Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

4 i Szerda, 1983. augusztus 10. Nemcsak a nőkről van szó A nők társadalmi szerepé­nek megítélésében folyama­tos változást segített elő az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1970-es határozata a nők politikai, gazdasági, szo­ciális helyzetéről. A leg­szembetűnőbben változó fo­lyamat a nők gondolkodás­módjában következett be: mind többen mondanak vé­leményt, foglalnak állást a társadalmi, a politikai, a közéleli kérdésekben. A nök mind jobban formálják egész társadalmunkat. Nagy többségük ismeretesen meg­állja a helyét a munkában, becsületesen, példamutatóan dolgozik. Kezdeményezői és aktív résztvevői a munka­versenvnek és a szocialista brigádmozgalomnak. A foglalkoztatottság kitelje­sedésével párhuzamosan je­lentkező gond azonban a szakképzettség hiánya. A fi­zikai foglalkozású nők 15,6 százaléka volt 1980-as ada­tok szerint szakmunkás. 52,3 százaléka betanított mun­kás. Mindez annak ellenére van így, hogy a munkahe­lyek nagy többségében évek ota konkrét intézkedéseket tettek a nók szakmai felké­szültségének növelésére. Ezt mutatja az a tény, hogy kö­zépfokú szakmunkásképző iskolát, szakiskolát az aktív kereső nők mindössze 8,8 százaléka végzett hazánk­ban. Kulcskérdésnek tekintjük a jelenlegi helyzet ismereté­ben a határozat további vég­rehajtását, mert elengedhe­tetlen, hogy mindenütt még fokozottabban foglalkozza­nak a nők szakmai képzé­sével. továbbképzésével. Az elmúlt 13 évben javultak a munkakörülmények, a szo­ciális létesítmények gyara­podása mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekre jellemző. Az új beruházá­sok, a rekonstrukciók ked­vezően befolyásolták a mun­kafeltételeket, s így a ko­rábbinál könnyebbé és kul­turáltabbá váltak általában a dolgozók — ezzel együtt természetesen a nők — munkakörülményei. Mégis jelentősek a problémák. Az iparban és a mezőgazdaság­ban egészségre ártalmas munkát a szakképzettség nélküliek végzik, ezért az wieken a helyeken dolgozó nők körülményei sokszor kritikusak. AT „egyenlő munkáért egyenlő bért" alapelv gya­korlati alkalmazását a Köz­ponti Bizottság határozata és a 1013-as kormányhatá­rozat is hangsúlyozta. A pártellenőrzés hatására az elmúlt évtizedben végrehaj­tott központi bérintézkedé­sek javították a nök relatív bérhelyzetét azzal, hogy a nők bérei gyorsabban növe­kedtek az átlagosnál. A bér­különbségek egy része to­vábbra is indokolt és tartós­nak tekinthető addig, amíg valóban a férfiak magasabb szakképzettségéből, az álta­lában hosszabb gyakorlati idejükből, a nehezebb mun­kakörülményeikből adódik. Nem tűrhető viszont az a szemléletbeli konzervativiz­mus, amely a nőket sújtó hátrányos megkülönböztetést eredményezi. A fizikai mun­kásnők havi átlagbére or­szágosan az iparban és a mezőgazdasági téeszekben, a legmagasabb, de a férfiak átlagbérének csak 70.8, illetve 72,6 százaléka. örvendetes jelenség, hogy a nök körében bizonyos mértékig fokozódott a tanu­lás igénye. A lányok közül egyre többen gimnáziumban és s-zakközépiskolában ta­nulnak tovább. A szüksé­gesnek kevesebben tanulnak azonban szakmát, és ezen belül is még kevesebben va­lamilyen ipari szakmát Sok fiatal nő került a po­litikai mozgalomba az el­múlt években tanfolyamok és iskolák elvégzésével, ösz­szességükben magasabb lett a nők aránya a párt-, az ál­lami és a társadalmi szerve­zetek vezető testületeiben. Az ott eltöltött idő és a ta­pasztalat többségüknél egy idő múlva minőségileg ma­gasabb, új munkakört, be­osztást eredményez. Ennek folytán a nök bevonása a vezetésbe általában javult különböző szinteken és szak­mákban. Az elöbbrelépés el­sősorban annak köszönhető, hogy a korábbi időszaknál tervszerűbbé és tudatosabbá vált a káderek kiválasztása, politikai és szakmai képzé­se. A nök funkcióba állítása azonban többnyire közép­szinten megrekedt. Elsősor­ban a párt- és tömegszerve­zeti vezetők körében nőtt a vezetőnők hiánya. Nem ki­elégítő a fejlődés az állami, gazdasági vezetőknél. A vá­rosi, járási és más hatáskö­rű pártbizottságok jórésze neon elég következetes az arra alkalmas és felkészült nök vezetői kinevezésénél. Sok helyen húzódoznak, hogy nő legyen téeszelnök, üzemegység-, vagy gyárve­zető, iskolaigazgató. A pártszervekre, alap­szervezetekre továbbra is kiemelt feladatok hárul­nak abban, hogy erősítsék a nőpolitikái munka párt­irányítását, biztosítsák a végrehajtás rendszeres el­lenőrzését. A nők egyes ré­tegeit tekintve pedig gon­doskodjanak róla, hogy minden olyan döntésnek, intézkedésnek részévé vál­jon a nőpolitika, amely ösz­szefüggésben van élet- és munkakörülményeikkel. He­lyesen teszik, ha segítik a nők nevelését és következe­tesebbek a funkcióba állí­tásukban. Azt igényli ez a cél, hogy tudatosan és terv­szerűen koordinálják az általános, politikai és szak­mai képzésükkel összefüggő helyi feladatokat, és rend­szeresen küldjék a közéleti tisztséget betöltő nőket po­litikai tanfolyamokra, isko­lára. Ha sorsukat ezután is figyelemmel kísérik, akkor gyorsabban beállíthatók a felkészültségüknek megfele­lő munkakörbe. A tanácsi vezetésnek is nagy a szerepe ebben. Elő­segíthetik a nök általános és szakmai műveltségének gyarapodását. Megfelelő in­tézkedéseket tehetnek an­nak érdekében, hogy .a VI. öteves terv éveiben a gazdasági lehetőségek figye­lembe vételével — tovább javuljon a kereskedelmi el­látás és a szolgáltatás szín­vonala. A tanácsok tovább fejleszthetik aktív részvéte­lüket a lakosság mozgósítá­sában, a társadalmi munka­akciók hatékonyabb meg­szervezésében, miközben felfigyelnek a munkából ki­emelkedően részt vállaló nőkre. Sokat segít az is, ha további erőfeszítéseket tesz­tnek azért, hogy több álta­lános iskolai tanulót helyez­hessenek el napközi ottho­nokban. A KISZ szervei, a szak­szervezetek előtt is igen sok tennivaló áll a nők foko­zott megbecsülése, társa­dalmi szerepük növelése ér­dekében. A KISZ-re hárul, hogy folytasson átgondol­tabb. céltudatosabb politikai nevelőmunkát a lányok, á fiatalasszonyok körében, s vele együtt a pályaválasz­tás, a családi életre nevelés kapjon nagyobb teret a KISZ propaganda munkájá­ban. A szakszervezetek tes­tületei, aktivistái viszont a pártszervezetekkel szoro­san együttműködve segít­hetik elő a szemlé­letváltozás további fejlődé­sét, a nők munkájának meg­becsülését a munkahelyeken és a családban egyaránt, ehhez párosulhat, hogy a népfrontbizottságok fokozzák nevelő, mozgósító tevekeny­Az augusztusi Tiszatáj ségüket a lakóterületen, a gyesen és a háztáji gazda­ságokban levő nők kőzött. A Hazafias Népfront fórum­rendszere egyébként is gaz­dagabban hozzájárulhat e társadalmi rétegek politikai, közéleti tájékoztatásához, felkészítéséhez. Meggyőző tevékenységük hozzájárul a nők valóságos egyenjogú­ságának kiteljesedéséhez a családban és más közössé­gekben. A társadalmi felelősség­vállalásban megkülönböz­tetett szerepük van a vál­lalatok, szövetkezetek, in­tézmények vezetőinek abban, hogy az eddiginél is' na­gyobb körültekintéssel, gon­dossággal intézzék a nők munka- és szociális körül­ményeinek további javítá­sát. A VI. ötéves tervben a fejlesztési és beruházási lehetőségeken belül sokféle­képpen intézkedhetnek a meglevő korszerűtlen mun­kahelyi körülmények meg­változtatására. vagy akár a megszűntetésükre. Rajtuk múlik többféle lehetőség a nők szakképzettségének nö­velésére. így például mind­azokon a helyeken, ahol a szelektív gazdálkodás, a ter­mékszerkezet korszerűsítése, a munkaerő-átcsoportosítás megköveteli, gondoskodhat­nak a dolgozók — külön fi­gyelemmel a nők — szakmai felkészítéséről, szakmásító tanfolyamok megszervezé­séről. Fokozott sikerre szá­míthatnak, ha olyan erkölcsi és anyagi érdekeltséget ala­kítanak ki, amely arra ösz­tönöz, hogy a szakmai kép­zésben minél több nő ve­gyen részt. Ennek fontos feltétele, hogy megvalósul­jon a differenciált és minő­ségi munkához kötött bére­zés. Mindezeket a teendőket a szocialista nőpolitika kö­veteli meg, de valóraváltá­suk nemcsak a nőket érin­ti, hanem az egész társada­lom, minden állampolgár érdeke. Illyés Gyula hagyatékából öt verset olvashatunk, az öregség, a halál problémájá­val való személves viasko­dás mindegyik. A Kijózaní­tás alatt a visszapillantás, a számadás nagy verse: „tisz­tázzuk, bár búcsúzóra, / mi­re is ment el hát az élet / s mi is kísértett / utunkra, melyen egymást is sebez­tük, / de lám végül is ösz­szehangolódva / azt próbál­hatjuk össz-karba fonódva / mit tehetünk..." Szöllösi Zoltán, Osztojkán Bála. Magyart Lajos Szepesi At­tila és Pintér Lajos versei jelentek még meg a lap úi számában. Berkovits György és Onaqy Zoltán elbeszélé­sei, Vargyas Lajos Pattintott emlékeki című jegyzetei kép­viselik a prózát, Jókai Anna Nagy Lajosra emlékező írá­sában olvashatjuk: ..Nem­csak a könyveknek, az írók­nak is megvan a maguk sor­sa. Nagy Lajosé a ma­gány ... külön teherként — ha úgv tetszik, súlyos aján­dékként — övé a beskatu­lyázhatatlanok veszélves magánya is." A Hazai Tü­körben, a Tiszajárás 43. részében Tóth Béla Tiszaka­rádra kalauzolja olvasóit. Az Örökség rovatban Tasi József Kardos Lászlóval a népi kollégiumokról beszél­get. Kardos 1970-ben mondta ' hangszalagra emlékeit a I mozgalomról, melvnek kez­1 d ettől vezéralakja volt. (Előbb a Györffy-kollégium igazgatója, majd a NÉKOSZ egyik vezetője.) A beszélge­tés olyan fontos kérdésekre vet fényt, mint a Györffv­kollégium ifjúságának sorsa az ország német megszállása után vagy az ellenállási mozgalomban való részvétel. A Tiszatáj egyébként a Kar­dos Lászlóval való interjú harmadrészét közli. három folytatásban. Féja Endre a száz évvel ezelőtt született Supka Gézára a polgári ra­dikális publicistára és szer­kesztőre emlékezik. (Supka érdemei közül most csak egyet említünk: • az első könyvnapot az ő kezdemé­nyezésére rendezték 1927­ben.) Demény János Egv Bartók-kutató műhelyéből cí­mű írásában Bartók és Adv életművének találkozási pontjairól, affinitásáról szól. Eszmefuttatását Deménv ..egv napvon személves gesz­tussal zárja: „a Bartók-ku­tatás nevében, ha van erre csekélyke jogcímem, mélven meghajolok az Ady-kutatás íszép teljesítményei előtt!" Demény itt elsősorban Ki­rály István Intés az őrzők­höz című könyvére gondoL A Kelet-európai Nézőben Gellért Gyöngyi Egv belül­ről is szemlélődő kívülálló címmel Nicolae Balota vál­lalkozását méltatja. Balota, kinek nemrég nálunk is kö­tete jelent meg (Abszurd irodalom), most a Romániai magyar írók 1920—1980 cí­mű munkájával újabb pil­lért épített a magyar—ro­mán irodalmi kapcsolatok hídjához. A Kritika rovatban Gre. zsa Ferenc Király professzor már említett munkájáról írt bírálatot. „Király István Ady-könyve — túlzás nélkül állíthatjuk — egyike a ma­gyar irodalomtudomány alapműveinek. Monumentá­lis teljesítmény, nem száz­húsz ívnyi terjedelme, ha­nem szakmai gazdagsága okán." írja Grezsa Ferenc. Dialógusesszék címmel Olasz Sándor két olyan könyvről ír, melyet újabb irodalmunk tanulmányozásánál ezután aligha lehet megkerülni (Do­monkos Mátyás: A pálva­társ szemével. Domokos Má­tyás—Lator László: Versek­ről, költőkkel). Lukács György Curriculum vitae címmel összegyűjtött írásait Kaposi Márton mutatja be. Szerinte ebből az életrajzi jellegű válogatásból „a min­dennapi életet élő és az emberi gondolkodás ügvét szolgáló Lukács önarcképe", önjellemzése tárul elénk. Toró Tibor könyvének (Kvantumfizika. művészet, filozófia) üzenetét Vekerdi László világítja meg. Lagzi István A Dunánál című. Hanák Péter szerkesztette kiadványt ismerteti. Szervátiusz Tibor szobrász­művésznek „zajos sikerű" tárlata volt a Nemzeti Ga­lériában. A művész műter­mébe Szakolczay Lajos láto­gatott. Az augusztusi Tisza­tóit is Szervátiusz munkái illusztrálják. Muzeális felfedezések Tolsztoj-levél - Különleges faház — Mammut a horgon A permi járásban, a cser­dini tájmúzeumban Lev Tolsztojtól származó űj. ed­dig ismeretlen levélre buk­kantak. Felvetődik a kérdés, vajon valódi-e a levél, me­lyet eddig semmilyen kiad­vány nem említett. A Tolsz­toj Múzeum munkatarsai megerősítették: a levél min­den kétséget kizáróan a nagy író kézírása. A levelezőlapot 1900 au­gusztus másodikán keltez­ték. címzettje Afanaszij Nyikitics Usin, Zmeino­gorszk, Totnszki kormány­zóság, (Andrej Vasziljevics Vlaszov kezéhez). 1 Mint kiderült, Tolsztoj és Vlaszov között nem ez volt az egyetlen levél, az elsőt 1899. október 23-án irta Tolsztoj válaszul Vlaszov levelére. A Cserdinben megtalált kézírás a levele­zés folytatása. Néhány kérdés azonban továbbra is nyitva maradt a kutatók előtt. Például az; hogyan került Cserdinbe a Zmeinogorszkba küldött le­vél? Ugyancsak érdekes lenne tudni, vajon milyen zmeinogörszki eseményekről tudósított Vlaszov levele, ha Tolsztoj ennyire érdekelt volt bennük. Iszemo belorusz faluban (Minszki terület) az egyik régi gerendaház egykori Beteg gyermek után járó családi pótlékról B. L.-né szegedi olvasónk gyermeke közepesen súlyos értelmi fogyatékos, ezért az eddigi rendelkezések sze­rint a magasabb összegű családi pótlékra nem volt jogosult. Munkatársaitól azt hallotta, hogy az ilyen be­teg gyermek után is már jár a magasabb összegű családi pótlék. Kérdezi: így van-e, s ha igen, beteg gyermeke után jogosult-e a magasabb összegű családi pótlékra, és mikortól? A társadalombiztosításról szóló jogszabályok 1980. jú­lius 1-től szabályozták a ma­gasabb összegű családi pót­lékra jogosultság feltételeit. A jogszabályok rendelke­zései szerint a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság elbírálása szempontjából a következők jönnek számításba: "az ál­landó* felügyeletet igénylő tartós betegségben szenvedő 16 évesnél fiatalabb gyer­mek, akinek betegsége mar egy éve tart, vagy előrelát­hatóan egy évig fennáll: állandó felügyeletet igénylő súlyos testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő az a 16 évesnél fiatalabb gyermek, aki testi, szellemi vagy érzékszervi fogyaté­kossága miatt a korának megfelelő képességekkel nem rendelkezik, a közös­ségbe nem illeszthető be, ezért állandó felügyeletre szorul, és ez az állapota már gy éve tart. vagy előre­láthatóan egy évig fennáll. Az egészségi állapot lenn­éllásának igazolását a ma­gasabb összegű családi pót­lékot igénylő a 16 évesnél fiatalabb gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti or­vostól kérheti a gyermek állapotára vonatkozó orvosi igazolások bemutatásával. A gyermek egészségi ál­lapotáról a gyermekorvos a saját vizsgálata, továbbá a szakmai iránymutatás és az abban megjelölt intézetek által kiállított — egy éves­nél nem régebbi — szak­mai vélemény alapján a magasabb összegű családi pótlékra jogosultság indok­lását az erre rendszeresített „orvosi igazolás' 16 évesnél fiatalabb gyermek részére című formanyomtatványon kell igazolni. Az eddigi ren­delkezések szerint a maga­sabb — havi 810 forint ösz­szegű — családi pótlék a súlyosan fogyatékos gyer­mek után járt. A legutóbb megjelent egészségügyi mi­niszteri intézkedés alapján, az illetékes orvosok a ma­gasabb összegű családi pót­lékra jogosító orvosi igazo­lást 1983. július 1-től a kö­zepesen súlyos értelmi fo­gyatékos gyermek után is kiadhatják. Ennek megfele­lően a havi 810 forint ósz­szegű családi pótlékot az orvosi igazolás benyújtásá­val a munkahelyen kell igényelni. A fentiek alapján olva­sónk közepesen súlyos ér­telmi fogyatékos gyermeke után ez év július hó 1. nap­jától orvosi igazolás alapián igényelheti a magasabb ösz­szegű családi pótlékot, mert arra jogosult. Dr. V. M. i építője minden bizonnyal félt a tolvajoktól: a házat kettős tetőszerkezettel' , fed­te. A normál tetőzet alá az ügyes ács egy másik ge­rendaboltozatot is kialakí­tott. Aligha gondolt arra, hogy száz év múltán a minszki történészek és épí­tészek elsőként ezt az épü­letet állítják ki a köztár­saság falumúzeumában. A múzeum Minszk festői környékén, a Ptics folyó közelében épül. Rendkívüli körültekintéssel, szinte dara­bonként szállítják a hely­színre a restaurátorok az egyedülálló faépülateket, régi házakat, az ország min­den részéből. Belorussziát nagyrészt erdós területek borítják, ezért a helyi la­kosság ősidők óta használja a fát házépítésre. A skanzen kiállítási anya­gát hat etnográfiai zónára osztották. A látogatók falu­képiekben, tanyai házakban, hangulatos méhészeiben gyönyörködhetnek. >i> Nyikolaj Medvegyev. a Bajkál—Amur vasútvonal építésénél — a BAM-on -<­egy hídszerelésen dolgozott, a Csara folyóból • kifogott egy kissé tetemes nalat. Azaz — mint kiderült: egy mammutot. No persze nem az egész termetes tetemét, csupán egy részecs­kéjét, azaz maradványát — az agyarát. Ami azért mel­lesleg kereken hatvan kilo­grammot nyomott... Az ilyen lelet a tajgában, s éppen itt a Bajkálon-túli területen, nem is megy túl­ságosan nagy ritkaságszám­ba. Ennek oka, hogy vala­mikor réges-régen, ponto­sabban az őskor ügyneve­zett negyedkorában, a jég­korszakban, az itteni óriási hegyek feltartóztatták a jégözönt. valóságos rezervá­tumot teremtve számos ós­állatnak. No és éppen ezen a he­lyen épül ma a nevezetes BAM. Az építkezés törte­netét megörökítő helyj mú­zeumba. Tinda városába pe­dig gyakran kerülnek ilyen, és ehhez hasonló őskori le­letek is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom