Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

A Z MSZ M P SZEGED VÁROSI BIZO TTSÁ GÁN A K LAPJA T3. évfolyam 198. szám 1983. augusztus 23., kedd Ara; 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Ü LJETEKÍ M un kás-paraszt találkozóf nagygyűlés Opusztaszeren Kenyér és alkotmány. E két szó szervesen összetartozik. Nemcsak az ünnep révén, augusztus 20-án, a napon, amikor emberhez szabott jogainkat és a velük járó kötelezettségeinket összegző alkotmányt, s az immár magtárba hordott „életből" sütött új kenyeret ünnepeljük, hanem mindennapjainkban is. Mert az alkotmány betűje szerint megfogalmazott jogaink csak kötelezettségeink teljesítése révén válhatnak válósággá, munka eredményeként, amelyből az új kenyér is születik. Munka eredményeként. ami — s milyen nagy szó ez a mai világban — szocialista alkotmányunkban biztosított jogunk is. Jogunk, melyhez, csakúgy, mint jobb életünkhöz, nem annyira az ősök foglalása, inkább az új, a második foglalás, a felszabadulás utáni idők egyik jelképévé vált földosztás révén juthattunk. Mindért ünnepeltük augusztus 20-án. Ünnepeljük országszerte. nagygyűléseken, munkás-paraszt találkozókon, tűzijátékkal, légi és vizi parádéval. Méhes — Augusztus 20-a a magyar népnek az az ünnepe, amely egyidejűleg több történelmi eseményhez és nemzeti hagyományhoz kötődik. Többféle tartalma ellenére mégis egységes jelképe életünk, társadalmi létünk fontos értékeinek. A betakarítás fáradsága után az elsőként megsütött kenyér fölszegésének ősi szertartása a felszabadulás utáni évtizedekben új eszméket kifejező ünneppé nemesedett. Az ország e napon a mezőgazdaság erőfeszítése és áldozatvállalása előtt • tiszteleg, ám a falu a szövetséget is köszönti : a munkás-paraszt összefogást, amely ma már jóval több a természetes egymásra utaltságnál, s régóta más. mint egyszerű cserekapcsolat — kezdte beszédét Méhes Lajos ipari miniszter, majd így folytatta: — Ez a szövetség meghatározó alapja a magyarság nemzeti létének, s egyben szilárd fundamentuma államiságunknak is. így fonódik harmonikus egységbe augusztus 20-a szimbólumában a munka tisztelete és a történelem, az új kenyér megbecsülése, az országalapító István király emlékével és az ország legelső tényleges alkotmánya törvénybe iktatásának korszakos jelentőségével. Itt, e helyen. Ópusztaszeren az első törvénykező gyűlés színhelyén különösen érezzük a történelem levegőjét A néphagyomány szerint Árpád és vezérei az alpári mezőn aratott győzelem utón ezen a helyen tartottak országgyűlést, szedték „szer"-be a magyarok szokásiogi szabályait, és rendezték a jogokat. Vagyis az első íratlan alkotmány itt sz'"'ietett. Ópusztaszer 1945-ben a második honfoglalásnak is jelképévé vált. A dolgozó nép honfoglalási nak első forradalmi lépése a földosztás A hagyományok szerint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a népfront Csongrád megyei bizottsága, a megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsa rendezte közösen Ópusztaszeren augusztus 20-ón a nagygyűlést és a munkás-parasz.t találkozót. A résztvevőket Nagy István, a népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter mondott. A nagygyűlés elnökségében ott volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagia. a megyei pártbizottság első titkára. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, dr. Somogyi Ferenc, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Prágai Tibor, a városi tanács általános elnökhelyettese, Fodor István, a szegedi járási hivatal elnöke, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Bódi György, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottsága első titkára, valamint a megye országgyűlési képviselői, a társadalmi szervek, szocialista brigádok, az egyházak képviselői Lajos beszéde nak gyarapításában kamatoztassa. Ehhez milliók együttes akarata, legjobb tudása szerinti munkája kell. Ez a szándékunk, ezt bátorítjuk. amikor olyan intézkedéseket hozunk, hogy csak azt ismerje el nyereségben. jövedelemben, bérben a társadalom, ami érték. A nemzetközi és a hazai összehasonlításban alacsony értékű munka semmilyen címen nem kaphat kíméletet, még kevésbé anyagi előnyt, kiegyenlítést, erkölcsi eiismerést. Ez szocialista eszméink megvalósításának mai követelménye Ez munkáspolitika, s ez a társadalom érdeke is. A szocialista fejlődés a gazdasági teljesítmények növekedését követeli meg. Ma tehát, az osztályérdek az ösztönzéshez, a tudás- és teljesítménykülönbségek jobb elismeréséhez, a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítéséhez fűződik. Alkotmányunknak a világon csak a szocialista országokra jellemző mondata rögzíti a munkához való jogot. Büszkén állíthatjuk, ez nálunk már régen valóság. A munkáért, a kenyérért nem kell már politikai csatákat vívni. De az ésszerű foglalkoztatásért igen. Az alkotmány a munkához való joggal ruház fei mmaen állampolgárt. de nem szentesíti a munkahelyek változtathatatlanságát. A társadalmi, tudományos. műszaki fejlődés, az értékek iránti növekvő igény a szellemi és fizikai dolgozók tudásának a gyarapítását. új és új körülmények közti helytállását, tehát változási képességét igényli. A dolgozó embereknek ez a szükségszerű mozgása elkerülhetetlen, enélkül fejlődés nem létezik. A munkásosztály, a dolgozó nép elsősorban abban érdekelt, hogy felgyorsuljanak gazdaságunk átalakulási folyamatai, hogy a magyar népgazdaság a magyar Ipar, mezőgazdaság megedződve, a jövő versenyére is felkészülten kerüliön ki a jelenlegi, nehéz feilődési szakaszból. Az alapok ehhez adya vannak. A szocializmus építésének eddigi időszakában az ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át. Az aktív keresők egyharmadát foglalkoztatja; az elmúlt évben az ipar állította elő a nemzeti jövedelem 45 százalékát. A népgazdasági export háromnegyede ipari termék. A szocialista iparosításnak, az ipar gyors fejlődésének nagy szerepe volt abban, hogy a gazdasági átalakulással együtt hazánk társadalma is gyökeresen átformálódott. Megváltozott a falu arculata, a mezőgazdasági termelésre is az iparszerú szervezés jellemző, az ipari fejlődésnek is köszönhető, hogy a falun élő emberek életkörülményei olyan jelentősen javultak. A két szövetséges osztály egymásra utaltsagá(Folytatás a 3. oldalon.) désén. Ha helyt akarunk állni a nehezedő világgazdasági feltételek közepette, ha meg akarjuk őrizni gazdaságunk teljesítőképességét éselért életszínvonalunkat akkor gazdasági tevékenységünk homlokterébe a versenyképességet kell állítanunk Nem mindegy, hogy mit. mikor, hogyan, milyen minőségben, mennyiért gyártunk, hogy mennyire figyelünk a piacra, a nemzetközi munkamegoszMéhes Lajos beszédet mondja tásra. Ez a gazdaság különböző területein, de különösen az iparban új kérdések elé állít bennünket. A magyar munkás, paraszt, értelmiségi tehetsége, tudása, szorgalma a nemzeti, vagyon része. A párt és a kormány fő törekvése. hogv a dolgozó, az alkotó emberek tehetségét, tenni akarását. kezdeményezését. felelősségét eredményesebben az ország javaiA megve legjobb gabonatermesztő gazdaságának, az apátfalvi Aranvkálász Tsz-nck az elnöke. Kiss István adja át az újbúzából sütött kenyeret Méhes Lajosnak volt. 1945-ben az Ideiglenes Kormány úgy döntött, hogy itt, ezen a történelmi helyen kell hivatalosan a földosztást elkezdeni. Az előadó ezután arról szólt, hogy hazánknak ma tekintelye van a világban, s mi a beke ügye mellett vagyunk. — Ez az élet parancsa számunkra. Ha béke van: élet van. Ha élet van. a gondjait is megoldjuk. De a béke nem mennyei mannaként hull az ölünkbe, hanem ezért tenni, harcolni, küzdeni kell. Mind nemzetközi körülményeinkről, mind belső helyzetünkről átfogó számvetést készített a párt Központi Bizottsága ez év áprilisában. E számvetés egyik alapvető tétele, hogy hazánkban a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, legfőbb vívmányunk, a népi hatalom és a szocialista nemzti egység erős, a legfontosabb nemzeti célokban negyedszázad alatt kialakult társadalmi közmegegyezés szilárd alapokon nyugszik A párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom a nehezebb feltételek között is kiállta a próbát. Népünk nemcsak elfogadja. hanem munkájával, a feladatok vállalásával, tettekkel is támogatja a párt politikáját. Sürgetik a ]ó döntéseket a határozatok fegyelmezett végrehajtását, a politikai a társadalmi ellenőrzés erősítését, a következetesebb számonkérést, a nagyobb felelősség érvényesítését. Az előadó ezután a nemzeti egységről, a munkásosztály vezető szerepéről, a ma és a holnap igényeit felismerő gondolkodásról beszélt, mely különösen fontos a gazdaságban. majd ezekkel a szavakkal folytatta beszédét: — Napjainkban a magunk elé állított gazdaságpolitikai célok, a körülményekhez való nélkülözhetetlen alkalmazkodás azt igényli, hogy módosítsunk gazdaságunk múköA nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja