Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

Csütörtök, 1983. augusztus 5. 3 SZEGEBI ÜNNEPI HETEK A XII. Müvelődéseimclc­ti Nyári Egyetem Újszege­den, az MTA Biológiai Központjában. Előadások fél 10-tői. Geszler Mária, Szalai László, Zavadzky Éva ke­ramikusok kiállítása mától, a Képcsarnokban. A kiál­lítást dr. Iluszák Istvánné keramikus nyitja meg, dél­után 5 órakor. I. Országos Táblakép­festészeti Biennále. Kiál­lítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában és az If­júsági Házban. A Szegedi Nyomdának, országos versenyen kiváló minősítést nyert kiadvá­nyaiból kiállítás a Techni­ka Házában, augusztus 12­ig­Váró Márton szobrász­művész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupola­galériájában, augusztus 30-ig. Schéner Mihály festmé­nyei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli nép­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múze­um állandó kiállításai: Ember ég környezete: Rippl-Rónai József alkotá­sai; , Lues-képgyüjtemény: Hunok, avarok, magyarok: Buday György-szoba, Csongrád megyei paraszt­bútorok és -viseletek; Csongrád megye gyógysze­részeiének múltjából. Szeged múltja. jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. áfj. Lele József népraizi gyűjteménye, Szeged-Tá­pé, Vártó út 4. A klasszikus hagyományok ápolói és megújítói Második Katalin cárnő rendeletére 1783-ban Péter, várótt állandó opera- és balettszínház alakult. Ezt megelőzően már 1738-ban a francia J. B. Landé balett­iskolát nyitott a palotában a cári udvari emberek gyermekeinek, s ez alapoz­ta meg az állandó társulat megszületését. A 19. szá­zad első felében a balett­iskola és a színházi társu­lat is az egyetemes balett­történet egyik csúcsteljesít­ményét produkálta, J. Per­rot és A. Saint-Leon nem­zetközi hírű balettmesterek után világhírre Petipa mű­ködése emelte a pétervári balettműhelyt. Sz. M. Ki­rovról, a város meggyilkolt pártlitkáráról 1935-ben kap­ta nevét az Állami Lenin­díjas Akadémiai Opera- és Balettszínház. Nagyszerű programmal — klasszikus balettek és modern koreog­ráfiák; bemutatásával — a köielmúltbah ünnepelte a vilátfhirú táriulat ' á 2(70 éves születésnapot. Nem­csak a leningrádi, de a moszkvai közönség előtt is felléptek jubileumi műso­rukkal — tíz opera-, tíz balettelőadással, és három koncertprogrammal. Az ünnepségsorozat ráadása­ként a magyar—szovjet kulturális munkaterv alap­jan augusztus 4. és 15. kö­zött magyarországi vendég­szereplésre érkezett a 200 tagú balettegyüttes 100 mű­vésze. Negyedikétől 7-ig a fővárosban, a budai Park­színpadon mutatják be vá­logatott repertoárjukat, me­lyeket régi és mai balett­részíetekbol állítottak össze. Az együttes augusztus 12­töl 14-ig a Szegedi Szabad­téri Játékok vendége lesz. a Dóm téren az első két este Adam Giselle című táncjátékát mutatják be. 14-én koncertprogrammal szerepelnek. Az együttes irányítói és vezető művé­szei tegnap, szerdán Buda­pesten baráti beszélgetésen találkoztak a sajtó képvi­selőivel. Makszim Eduardovics, a Kirovról elnevezett Lenin­renddel kitüntetett Akadé­miai Opera- és Balettszin­ház igazgatója elmondta hogyt társulatuk 1958-ban Népszokások Vankóné Dudás Juli gal­gamacsai népművész festmé­nyeiből, hímzéseiből, visele­tes babáiból, tányérjaiból látható kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központ­bán. A Nógrád megyei pa­rasztszokásokat végigélt és azokat megjelenítő festő­asszony már gyermekkorá­ban eljegyezte magát a nép­művészettel. Munkái eljutot­tak a világ sok országába, 1953-ban dajkarimes köny­vet írt Csicsija-bubáia cím­mel, faliképéi a balatonfü­redi Marina-szállóban épp­úgy megtalálhatók, mint a tokiói magyar étteremben. már járt Magyarországon, az akitori elképzelések sze­rint az induló Szegedi Sza­badtéri Játékokon is fellép­tek volna, ám a nyitást egy esztendővel