Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

Csütörtök, 1983. július 28. 3 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Erkel Ferenc: Hunyadi László. Operaelőadás a Dóm téren, este fél 9-től. 17. szegedi ifjúsági napok. Strandparty délelőtt 10-től a Partfürdőn, KRESZ-vetélkedő délután 3-tól a Tisza-parton. Lázadók című rockopera az újszeged! szabadtéri színpadon este 9-től. Erkélyzene a városi tanácsházán este fél 7-től. Közreműködik a Szegedi Rézfúvós Kvintett. Holnap, hétfőn este 8-tól Roger Fischer orgonahangversenye a Dómban. I. Országos Táblaképfestészeti Biennále. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában és az Ifjúsági Házban. Váró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművésznek munkái a SZOTE Dóm téri Oktatási Intézetében, augusztus l-ig. Schéner Mihály festményei és szobrai Üjszegeden, a November 7. Művelődési Házban. Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Szilvitszky Margit textilművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 31-ig. Ország Lili emlékkiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. augusztus 2-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete: Rippl-Rónai József alkotásai; Lues-képgyűjtemény: Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba. Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek: Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából. Szeged múltja, jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. ífj. Lele József népraizl gyűjteménye, , Szeged-Tápé, Vártó út 4. Karnevál Hunyadi László Erkel-emlékpremier a szabadtéri játékokon Meglep ifjúsági folyóiratunkban a tömegdalról éneklő tanulmány. Az ötvenes évek elején, hogy hivatalos helyekről támadták a pentatóniát, a verbunkos stílust üdvözítve, komponistáink hajlottak a szóra, s vállvetve írták verbunkos stílusú háziföladataikat. Meglep, hogy éca kellett hozzá, politikai. Mert hasonló ideológiai vértezettség nélkül is kapható volt rá zeneszerző, jó évszázaddal előbb, többek között Erkel, ö szerzette ugyanis az első igazi magyar tömegdalt, verbunkra, a Hunyadi Lászlóban hangzik föl: „meghalt a cselszövő, elmúlt a rút viszály..." Az opera 1844-es premierjének szemtanúja. Ábrányi Kornél, jóval későbbi Erkel-életrajzában is ennek a karéneknek fogadtatásáról lelkendezik kivált: „amikor az első"felvonás végén először csendül fel, elementáris tapsvihar tört ki... a közönség tömegesen felkelt helyéről, kendőket lobogtatott, s zúgta az éljeneket. Mikor pedig a függöny ledördült, többször követelte a kar istrftélését... Erkel operáján soha nem fog ki az időnek őrlő vasfoga, már csak ez egyetlen, nemzeti indulóvá alakult zenei részleténél fogva sem." Nem is fogott. Temérdek nem feltétlenül szolgál előelöadásainak bizonysága nyére. Varga Mátyásnak a közt van jelesül Szeged, kü- tér formai és színhatását érlttrUegeSj.jnéretű szabadtéri zékenyen továbbépítő, levejátékaival, amit negyedszá- zető várfalkonstrukciója tudzada éppen a Hunyadi ava- niillik inkább látványnak tott újrá, 3/as£y dírigálásá- szép, a színpadi helyzetek val. Mikó András rendezésé- hez nem mindig praktikus, ben. Varga Mátyás díszle- Némileg hátrakerültek ezek teib'en, Márk Tivadar jelme- a falak, hogysem játszhatózeivel. Ugyané csapat, Vaszy vá szűkítsék a belső teret örökében Pal Tamással, ko- kamarajelenetekhez. Ezért ronázta ismét a jubileumi hoznak be pótíalakat V. évadra nem túlságosan gaz- László szobájához vagy Hudag színpadi zenénknek ezt nyadi börtönéhez (rácsait a ritka gyöngyszemét. Olyan lengeti a szél), ki-behurcoláelőadáson, mely környezeti Suk időigényes, megszakítja meghatározottságából épülőn az előadást, s tulajdonképegyedi annak minden elő- pen fölösleges, hiszen van n.vével és hátrányával per- mar olyan fényparkja a Jászé Falrengetően új dolgo- tékoknak, hogy az enteriökat nemigen mondhatnék, röknél hagyatkozhatni lehetamiképpen maga a produk- ne ra. s. miután nem sikeció sem merőben új. Látké- rült koncentrált belső játekne nagyjából azonos a hu- tereket kialakítani, a színpaszonöt "év előttivel, jószeré- di akciók egyike-másika vei a zenei kivitelezés más, olyan cselekvéseket nagyít amennyiben a szereplők ki- föl, melyeknél az indulatocserélődtek. Egyedi az elo- kat csupán a szapora mozadás freskószerű méretezett- gás, futás, futkosás képes séaével a totális látványból kifejezni. E kiterjedt terben duzzadó azzal adekvát fen- a figurákkal eleve keptelen séaes es+meiségével, amely a néző személyes kontaktust hazafiság a nemzeti ösz- teremteni. Nem jöhet létre a szefogás tragikus himnuszát hozzájuk fűződő érzelmek zengi az egyéni érdekek, a fakasztotta katartikus élkarrierkuporgató. acsark°" mény, s a térnek ezt a „neJ^SÖ" SSí héz keresztjét" nemigen seA Hunyadiak nemzetmentő gíti cipelni Mikó András elszántságával, egy nép leg- rendezése sem. Mintha szánszebb reményeit fölvállaló dékogan adná fm a kilátásszápdékjthoszával tündököl ^ erőfeszítéseket; a pár_ kultikus"11 térölén. Ám ezen jeleneteket, ha csak teheti, túl nemigen szólhat másról, széthúzza a színpadon, így a az egyéni érzelmek sejtel- centripetális igényű helyze. mes-bűvös hárfahangjai be- tekben is egyfajta centrifulevesznek a stadionskatulyá- gális mozgástörvényt működba. A szegedi játékok Hu- tet. Mondom, szándékosan, nyadi-előadásai föltehetően hiszen a darab politikumát úgy vonulnak be a darab akarja hangsúlyozni, mint a krónikájába, mint élő em- téren egyedül fölfogható, lékművei, eleven kövületei átélhető színházi élményt, annak az évszázados törté- Ám, hogy a hősök egyéni nelmi tettnek, hogy megszü- sorsát miként szövik át, háletett a magyar opera. Vagy- lózzák be a történelem fois hát ezek a produkciók nalát gömbölyítő párkák, muzeális jelentőségűek in- hogy HTinyadi László szemékább. Nincs ugyanis oly lyes kálváriája hatalmi érmeghatározó élményünk öekek ütközésének következegyik előadásról sem, hogy ménye, így a nemzet Iraazok színházi szempontból gédiája is — ez a sűrített valami lényegesben külön- drámaiság, mely a tragikum bóztek volna. .lényege lenne, átélhetetlen Amiben e legfrissebb még- marad tehát. Ezért is érzem ig Altérne a korábbiaktól, muzeálisnak az előadást. Mondom, a játékok objektív tulajdonságai válnak nyilvánvalókká, amennyiben általában egy-egy produkció képtelen itt igazán önmaga lenni, öntörvényűén beállni a darab és a közönség közé, színházi nézővé avatni az olvasót, lemezhallgatót. Ha viszont erre nincs esély, mást kell tenni. Erre vált be az a látványszerűség, ahol Mikó rutinja is segít. Csodaszép, felemelő tablókat komponál a felvonásvégekre, a mozzanó táblaképeknek összhangzata és ellenpontja támad. A két László kézfogását például fölviszi a bástyára, míg alant a tömeg előbb zászlókat lengetve éljenez, majd hirtelen térdre hull némán — az ellenpontozás iskolapéldája. De szemrevaló kép az eskü végén pislákoló gyertyák szerpentinje a sötétbe boruló színpadon, meg általában a vonuló katonák, tömegek attraktivitása — melyekhez Márk Tivadar jelmezei korhangulatot árasztanak, illúziókeltőek. Viszont. Az elfogott futárnak túl messziről kell érkeznie — éppen a hátrakerült színfalak miatt —, így valósággal ő rántja földre elfogóit. V. László és Czillei párbeszéde vagy Hunyadi László és Mária szerelmes percei mindenfajta intimitást nélkülöznek, egészen egyszerűen azért, mert nincs hová bújniuk. És hová lesz Czillei, miután a katonák megölik: elnyeli a föld? Ám még zavaróbb, hogy előbb nem a fegyvertelen Hunyadira tör rá a kormányzó. László oldalán virít a kard, ki is vonja. így a rejtekhelyükről előrohanó Rozgonyiék nem a védtelenre orvul támadót teszik ártalmatlanná, hanem egy méltányos feltételekkel induló párbajt döntenek el „szabálytalanul", nota bene, gyilkosokká válnak. Komoly baki, fölbillenti a darab erkölcsmérlegét. Nem egészen érthető az sem, miért maradt ki a nagy ziccer, a templom fölhasználása az eskü jelenethez. Az orgona szól, a dómkapu csukva, művi oltárkép magasodik elé, mintha belülről cipelték volna ki az előadáshoz. Pál Tamás zenei vezetése megbízható. Nemcsak tudja, érzi is a muzsika kettős karakterét, egyfelől, hogy az olasz—francia hatásnak milyen erős nyomát viseli a partitúra, másfelől, hogy mily természetesen simul mellé a verbunknak és a népies magyar dalköltészetnek nemes hagyománya. Pálnak szegedi évei során sikerült elsajátítania a nagy zenei formák összefogásának azt a képességét, mi Vaszy művészetének volt igazi ereje, sajátja — a kórusok, Molnár László betanításával, egészségesek, pontosak, fegyelmezettek —, de a lírai pillanatokhoz is finom tónusokat tud elővarázsolni zenekarából. A szereplőknek nagy elődök, Simándy, Takács Paula és mások nyomasztó emlékével kell megküzdeniük, mégsem utánoznak, magukat vállalják. Így Kelen Péter Hunyadi Lászlója, alkatánál fogva, nem annyira a hősi színeket lobbantja föl, mint inkább az áldozatét. Két csodálatos áriát énekel, frazírozása eszményi, a dallamíveket érzéki legatóval köti át. Méltó partnere Kalmár Magda, akinek telt zengésű szopránja Mária lírai szerepkörét kifejezetten izgalmas, bársonyos drapériával vonja be, teszi súlyosabbá. Misura Zsuzsa átható, nagy volumenű Szilágyi Erzsébete igazi szabadtéri hang. Gara nádorként Gregor József bizonyítja, hogy basszusa jól érzi magát kicsit följebb, magasabb regiszterekben, Gyimesi Kálmán rövidre szabott lehetőségeivel is rangot, élményt tud szerezni Czillei dramaturgiai jelenlétének. Bárdi Sándor élete első, komolyabb szabadtéri feladatához, V. Lászlóhoz, színészi adottságaival sem sáfárkodik, s bár tenorja néhol szorít, tremolál, a kifejezésben ezt a beteges, neuraszténiás király jelleméhez igyekszik hasznosítani. Vámossy Éva már otthonosan mozog nadrágos szerepkörében (Mátyás), Mersei Miklós mokány Rozgonyi. És természetesen most sem téveszti hatását a palotás, a Játékok hűséges balettfelelősének, B arkóczy Sándornak tetszetős koreográfiájára. Nikolényi István A pincegazdaság fiatalja) a Márka 2073-beli születésnapját köszöntötték Búcsú Algyőn Hagyomány már, hogy a búcsú napjára nerijcsak Tápén, hanem Algyőn is szervez kulturális programot a helyi művelődési ház. Ma, vasárnap délután hat hagyományőrző népi együttes bemutatkozását nézhetik meg a búcsújárók, s rajtuk kívül három citerazenekar és népi zenekar a> sorakoztatja a közönséget. Fél 5-kor kezdődik az együttesek menettánca a főutcán. 5 órakor a gálaműsoruk az Ady Endre Művelődési Ház udvarán. Ugyanitt tartják (illetve, ha eső lesz; a barakkebédlőben) az esti búcsúbált is. Természetesen népművészeket is meghívtak, akik bemutatják es árulják p.urlckúikat. Nem emlékszem, az utóbbi években lett volna-e enynyire mozgalmas, pezsgő a szegedi ifjúsági napok valamelyike is, mint a tegnapi. Feltehető, az a közel tízezer fiatal is így gondolja, aki a város különböző pontjain megrendezett több mint harminc program közül csemegézett. (Tavaly ilyenkor 28féle volt.) A Tisza-parton koncertekből, a Széchenyi téren a népművészeti vásárosok portékáiból, a Klauzál téren a karatebemutatóból ... Felsorolni is sok, emlékezzünk is inkább a nap fénypontjára, a karneválra! STríljáíóWári í a feltorrtflás egésze "nemigen szárnyalta túl a tavalyit, néhány KISZ-szervezet viszont — mert hiszen valamennyi produkció a szegedi KISZ-es fiatalok keze munkáját dicséri — különösen jó ötlettel állt elő. A több tízezres nézőközönség — köztük Papái József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára, Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Dobóczky Károly né, az SZMT Csongrád megyei titkára, Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Szentgyörgyi Pál, 3 KISZ Csongrád megyei bizottsága képviseletében, Novákné Halász Anna, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára — előbb az Ifjú Gárda fúvószenekarának pattogó ritmusú, kedvcsináló indulóit hallgathatta. Néhány perc múlva lassan, méltóságteljesen gördült a közönség elé az első jelmezes gépkocsi a 29ből (tavaly 37-et láthattunk). A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat KISZ-es fiataljai után a postások következtek. Elgondolkodtató „művüket", amely egy válóper utáni szituációt, örökített meg. egyetértő tapssal jutalmazták. A konzervgyáriak ötletét talán kevésbé díjazta a vendégközönség (produkciójuk címe: Veled vagyunk műjégpálya — veled vagyunk Szeged!), de azért mi, szegediek tudjuk, amit szóvá tettek ők is, hogy milyen lassan halad a társadalmi összefogással épülő műjégpálya. Pedig jó volt látni díszletük egyik elemét, a melegtől csöpögő jégtáblát. A Dél-alföldi Pincegazdaság fiataljai a Márka 2073-ban tartandó születésnapjára emlékeztek, föltéve, ha akkor ugyan lesz még Márka. Nagy sikert aratott a kábelgyáriak méregfoghúzása, ők a munka méregfogát húzgálták. Talán túlontúl is kritikus volt a Minőségi Cipőgyár a Maszek tegua a ós ina című munkája. A karnevál első nyolc produkciója után a vendég jugoszláv néptánccsoport adott ízelítőt hazájuk népitánc-kultúrájából. A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat és a nyomda fiataljai után következtek a gumigyáriak. „Teherautójuk" — KISZ '83 — vastapsra fakasztotta a nézőket. Jól láttatták, a KISZ tekintélye nem a támogatók segítőkészségén múlik elsősorban. A ruhagyáriak a divatos vállalkozásokat karikírozták, míg a vasút fiataljainak A kulturált utazásért című ötlete maga volt a rettenet. A vandál utasokat gúnyolták. A paprikafeldolgozó KISZesei Végre nekünk is van, így kiáltottak összeállításuk, ban az ezerforintos bevezetése fölötti örömükben. Magyar—kubai barátság címet viselte a textilművek hárcmn részből álló műsora, mert valóságos kis műsort adtak a textilszakmát tanuló kubai lányok, szambát táncoltak, a magyar fiatalok pedig a csárdást ropták. A szalámigyár ifjúmunkásai idén ls fehérbe öltöztek. Tegnap, a feszített húsprogram rendkívül ötletes kifigurázása okán. Az utolsó alkotást nagynagy tapssal köszönte meg a közönség: valamennyien egyetértettünk a MAHÁRTosokkal. békét óhajt a Föld. Míg a karnevál műsorvezetője. Cintula a SZlN-tombola jegveit sorsolta, addig a zsűri döntött. Első díjat nyert a Taurus Gumigyár, KISZ '83. másodikat a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, Fiatalok a húsprogramért, harmadikat a MAHART. Az ördög már a Földön van című produkciója. Különdíjat kaptak a lextilművesek. Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a Partfürdőn Strandparty kezdődik, délután 3-kor pedig a szokásos KRESZ-vetélkedő, a Tiszaparton. A Széchenyi téren reggeltől estig tart a népművészeti vásár. Este 9 órakor kezdődik az újszegedi szabadtéri színpadon a Rock Színház Lázadók című előadása. A további szombati programok felsorolása helyett közöljük a kisorsolt, de át nem vett jegyek sorszámait: 123, 365, 535, 2462, 2367, 2004, 2554, 2480, 3709. 3959, 3651, 3239. 3789, 3200. 3747, 308Ó, 3081. 4311, 4971. 4139. 4789, 5142, 5457. 5803, 5511, 6034, 6422. 6002, 6423, 7837. 7885, 7873, 7176. 7464, 7821. 7636, 7357, 7622. A nyeremények átvehetők a KISZ Szeged városi bizottságán ma, egesz nap. M. E. \