Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

3 i Szerda, 1983. augusztus 10. Folytatott az eszperantó kongresszus A 68. eszperantó világ­kongresszus harmadik nap­ján. kedden a Budao?st Sportcsarnokban ülést tar­tott az Eszperantó Világ­szövetség választmánya. A mozgalom „parlamentje" el­fogadta a világszövetség el­következő ötéves munka­tervét, amely legfontosabb feladatként a nyelv köza'gc százéves jubileumával kap­csolatos ünnepségek előké­szítését jelöli meg. A ta­nácskozáson 45. tagország ként felvették Kubát a vi­lágszövetség tagjai sorába majd újjáválasztották a mozgalom legfelsőbb szer­vének elnökségét. A 9 tagú testület elnöke ismét a bel­ga Grégoire Maertens. al­elnöke az egyesült ál'a­mokbeli Humphrey Tonkin. valamint a japán Yoshim; Umeda, főtitkára pedig új­ból a magyar Szabó F cro lett. Nyilvános üléssel folyta­tódott a kongresszus fő té­májának megvitatása: A modern kommunikáció tár­sadalmi és nyelvi vonato­zásairól magyar, szoviet es NSZK-beli kutatók. s/ik­értők előadásai hangzottak el. A tanácskozássorozat ré­szeként tartotta újjáalakuló ülését az eszperantó írószö­vetség, amely korábban a hatvanas évek közepé'g működött. A három k >nti­nensről érkezett mintegy 60 eszperantista irodalmár meghatározta a szövetség céljait, szabályzatot foga­dott el, és ideiglenes veze­tőséget valasztott. Ugyancsak kedden 13 or­szág szövetkezeti eszpetan­tistai rendeztem koní'eren- | ciát Budapesten. Sziáme- i nicky István• az Országos • Szövetkezeti Tanács soros j elnöke üdvözölte a résztve­vőket. és tájékoztatást adott a magyar szövetkezeti moz- j galomról. Pál Józsefnek, g magyar szövetkezeti eizpe­rantó bizottság elnökének előadása nyomán meg' ihat­ták a szövetkezeti mozga­lom időszerű kérdéseit és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének módjait. Ülést tartott az eszperan­tó tudósszövetség is. Meg • vitatták az eszperantó nyelv alkalmazási lehetősé­geit a különböző tudomá­nyok területén. Nyáron nehezebb rom, lett egy ház M ilyen furcsa az ember! Minduntalan verejtékező homlokamat törölget­ve. tudomásul veszem, hogy nyár van. Ami viszont a kereskedelmi ellátást, a közlekedést, a kommunális szolgáltatá­sokat illeti, nem egykönnyen ismerem el. hogy abba az évszakba léptünk, amikor százezrek töltik szabadságukat. Én to­vábbra se szenvedjek hiányt semmiben sem! egy percet se várjak többet az autó­buszra. kedvenc üzletemben a mindenko­ri bőséges választék fogadjon, szolgáljon ki a vízmű, az elektromosművek, legyen ott az orvos, ha szükségem van rá. és így tovább. Hogy sokan vannak szabadságon? Oldják meg! Hát, meg is oldják. Hosszú évek tapasz­talata, hogv a nyári hónapokban is zavar­talan az alapellátás, a lakosság minden szükségeshez hozzájut, a vállalatok igye­keznek minél kevesebb kényelmetlensé­get okozni. Pedig nem lehet ez könnyű fél létszámmal, amikor a dolgozók nagy részét a házilagos hirdetőtáblákra kiszö­gezett üdvözlő képeslapok képviselik csu­pán. ráadásul olyan közleményekkel — remek az idő. nagyszerűen nyaralunk —. amellyel tovább fájdítják a helyettük is dolgozók szívét. De hát valóban nem ez a legnehezebb a bentmaradottaknak — hiszen majd ők is írnak ilyen lapot —, hanem a mindenna­pos helytállás, a kétszer, háromszor több dolgozóra méretezett munka elvégzése. A legtöbb munkahelyen ugyanis nem érvényes a nyári menetrend, s a lakosság nem tolerálná — hogy divatosan fejez­zük ki magunkat — a kisebb-nagyobb nyári kihagyásokat. Ilyenkor aligha nézné el például a mentőknek a késedelmet, s az is abszurdum, hogy a tűzoltók szabad­ságon legyenek. De ugyanez a helyzet számtalan, a háttérben dolgozó munkás­sal, szakemberrel is, nem beszélve azok­ról. akiknek a nyár még meg is tetézi a feladatukat. Gondoljunk csak a megnö­vekedett vízfogyasztásra, amit csupán na­gyobb víztermeléssel lehet ellensúlyozni, vagy az aratással összefüggő feladatokra. a nagyobb szállításra, a riagvobb fordulat­számon működő gabonaiparra. És min­denkire. aki mások dolgát átvállalja. El kell ismerni, meg kell becsülni a munkájukat. Az a kérdés, hogyan? Pél­dául úgy, hogy az üzletekben türelmeseb­ben várjuk, amíg sorra kerülünk a talán kevesebb pénztáros miatt. Az ügyintéző­ket is olyan üggyel keressük fel. amely valóban halaszthatatlan, nem várhat a szabadságolási időszak végéig. Egyszóval, mi is tapintatosabbak vagyunk a túlter­helt alkalmazottakhoz, dolgozókhoz. Az ő nagyobb vállalásaik nem hagyhatják hide­gen a munkahelyek vezetőit sem. Sokféle módon segíthetik a szabadságolt dolgo­zók helyett is fáradozókat. Tudunk arról, hogv a nyár elején gondosabban megter­vezték a júliusi és az augusztusi munka­feladatokat. hogy a szervezetlenség, a rögtönzés ne növelje a tennivalók számát. Segítség a nyugdíjasok behívása, a diákok szünidei foglalkoztatása, de mivel a fő teher a megcsappant számú állandó dol­gozókra hárul, munkakörülményeik javí­tása és a gondoskodás róluk nyáron sem szünetelhet. A dolgozók nyári helytállá.sát azért is értékelhetjük, mert a többségük ilyenkor sem esik a nyár csapdájába, továbbra is igényesen, fegvelmezetten, nagy felelősség­tudattal tel jesíti kötelességeit... S ennek így is kell lennie. Mert ha a nyár itt-ott kikezdi az emberek fe­lelősségérzetét, ha csökken a mun­kahelyi és az állampolgári fegyelem, a következmények — amire példa a legutób­bi ételmérgezés — bizony súlyosak is le­hetnek. A nyár nem ad felmentést a sza­bályok, előírások betartása alól, a káro­sultat az sem vigasztalja meg, hogv a hi­bát a mások szabadsága miatt többet vállaló dolgozó követte el. De ne fessünk ördögöt a falra, inkább legyünk azon kö­zösen, hogv az idei meleg évszak egy­aránt adia meg a megérdemelt pihenés és a jól végzett munka örömét. Komornik Ferenc Az újszegedi „romkert" helyén epOtfi lakások Újszegeden, a Rózsa Fe­renc sugárúton évekig állt magára hagyva egy fél­emeletig felhúzott épület. A környék lakói gúnyne­vet is ragasztottak rá: romkert. Nagyon kedvelték a gyerekek, mert indiános­dit játszhattak a folyon­dárral benőtt falak között. A játék — a felnőttek porondján cirkusz — ad­dig tartott, míg egy szép nap néhány építtető a népi ellenőrzési bizottság­hoz fordult segítségért. A testület pedig a városi ta­nács szakigazgatási szer­vének támogatását kérte. A történet pedig úgy in­dult mint a mesében, pompás örömök között, mert 1974-ben megalakult a Rozsa• Ferenc Lakásszövet­kezet. A tagok úgv gon­dolták. két év múlva sa­ját otthonukban, pezsgős­pohárral koccintanak. A Szóregi .Járási Építőszövet­kezet — altkor még léte­zett — 1975-ben vonult a színhelyre, de egyéves di­cső szereplés után, az el­ső szint elérésekor lelépett Újszegedről. Nem voltak babonásak, éppen elég ok maradt, ami arra kénysze­rítette őket, hogy elhajít­sák a kőműveskalapácsot. Időközben kiderült. nincs építési engedély, ráadásul néhány leendő lakónak már volt otthona, tulaj­donszerzési korlátozás nr­att, „jogosítvány nélkül" lett a szövetkezet fnfti. Hamar elfogyott a pénz, nem maradt, a második szinthez. Belvárosiasán úgy mondanánk, balhés ügy kerekedett a dologból. Hat évig a bozót nőtt csak. de a falak nem magasodtak. Kedvelt céltáblája leit az építkezés a fotósoknak, és szájára vette a közvéle­mény nagv része is a ba­lul sikerült vállalkozást. Különösen akkor, kezdtek el sokat beszélni. amikor a lakásszövetkezeti tagsá­got feláron adták-vették. Amíg állt az építkezés, egy-egy leendő lakás le­endő tulajdonosának a személye gyakran három­szor is gazdát cserélt. ' A városi tanács 1980-ban Rácz Kálmánt nevezte ki hatósági megbízottként az építkezéshez. Igaz. ezzel a munka nem kezdődött meg, mert az agilis, szim­patikus fiatalember nem talált kivitelezőt. A válla­latok a hírhedt' építkezés­be talán nem mertek be­lekezdeni, illetve i nem akarták folytatni. Végül a MÉSZÖV segített, mert tagszövetkezetét, a Vasutas Ifjúsági Lakásépítő éí Fenntartó Szövetkezetet megnyerte az ügynek, és Rácz Kálmán ambíciójával kisvállalkozássá alakult át ez az „egyesület". Az éoí­türészleget alaposan fel­futtatóák. ma már évente 40—50 lakást tető ala hoz­nak Szegeden, sőt, a Bel­váror, üres telkeinek be­építésénél is i egyre na­gyobb szerephez í útnak. A kőműveskalapácsok 1981-ben újra kopogni kezdtek a Rózsa Ferenc sugárút 13—15. szám alatt. És alig telt el két év az első malterkeveréstől, mi­kor most arról számolha­tunk be. hogy a lakások egy részébe a napokban beköltözhetnek a boldog, vagy boldogtalan tulajdo­nosok. Igaz. az eredeti 30 ala­pítóból csak 5 maradt Vi­relmes. s tudta kivárni a közel tíz évet. Ennyi idő kellet, hegy Tarján vagy az Északi városrész be­ép öl ión — hogy az ará­nyokat érzékeltessük. Az ár felszökött, az induló, négyzetméterenkénti hat­ezer forintos tarifa 9500 forintra emelkedett. Ám végül is ez a lakásszövet­kezés, ami egy felelőtlen társasház-építkezésből nőtt ki, sok tanulsággal szolgál, Például: ha összeallnak az emberek, olyan szervezeti formát keressenek. ami garantálja, hogy az építte­tők között korrekt viszo­nyok alakuljanak ki, biz­tosítva legyein a pénzügyi elszámolás is. Időközben az is kiderült, nem feltét­lenül jó, ha minden épít­kezésre külön szövetkezet alakul — a már meglevők hasznosítani tudják ta­pasztalataikat. Igv tett a Vasutas is. Nem lehet szó nélkül hagyni és ismétel­ten felpanaszolni, a fele­lőtlenség emberi sorsokat tesz tönkre. Képzeljük csak el. éveken keresztül hány ember hajtotta le a fejét keserűséggel valame­lyik albérletben, mert tud­ta. látta, jövőre se lesz otthona. A gyerekek, akik a rom­kertben sokájg indiános­dit játszottak, mo.st bizto­san megcsodálják a széo házat. Legfeljebb nosztal­giájuk támad, milyen szé­pen teltek azok az évek. Persze, nem igazán kese­regnék — közben már fel­nőitek Halász Miklós Hogy megfelelő munkát vállalhassanak... A rokkantssg elbírálásának elver, Imái Az Egészségügyi Minisz- si jogszabályokat, a kereset­tériumban megkezdték a kiegészítés, a vállalati pénz­komplex rehabilitációs rend- ügyi kedvezmények rend­szer tervének kidolgozását, szerét. A Minisztertanács nemrég A minisztertanácsi határo­hozott határozata szerint a zat más pontjait már telje­Pénzügyminisztériummal, a sítették: július 1-től a me­SZOT-tal, valamint más ál- zőgazdasági termelőszövet­lami, tömeg- és társadalmi kezetek tagjai ugyanazokban szervezetekkel együtt kor- a rehabilitációs kedvezmé­szerűsítik a rokkantság el- nyekben részesülnek, mint bírálásának elveit, formáit. amilyenekben a vállalati Nemzelkijzi ifjúsági békeszeniBárisa dolgozók, vagyis jövedelem­kiegészítést, átmeneti és rendszeres szociális járadé­kot kaphatnak. Elkészült a jelenleginél pontosabb. ré:z Ifjúsági békeszemináriu­mot rendezett a KISZ Hajdú-Bihar megyei bizott­sága kedden a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A tanácskozáson a megye ifjúsági vezetőin kívül részt vettek Hajdú-Bihar bulgá­riai, csehszlovákiai, lengyel­országi, az NDK. és a szov­jetunióbeli testvérterületet letesebb információrendszer, j küldöttségeinek tafjai, akik amelyet a következő év I két hetet töltenek a KISZ januárjától alkalmaznak a ] hajdúszoboszlói politikai nyilvántartó-rehabilitáció sére. (MTI) képzési központjában. E munka során a szakem­berek figyelembe veszik mind a hazai, mind a kül­föld) tapasztalatokat. Elő­í iránvozzák többek között a I rehabilitációs bizottságok | hatáskörének bővítését, azt. hogv azok szakvéleményt mondjanak az érintett dol- , . ,,.,•, , ; gozók munkaképességének ?^T\atlSztlkai elemze i várható alakulásáról, fog­lalkoztathatóságának felté­; teleiről már az orvosi reha­b'Mtáeió időszakában. l*VlT. , , r A r\ i_' ' 'i'i elősegítik, hogy a megváltó-] TOVaDDKepZeS Q FAO /Tie?D/ZŰS0D0/ zoft munkaképességűek mi-' előbb egészségi állapotuknak megfelelő munkát vállalhas­sanak. Elörel^hatóan a kö­vetkező év végéig készítik el a komolex rehabilitáció rendszerének tervét, ame­lyet a Minisztertanács elé terjesztőnek. E rendszernek ! megfelelően módosítják 'majd a társadalombiztosítá­(MTI) Kazal- és erdőtüzek Ismételten bebizonyoso­dott, hogy a száraz időjárás és az emberi gondatlanság fokozott tűzveszélyt jelent; Augusztus első napján is számos mezőgazdasági és er­dőtüzhöz riasztották a tűzol­tókat. Za'a megvében. a szent­györgyvölgyi Új élet Mgtsz központi majorjában példá­ul háromszáz-ötezer forint kárt okozott az 1500 mázsás árpaszalma és a 400 mázsás szénakazal tüze. Hatmillió forintnyi értéket viszont si­került megmenteni. Vas megyében Kenyeri és Vönöck között egy tízhektá­ros fenyőerdőben keletkezett tűz. Veszélybe került egy juhakot is. amelyből a 28 juhot és 35 sertést sikerült kimenteni. Az oltásban 79 tűzoltó. 140 honvéd és 30 erdészeti dolgozó, valamint 18 különböző tűzoltó gép­jármű és 25 vízszállító gép­jármű vett részt. A keletke­zés okát és a kárérték nagy­ságát szakértők vizsgálják. Haltenyésztők tizenhat országból Szarvason Tizenhat afrikai. ázsiai, közép- és dél-amerikai fej­lődő ország, húsz halászati szakembere vesz részt a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben kedden kezdődött, s a hónap végéig tartó továbbképzésén Az intézet mint a FAO egvik kutató- és oktatóközpontja kapott megbízást a nemzet­közi tanfolyam megszerve­zésére. A hallgatói ezt meg­I előzően elméleti előadásokat halgattak. Szarvason pedig a haltenyészlés létesítmé­nyeinek tervezési, üzemelte­tési gyakorlatával ismerked­nek. A HAKI az év eleién lett tagja a FAO halászati tu-. dományos kutatóhálózatnak, amely a világ édesvízi hal­tenyésztésének fejlesztését szolgálja. A szarvasiak a tudományos programok mellett a továbbképzésből is részt vállaltak, s a mostani tanfolyam az első. amelyen a HAKI mint interregioná­lis központ fogadja a világ szakembereit. A Magyar Haltenvésztési Kutató Inté­zet egvebek közt a trópusi körülmén/ek közti nagyüze­mi haltermelés, az ottani alapanyagokból készíthető haleleségek. és olcsó halá­szati berendezések kialakítá­sával segíti a harmadik vi­lág országainak élelmiszer­gazdaságát, (MTI) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom