen vegyes pro­filú divatcikkekből az évi termelési érték itt 250 millió forint, amelyből a nyugati piacokra menő export het­venmillió forirftot képvisel. Textil és szőrme férfi- és női divatcikkekből versenyképes szállítója a szövetkezet oszt­atni neki nem adatott meg. bárhogy szerette volna. Az élet minden más területén sikeres ember most már megengedheti magának azt a „luxust" a maga fiatalsága árán, hogy a fiatalok istápo­lója legyen. Közérzete így és ezzel teljes, jóllehet ma nem kevés a gondja, mint ahogy egyetlen szövetkezeti elnök­nek sem. Bár nem panaszko­dó típus, azt azonban meg­említette, hogy a munkában nemcsak sikerek vannak, ku­darcok is adódhatnak, ame­lyek elhárítására, kiküszöbö­lésére mindannyiunk erejére tehetségére, akaratára szük­ség van. hogy majd osztozni tudjanak az eredményeken. Vezetési magatartásának, módszerének, stílusának MK nincs semmi titka, közép­pontjában egyszerűen az Tragédia ­lemezen rák, svuici, nyugatnémet, úgy beszélt, hogy azokban a ember áll, beleértve a véle­atnerikai cégeknek. A szala- szövetkezet valamennyi dol- menyek és ellenérvek mérle­gokon olykor — a keresletet gozójának jó munkája is gelését, a kollektív állásfog­követó gyors átállással — tükröződik, kötődjenek bár ,ülást. az egyszemélyi döntést 2-3 modell is fut Az itt azok az ó tevékenységéhez. ls" ^af^te nő azonban mellette más Mások azt tartják róla, munkás. DK szazaleka no. akjk réeőte rinlonynak- VPIP A korább, széttagoltságot is. méghozzá eléggé változa- ^f^ töC és jote nagy erőfeszítéssel megszün- tos közéleti szereplése, amely bat akar önmagával szem­let ve.. ÚJ profilok kialakító- ugyancsak nem újkeletúben ezért is elégedetlen. Stt't megnyilvánulása. Tagja az ugyanakkor a vele együtt ruházassal sikerült, elérni a MSZMP szegedi ipari szövet- dolgozóktól is követel, jólle­mai eredményekel, ponto- kezetek bizottságának, a het ma mindenkire több fel­sabban szólva a tíz esztendő- Csongrád megyei KISZÖV adat hárul, mint korábban. farinf^ termelési ^értékről ^"ökségének, dolgozik párt- Viszont az elnöknek is van, felfutni napjainkig. Ezt az bi'-ottsága szövetkezetpoliti- kell hogy legyen magánélete, időszakot jelzi hatszoros ki- kai és közgazdasági bizottsá- hobbyja, szenvedélye, ami A tragédia bemutatásának centenáriuma alkalmából a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat lemezeken ismét kiadja ..Az ember tragédiá­jáét. A három lemezből álló al- j bum annak az 1938-as rádió- j felvételnek alapián készült, amelyet Németh Antal ren­dezett, s amely az első teljes hangfelvétele volt a nagy műnek. Ádámot. Abonyi Gé­za. Évát Tasnády Ilona, Lu­cifert Uray Tivadar szemé­lyesiti meg. A szereplők közt van Márkus Emília, aki a ci­gányasszony epizódszerepé alakítja, vagv Bánki Zsuzsa — akkor még Zsuzsi —. aki a londoni szín virágáruslá­nyaként szerepel. Az album várhatóan karácsonyra kerül a boltokba. kertbarátoknak Gyümölcsszedés, téli tárolás Könyv a fűszer­es gyógy­növényekről A gyógyítás és a fűszere­zés természetes anyagairól, a növényekről. termeszté­sükről és felhasználásukról korábban több kötetet is ki­rumszterí^d^Ve^'oK^ *ába" * *,nök«> a kikapcsolja a mindennapok ffló ^ondozSS"teTott vándorzászló A 00283 ^egyesületnek. Az sodrából, aminek hatására szövetkezet elnöke 1972 ja- el()ző tisztségek betöltése ért- felengednek a feszültségek és nuárja óta Bors Győző, aki hető, hozzátartozik a szövet- ismét rugalmassá Válik a most te eves és húsz észten- kezeti mozgalomhoz. Hanem lest, a szellem. Elnevette ma­mint szakmunkas\VGépZmeL 3 'Portegyesüleü elnököskö- gát, mondván, hogy hétvégi lett ült es varrt Apja kisipari des...? Mosolyogva válaszol- kertje a dorozsmai osztásban műhelyében tanult c-s szaba- ta rá. rajong a sportért, a nagyon elgazosodott, kapálni dult fel. Megalapozott szak- fiatalokért Ennvi az egész, kellene. Sporthorgász felsze­tudása mellett nagyszerű tu- Jóva, több van reiéset is csak nézegeti lajdonsaga volt vallalkozo szelleme, fogékonysága az új spontán válasz mögött. Talán időnként, arra gondolva, iránt és elkötelezettsege a az az elszalasztott és soha hogy jó lenne vele haj^tjog­már mcf*c«'ttlt: WttWfc* R m -dVisszS nem Hokhatö léh^ét ni a KurSn. 'aírteíy kecívenc rapítagárp es mind többet bíztak r lvettesí tésel szalag vezető, aztán üzemve- kellett az idő. Meglehet, hogy nincs hal. Ilyenkor mindig j véges ismertetők és a színes zetö egy. majd egyszerre két m egészséges nosztalgia azt mondogatja magában, képek segítenek e hasznos ve^SrettesTzzel^te'ítv viU« 3 f,atalok közé' hügv m*>d holnap. . növények jobb meg.smerese­roféssal hamar elértünk az |bennük és altaluk él,e át- 'ben. elnöki székig, annál nehezebb volt neki. aki erre nem gon­dolt, álmaban sem számított C ' I * L. " I r». csak dolgozott, tanúit, s dzepen magyarul — szepen emberül „mellesleg" férj voLt és há- | rom gyereket nevelt. Felesé- l gét a szövetkezetben ismerte meg. aki ma a laboratórium- \ ban dolgozik. Az egész embert követelő esriioi Ígv volt meós. Volna kedvere. tanulasra is leköti, ha nincs kapas es napvilágot Galambos, Berta­lan hasonló témájú köny­vecskéje, a „88 színes oldal a fűszer, és gyógynövények­ről". A könyvecske bemutatja a fontosabb gyógy-, fűszer- és illóolajos növényeket, azokat, amelyeket a gyógyításban és a parfümériában használnak, s velük a természetbarátok ,}£pten-nyam.on találkozltót­nak, továbbá azokat, ame­lyek a kertekbe is telepíthe­tők. Remélhető, hogy a szó­Közéletben - köznyelven! valtakozó beosztások, vezető munkakörök betöltése mellett hogyan jutott ideje rendsze­resen tanulásra Bors Győző­nek, hiszen családi élete is szorosra fogta mozgását, sza­badságát. mert a gyerekek nevelésere és tanulására nem csak oda kellett figyelnie, mint apának, hanem abban aktívan részt, is kellett vál­lalnia? Mindenki a saját sor­sának kovácsa — szokták mondani. Akkor tőle sem kérdezték meg. hogy bírja-e szusszal, erővel és ő sem pa­naszkodott, csak gyűrte maga mögé a sikeres vizsgákat. A végeredmény kereskedelmi szakon főiskolai végzettség megszerzése, amit tetézett egy másik diplomával, felső­fokú végzettséggel: elvégezte a marxizmus—leninizmus egyetem általános esli tago­zatát s utána két szakosítót is. Képletesen szólva úgy tűnik. hogy amióta Bors Győző belette a lábát szövet­kezetébe. egyvégtében tanul,, készült es felkészült vezetővé válni nehéz, és egyre nehe­zebb posztokon. Egyenes az útja a szövet­kez.et fejlődésével? — ötlött fel önkéntelenül a kérdés beszélgetésünk közben. s a választ megkapjuk a szövet­kezeti érdemek és Bors Győző munkájának elisme­rese összehasonlításából. Megkapta a szövetkezeti és a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, a Munka Érdem­rend bronz fokozatát. 10 éves helytállásáért a Szolgálati Érdemrendet. Sikereiről, mtmkája-nak clismereseiröl Egyre gyakrabban halljuk a biztató szót. kapcsolódjék ki-ki a közéletbe, mondjon véleményt, segítsen alakí­tani közös sorsunkat. Ám a „beleszólás joga", de még a részvétel szándéka is kevés ehhez, ha hiányzik a pontos — tárgyhoz és helyzethez mért — önkifejezés képessé­ge. gyakorlata. Mert az em­ber gondolhatja magában a legszebbet, akarhatja a leg­jobbat, lehetnek akár kor­szakalkotó ötletei: a külvi­lág csak annyit észlel, a kí­vülálló csak anayit foghat fel mindebből, amennyit ő maga meg tud fogalmazni belőle. De hát „közéletül" ta­nulni kell. Honnan tanulha­tunk? — azokból a min­tákból. amelyeket a közélet ad. S máris itt a baj; ezek a minták bizony távol áll­nak a mintaszerűségtől. Unalomig ismert példa (mégsem tanulunk belőle): Ha én kérdezem a téeszel­nök sógoromat, hogyan áll­nak az aratással effélét vá­laszol: „Az a bajunk, hogy aratáshoz nincs elég szak­ember." De ha „fentről" kérdik. vagy mikrofont 1 dugnak az orra alá. akarat­I lanul (és óhatatlanul) így formálja: „Szövetkezetünk számára hátráltató tényező­j ként jelentkezik az a körül­: mény. hogv az aratási mun­kálatok elvégzéséhez nem I rendelkezik elegendő számú szakemberrel." A tartalom ugyanaz, a terjedelem két és félszeres; s a forrnia — mintának — ijesztő. Amiből van rövi­debb is. hosszabb is (elég — elegendő), abból a hosszabb kell; ahol az egyszerűbb he­lyett bonyolultabb is akad (aratás — aratási munkála­tok elvégzése), ez tolakszik a 6zövegbe; s ha a minden­napit hivatalosítani lehet nincs — nem rendelkezik, a nyersen őszintét takargatni (az a bajunk — hátráltató tényezőként jelentkezik), bi­zony ez szalad a szónkra, er­re fut a tollúnk. No de miért?! Amikor a földeken az emberek ka­pálnak és egyelnek, miért kell az irodában arról be­szélni, hogy „A földeken a kapálások és egyelések munkálatai folynak"? Hát nem személyek mozognak, cselekszenek, hanem „tör­ténnek" a dolgok, személy­telenül, esetleg emberek nélkül? Vigyázzunk: ez az _em­berek nélküliség"• egyszer csak embertelenségbe csap­hat át! Aminthogy az ügy­intéző hivatalokban (sőt a szolgáltató munkahelyeken is mór) idestova nincs Kiss Péter és Kovács Éva csak „ügyfél" meg „kérelmező" meg ..panaszos", ha az ügv szabálysértési akkor ,.el köve" tő" ha a végzés elmaraszta­ló. akkor kötelezett". Sosem felejtem el ezt a mondatot: „Az volt a baj. hogy a vójórtanfolvamra beütemezett elvtársakat a szállításnál dolgoztatták." — Valóban hiba persze, hogy aki elméletben a jö­vesztést tanulja, nem azt gyakorolja, hanem csillét to­logat. De még nagyobb baj, ha az. aki emberekkei fog­lalkozik. ügydarabokat, akta­mellékleteket lát bennük. Mert bizony a „beütemezett elvtársak" dolga nem nyelvi kérdés, hanem szemléleti: bürokratikus lélektelenséget tükröz — és terjeszt. Könnyen kinevetjük — műhelyértekezleten tag­gyűlésen, lakógyűlésen olykor rádióriportban alanyként — azt a dol­gozót; aki a nagy elszá­nással megkezdett mondatot cifrázza, kanyargatja, be sem tudván fejezni a vé­gén. De hát kitől tanulta? Miért is nem- beszél a maga nyelvén? Mert „művelten" akar szólni, „köznyelven"; ez a köznyelv ez a megszó­lalás illeme. Nem nevetni kell hanem jobb mintát adni! S ez a ki­sebbnagyobb (de főleg a középszintű) vezetők dolga és felelőssége. Hogy ne búj­janak a papírjaikba mert az előre megírt és iskolásán felolvasott szöveg még az agyakig sem hatol, nem­hogy a szivekig! S mint a Példa, nem bátorít, hanem elriaszt. Pedig a közéletben mindenkire szükség van: ott a ..beszélő" a ..hallgató" sze. repének állandóan cserélőd­ni keli. Segítsünk beszélők­ké tenni a hallgatókat! Mert ezt tanulni és gya­korolni kell. Döme László Az emberi szervezet vita­min- és ásványianyag-szük­ségletének fedezesét leg­könnyebben a gyümölcsök fogyasztásával tudjuk bizto­sítani. A nyári időszakban a válaszlék rendkívül nagy. Az ösz kazdetével a válasz­ték csökken, már csak a sző­lő. alma és a körte marad, de ezek ésszerű tárolás mellett a tavaszi gyümöl­csök megjelenéséig eltartha­tok és fogyaszthatók. A szak­szerű tárolás azonban előké­szítő munkát és tárolás alat­ti kezelést igényel. Mielőtt a téli tárolásról beszélünk, szükséges, hogy figyelembe vegyük a szedés­re szánt gyümölcs érési fo­kát. Ajánlatos a faiskolai ár­jegyzékben megjelölt két dátumot figyelembe venni amelyből az egvik a szedési időt jelenti, másik az eltart­hatóság idejét. Például a körténél a Bosch Kobakja szedési ideje szeptember második fele. eltartható ok­tóbertől decemberig. A téli körte a fán sohasem érik meg. Ezeket az őszi fagyok beállta előtt szedjük le. A téli gyümölcs leszedésével nem szabad sietni, mert a korán szedett téli körte, al­ma könnyen fonnyad, meg­ráncosodik és könnyen fer­tőződik. A téli gyümölcs sze­dési ide.ie fajtánként válto­zó. A téli körtét és almát az eltarthatóság és a veszte­ség csökkentése érdekében csak kézzel szabad szedni. A lehullott gyümölcsöt külön tái olóedénybe rakjuk, a tá­rolóban úgy helyeezük el. hogy könnyen ellenőrizhető legyen, és azt fogyasszuk el először. Az eltarthatóságot növeli, ha a avümölcsöt szárastul szedjük. Óhatatlan, hogy esetenként egy-két gyümölcs­nél a kocsány ki ne szakad­jon. ebben az esetben is úgv kell eliárni. mint a fa alól felszedett gyümölccsel. A szedest a földtől kezd­jük. és feltetlen kétágú lét­ráról folytassuk a betakarí­tást. Ha tehetjük, a fára ne másszunk, mert konnven le­törhetjük a következő évi termőrészeket. A szedéshez ] lehetőleg műanyag vödröt használjunk. Vastag drótból I készült kampóval a vödröt j agra vagy a létra fokára fel­I akaszthatjuk. A gyümölcs I vödörbe, illetve ládába ra­kásakor nagy figyelmet kell fordítani arra. hogy ne tö­rődjön. Dobálni nem szabad és arra is figyelni kell, hogy a láda sarka vagy az esetleg kiálló szög a gyümölcsöt meg ne nyomja vagy meg ne sértse. Ajánlatos a leszedett al­mát. körtét osztályozni. Az első csoportba kell sorolni azt a gyümölcsöt, amely ép. egészséges, szárral együtt kézzel, gondosan szedett, sé­rülésektől mentes, hibátlan. A második csoportba tegyük a szár nélkül szedett. fa alól felszedett, esetleg ki­sebb. nem gyorsan romló hibás gyümölcsöket, melyek rövidebb ideig tarthatók el. A harmadik csoportba te­gvük a hibás, zúzott, túl­érett gyümölcsöt, amely ha­mar romlik. Nagyapáink a leszedett té­li gyümölcsöt gabonában vagy törekben. pelyvában tárolták — igen jó ered­ménnyel. Ilyen körülmények között a gyümölcs nem fa­gyott meg. megfelelő pára­tartalom alakult ki körülöt­te. Ma ilyen tárolási körül­mények nem állnak rendel­kezésre. tehát más megol­dást- kell keresni, amely ha­! sonlít klímájában a régihez. ' A raktárhelyiség legyen I szellős, széltől, naptól vé­' rfett. hűvös, megfelelő ned­I vességtartalmú. Száraz he­I lyisegben fonnyad a gyü­mölcs. nagy nedvességtar­talmú helyiségben viszont a különböző raktározási be­tegségek lépnek fel. Az ideális tárolóhelyiség hőmérséklete 4—6 fok, amely a szüretet követő időszakban nehezen biztosítható. Az éj­szakai hűvös órákban fel­tetlenül ki kell nyitni a szellöztetöket. Ha túl száraz a helyiség levegője, többször locsoljuk a padozatot, eset­leg víz ottani tárolásával biztosítsuk a megfelelő pára­tartalmat. Mielőtt a gyümöl­csöt berakjuk a tárolóba, a helyiséget fertőtleníteni kell. Célszerű a pince falát és pa­dozatát egy százalékos bor­dói lével lepermetezni. Az almát és körtét borral kö­zös helyiségben lehetőleg ne tároliunk. Tárolásra deszká­ból készült gyümölcsösládák a legalkalmasabbak. Gyü­mölcsösládákat lehet készen venni, vagy hulladék fenyő­deszkából készíteni. A ládák oldala és vége. valamint fe­nékdeszkája két-három da­rabból tevődik össze úgy. hogy a deszka közt 1—2 cen­tis hézag legyen, a levegő érhesse a gyümölcsöt. Olyan ládaméret a legjobb, amely­ben 25—30 kiló alma vagy körte elfér, három-négy sor­ban egymás felett. Az így tárolt gyümölcs szépen be­viaszosodik. nem fonnyad, egyenletesen érik. Az egysoros ládába rakott gyümölcs hamar fonnyad. A ládázott gyümölcs 25—30 ki­lós ládában, egymásra rak­va kis helyen elfér, míg a rekeszelt gyümölcs sok he­lvét foglal, hasonló a gond a polcos elhelyezés esetén is. Teljesen zárt edényben tör­ténő tárolás nem ajánlatos, például kartondoboz vagy fémdoboz. A betárolt gyümölcsöt éré­si fokanak megfelelően vá­logassuk és győződjünk meg további eltarthatóságá­ról. Ha nem feltetlen szük­séges. minél kevesebbet fog­dossuk az eltartásra szánt gyümölcsöt. Az ellenőrzes alkalmával o hibás gyümöl­csöt azonnal vegyük ki a többi közül. Átrakás esetében fertőtle­nített ládát használjunk. a gyümölcsöt nem szabad át­boritani vagy az átrakaskor több avümölcsöt összefogva átrakni, mert törik. A ki­sebb hibát nem vesszük ész­re. és ez gyors romlást okoz­hat. A szőlő nem utóérő. tehát teljes érésben kell szedni. A szedést követően a sérült, romlott és az éretlen bogyó­kat ki kell csípni vagy ollóz­ni. A tárolóhelyiséget por­kén vagy kénlap elégeté­sével kell fertőtleníteni. A tá­rolás történhet úgy. hogy a fürtöket állványra felkötöz­zük. úgv. hogy megfelelően szellőzzenek és folyamatosan ellenőrizni tudjuk. Ha a fürtöt nem a kocsánvánál kötjük fel. hanem a fürt vé­gére erősítjük a zsineget, a fürt lazább lesz. jobban szel­lőzik. azonban ehhez az kell. hogy a fürt ne szakadjon le könnyen. A másik tárolási módszer, amikor a szőlőt raktárban, polcon vagy padláson he­lyezzük el. A polcra vagy a padlásra papírt kell teríteni, és erre kell a szőlőfürtöket rakni úgy. hogy a fürt min­den részét érje a levegő, te­hát nem szabad szorosan összezsúfolni. A tárolás során többször kell ellen­őrizni. és a romlásnak indult fürtöket fogyasztani kell. Gondos tárolással egyes -faj­ták februárig is eltarthatok. A szőlő magas cukortartal­ma következtében kisebb fa­gyot is elvisel károsodás nélkül. Dr. Tóth Mihály megyei fökertesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom