Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-16 / 193. szám

Tedd, 1983. anjrusztus 16. 3 Számvetés és tennivalók Az anyanyelv ve A külföldön élő magyarokat az óhazához kapcsoló anyanyelvi mozgalom négyévenkénti konferenciájának állandó testülete, a védnökség, hétfőn tanácskozásra ült össze Budapesten. Az esemenynek négynapos programja van, témája a két évvel ezelőtti konferencia óla elért kapcsolatgyarapodás számbavétele, illetőleg javaslatok kimunkálása a következő — 1985-ben esedékes — anyanyelvi konferencia programjára. Lőrincze Lajos professzor, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke nyitotta meg az ülést. Javaslatára a védnökség tagjai — hazai, valamint külföldön élő nyelvészek, irodalmárok, tudósok, művészek — tisztelettel adóztak az anyanyelvi mozgalomban is tevékenykedett Illyés Gyula emlékének, felidézve a magyar szellemi élet nagy alakjának gondolatát:, az anyanyelv őrzése, kultúránk ápolása nemes feladata a világ minden magyarjának. Az anyanyelvi mozgalom sok év óta sikeres rendezvényeiként említette Lőrincze Lajos a balatoni gyermeknyaraltató, nyelvgyakorló táborokat, a sárospataki magyarságismereti nyári tábort, a debreceni pedagógusképző tanfolyamot és a táncoktatók továbbképző találkozóit. Az úi kezdeményezések közé sorolta, hogy az idén először volt Baján olyan magyar— angol nyelvű tábor, ahol a külföldről érkezett magyar származású fiatalok hazai — angolul tanuló — középiskolásokkal voltak együtt, és kölcsönösen segítették egymást a nyelvtanulásban. Megvalósulóban van az a régi terv. hogy a határainkon kívül élő magyar gyerekek idehaza középiskolai tanulmányokat folytathatnak: a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban az idén ősszel kezdődő tanévben a hazai középiskolásokkal egy osztályban tanulnak a jelentkezők, s 1984-ben indítják el az első kétnyelvű osztályt. amelyben magyar és angol nyelven folyik maid a tanítás. A külföldiek részére lehetőség nyílik érettségi vizsga letételére is, és ezzel az érettségivel folytatni lehet majd a tanulmányokat magyar felsőfokú tanintézetekben. Anyanyelvi mozgalmunk — hangzott el az ülésen — a kiélezettebb nemzetközi körülményék ellenére sem torpant meg. A mozgalom nagyszámú munkása — éljenek bárhol is a világon — szilárdan bízik anyanyelvünk ügyében, a magyar kultúrában. Nem kevés, sőt az utóbbi időben egyre több azoknak a száma, akiket éppen ez a gondolat, ez az eszme késztetett hazalátogatásra. ez békítette meg őket az egykor elhagyott hazával — és önmagukkal. Arra a visszatérő kérdésre, hogy mi is voltaképpen az anyanyelvi mozgalom és konferenciák, nemkülönben a védnökség célja, az ülés résztvevői egybehangzó véleményüket fejtették ki. A lenyeg: segítséget nyújtani mindazoknak, akik határainkon kívül a magyar nyelvet, anyanyelvünket meg akarják őrizni vagy tanulni, akik a magyar kultúra értékeivel kincseivel meg akarnak ismerkedni. E cél érdekében meg kell találni minden olyan lehetőséget, kidolgozni minden olyan módszert, amely a megvalósuláshoz közelebb visz. Ugyanakkor ki kell kapcsolni mindazt. ami a közös munkát zavarja, a cél elérését akadályozza. Le!kiismeretü»k ügye — fogalmazott Lőrincze Lajos —, hogy merre megy az anyanyelvi mozgalom szekere, nem engedjük-e akarva akaratlanul kátyúba, nem terheljük-e mog oda nem való rakománnyal. Mindennek elemzésére hivatott a mostani védnökség: ülés, amely négy munkabizottság jelentésének, javaslatainak megvitatásával folytatódik, s cíütörtükön a mozgalom további teendőinek körvonalazásával zárul. (MTI) Befejeződött Befejeződött a len betakarítása a budakalászi rostlentermelési rendszer mezőgazdasági üzemeiben, a teljes hazai vetésterületen. A Kialföldön. a Bakony vidékén, Vasban és Somogy megye nyugati részén — öszsze$en ötezer hektáron — termő len mennyisége és minősége az idén ió közepesnek mondható. A korán beköszöntött, meleg nyár miatt a növény hamarabb ért meg. ezért a betakarítást is két héttel korábban, már július elején elkezdték. A munkát segítette, hogv a belga nyüvőgépek mellett azokat a nagy teljesítményű gépeket is alkalmaztál?, amelyeknek a Szovjetunióból vásárolt alapberendezéseit és alkatrészeit a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat szombathelyi javítóműhelyében állították össze. Negyvenhárom ország kiállítói a vásáron Egy hónap múlva nyit az ószi Egy hónap múlva, szeptember 16-án nyitja kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási javak szakvására. Magyarország mellett 42 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, összesen több mint 46 ezer négyzetméteren. Az előzetes jelentkezesek alapján az idei tavaszi BNV-hez hasonlóan az ószi vásáron nagyobb arányú lesz a szocialista országok részvétele: főként Bulgária és az NDK növeli kiállítási területét, a Szovjetunió a tavalyival megegyező nagyságú területen, sorakoztatja fel termékeit a BNV legnagyobb külföldi kiállítójaként. Az új kiállítók közolt lesz Argentína, Banglades, Belgium, Dél-Jemen, Kína, Laosz, Marokkó, Mongólia és Szíria. A népgazdaság exportlehetösegeivel. illetve importigényeivel összhangban az idei őszi BNV-n a kiállítók nyolc árucsoportban mutatják be termékeiket. Az elsőben a ruházkodással kapcsolatos termékeket, a továbbiakban lakberendezési és lakásfelszerelési tárgyakat; háztartási vegyipari, papíripari és kozmetikai cikkeket; élelmiszeripari termékeket; a kultúrával, a szabad idővel és a sporttal öszszefüggő áruféléket; különféle járműveket; ajándékokat és népművészeti cikkeket, valamint családi és hétvégi házakat láthatnak az érdeklődők. Mint a vásárváros valamennyi idei rendezvényét. úgy az őszi vásárt is az energiatakarékosság jegyében rendezik. Külön kiállítással jelentkezik majd az elektromos művek, energiatakarékos háztartási készülékeket sorakoztat fel, s gyakorlati példákkal mutatja be a gazdaságos üzemeltetés legjobb módszereit. Ez évben először — helyt adva a kiállítók, szakmai látogatók jogos igényének — a szakmai délelőttök számát az eddigi háromról .négyre emelik. Ezek időpontja szeptember 21.. 22., 23. és 24 , mely napokon 10-től 14 óráig a vásárt csak a szakmai közönség látogathatja az erre a célra kibocsátott jegyekkel, bérietekkel és állandó belépőkkel. Az őszi BNV-vel egyidöben rendezik meg a negyedik Interplayexpo nemzetközi játék- és oktatásieszköz-kiállítást, valamint a második Csináld magad! nemzetközi barkács- és kiskertkiállítást. Az előbbinek érdekessége, hogy ez évben először a Síudexpo beleolvad az Interplayexpóba, tehát ezentúl a játékkal, illetve az oktatással kapcsolatos cikkeket egy kiállításon belül ismerhetik meg a látogatók. A Csináld magad! kiállításon kiemelt szerepük lesz a lakások karbantartásához, felújításához és korszerűsítéséhez szükséges szerszámoknak, eszközöknek, anyagosnak és a kertápolási cikkeknek. A két szakkiállításon Magyarországon kívül hét ország 42 kiállítója vesz részt. az általuk elfoglalt terület meghaladja a 3500 négyzetmétert Különös figyelmet fordítanak a kiállítók és a vásárt latogatók ellátására: büfék, falatozók, éttermek megfelelő számban és kínálattal állnak az érdeklődők rendelkezésére. A szakemberek munkáját a K-pavilon földszintjén berendezett kiállítói klub szolgálja. A közlekedés rendje a korábbiaknak megfelelő lesz: a metró Örs vezér téri' végállomásától sűrítetten indítják a 100-as • autóbuszokat, melyek minden vásárbe járatnál megállnak. A Népszínház utca I és a József körút sarkától a vásár főbejáratáig ugyancsak sűrítve közlekednek a 29-es villamosok. MBütiscrök r r igii wo es üttorok táborozása Hétfőn Zánkán, a balatoni úttörővárosban kéthetes honvédelmi úttörölábor nyílt: 450 úttörő ismerkedik a munkásőrök életével, technikájával. A tábor vezetését 30 munkásőr látja el, akik számos változatos programot, összejövetelt szerveztek a fiataloknak. Ezekeh a találkozókon három nemzedék ismerkedik: a gyerekek, a jelenlegi munkásőrök és a veteránok. Évtizedes hagyomány már az ilyen közös táborozás, ahol a fiatalok ismerkednek a munkásőr hivatással. A közelmúltban fejeződött be az ifjúgárda munkásőr'szakalegységek parancsnokainak táborozása Püspökszilágyban. A fiataloknak a munkásőrség Pest ; megyei parancsnoksága es váci egysége, a BM forradalmi rendőri ezred alegysége, vala( mint a Magyar Néphadsereg i kijelölt alakulata harcászati, lövészeti és haditechnikai bemutatókat tartott. A közös nyári programokon kívül is számos kapcsolat alakult ki a munkásőrség és az ifjúsági szervezetek között. Üjszerű kezdeményezés volt a tavaly útnak indított csillagos iránytű mozgalom, amelynek során a munkásőrök és az úttörőközösségek együtt dolgozták fel szűkebb pátriájuk múltját, jelenét és a munkásmozgalom történetét. (MTI) ísrmeszeibarátok ialkszája Kiskunmajsán Hétfőn megkezdődött a természetbarátok negyedik országos találkozója. Az augusztus 20-ig tartó rendezvénysorozatra érkezett vendégek ez alkalomból több kiállítást tekinthettek meg a helyi Ifjú gárda művelődési központban. A vendéglátóipari Múzeum, az Iparművészeti Főiskola és az Iparművészeti Múzeum az utóbbi 100 év vendéglátói terítésművészetével ismerteti meg a látogatókat. s bemutat több száz, a világ minden táján készült étlapot. A kiskunmajsai háziipar kézimunkákat, a kecskeméti Magvar— Szovjet Barátság Tsz virágkötészeti remekeket állított ki. A gyermekeket nemzetközi babakiállítás és népijáték-bemutató szórakoztatta. Hétfőn este a Szeged Táncegyüttes lépett fel. majd a találkozó többi napján bodoglári, bátyai és dusnoki néptáncegvüttesek adjak elő műsorukat. A magvar mesterszakácsok hétfőtől péntekig francia. erdélyi, dél-amerikai, görög és dél-alföldi ételkclönlegességekkel váriák a vendégeket a Jonathán Tsz Kanizsa sörözőjében. A Délmagyarország augusztus 5-i számának ötödik oldalán — ME3ZÖVelnökségi ülésről közölt tudósítás: a „Napirenden a lakáskarbantartás" címmel megjelent írás a lakásszövetkezetek Karbantartó Társulásának gazdasági vezetőjét, Nagymihály Lászlónét és Félegyházi Ferenc műszaki vezetőt írásra készlétté. Megjegyezték: ,.az említett cikk nem a valóságnak megfelelő adatot közölt az olvasókkal, amely Karbantartó Társulásunk és lakásszövetkezetei között mélységes felháborodást sza váltott ki. (A cikk egyik sora • szerint veszteséggel zárták az első félévet). A résztvevők között már köztudott volt a kiküldött írásos anyag alapján, hogy a társulásunk I. féléves gazdálkodási eredménye igen jó, 239 ezer 69 forint 80 fillér a megtakarítása. A téves információ — mivel a lakossági és közületi javításokkal foglalkozunk — | visszavetheti a társulásunk és a megrendelők közötti bizalmat, valamint a további eredményes működésünket gátolja, hitelét rontja." Árak, bérek, teljesítmények R

égóta bevonult a köztudatba az a néha csak féltréfásan használt szólásmondás, hogy aki árt mond, mondjon bért is. Még akkor is, ha napjainkban a magyar gazdaságban nincs mindig lehetőség arra, hogy a béremelések automatikusan kövessék az árnövekedéseket. Az említett elv alapja az a poétikus megfogalmazásban is napvilágot látott közgazdasági tény, miszerint ,.a munkabér a munkaerő ára". Vagyis a munkabérnek tartalmaznia kell egyebek közt a munkaerő újratermeléséhez szükséges előállítási költségeket. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben ezek az előállítási költségek (vagyis a termékek és szolgáltatások árai) emelkednek, növekedniük kell a béreknek is. Még mielőtt azonban az idei ár- és bérindexeket' öszszevetve, számon kérnénk valamilyen mulasztást, érdemes áttekinteni a magyar népgazdaság eddigi ár-bér versenyét. Teljesen természetes és nyilvánvaló, hogy az utóbbi esztendőkben tapasztalható ármozgások rendkívül érzékenyen érintették a honi polgárokat. Nem csupán azért, mert minden ármozgás hangulati tényező, hanem azért is, mert a magyar fogyasztói? a korábbi időszakokban, évtizedekben stabil árakhoz szokott. Ezek az árak nemcsak a valóságban, hanem a köztudatban is az életszínvonal garanciái voltak. Amikor például 1961 és 1965 között a jövedelmek évenkénti átlagos növekedés: üteme 3,3 százalék volt, az áremelések évente mindössze 0,4 szazaiékot tettek ki. Mindkét adat 1966 és 1970 között csaknem duplájára növekedett, de valamelyest szűkült a bér- és árnövekedési olló közötti rés. Ebben az időszakban évente 6,2 százalékos volt a jövedelmek és 0,8 százalékos az árak növekedési üteme. 1971 — 1975 között a korábbihoz képest mérséklődött a jövedelmek növekedési üteme, miközben ugrásszerűen — legalábbis az előző tervidőszakhoz viszonyítva — megnőtt az áremelkedés. A jelzett időszakban évente 4,5 százalékos volt a jövedelem-, és 2,8 százalékos az árnövekmény. Még nagyobb különbségeket takar az 1976—1980 közötti időszak. Ekkor a jövedelmek évente 1.6 százalékkal gyarapodtak, miközben az árak átlagosan 6,3 százalékkal nőttek. Az adatok hátterében meghúzódó érvek, közgazdasági összefüggések közismertek. A cserearány-romlás, a magyar termékek világpiaci árának átlagosan mintegy 20 százalékos leértékelődése következtében nem volt és nincs lehetőség a teljesítmények kiemelkedőbb honorálására. Legalábbis az ország egészét tekintve nincs lehetőség. Az már más kérdés, hogy a sokszor deklarált elvnek, miszerint a béreknek és a jövedelmeknek tükrözniük kell a teljesítmé| nyeket, nagyobb érvényt kell szerezni a gyakorlatban. Vagyis az életszínvonal alakulásában a teljesítmény révén kellene szerepet kapnia a jövedelem- és bérpolitikának. A

bérdifferenciálás és a fogyasztói ármozgások fontosságát, életszínvonalra gyakorolt hatását nem kisebbítve, tudni kell azonban azt is, hogy a bér- és árrendszer nem egyedüli eleme az életszínvonal-politikának. Ennek kiindulópontja mindenekelőtt az a foglalkoztatáspolitika, amely a teljes foglalkoztatás elvét vallva, minden állampolgár számára jogot ad a munkához. Hasonlóképpen fontos eleme az életszínvonal-politikának a társadalmi juttatások politikája. Ez esztendőről esztendőre nagyobb terhet ró a közös kasszára, még akkor is, ha az állam nem vállal újabb kötelezettségeket magára. Egyetlefr egy példa: az életkor kitolódik, növekszik a nyugdíjasod aránya, emellett bővül a magasabb nyugdíjra jogosultak köre, következésképpen automatikusan nagyobb lesz az ország nyugdíj terhe. És akkor még nem szóltunk az egyénenként talán szerény, de országos méretekben jelentős summát felemésztő nyugdíjemelési és családipótlék-rendezési intézkedésekről, az oktatási és egészségügyi hálózat fejlesztéséről,' a növekvő szerepű szociálpolitikáról. Az említettek következtében, miközben a jövedelem emelkedései kevésbé igazodtak az áremelésekhez, átalakult a jövedelmek belső szerkezete is. A bérekhez képest növekedett a béren kívüli juttatások sora. Mindez persze nem ássa alá az elöljáróban leszögezett szólásmondás igazát. Gazdasági helyzetünk, korábban szerzett adósságaink, költekezéseink azonban a teljesítmények, nem pedig az árak garantált elismerésére adnak lehetőséget. Valahogy így: ahol teljesítményt mondanak, mondjanak bért is. M. P. Magyar szállodaépítők a Szovjetunióban Hétfőn Nyíregyházáról útra kelt a Szovjetunióba a szállodát építő magyar kivitelezők első csoportja. Mint ismeretes a közelmúltban aláirt szerződés szerint az ukrajnai Csernovci városban a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat generálkivitelezésében 600 személyes szállodát hoznak tető alá a magyar építők. A hétfőn a Szovjetunióba utazottak között ott voltak az alapozást végző Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói, akik megteremtik a fogadás feltételeit a közeli hetekben induló nagyobb munkacsapatok számára. Kialakítják a felvonulási épületeket és a raktárakat, a szociális épületek közművest pedig rákötik a városi hálózatra. Ugyancsak ők gondoskodnak a nagy értékű gé'Pek fogadásáról is. Az első erőgépeket, földmunkagépeket, szállítójárműveket és egyéb gépi berendezéseket szállító konvoj kedden indul Nyíregyházáról. A magyar szállodaépítők alagútzsalus technológiával építik fel a vendégfogadó kombinátot. Az ehhez szükséges zsalukata Nyíregyházi Fémmunkás Vállalat készíti és küldi ki ősszel. A tervek szerint a debreceni Keletterv szakembereinele elképzeléseit. terveit megvalósító szabolcsi építők három év múlva adják át rendeltetésének Csernovciban a nagyváros legújabb szállodáját