Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

4 Vasárnap, 1983. július 3: Új kenyérgyár épül Szegeden Heg az idén elkezdik az épifést — Befejezés 1935 végén . költség 60—70 milkó forintra beA 180 ezres város min- üzem számára, amelyet az karácsonyán vagy szil vesztedennapi betevő falatját egy- Északi városrész I B üteme rén már minősíthetjük majd a re nagyobb gonddal és erő- és a Makkosházi körút között próbasütéseket. A feszítéssel sütik meg, mivel találták meg, a Gáz utca fe a sütőipari vállalat kapaci- löli oldalon. A telek nem csü'hető előzetesen. Jól gétása erre elégtelen. Az üze- túl ideális ugyan, hiszen pesített üzemnek ígérkezik mek egy része emellett el- elég közel fekszik a lakóépü- ez a kenyérgyár. hiszen a avult és szakember sincsen letekhez, és formája miatt lisztet pneumatikusan mozelegendő. A hétközi ellátás- is különös gondot ielent a gatiák. s a kész terméket ban még nem annyira érzé- tervezőknek, de egyúttal bi- raklapokon, rekeszek alkalkelhető mindez, hétvégeken zonvos agyagi előnyöket is mazá.'ával szállítják a keiák a maszekot? mencéktől. Az •". ím mellett másfél kis boltot is ny..nak, amely Az úi sütőüzemtől a vároés több napos ünnepek; ide- kínál az építésnél, jén azonban elég sokat bosz- Két műszakban szankodik a lakosság, mert vagon kenyeret tudnak majd naponta két tonna kényeret a szükségletet csak tetemes itt sütni — de ez nem ie- tud forgalmazni elősütéssel tudiák biztosíta- lenti azt, hogy a napi süni. s így éppen a víkend tőteljesítmény egyúttal env- si tanács végrehajtó bizottideién kell nélkülözni a nyivel magasabb is lesz, hi- sása a heti soros ülésén friss sütésű kenyeret, péksü- szen az úi üzem elkészülte döntött. A beruházás másoteményt. után az 1. számú üzemben a dik szakaszát egyelőre nem Az ésszerűség formálisan kenyérsütés megszűnik — tűzte ki időben a testület — azt diktálná ebben a hely- ígv a valódi többlet körül- inkább mint elvi lehetőséget Először is: egy ügyes üzletember, aki már „akkor" mert vállalkozói módon kockáztatni a siker érdekében, amikor piég híre-hamva sem volt a manapság gazdaságpolitikai rangra emelt szabadvállalkozásnak. És ügyes üzletember azért is, mert magánvagyonát a hazai piac konjunktúraágazataiban, a divat-kiskereskedelemben s (ha minden jól megy) a vendéglátásban kívánja a közösség szolgálata közben a maga — törvény biztosította — hasznára kamatoztatni. Így jár jól mindkét fél — még akkor is, ha évtizede dehogy is hirdettünk volna ilyet! No és közben kiderült: ez az ügyes üzletember állampolgárnak nem elsőrendű. Nem volt az ... Ha a kedves olvasó még emlékszik, eszébe juthat, lapunk hasábjain úgyszólván bérletet váltott B. úr egy vihart kavart engedély nélküli építkezésével, melynek révén megnyitotta a „szabálytalan körülmények közt is szabályos", konkurrenciát megleckéztető üzletet. A mód, ahogyan keresztülvitte — a hivatalos felszólítások ellenére kihajtott, erőszakos kényszerengedélyekkel — sem mindennapos, sem ügyféletikai mércével mérve tisztességes nem volt — gazdaságos fjedig még kevésbé! S egy — tetszik, nem tetszik — | ügyesnek titulált üzleti szakembertől a saját erényeit megcsúfoló cselekedet — szebben fogalmazva is — műhiba. Aki az átlagnál nagyobb villával tudja forgatni a pénzt, az is megítélheti, hiba kidobni az ablakon — építésrendészeti bírság címén is — kétmilliónyi pénzösszeget, ha egyszer mégspórolható lett volna. Ha Vsak nem jó szerep (kinek mit' meg nem ér!) iaa^JBj"' meg 'nem' értett lovagjaként álmártíromságot szenvedni: nyomják a maszekot! S miközben a társadalom egészséges belső vérkeringésének serkentése érzetben. hogy a Kenyérgyá- belül esv vagon lesz. tartotta fenn. későbbi, szükri úti telepet újítsák fel, és Az évités két tervezett séglet és anyagi erő szerinannak kapacitását bővítsék, szakaszban bonyolódik majd. ti megvalósításra, de egy ilyen vállalkozás csak Az elsőben a már említett P'"1?nesti tervező vállalat tovább zavarná az ottani kenyér-, péksütemény- és (AGROBER—ÉLITI) kapott termelést, s emellett a bon- zsemlecipótétel készítésére megbízást a tervezésre, az tás és az átalakítás tetemes alakítják ki az üz°met. A építést pedig a Szegedi Maköltsésrgel járna. Űj terüle- kivitelezést ez év vénén ke-- p-.s- és Mélyépítőipar) Váltét kellett hát keresni sütő- dik, és a terv szerint 1985 lalat végzi. « Az ipar első feléri mérlege Biztató eredmények Biztatóak az ipar első fél- nitrogén-műtrágya exportjá- A textilipari termékek évi eredmenyei. A vállalatok nak növelésével a vállalat 15 iránti kereslet az utóbbi hófokozatosan csökkentették ev százalékkal túlteljesítette napokban a nemzetközi piaeleji termelési lemaradásai- konvertibilis kiviteli tervét, cokon nem mérséklődött tokát, s a számítások szerint A műtrágyagyár több mint vább. Növekedtek viszont a az ipari termelés a tavalyi 5,5, a pvc-gyár 9.3. a mű- minőségi követelmények, év első feléhez hasonlóan anyag-feldolgozó gyár pedig amelyeknek egyre több haalakult. Az export — mind több mint 2 millió dollár ér- zai vállalat tudott eleget a szocialista, mind a tőkés tékű terméket gyártott ex- tenni. A Magyar Selyemipapiacokon — o tervezettnek portra. A kivitel fokozása- ri Vállalat például az idén megfelelően növekedett, ban közrejátszott, hogy mű- konvertibilis exportjának 25 ugyanakkor import a ta- szaki intézkedésekkel/ javi- szj^záléjkps .jj^aJj^éi 'teryez-,f vatyihoz képest jelentősen tották a Folpack fólia mi- te. s ezt előreláthatóan télcsökként. Ez nagymértékben nőségát, amelynek erednie- jesáteni is tutjjá,,: inivel.- qfa hozzájárult az ipar konver- nyeként — a rendkívül erős exportra szánt termékek kéttibilia áruforgalmi egyenle- nemzetközi konkurrencia el- harmadára már konkrét genek javulasahoz. Az Ipari lenere is — a gyár megero- . Minisztérium értékelése sze- sítette pozícióit a francia, a megrendelese van. rint egyre több vállalatnál ta- holland és a dán piacokon. (MTI) pasztaiható a nagyobb rugalmasság, az eredményes törekvés a versenyképesség növelésére. Néhány ágazat azonban változatlanul nehézsegekkei küzdött az első félévben. több teiülelen okozott gondokai a vállalatok nem kielégítő együttműködése, a belföldi és importanyagok szállításának akadozása. Bár a vállalati mérlegek még nem készültek el. minden jel szerint az iparvállalatok első félévi nyeresége általában valamelyest meghaladja a tavaly ílyenkorit. A gépipar az első félévben a múlt év hasonló időszakának megfelelő mennyiségű terméket állított elő, a konvertibilis exportot azonban j sikerült a tavalyinál nagyobb mértékben növelni. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban például több mint 9 milliárd forint értékű terméket gyártotfak, 8 százalékkal többet, mint a múlt év első félévében. Sikerült megtartaniuk minden eddigi külföldi vevőjüket, ami elsősorban \ annak köszönhető, hogy . rugalmasan alkalmazkod- I tak a megrendelők »gé-1 nyeihez. Egy-egy niotji, il- i letve futóműtípuson belül j még kis szériákban is vég- | rehajtottak tíousmódosításo-. kat, korszerűsítéseket Az! Ikarus a termékösszetétel j korszerűsítésével érte el a i tavalyinál mintegy félmilli- ' árd forinttal nagyobb árbe- j vetelt az első hat hónapban. ' A múlt év első félévéhez hasonlóan 6430 autóbuszt adtak át vevőiknek, de ezek között lényegesen több volt az értékesebb, luxus kivitelű, es a csuklós autóbusz. Bór a vegyipar egyes ler- . . .. mekei iránt a világpiacon a Magvar Kábel Müvek szegedi gyárában 1983 első feleveben összesen ,.>0 millió fomérséklődött a kereslet, a rint értékű árut állítottak elő, a képeinken is látható műhelyekben. Szovjet exportra keBorsodi Vegvi Kombinát ter- riilt 30 millió forint értékű koaxiális kábel. Ugyanebből a Magyar Posta is rendelt erre mékeinek sikerült megőriz- az évre 290 kilométernyit. A kisteleki gyáregységben pedig központi antennarendszerük versenyképességüket, rekhez használatos koaxiális kiskábeleket készítenek. Kuvaiti exportra 800 eres muA pvc-por, az ammónia, ai anyag kábelt gyartanak dekében seregnyi rendelkezést hozunk épp a „maszek" támogatására, a más terepen ingoványba tévedt utas dörgöli az orrunk alá ugyanezt, mondván, mi taszítottuk oda. És máris keveredik a kettő — érdemtelenül. — Nevezetesen, hogy valaki egyfelől jó üzleti tulajdonságokkal rendelkezik, másfelől meg valami nincs nála rendjén. Aztán marad, mint valami felkiáltójel, hogy lám-lám, aki kezdeményez, lefogják a kezét! Vizet prédikáló borissza társadalom ez! S mártír-vagánynak lenni mindig hálásabb, mint szürke, fegyelmezett honpolgárnak. Még a közvélemény egy része is emellé áll. s így „kaptuk meg" egyfelől, hogy mi (a sajtó) is nyomjuk a maszekot. Márpedig akkor senkit nem érdekelt — érdekelhetett, jó üzletember-e, aki kesztyűt dob a közösségi normáknak. Hogy mennyire nincs az ilyenfajta kihívásra szükség. bizonyítja, hogy — a vállalkozói kedv és a vele járó bátorság bizonyítékaként — a minap új vendéglő. magánétterem nyílt Szegeden. Maszek, amelyet senki nem „nyomott". Pedig egyes elemeiben az is eltért az irányadó normáktól. Mégis: felépült, megnyílt,- s nem kevésbé kihívás a szűkebb szakmának. Csap éppen: amikor az előkészítés szakaszában rájöttek, mit hogyan akarnak, s az hogyan tér el az addig meghatározottaktól, közölték a „maszeknyomó" hatósággal, s végigjárva a hivatalos utat — egy hát alatt elintéződött minden. Az, ami ma már csendes ajtónyitással, csinnadratta nélkül áll a kölcsönös érdekek jegyében a vendegek fogadfiara^kcoi-TBnv'S'.' áo-ru.-nr Nó és még egy: a címben ertilített kisszövetkezet nemrégen alakult Mórahalmon, a MÉSZÖV nem kis erkölcsi és szervezési-jogi támogatásával. Maszekról szóltam, s kisszövetkezetet — mely eszerint jogi személy — írtam, ám ez korántsem véletlen. Egyéni ötletük alapján, saját boldogulásukra gondolva szövetkeztek fiatal szakemberek — ifjú maszekok — a községben műhelyés lakásépítő közösséggé, s mert az ügynek mennie kellett és a hivatalos támogatás megszerzése csak így vált lehetővé, két község lakásépítőit hozzácsapva kibővült a komoánia. Kisipari-kiskereskedői szolgáltatásra vállalkozva mühelvépítéssel indult, s kikötött most — nem kevésbé háborgó vizeken átevezve — lent műhely — fent lakás komplexummá. De nem akárhogv. „Nyomják a maszekot", mondhatták volna, s valójában az ettől az indulattól .vezérelt" sündisznóállással forogtak a külvilág minden ingere felé. A község szélén, a műút mellett éoülő házegyüttes autómosóval, lakatosműhellyel, virágüzlettel) presszóval valóban méltó szolgáltatóegység lesz majd a mórahalmiaknak. S mégis „nyomják"! Külön rendelkezésekkel nehezítette dolgukat a vízmű, fölöslegesen nagy igényű — vagy költségű terveket követelt a DÉMASZ. No és a tanács?! Az meg nem is akarta engedni, hogy ott legyen, ahol lelt. Na ugye?! Kiegyeztek a vízművel, s a villanyáram-szolgáltatás gazdái sem követelnek többet, mint amit kell. Ám, hogy nincs minden rendben az ilyen — igazán újfajta — „képződmények" megítélésével, az iménti problémák is jelzik. Ami súlyos tízezreket jelentő követelmény volt a helyi szakemberektől előírva, egyszerűvé szelídült a központiak rövid. de határozott mérlegelése után. No és a tanács?! Az. ha az önmaga által elfogad Jtt. s így önmagára — a község életére kötelező előírásokat nézi, szabálytalan a kisszövetkezet. Oda akar feléDülni. ahol nincs is kijelölt hely. Ha pedig a mai igényekhez igazodó realitásokat nézi a testület, engednie kell a nyomásnak, ha viszont enged, saját előírásait szegi meg: szabálytalan. Volt ugyanis egy nem túl régen megalkotott-megvitatott-elfogadott rendezési terv, amely a m'ai napig kötelezően érvényes — Móranalomra is. Eszerint „oda", „azt", „úgy" nem lehet építeni. A ház mellett például — mert hisz oda nem terveztek lakást, otthont, s főleg nem presszót! — nyílt csatorna viszi a község szennyvizét. Megnyílik a presszó, odamegy a vendég, és — teljes joggal — kivont karddal ront neki a tanácsúak: ez nekik higiénia? S már ott is az újabb lépéskényszer, miközben elegendő járdára nincs pénzük.., A tanács viszont „odaszólásoktól sem mentesen" — lenyelte a békát. Béke honol azóta a mórahalmi végeken . .. Nyomják a maszekot? Aligha. Csupán mindkét oldalon dolgoznak a rossz beidegződések — miközben mindenki jót akar. így voA ez tavaly karácsöhy tájáa is. Halastavat épített egy maszek vállalkozó, munkaközösséget szervezve. A hivatalokat képviselő fiatal szakemberek szakmai tudásuk-tisztességük teljes bedobásával hirdették, ők már értik az idők szavát. Ment is minden az üzembehelyezési eljáráson, mint a karikacsapás. Idősebb kollégájuk, a közigazgatás sokféle széljárásától edzett-cserzett lelkéből csupán irigykedő pillantásokra, tanácstalan vállrándításokra futotta. Valaki megkérdezte tőle, „kell nekünk a maszek halastava?", mire csak ennyit mondott: „megtiltani nem tudom" ... Igriczi Zsigmond Az Országos Tanács Ilié A falu és a szövetkezetek kapcsolatáról tanácsokozott az Országos Szövetkezeti Tanács szombaton Egerben az MSZMP oktatási igazgatóságának székházában tartott kibővített ülésén. Szlameniczky István soros elnök, a SZÖVOSZ elnöke megnyitó beszédében megemlékezett t. a 61. nemzetközi szövetkezeti napról. Ezután Szilvasán Pál. a SZÖVOSZ elnökhelyettese terjesztette elő a beszámolót, összegezte a falvakban a felszabadulás óta végbement korszakos jelentőségű változásokat, foglalkozott a településpolitika továbbfejlesztésének időszerű kérdéseivel és az előrehaladást gátló tényezőikkel. Szövetkezeti se Eprien Rámutatott, hogy a szocialista fejlődés évtizedei mélyrehaó történelmi változásokat eredményeztek a magyar falvak életében. Gyors átalakuláson ment és megy keresztül az életmód, a fogyasztás szokásrendszere és szerkezete. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában átadta a Minisztertanács üdvözletét az országos tanács ülésének. Felhívta a figyelmet arra, hogv a falun élő emberek igényei is állandóan növekszenek és ezekkel a feilesztésben érdekelteknek mi.icha számolniuk kell. (MTI) t