el kellett ha­lasztani, így csak a negyed­százados jubileumon szere­pelhetnek a szegedi dóm előtt. Remélik, hogy a Szegeden már oly jó hírne­vet szerzett szovjet balett­együttesek — a moszkvai, a kijevi, a novoszibirszki, a minszki, a permi — után vendégjátékukkal megkoro­názhatják az eddigi élmé­nyeket. A Kirov Balett­együttes mindenekelőtt a klasszikus orosz hagyomá­nyok leghívebb őrzője és legkövetkezetesebb tovább­fejlesztője. Ezt követően bemutatta az együttes néhány tagját. Ott volt a találkozón Irina Kol­pakova. a világ egyik legki­válóbb primabalerinája. aki — a balettművészek közül másodikként — nemrégiben vehette át a Szocialista Munka Hőse kitüntetést; Gabriella Komleva. Galina Mezenceva és Szergej Be­rezsnoj, valahányan sok kitüntetés birtokosai. Részt vett a megbeszélésen a tár­sulat karmestere, Viktor Fedotov, akinek Szegeden lesz alkalma a helyi zene­karral pódiumra lépni — a pesti előadásokon magnóról szól a zene, mert a budai Parkszínpadnak nincs zene­kari árka. Az együttes vezető ko­reográfusa és balettigazga­tója, Oleg Mihajlo'vics Vi­nogradov már külsejében is művészember benyomá­sát keltette vörös kockás zakójában, fehér cipőjében, hatalmas napszemüveg mö­gé rejtett arcával. Nemré­giben mutatták be legfris­sebb művét, melynek ko­reográfiáját Gogol Revizor című művére készített egv fiatal moszkvai zeneszerző frissen komponált muzsiká­jára. Mint elmondta, saj­nálja, hogy nem hozhatták el a magyar közönség elé „.legkisebb gyermekét", de hát a Revizor tipikusan kő­színházi produkció. • Vi­nogradovval egyébként ta­lálkozhatnak majd a balett­rajongók: az Operaház fel­kérésére ősszel színpadra állítja a Hamupipőkét, 1964-ben készített koreográ­fiáját. A mű születésekor a novoszibirszki balettegyüt­tes fiatal táncosa volt, s a Hamupipőke volt első ko­reográfiai próbálkozása. „Az eltelt két évtized alatt sokat tanultam tapasztal­tam — így minden bizony­nyal a budapesti előadás új lesz." A balettigazgató sze­rint a leningrádi Kirov tár­sulat elsődleges célja a klasszikus örökség ápolása, az elfelejtett munkák érté­keinek fölfedezése és föl­újítása. de emellett — mint mondotta, az előreió'-«Mht'z szükség van az úttörő je­lentőségű, modern törekvé­sek és kísérletek térnyeré­sére is. Ügy tartja. hogy balettegyüttese „élő-eleven, fejlődő múzeum" mely ma­gába foglalja a megőrzés és megújítás kettős feladatat. A klasszikus örökség — Pe­tipa, Tagllttrft'' 4<? Fűfchl '.mű­veinek — ébrentartása mel­lett új, mai koreojjr4f\is.ok munkái is színpadra kerül­nek. Két nevet említett, az egyik Bejárt, akinek Bhakti című művét Párizsban is bemutatták, maga a szerző elismeréssel gratulált a szovjet művészeknek. Tár­sulatuk fiatal koreográfus1., Dmitrij Brjancev Bartók Béla zenéjére készített tánc­kompozíciót Sámán cím­mel. A leningrádi balettmű­vészek évadonként 16—13 darabot tartanak műsoron, havonta mintegy tizenötször lépnek fel. Műsorukon egész estét betöltő táncjá­tékok mellett vannak kon­certjellegű összeállítások is. A magyarországi vendégsze­replésről elmondta, hogy alkalmazkodniuk kellett a fölajánlott, nem éppen ró­zsás körülményekhez. Külö­nösen a budapesti fellépé­sek okoznak gondot. Nincs lehetőség az óriási díszletek beépítésére. a hatalmas tánckar mozgatására. Meg is jegyezte, hogy Budapes­ten ,.meztelenek leszünk" ám a legfontosabbat, a tán­cosok művészi felkészültsé­gét, a koreográfiák szépsé­gét minden bizonnyal el­vezheti az itteni közönség. De Szegeden! Reméljük ott minden összejön! T. L. Új határátkelő épül Vámos­szabadinál Üj határátkelő épül Győr közelében Vámosszabadinál a magyar—csehszlovák hatá­ron; a munkák a befejező szakaszba érkeztek. A tájba jól illő épületegységet a Du­na töltésének közelében épí­tették fel; félezer négyzet­méter alapterületű, tágas utastérhez mindkét oldalon ötszáz-ötszáz négyzetméter fedett térség tartozik, ahol a személygépkocsikat fogad­ják. Ezek mellett — mind­két oldalon — külön sávban közlekedhetnek a kamionok és az autóbuszok. Az új átkelőhely — ahol együtt dolgozik majd a ma­gyar és a csehszlovák vám-, valamint az útlevélkezelő szolgálat — büfével, pénz­váltóhellyel is várja az uta­sokat. Körzetében korszerű­sítik az úthálózatot; meg­nyitására a tervek szerint no­vemberben kerül sor. (MTI) Dolgos fiatalok Kisteleken A KISZ helyi bizottságai, a járásiak, a városiak, a megyeiek, de a központi bi­zottsága is alkalmat ad ar­ra, hogy a falvak, városok, megyék fiataljai időközön­ként beszámoljanak életkö­rülményeikről, munkájukról, a munkavállalás lehetőségei­ről, közösségi életük alaku­lásáról. Természetesen a diá­kok is szót kapnak, nemré­giben például a szegedi ta­nárképző és az élelmiszer­ipari főiskola KISZ-bizott­sága kapta meg e jogot a KISZ Csongrád megyei bi­zottságától. Tegnap, szerdán, a KISZ szegedi járási bizottsága Kis­teleken tartotta soros ülését. Nagy Miklós KlSZ-titkár­nak a község fiataljairól szóló írásos és szóbeli tájé­koztatóját vitatták meg. A titkár beszámolójában kiilö­I nős hangsúlyt kapott a mun­' kásifjúság körében végzett KlSZ.munka. egyrészt, mert a központi bizottság külön határozatot hozott e felada­tokról, másrészt, mert e ha­tározat végrehajtása különö­sen fontos Kisteleken: az ott élő ifjúkommunistáknak fele munkás. E közel 300 fiatal­ról elmondható, nemcsak a gazdasági munkában jeles­kednek, kiveszik részüket a társadalmi akciókból is. Sok fiatal erejét és szabad idejét a magánlakás-építés emészti föl. emiatt politikai aktivitásuk csökken vagy teljesen megszűnik. Pedig a nagyközségi tanács ifjúság­politikájára nem lehet pa­naszuk. Az elmúlt években az átadott állami lakások felét közöttük osztották szét. Minden érthető egyéni gond, probléma ellenére a községi KISZ-bizottság szeretné, ha a munkásfiatalok mégsem maradnának távol az ifjúsá­gi kluboktól, a közös sport­rendezvényektől. s azt, nogy tevékenyen vegyenek részt a KISZ-ben. Balogh Ferenc, a bizottság munkatársa jelentést Készí­tett A fiatal értelmiség sze­repe, feladatai a szegedi já­rási ifjúsági szervezetekben címmel, amelyet a testület vita után elfogadott. Georgia barátai új fi Int Színes, szinkronizált amerikai film. Irta: Ste­ven Tesich. Fényképezte: Ghislain Cioquet. Zene: Elisabeth Swados. Ren­dezte: Arthur Penn. Főbb szereplők: Craig Wasson, Jodi Thclen. Jim Metzler, Michael Huddlcston, Recd Birney. A közismert tényt, misze­rint nagy az isten állatkert­je, rájöttem, át kell tudni réirü. Mint# ttaigy és bölcs éfetigazsagokat általábap. Nem elég, csupán hangoz­tatni, hogy 'pelclául a hülye­ség a legjobb narkózis, te­kintve, hogy halálig tart — míg csak életközeliben a dologgal nem találkozunk, a kijelentés üres szó marad. Fenti példabeszédet be­csületszavamra nem a föl­háborodás sugallja. Inkább mindezek egyértelmű képi illusztrációja. A Georgia ba­rátai című, közel kétórás produkción fölháborodni amúgysem lehet, hiszen az a műalkotás, amely efféle indulatokat képes kiváltani, ha rossz is, némi erővel kell hogy rendelkezzék. Ám itt csak sóhajtozni, majd előbb kínosan, később mar fölsza­badultan. ha úgy tetszik, amúgy kamaszosan harsog­va nevetni lehet. No nem a film humorán. Ilyen nincs. Igaz, ezenkívül van szinte minden, ami a tökély leg­magasabb fokán példázza a rossz filmek teljes eszköz­tárát. Oly rikító módszerek­kel — például pozitívnak szánt, valójában már-már a komikumig visszatetsző sze­relemábrázolástól egészen infantilis filozófálgatásig —, hogy a közröhej, tisztesség ne essék szólván, legaláb­bis indokolt. Georgiára, a főhősnőre két dolog jellemző. Az egyik, hogy egyszerre három fiú szerelmes belé, kik termé­szetesen testi-lelki jó bará­tok. (Ö, mily megható és mily életszerű, ugye?) A másik: ennél ellenszenveseb­ben hőbörödött, magával mit kezdeni nem tudó, osto­ba, hisztérikus, gyermeteg libát még az imponáló terü­lettel rendelkező Egyesült Államokban is nehéz kita­lálni. A három boldogtalan amorózó közül főhőssé a teljesen rejtélyes okokból jugoszláv származásúnak ábrázolt, bizonyos Danilo Prozor válik, hogy — a tel­jes 1960-as évtizedet felölel­ve — befussa dicső pályáját Georgia, barátai, továbbá a mind szövevényesebb és is­ten-allatkert példázatokkal bővülő történések társasá­gában. Így és ennyire van aztán itt minden: acélgyár és főiskola, Vietnamba vo­nuló katona és béketüntetés, nyomor és a gazdagság ígé­rete. Utóbbit egy nem tud­ni mitől gazdag és leány­gyermekével feltehetően természetellenes kapcsola­tot fenntartó apósjelölt kép­viseli, ki az impozáns eskü­vői garden partvn higgad­tan lelövi leányát, súlyosan megsebesíti, ezek szerint nem túlzottan kedvelt vő­jét, majd fölöttébb logiku­san öngyilkos lesz. Aki azt hinné, ezzel vége is minden­nék, nagyot téved. S aki netán neon értené, miért fo­galmaz e sorok írója oly gyakran úgy, hogy „talán", „feltehetően", „nem tudni" — kérem, higgye el: tény­leg nem tudom. Az egyes szereplők cselekedeteinek mozgatórugóival kapcso­latos esztétikai törvények­ről ugyanis a különben jó­nevű rendező, Arthur Penn, mintha soha életében nem hallott volna. Idegesítően sok ostobaság, rendkívül antipatikus, ki­módolt helyzetek és figurák szívünkbe lopási kísérlettel, s mindezek fölött egy sem­mire sem jó, mondandójá­ban tehát igen zagyva és felszínes fércmű — íme a summázat. Nem tudni, hány dollárért (lehet, hogy csak kétszámjegyűért) vághatták e darabot film átvevőink után, de azért igyekszünk megérteni őket. Valami ér­dekelhette mindnyájukat. Georgiát viszont már való­jában a kezdet kezdetén csak egyvalami érdekli, szintén teljesen értelmetlen Isidora Duncan (egykori táncosnő) imádata közben: az. Hat hiányzik, istenem. Ügy fölajánlkozik előbb mind a három srácnak, ké­sőbb csak Prozornak, mint annak a rendje. Hogy Ame­rika nem fenékig tejföl, ed­dig is tudtuk, de ha még ekkora balfácánokat is ne­vel fiaiból, akkor valóban a Nagy Sátán lehet, amelyik nem lesz sokáig nagyhata­lom. Később Georgiának ugyan gyereke lesz az egyik delikvenstől, egy, Danilo ál­tal pótcselekvésként kilesett tengerparti nász gyümölcse­ként, am a hölgy — három a chicagói igazság — elve­teti magát a harmadik, tel­jesen bamba, teljesen kövér és (ugyan miért?) zsidónak kikiáltott fiúval. Eközben az 1969-es ame­rikai Holdra szállás is meg­felelő filozofikus dicsfényt kap. Georgia meg, vagy tíz év után Danilótól azt, amit szűzen még nem. (Pedig hogy szerette volna!) Egyi­küknek se volt jó a dolog, kiderül egy nagy és ocs­mány veszekedés végén, (ígv szokott ez lenni.. .) Ám, ha filmátvevőink e be­teljesülésre vártak, fölment­hetjük őket. Végtére is csak érdekes, kinek lesz jó. Az viszont biztos, kinek a leg­rosszabb. Nekünk, akik az egészet nézzük. Domonkos László Textilművészen biennále Augusztus 12-én nyílik Szombathelyen, a Savaria Múzeumban a hatodik ipari íextilművészeti biennále, amelyen ezúttal huszonnyolc textiigyár szövetkezet het­ven textiitervező művészé­nek alkotását mutatják be A legutóbbi seregszemle díjnyertesei most Kőszegen, az öregtoronyban mutatkoz­nak be az augusztus 13-án j nyilo kiállításon: ezúttal leg­újabb munkáival lép közön­ség elé Straub Edit és Ba­lázs Kálmán, az előbbi mű­vész a Hazai Fésűsfonó, az utóbbi a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár textiltervező­je. Ugyancsak Kőszegen, a tábornokházban nyitják meg Rózsa Anna ipari textiiter­vező emlékkiállítását is: az alkotó ipari textilművésze­tünk fejlődését jól tükröző életművének jelentós részét a Savaria Muzeumnak ado­mányozta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom