Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

\ 244 Kedd, 1983. augusztus 2." Iparunk jelene és jövője (1.) I rilag fejlett között Kivel cserélne szívesebben. bárki is? Aki családi hazának alapjait ássa éppen. vagy aki már évek óta a saját tágas otthonában lakik, csak hol a tetőt, hol a kerítést kell javítania, hol meg — mert szaporodik a család — az egyik szobát kell megfeleznie? Aligha az az irigylésre érdemes. aki még csak az alapo^ építésénél tart. Hazánk iparát is így érdemes mérlegre tenni: először azt nézni, ami van, hogy azzal elegedettek lehetünk-e, vittük-e már valamire; s csak azután nézni, mi a gond, mi szorul javításra, átalakításra. "Tévedés, hogy a gond mindig egyforma lenne, hogy ügy nyomja a vállat s kisebb, mint a nagyobb bej. Az agrárius, ütőképes ipar nélküli Magyarországon például a megélhetési gondok sokszorosan felülmúlták a mai jövedelmi nehézségeket. A fejlődés motorja A megélhetési gondokat persze, akkor tetézte .az elosztási modell: a magántulajdonosi társadalmi berendezkedettseg. De az elosztanivaló is kevés volt. a szűk iparral bíró gazdjság évről évre a mai nemzeti jövedelemnek csak a töredékét állította elő, nagyjából a jelenlegi egyhetedét. 1938-ban a nemzeti jövedelem mai árakon es forintban számolva mintegy százmilliárdot tett ki. Egy ipar nélküli. főleg mezőgazdaságra építő ország jövedelemtermelő képessege ráadásul jelentősen ingadozik: az időjárás szeszélyeit még a korszerű agrotechnika és agrokémia sem kepes kiküszöbölni. Egv ipari ország, ahol a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát, de legalább a felét az ipar termeli meg. mégha az adott ország az alapvető ipari nyersanyagoknak szűkében van is (mint Magyarország 1.983ban). rugalmasságban, manőverezési képességben és gazdasági függetlenségben lényegesen felülmúlja az agrárius országokat. Az ipar a sokoldalú társadalmi fejlődés motorja, az életszínvonal fő forrása. Az utóbbi, lassan 4 évtizedben Magyarország nagy utat járt be. Hazánk ez idő alatt többet gyarapodott, mint a megelőző másfél száz évben. Megszűnt a munkanélküliség, a létbizonytalanság; az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem csaknem a hatszorosára emelkedett, a közéDés felsőfokú iskolát végzettek aránya — a szakmunkásképzővel egvütt — az összlakosságon belül több mint a hatszorosára nőtt. E fejlődés motoria. megalapozója az ipar volt. pontosabban az ipari potenciál gyors ütemű növekedése. A városok és falvak közötti különbségek jelentős mérséklésé is. nem kis részben az ipairi fejlődésnek tulajdonítható. nem szólva arról, hogy több tucat település eleve az odaköltözött vagy az ott megalapozott iparnak köszönhet, városi rángják Az ipari növekedés adatai a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta ismertek. Az ipari termeles — az építő- és élelmiszerioar nélkül — 1950-tól a kilencszeresere nőtt. Az élelmiszer- es építőiparral együtt a nemzeti jövedelemnek több mint 50 százalékát adja. Jelenleg csaknem két és felszer több embernek nyújt biztos megélhetést, mint 32 évvel ezelőtt. Az első helyen autébuszgyánáshan Rendkívül nehéz minden szempontból, matematikai pontossággal összevetni 'az egyes országok iparának, egymáshoz vaió viszonyát. Mutatósorok vizsgálata szükséges ahhoz, hogy többé-kevésbé elhelyezzük egy ország teljesítményét a nemzetközi rangsorban. Hazánk iparának a mutatói laz iparilag fejlett 30—32 ország rangsorában legalább a középszakaszban, de mindenképpen az első kéttucatban helyezkednek el. Leggyengébb mutatóink közé az ipari termelékenység szintje, . valamint az egységnyi termeléshez felhasznált anyag- és energiaszükséglet adata tartozik, bár mindkét mutató az utóbbi 2—3 évben figyelemre méltó javulásnak indult. A jelzőszámok nagy részénél viszont — mindenekelőtt a főbb ipari gyártmányok egy lakosra számított termelési arányszámaiban a világranglista 10 —15. helyén állunk. De, az egy lakosra jutó autóbusztermelésben az első helyet foglaljuk el, a televíziógyártásban a 7—8., a bauxittermelesben a 6—7„ a műtrágyagyártásban a 8—9. helyet. Ráadásul az autóbuszgyártás első helye. nemcsak mennyiségi jelző. Hiszen az autóbuszipar végtermékében — általában a gépkocsigyártásban — több más ágazat — kohászat, gumi- és üvegipar, szerszám- es szerszámgépipar elektromos alkatrészipar stb. — eredmenyei összegeződnek. Ez a helyzet a hazai autóbuszgyártás esetében .is. Nem véletlen, hogy mind az Ikarus, mind a Rába ma már a legismertebb magyar g.váraK közé tartoznak. Huszonöt évvel ezelőtt a Renault, a Volvo, a Mercedes még sem kooperációs partnerként, sem versenytársként nem számolt e magyar gyárakkal. ViSápzsrfe ismert rrtagyor vállalatok Számos más magyar gvár nevét említhetnénk — Medicor, Taurus, SZIM, Mofem, Forgácsolószerszám Ipari Vállalat, Borsodi Vegyikombinát stb. —. amelyek ugyancsak az utóbbi 20—25 évben váltak Ismertté külföldön is, csatlakozva a régebb óta ismertek — Tungsram, Chinoin Csepel, Orion. Elzett, BHG stb. — köréhez. A 70-es évek második, felében ránktört gondok — cserearányromlás, dekonjunktúra a tőkés piacokon, az ezek nyomán sürgetőbbé vált termék- és technológiaváltás. a versenyképesség javításának feladata — óhatatlanul a háttérbe szorították annak tudatát, hogy e feladatok végtére ts egy nagy teljesítőképességű, nem az út eleién álló, s egy már nem kevés eredményt felmutató ipar számára fogalmazódtak meg. Gerencsér Ferenc 1 Erdészeti múzeum lesz Sopronban Erdészeti múzeumot rendeznek be Sopronbari a Templom utca 4. szám alatti barokk palota földszintjen; anyagát az Erdészeti és Faipari Egyetemen több éven at gyűjtöttek. Az új múzeum — amelyben erdészeti, faipari, vadgazdálkodási és geodéziai kiállítás kap helyet — augusztus végén, az erdészeti oktatás és szakemberképzés 175 éves jubileuma alkalmából nyílik meg. A tervek szerint később az egész épület a múzeumnak ad otthont. A palotát egykor az Esterházyak építtették, megszállt benne Mária Terézia is. A házat néhány évvel ezelőtt tatarozták. A múzeum létrehozására a különböző erdészeti szervek, gazdaságok már több millió forintot adtak össze. (MTI) A szociális segélyekről Az Egészségügyi és a Mü\ velödési Minisztérium közös ! irányelvet dolgozott és adott ki a szociális segélyezés szélesítésére vonatkozó, a na. pókban megjelent miniszter; tanácsi határozat végrehajtá1 sára. Az útmutató szerint az ; alacsony jövedelmű, idős, beteg. magára maradt, munkaképtelen személyek, a sokgyermekes családok anyagi i támogatására használható a szociális segélyt kiegészítő összeg, amely az idén a második félévre 125 millió forint. Ebből az összegből a tanácsok az eddigieknél több személyt részesíthetnek szociális segélyben, illetve az eddiginél több pénzt juttathatnak a rászorulóknak. A tanács elnöke — kivételes méltányosságból — az özvegyi nyugdíj minimumánál magasabb összegű rendszeres segélyt is megállapíthat. A július 1-től felemelt lakbérek ellensúlyozására a rendszeres szociaális segélyben részesülő lakásbérlőknek — ha azok igénylik — szociális támogatást nyújthatnak, ezt a kiadást a Pénzügyminisztérium megtéríti a tanácsoknak. Rendkívüli szociális segélyt adhatnak évente négyszer a rendszeres szociális segélyben, hadigondozási járadékban részesülöknek, valamint azoknak, akiknek alacsony a nyugdijuk és drága gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket kell beszerezniük, diétásán kell táplálkozniuk. A sokgyermekes, a hátrányos helyzetű családoknak, a több gyermeket egyedül nevelő szülőnek az élelmezéshez. a lakásfenntartáshoz, a bölcsődei, az óvodai, a kollégiumi díjak, a tanfelszerelések költségeinek fedezéséhez nyújtanak rendkívüli segelyt. Fontos, hogy folyamatos támogatásban részesüljenek azok a családok, akik önhibájukon kívül élnek kedvezőtlen anyagi körülmények között. A minisztériumok felhívták a tanácsok figyelmét: a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervek segítségével vegyék számba azokat a lakosokat, családokat, akiknek szociális támogatása, segélyezése szükséges. A SZOT társadalombiztosítási igazgatósága ismertette, hogy a megyékben mennyien kapnak viszonylag kevés nyugdíjat, ezek számát figyelembe véve osztották el a segélypótló összeget. A tanácsok feladata eldönteni; kik részesüljenek ebből. A gyermekmozgalom segítői Katonák és gyerekek A honvédelmi törvény harmadik fejezete határoz a fegyveres erők feladatairól. E kötelezően végrehajtandó rendelkezések sorában található, hogy a Néphadseregnek és a Határőrségnek részt kell vennie az ifjúság nevelésében. Így hát az ország i bármelyik laktanyájában | érdeklődnénk afelől, van-e ! kapcsolatuk a gyermek- és : ifjúsági mozgalommal, min| denútt igenlő választ Kap. i nánk. Varga Gyula őrnagyHAZASSAG Kecskés László és Tuba Xrin Leona. Debreczeni Zoltán és Vas Emília, Csanyi Jenó és Farkas Mária. Baranyai László Kálmán* és Kovács Mária. Nacsa Ferenc és Markovits Erika, Havasi Pál es Barna Erzsébet, Csűri László és Egri Zsuzsanna Mária. Sánta Vince és Kurunczi Mária, Bóka Tibor es Pigler Ilona Piroska. Gégény Ferenc és Kelemen Llvla, Szabó István és Miklya Éva Anikó, Szabó András és ördög Magdolna, dr. Hajnal Ferenc János és Polgári Ágnes. Nemetil Antal és Hemző Zsuzsanna, Molnár • Gyula és Kovács Éva, Major Mihály és Vass Mária, Pajor Sándor és Tóth Erika, Balázs Antal és Horváth Adrién Ágnes, Sebő Koméi és Zsalvai Ágnes, Kiss Balázs és Veres Katalin, Kiss Lajos és Tóth Ilona Erzsébet, Bus József és Micsik Katalin, Juhász Tibor és Bulik Piroska Erika, Varga Dezső és Hegedűs Sára Valéria, Farkas-Csamangó László és Pál Emilia, Horváth Zoltán János és Horváth-zsikó Mária Márta, Barta István Dezső és Csúzdi Katalin, Péter Sándor és Domonkos Ilona Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Laczi Józsefnek és Kakuszi Maria Ilonanak József. Zalaváry József Bélának és Németh Ilona Eszternek Márk Tamás, Bán Zoltánnak és Tóth Évának Zsófia Eva. Márta Istvannak és Sárközi Juliannának Péter, Varga Józsefnek és Maróthy Andrea Erzsébetnek József, Feith Zoltán Mártonnak es Pósa Ágnes Ilonanak Zoltán Zsolt, Sprok Sándor Györgynek és Maróti Zsuzsanna Katalinnak Zsófia. Tanaes Istvánnak és Tart Máriának Anett, Földeák Imre Dezsőnek és Tanacs Juditnak Norbert Zoltán. Cserényi Gyula Jánosnak és Horváth Editnek Mária Zsuzsanna. Albert László Ferencnek és Laskai Katalinnak Bálint. Horváth Ferencnek es Mezei Ilonának Ferenc, Nálradi Gábornak és Katona Juliannunak Nora, Torma János Istvánnak es Tóth Máriának János. Balogh Istvánnak és Farkas Nóranak Eleonóra. Fehér László Jenőnek és Sebők Zsuzsannának Szabolcs, Családi események Berzeviczy István Jánosnak és Dávid Erzsébetnek István Milán, Kovács Károlynak és Trájer Zsuzsannának Tünde Gyöngyi, Kovács Gábornak és Rózsi Erika Gizellának Gábor, Ménesi Jánosnak és Reszta Klárának János, Makra Antalnak és Bárkányi Ilonának Katalin Ilona, Katona Antalnak és Hallal Zsuzsannának Tímea, Medvegy Máténak és Tóth Tündének Gábor. Kovács Károly Jenőnek és Patkás Erzsébetnek Gergely Károly, Dovalovszki Jánosnak és Dohány Zsuzsannának hozsanna, Mátéfi László Ferencnek és Nabilek Mártának Péter László, Csomor Pálnak és Sándor Évának Richárd Pál, Szabó Andrásnak és Hebők Teréziának Péter, Kónya Ferencnek és Pap Évának Dániel. Kónya Ferencnek és Pap Évának Tímea, Halasi Mihály Lorándnak és Tari Juliannának Vilmos, Nyerges Tibornak és Virág Julianna Violának Julianna, Csányi Sándor Bélának és Jancsik Klárának Orsolya, Szajbély Mihálynak és Hegedűs Gizellának Gergely, Gyémánt Istvánnak és Nagy Katalinnak Dánlel. Süke Istvánnak és Ferenci Máriának Mária. Terhes Lajosnak és Tóth Ilonának Róbert, Ecseki Jánosnak és Kiss Máriának • Tímea Katalin, Börcsök Sándornak és Kovács Éva Magdolnának Éva Katalin. Nagy Ferencnek és Kiss Rozáliának Ferenc, Szél Mihálynak és Csikós Arankának Zoltán. Józsa Tamasnak és Héjjá Ildikó Klárának Árpád. Zsikó Benőnek és Mező Mariának Andrea. Miklós Szilveszternek és Hancsák Mária Rozáliának Dániel, Berényi György Józsefnek és Zsíros Ágnesnek Péter, Dekány Zoltánnak és Lajkó Erzsébetnek Zoltán, Ferencsik Imrének és Jani Máriának Anita, Király lmrenek es Kovács Katóimnak Éva, Raffai Józsefnek és Jaksó Vera Máriának Sándor Zoltán, Ménesi Bélának és Váradi Erzsébetnek Szabolcs, Papfalvl Jánosnak és Vigh Piroskának Nóra, dr. Iványi Tibornak és dr. Cseh Ibolyának Bálint Miklós, Tóth Tibor Józsefnek és Papp Erzsébetnek Árpád, Gondos Bélának és Dávid Erika Máriának Gábor Attila, Kerekes Andrásnak és Szél Gizellának Anikó. Erdei Jánosnak és Bodó Erzsébetnek János, Csombok Józsefnek és Domokos Erzsébet Borbélának József Domokos. Nagy Zoltánnak és Pászti Gertrúd Editnek Gertrúd Judit, Hajdú Mihálynak és Malkócs Máriának Timea Zsuzsanna, Kasza Andrásnak és Tanai Máriának Mónika Mária, Tóth Mihálynak és Vadász Klára Juditnak Péter, Kopasz István Pálnak és Szepesi Máriának István, Molnár Mátyásnak és Becker Ildikó Ágnesnek Edit Nikolett, Zádori Antalnak és Péjó Erzsébet Margitnak Bernadett, Újvári Istvánnak és Rónai Annának Katalin, Juhász Tamásnak és Csonka Erikának Tamás, Sisák József Györgynek és Kiss Rozáliának Nelli, Lele Istvánnak és Juhász Erikának Szilvia Erika, Fülöp Istvánnak és Tari Katalinnak István, Tóth Jánosnak és Pap Emília Juliannának János Csaba nevá gyermekük született. HALÁLOZÁS Hőgyes Zsigmondné Hangyái Anikó, Várhalmi József, Bálint Jánosné Pesti-Palócz Magdolna Julianna. , dr. Balázs Béla, Vörös László, Kozma Józsefné Nagy Erzsébet, dr. Reindl Géza, Tatrai Istvánné Pamuk Rozália, Gémes Mihály Pál, Lele János. Magony Boldizsár. Lukács József Lajos. Tóth István, Karsai Ferenc. Várhelyi Szilárd László, Matócsi Viktor Gyözőné Baross Rozália. Nacsa Sándorné Abraham Maria. Sirian Gáborné Rácz Piroska. Szűcs Józsefné Gyöngyösi Irma, Kaposvári Ferencné Kovács Mária. S/.alai Sándor. Csonka Tibomé Gémes Erzsébet. Fodor Jenöné Fekete Ilona. Kohajda Péter. Nagy György. Liliom Andrásné C'zentár Erzsébet. Marton József. Szalma Tmréne Kispeter Rozália meghált. gyal tájékozató jellegű képes prospektusokat nézegetünk. Katonák és gyerekek rádióznak, másutt nagy figyelemmel vizsgálgatják a puskát, a rendfokozat jíelzéseit, vagy éppen akadálypályán küzdenek együtt a dicsőségért. A Zalka Máté laktanyábaa ismerősek e kis életképek, akár róluk is készülhetlek vonna.. . A 7852-es alakulat katonairól. — Szerződ esek ben rögzítjük az együttműködések módját — kezdi Varga ör. nagy a beszélgetést —, l a! ooüi alezredes elvtársát városi tanácstagként minden fontos eseményről, feladatról értesítenek, de ma már elég egy felkérés, egy levél, nem várjuk meg a tanács ülés;eI ket— Gondolom, a Zatka Máté általános iskolával tartják a kapcsolatot. Es még melyekkel? N — A Zrínyinek is mi adtunk csapatzászlót. Ezenkívül minden fontos iskolai eseményre meghívnak bennünket. nemcsak akkor, ha segítségre van szükségük. De hadd soroljam „kikkel vagyunk jóban"! A Tarján l-es, Il-es számúval, a Dózsával, a makói 601-es számú szakmunkásképzővel, s természetesen az Üttörőházzal. — A kívülálló számára, talán a hiányos tájékoztatás miatt is, kicsit egysíkúnak tűnhetnek e kapcsolatok. Mindenki tudja segédkeznek a katonák a mezőgazdaságban, az iparban. Hogy kisdobos. és úttörőavatáson nyakkendőt kötnek a gyerekeknek, hogy takarítanak, szépítik az iskolánkat, de hát ez nem minden. — Valóban. S még mi mindent nem tudnak rólunk. A gyerek napi széksóstói kerékpártúrát mi szervezzük évek óta, Hattyastelepen a gyerekintézetnek mi építettük a kerítést, az Üttörőház tábori fölszereléseit, no és az iskolákét mi szállítjuk. Segítünk a sátorverésben. Egyszóval saját feladataink elvégzésén tűi vállalunk minden ilyen kicsi prózai „fogd meg" dolgokat. Hisz érzi az ember, rá vannak szorulva. Én is fontosabbnak tartom — úgy látom ön is erre gondol —, mikor a katonák és gyerekek csak egymásra figyelnek. /A honvédelmi nevelésben es általában a nevelési célok megvalósításában. a pedagógiai munkában akkor tudunk igazán segítem. Többet mesélhet erről Boros őrmester, Joó őrnagy. Rigó Szilveszter őrvezető, Trabalka István. szakaszvezető, üupai, Horváth honvédek. Boros István őrmester ügyeletes, csupán néhány percet beszélgethet. — Élmény volt nekünk is például a legutóbbi akadályverseny, amit itt rendeztünk a laktanyaban. Ej készítettük, felfestettük előre a különböző pályákat, majd a versenyen szinte .együtt küzdöttünk a csapatokkal. Akadt gyerek, akit kétszer is, háromszor is próbálkozott. Akit meg lelkesíteni kellett, azzal mi is mentünk és biztattuk: ne hagyd abba. gyorsabban. gyorsabban! Szerintem nemcsak jó tested zes volt iez, hanem akaraterőpróba is a gyerekeknek. Érdeklődőek a laktanyalátogatasokon. A hetedikesek, nyolcadikosok már újságolvasók, rettentő kíváncsiak a fegyverekre, hogy mit tudnak. Komoly magyarázatot várnak kérdéseikre. Közben megérkezik Bárányi Kálmán, honvéd, aki az Üttörőházban vezetett rádiószakkört. — Meglepően figyeltek a magyarázatokra. Mintha felnőttek ültek volna velem szemben. A híradózás türelmet, nagy koncentrálást igényel. Egyszer, hogy megmozgassuk magunkat, játékkiképzést csináltunk. Jobbra át-ot,balra át-ot. azóta kikövetielik, ha fáradtak. j— Hogyan osztják el maguk között a feladatokat? — Az ifjúsági klubban szoktuk megbeszélni a legaktuálisabbakatí Főleg az alapján, hogy ki mihez ért. Soha nem fordult elő, legalábbis mióta én ittvagyok — mondja különös nyomatékkal az utóbbit —, hogy valaki visszautasított volna közülünk megbízást. És nem azért, mert a katonaember — úgymond — örül. ha kívül tudja magát a laktanyán. — Higgye el — erősíti az állítást Varga őrnagy is. — katonáink többnyire a reáltudományok hallgatói lesznek. szolgálat után. Egy sincs közöttük bölcsész. mégis meglepő pedagógiai érzékkel, türelemmel foglalkoznak a gyerekekkei. Tiszthelyetteseink osztályfőnöki órákra is járnak, előadasokat tartanak a honvédelem témaköréből. Tanárok mesélik. szájtátva hallgat ilyenkor a/ osztály. ., Mag Edit »