Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

A Z MSZ M P SZEGED VÁROSI BIZO TTSÁ GÁN A K LAPJA T3. évfolyam 198. szám 1983. augusztus 23., kedd Ara; 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Ü LJETEKÍ M un kás-paraszt találkozóf nagygyűlés Opusztaszeren Kenyér és alkotmány. E két szó szervesen összetar­tozik. Nemcsak az ünnep révén, augusztus 20-án, a napon, amikor emberhez szabott jogainkat és a velük járó kötelezettségeinket összegző alkotmányt, s az immár magtárba hordott „életből" sütött új kenyeret ünnepeljük, hanem minden­napjainkban is. Mert az alkotmány betűje szerint megfogalmazott jogaink csak kötelezettségeink telje­sítése révén válhatnak vá­lósággá, munka eredménye­ként, amelyből az új kenyér is születik. Munka eredmé­nyeként. ami — s milyen nagy szó ez a mai világban — szocialista alkotmányunk­ban biztosított jogunk is. Jogunk, melyhez, csakúgy, mint jobb életünkhöz, nem annyira az ősök foglalása, inkább az új, a második foglalás, a felszabadulás utáni idők egyik jelképévé vált földosztás révén jut­hattunk. Mindért ünnepel­tük augusztus 20-án. Ünne­peljük országszerte. nagy­gyűléseken, munkás-paraszt találkozókon, tűzijátékkal, légi és vizi parádéval. Méhes — Augusztus 20-a a ma­gyar népnek az az ünnepe, amely egyidejűleg több tör­ténelmi eseményhez és nem­zeti hagyományhoz kötődik. Többféle tartalma ellenére mégis egységes jelképe éle­tünk, társadalmi létünk fon­tos értékeinek. A betakarí­tás fáradsága után az első­ként megsütött kenyér föl­szegésének ősi szertartása a felszabadulás utáni évtize­dekben új eszméket kifejező ünneppé nemesedett. Az or­szág e napon a mezőgazda­ság erőfeszítése és áldozat­vállalása előtt • tiszteleg, ám a falu a szövetséget is kö­szönti : a munkás-paraszt összefogást, amely ma már jóval több a természetes egymásra utaltságnál, s rég­óta más. mint egyszerű cse­rekapcsolat — kezdte beszé­dét Méhes Lajos ipari mi­niszter, majd így folytatta: — Ez a szövetség megha­tározó alapja a magyarság nemzeti létének, s egyben szilárd fundamentuma álla­miságunknak is. így fonódik harmonikus egységbe au­gusztus 20-a szimbólumá­ban a munka tisztelete és a történelem, az új kenyér megbecsülése, az országala­pító István király emléké­vel és az ország legelső tény­leges alkotmánya törvénybe iktatásának korszakos je­lentőségével. Itt, e helyen. Ópusztasze­ren az első törvénykező gyű­lés színhelyén különösen érezzük a történelem leve­gőjét A néphagyomány sze­rint Árpád és vezérei az alpári mezőn aratott győze­lem utón ezen a helyen tar­tottak országgyűlést, szedték „szer"-be a magyarok szo­kásiogi szabályait, és ren­dezték a jogokat. Vagyis az első íratlan alkotmány itt sz'"'ietett. Ópusztaszer 1945-ben a má­sodik honfoglalásnak is jel­képévé vált. A dolgozó nép honfoglalási nak első forra­dalmi lépése a földosztás A hagyományok szerint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a népfront Csongrád megyei bizottsága, a megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsa rendezte közö­sen Ópusztaszeren augusztus 20-ón a nagygyűlést és a munkás-parasz.t találkozót. A résztvevőket Nagy István, a népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter mon­dott. A nagygyűlés elnökségében ott volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagia. a megyei pártbizottság első titkára. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Török József, a szegedi városi párt­bizottság első titkára, dr. Somogyi Ferenc, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Prágai Tibor, a városi tanács általános elnökhelyettese, Fodor István, a szegedi járási hivatal elnöke, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Bódi György, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottsága első titkára, valamint a megye országgyűlési képvise­lői, a társadalmi szervek, szocialista brigádok, az egyházak képviselői Lajos beszéde nak gyarapításában kamatoz­tassa. Ehhez milliók együt­tes akarata, legjobb tudása szerinti munkája kell. Ez a szándékunk, ezt bá­torítjuk. amikor olyan in­tézkedéseket hozunk, hogy csak azt ismerje el nyere­ségben. jövedelemben, bér­ben a társadalom, ami ér­ték. A nemzetközi és a hazai összehasonlításban alacsony értékű munka semmilyen cí­men nem kaphat kíméletet, még kevésbé anyagi előnyt, kiegyenlítést, erkölcsi eiis­merést. Ez szocialista esz­méink megvalósításának mai követelménye Ez munkás­politika, s ez a társadalom érdeke is. A szocialista fej­lődés a gazdasági teljesítmé­nyek növekedését követeli meg. Ma tehát, az osztályér­dek az ösztönzéshez, a tu­dás- és teljesítménykülönb­ségek jobb elismeréséhez, a munka szerinti elosztás el­vének következetesebb érvé­nyesítéséhez fűződik. Alkotmányunknak a vilá­gon csak a szocialista orszá­gokra jellemző mondata rög­zíti a munkához való jogot. Büszkén állíthatjuk, ez ná­lunk már régen valóság. A munkáért, a kenyérért nem kell már politikai csatákat vívni. De az ésszerű foglal­koztatásért igen. Az alkot­mány a munkához való jog­gal ruház fei mmaen állam­polgárt. de nem szentesíti a munkahelyek változtathatat­lanságát. A társadalmi, tu­dományos. műszaki fejlődés, az értékek iránti növekvő igény a szellemi és fizikai dolgozók tudásának a gya­rapítását. új és új körülmé­nyek közti helytállását, te­hát változási képességét igényli. A dolgozó emberek­nek ez a szükségszerű moz­gása elkerülhetetlen, enélkül fejlődés nem létezik. A munkásosztály, a dol­gozó nép elsősorban abban érdekelt, hogy felgyorsulja­nak gazdaságunk átalakulási folyamatai, hogy a magyar népgazdaság a magyar Ipar, mezőgazdaság megedződve, a jövő versenyére is felkészül­ten kerüliön ki a jelenlegi, nehéz feilődési szakaszból. Az alapok ehhez adya vannak. A szocializmus épí­tésének eddigi időszakában az ipar történelmi jelentő­ségű fejlődésen ment át. Az aktív keresők egyharmadát foglalkoztatja; az elmúlt év­ben az ipar állította elő a nemzeti jövedelem 45 száza­lékát. A népgazdasági ex­port háromnegyede ipari ter­mék. A szocialista iparosításnak, az ipar gyors fejlődésének nagy szerepe volt abban, hogy a gazdasági átalakulás­sal együtt hazánk társadal­ma is gyökeresen átformáló­dott. Megváltozott a falu ar­culata, a mezőgazdasági ter­melésre is az iparszerú szer­vezés jellemző, az ipari fej­lődésnek is köszönhető, hogy a falun élő emberek életkö­rülményei olyan jelentősen javultak. A két szövetséges osztály egymásra utaltsagá­(Folytatás a 3. oldalon.) désén. Ha helyt akarunk áll­ni a nehezedő világgazdasá­gi feltételek közepette, ha meg akarjuk őrizni gazda­ságunk teljesítőképességét és­elért életszínvonalunkat ak­kor gazdasági tevékenységünk homlokterébe a versenyké­pességet kell állítanunk Nem mindegy, hogy mit. mikor, hogyan, milyen minőségben, mennyiért gyártunk, hogy mennyire figyelünk a piacra, a nemzetközi munkamegosz­Méhes Lajos beszédet mondja tásra. Ez a gazdaság különböző területein, de különösen az iparban új kérdések elé ál­lít bennünket. A magyar munkás, paraszt, értelmiségi tehetsége, tudása, szorgalma a nemzeti, vagyon része. A párt és a kormány fő törek­vése. hogv a dolgozó, az al­kotó emberek tehetségét, tenni akarását. kezdeménye­zését. felelősségét eredmé­nyesebben az ország javai­A megve legjobb gabonatermesztő gazdaságának, az apát­falvi Aranvkálász Tsz-nck az elnöke. Kiss István adja át az újbúzából sütött kenyeret Méhes Lajosnak volt. 1945-ben az Ideiglenes Kormány úgy döntött, hogy itt, ezen a történelmi he­lyen kell hivatalosan a föld­osztást elkezdeni. Az előadó ezután arról szólt, hogy hazánknak ma tekintelye van a világban, s mi a beke ügye mellett va­gyunk. — Ez az élet parancsa szá­munkra. Ha béke van: élet van. Ha élet van. a gond­jait is megoldjuk. De a bé­ke nem mennyei mannaként hull az ölünkbe, hanem ezért tenni, harcolni, küzdeni kell. Mind nemzetközi körül­ményeinkről, mind belső helyzetünkről átfogó szám­vetést készített a párt Köz­ponti Bizottsága ez év áp­rilisában. E számvetés egyik alapvető tétele, hogy ha­zánkban a belpolitikai hely­zet kiegyensúlyozott, legfőbb vívmányunk, a népi hatalom és a szocialista nemzti egy­ség erős, a legfontosabb nem­zeti célokban negyedszázad alatt kialakult társadalmi közmegegyezés szilárd ala­pokon nyugszik A párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom a nehezebb feltéte­lek között is kiállta a pró­bát. Népünk nemcsak elfo­gadja. hanem munkájával, a feladatok vállalásával, tet­tekkel is támogatja a párt politikáját. Sürgetik a ]ó döntéseket a határozatok fe­gyelmezett végrehajtását, a politikai a társadalmi el­lenőrzés erősítését, a követ­kezetesebb számonkérést, a nagyobb felelősség érvénye­sítését. Az előadó ezután a nem­zeti egységről, a munkásosz­tály vezető szerepéről, a ma és a holnap igényeit felis­merő gondolkodásról beszélt, mely különösen fontos a gaz­daságban. majd ezekkel a szavakkal folytatta beszédét: — Napjainkban a magunk elé állított gazdaságpolitikai célok, a körülményekhez va­ló nélkülözhetetlen alkalmaz­kodás azt igényli, hogy módo­sítsunk gazdaságunk múkö­A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom