Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

73. évfolyam 182. szám 1983. augusztus 3. szerda Ara: 1,40 forint KGSI-tanáeskozás Téma: a repülőgépes növényvédelem A KGST mezőgazdaság* légi alkalmazástechnikai szakértőinek háromnapos tanácskozása kezdődött kedden Tanakajdon, a nö­vényvédelmi és agrokémiai állomáson. A KGST-tagor­szágok 1969-ben írtak alá egyezményt mezőgazdasági repülési vállalatok együtt­működéséről. Ennek alapján a repülés szakértői 2—3 évenként mindig más or­szágban. más-más témakör­ben értekeznek. Szele Ferenc a Vas me gyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, s adott tájékoztatást Vas megye mezőgazdaságáról. Mint elmondotta: a megvé­ben évente 70—80 ezer hek­táron folytatnak légi nö­vényvédelmet, műtrágyá­zást, s ez a technika nél­külözhetetlen részévé váit a gazdálkodási gyakorlatnak. A megnyitó után a szak­értők fejtették ki vélemé­nyüket. Hangsúlyoztak, hogy a kártevők, károkozók és gyomok ellen megfelelő biológiai hatékonyság csak a vegyszerek igen ponios kijuttatásával érhető el. A mezőgazdasági termelés költségei, a vegyszerköltsé­gek állandóan emelkednek, ezért a drága kemikália.cat csak a szükséges mennyi ségben, csak a megjelölt le­lületre, lehetőleg vesztesug nélkül kell kijuttatni. E követelmény nagy fontossá­gú környezetvédelmi szem­pontból is. A növekvő [el­adatok ellátásához szükség van a repülőgépes mezőgaz dasági berendezések állandó korszerűsítésére, s arra, hogy a repülőszerkezetek kiszolgálása, a vegyszereit tárolása, az oldatok kész.'e­se a rakodás gépesítése is tökéletes legyen. A tanácskozáson a szak­értők tájékoztatják egvmas; az alkalmazástechnikáoei elért eredményeikről és re­pülőgépes, helikopteres be­mutatón vesznek részt. x (MTV magyar hidroclklon nemzetközi sikere Magyar hidrociklon-szál­lítmányt indítottak Nigériá­ba. A Központi Bányásza­ti Fejlesztési Intézet saját, fejlesztésű terméke ;gyré keresettebb külföldön, ko­rábban már exportáltak be­lőle Togóba, és előre.iala­dott tárgyalásokat folytat­nak finn megrendelőkkei K A különböző szemesé­anyagok fajsúly-, illetve szemcsenagyság szenn.i szétválasztását, sűrítését osztályozását és tisztítását végző gépcsaládról — a He­lyet elsősorban a bánvá­szatban, például fúróiszap­tisztításra. s az építő- és az élelmiszeriparban hasznosí­tanak — nemrégen kedve­zően írt az amerikai szak­sajtó is, megállapítva, hogv a magyar hidrociklon a vi­lágon fellelhető hasonló adottságú gépek legjobbjai közé tartozik. (MTI) Tudományos előadássorozat, konzultációk Világtalálkozó Budapesten magyar orvosokkal Korábban, mint más években Aratják a szóját Vetőmagját exportálják Megkezdődött a szója — az első őszi érésű nóvenv — aratása. Az országoan először a Mohács környé­kén gazdálkodó mezőgazda­sági üzemek tábláin álltak munkába a kombájnok. Egy szuperkorai szójalajta termését takarítják be ezek­ben a napokban, mégpedig vetőmag céljára. A termést a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemé­ben dolgozzák fel, ahol a terv szerint nyolcezer ton­na szóját fémzárolnak a következő hetekben, hóna­pokban. A vetőmag egy ré­szét a KGST-országokba exportálják. Példa nélküli hazánkban, hogy augusztus elején, az­az alig néhány wrn-pal a oabona betakarítása u'án már aratásra érett a szó­jabab. A szokatlanul szá­raz, forró időjárás hatá-ára — mint minden más növé­nyi kultúra esetében — két-három héttel előbbre van ennek a fehérjedús nö­vénynek a fejlődése is. Más években augusztus 20. tá­ján kezdték meg a legko­rábbi fajták vágását, és szeptember 5. köml vált ál­talánossá az araras. A szakemberek most ar­ra számítanak hogy au­gusztus második feiében már kombájnos nagyüzem lesz a szójatáblákon. A gépjavító műhelyek dolgo­zói ennek megfelelően gyor­sított ütemben javítják a kalászosok aratásakor erő­sen igénybe vett kombájno­kat. Megerősítették a sze­relőgárdát, s ahol szükséges, nyújtott műszakban és munkaszüneti napokon is dolgoznak a műhelvekben Hazánkban az idén vala­mivel több mint 31 ezer hektáron termelnek szóiát a mezőgazdasági üzemek, harminc százalékkal ná­gyobb térületen, mint ta­valy. A legtöbb szója Ba­ranya, Bács-Kiskun és Bé­kés megyében terem. ott koncentrálódik az ország teljes termőterületének több mint háromnegyed része A szója melegkedvelő növény, és jól is hasznosította a sok napsütést. Azokban a kör­zetekben, ahol jobb a talaj és több eső volt, kedvező­ek a terméskilátások, szá­mos helyen azonban ez a növény is megsínylette a hosszan tartó aszályt. Kedden Budapesten meg­kezdődött a világ magyar or­vosainak első szervezett ta­lálkozóját jelentő tudomá­nyos tanácskozás. Program­ja négynapos. Huszonkét országból érkeztek óhazá­jukba az orvostudományok magyar származású művelői, hogy a gyógyászat, az orvos­képzés többszáz itthoni kép­viselőjével együtt - fölmér­jék azokat az eredményei­ket, amelyekkel — a nem­zetközi szakmai közvéle. mény álta] is elismerten — hozzájárultak az orvoslás egyetemes^ fejlődéséhez A találkozót közösen hívta: össze és védnökséggel is patronálja a Magyarok Vi­lágszövetsége. a Magyar Tu­dományos Akadémia, vala­mint a Magyar Orvostudo­mányi Társaságok és Egye­sületek Szövetsége. A meg­nyitó ünnepséget az Aka­démia székházában tarcot­ták, ahol a program során plenáris üléseken és szek­ciókban hangzik el várha­tóan mintegy 150 tudomá­nyos előadás a gyógyítás történeti témáiról, elméleti kérdéseiről, az orvosi kuta­tásokról és gyakorlati ta­pasztalatokról. Az első plenáris összejö­vetelen Zoltán Imrének, s MOTESJ2 elnökének beveze­tő szavai arról szóljajj..n}i£rt fontos ez a nemzetközi jel­legű magyar rendezvény. Egyfelől azért — mondia-­mert fórumot ad a szakmai értékek, a tudományos é.­klinikai munkálkodás köl­csönös megismertetésére másfelől pedig elősegíti a világ magyar orvosainak kapcsolatteremtését és -bő vítését. az eddiginél szoro­sabb személyi együttműkö­dést. A Magyarok Világszövet­sége nevében Gosztonyi Já­nos főtitkár mondott meg nyitó beszédet, külön is kö­szöntve a külföldről haza látogatott mintegy 200 or­vost A legfőbb törekvésként említette a főtitkár a vi­lágszövetség sokrétű tevé­kenységével kapcsolatban, hogy segítsék a kivándorolt, emigrált magyarokat a ma­gyar nyelv megtartásában, kulturális örökségünk kinti ápolásában. Munkálkodásunknak a célja —• mutatott rá Goszto­nyi János — a jó értelem­ben vett szolgálat. Segíteni azoknak, akik magyarságu­kat új környezetükben is meg akarják tartani, akik — bár új hazában élnek — Magyarországhoz való kötő­désüket is meg Szeretnék őrizni. Ez a szándékunk, semmi más. Senkit nem csalogattunk és csalogatunk haza. Ellenkezőleg, azt mondjuk, hogy bármilyen okból vagy bármikor ment is el valaki — legyen most jó állampolgára befogadó országának, amely neki ke­nyeret ad. tartsa meg es tisztelje annak törvényeit és szokásait. Emellett termé­szetesen azt szeretnénk, ha nemcsak a kivándorlók, az emigráló generációk, hanem kint született utódaik is ro­konszenvet tanúsítanának hazánk iránt. Szentágothai János. az MTA elnöke méltatta ezután a magyar orvosok világta­lálkozójának jelentőségét. Bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia , idei közgyűlésén külföldi 'iszte­leti tagjává választotta Klein Györgyöt, a Stockholmi Ka­rolinska Intézet professzorát, aki úttörő megállapításokat tett a daganatimmunológiá­ban és Lajtha Lászlót, a Manchesteri Christhie Hos­pitál professzorát, akinek az experimentális haemato­lógia területén végzett ku­tatásai nemzetközi hírűek Mindkettejüknek átadlu tiszteleti tagságuk dokumen­tumát. Ugyancsak átadták a ha­sonló okmánvt a Magvar Humángenetikai Társaság tiszteleti tagjává választott Pozsonyi József kanadai or­vosprofesszornak. aki a kli­nikai genetikában ért el je­lentős eredményeket. Ezután megkezdődött a világtalálkozó tudományos előadássorozata. Elsőként Schultheisz Emil egészség­ügyi miniszter „Magyar or­vosok külföldön az évszáza­dok folyamán" címmel tar­tott előadást, majd Lajtha László a vérképző sejtekről, Klein György a karclpgene­zis mechanizmusáról érte­kezett, s a további előadá­sokban a klinikai orvostu. domány magyarországi tör. ténetéről, a hazai népegész­ségügyről volt szó a plenu­mon. Délután különféle gyó« gyásza ti- tárgykörökkel Icpg­lálkoz'ó szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás. (MTI) Nagyjavítás a tiszalcki hajózsilipnél ben van szükség. A najózó zsiljpet víztelenítik. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szak­emberei kedden megkezd­ték a tiszalöki vízlépcső hajózsilipjének ötévenként előírt nagyjavítását. Az ok­tóber 15-ig tartó munkák idejére teljes hajózási- zár­latot rendeltek el. A nagyjavításra a hajó­zás ' minden körülmények közötti biztonsága érdeké Lony­nyűbúvárok segítségével iszaptalanítják, a zsilip­rendszer minden berendezé­sét átvizsgálják, kijavítják a támkapukat, a hajtó- és irányítóműveket, illetve ki. cserélik azokat a berende­zésrészeket, amelyeknek fel­használási ideje lejárt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Bortárolókat építenek Kevés a bortároló, az el­múlt évben is gondot oko­zott a termés elhelyezése. A gazdaságok évek óta csak kisebb fejlesztési progra­mokra vállalkoznak, a lá rolók beruházási költsége ugyanis meglehetősen ma­gas. és a helyi pénzalapok gyakran szűkösek. A niány­zó tárolók pótlása az 'dón országszerte megkezdődött, az üzemeket — pályázati rendszer alapján — állami támogatásban részesítik, a központi pénzforrással mintegy kiegészítik a helyi erőt. A pályázaton nagyszámú gazdaság és társulás leiez­te építési szándekát és azt, hogv nagvobb anvugi e lvei járul hozzá a gyorsított be­ruházási program sikeré­hez. Ennek nyomán S Ki ezer hektoliterre emelték az 1983. évi tárolcépii.ési program keretét, és ezzel enyhítik az idén ősszel várhatóan ismét jelentkező pincészeti qondokat. A gazdaságok különféle anyagokból építik fel az úi létesítményeket, s a tárolók befogadóképessége is válto­zó. A legkisebb tartályban 3 ezer hektó bort tarthat­nak, a nagyobb létesnmé nyek több tízezer hektolite­resek. A Kelet-magyaror­szági Borászati Társulás 54 ezer hektó ital elhelyezésé; oldja meg a gyors ütemű beruházással, a Balaton- 1 boglári Állami Gazdaság 4') ezer hektós tartályrend­szert épít. Ü.jabb létes tmé nyekkel bővíti pincészetéi a keceli és a császártöltési tsz, és a Móri Állami Gaz­daság. A támogatási 'veret-1 bői 25—30 nagyüzem része- j süL ' Se eleje, se vége. A hzgvma azért csodálatos növény, mert sem eleje, sem közepe, sem vége nincsen. Mindezt Ibsentől tudjuk. aki vagy ettől a hasonlattól vált világhírűvé, vagy nem ... Fotóriporterünk nem pályá­zik a drámaköltő babérjaira — ő csak ké­Somogyl K&rol.yné felvétele pes hírt hozott Makóról, ahol csipkezsá­kokban vár szállításra a hagyma. Ami vi­szont a fent említett hasonlattól függetle­nül is világhírű. Idén is tekintélyes mennyiséget exportálnak belőle a ZÖL­DÉRT makói telepéről...

Next

/
Oldalképek
Tartalom