Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

A társadalom rendkívül szövevényes és összetett viszonyok összessége. Szerkezete sokrétű, s előre csupán bizonyos statisztikai valószínűséggel álla­pitható meg, hogy egy-egy jelenséggel, s különösen döntéssel összefüggésben a struktúra milyen elemei kerülnek előtérbe, milyen viszonyok változnak meg. A gaz­dasági döntések társadalmi összefüggései­nek vizsgálata a hatókonyság szempontjá­ból sem elhanyagolható. Éppen ezért a közeli és a távolabbi jövőt alaposan és felelősen kell megtervezni. Bethlen Gábor egyik híres mondása szerint a politikát száz évre előre kell csinálni. Bethlen böl­csessége a mai vállalati politikára is igaz. Ismeretes, hogy mintegy évtizede kor­szakváltás következett be a világgazdaság­ban. Fantasztikus gyorsasággal szökött szin­te az égig a nyersanyagok ára. Ma már világosan látjuk, hogy a válságot azok a gazdaságok vészelték át a legkönnyebben, amelyek hosszútávú, azaz stratégiai terve­ket dolgoztak ki. Tény, hogy a szocialista országok nem tartoznak a legfejlettebb országok közé. Azonban jelentős előnyben vannak, hiszen a szocialista társadalom több évtizedes tervezési gyakorlata folytán világossá vált, hogy a sikerhez egyetlen út vezet, a gazdaság és a társadalom vi­szonyainak elemzése, majd ezt követően a távlati stratégia meghatározása. Mit jelent a stratégiai tervezés egy vál­lalat számára? Azt. hogy a legkedvezőbb akciókat, terveket és programokat való­sítsa meg. Akkor tevékenykednek jól a szervezők, ha a kidolgozott stratégián alapjaiban hosszú idő alatt sem kell vál­toztatniuk. Mindez természetesen nem je­lenti azt, hogy a gazdálkodás taktikáján szűkség szerint ne változtassanak, hiszen csak ekkor tudnak rugalmasan igazodni az igen gyorsan változó körülményekhez. A stratégiai tervezésnek igazából a szüksé­ges változások végiggondolása, a teendők és lehetőségek meghatározása a feladata. Jó néhány magyar vállalat hasznosítja már azokat az elméleti és gyakorlati ta­pasztalatokat, melyeket az elméleti szak­emberek kidolgoztak. Jó példáért nekünk sem kell túl messzire mennünk, hiszen a TAURUS Gumiipari Vállalat távlati ter­vezési rendszere az eddigi tanasztalatok alapján kitűnőre vizsgázott. Olí már a valóban korszerű módszerek segítségével tervezik meg a jövőt. Figyelik a piac ala­kulását. a keresletet, gondolnak arra, hogy csak akkor válik a termelésük hatékonv­nvá, ha takarékosan bánnak az anyagok­kal, energiával, s maximálisan kihasznál­ják az emberi tőkében rejlő lehetőséget. M indenféle hosszútávú tervezés ter­mészetesen bizonyos kockázattal is jár, hiszen nagyon hosszú idő vár­ható változásait nehéz tudományos pontos­sággal megjósolni. Az ilyesféle munkára mégsem szabad sajnálni az időt és a fá­radságot. A szűkülő erőforrások, a növek­vő piaci versenv, a fennmaradás nehézsé­gei. a szerkezetváltozás igénye ugyanis szükségessé tes^i a más, a modernebb szemléletű, azaz a stratégiai tervezést, amelynek segítségével elkerülhetjük a hi­bás döntéseket. A szocialista társadalom, a szocialista gazdaság az emberért tervezi a jövőt. Re­mélhetőleg rövidesen mindenütt fölismerik a prognosztizálás szükségességét. Ahhoz, hogv valamennyi jövőbeni célunkat meg tudjuk valósítani, nemcsak minden embe­ri erőfeszítésre, erre is szükség van. Petri Ferenc Sütőüzem a lakótelepen Egy döntés magyarázata A város fejlődésének új­donságait bemutató, hírül ndó újságíró legtöbbször könnyű helyzetben van: a közvélemény tájékoztatója­ként és magánemberként is örül közös gyarapodásunk­nak, kimondott vagy leírt szava tehát legjobb meg­győződésén alapul. Olykor­olykor azonban előfordul, hogy hiteles tájékoztatásra törekvést személves kételke­dése szeplősíti. Ez utóbbit általában illően elhallgatja, kerülendő a privatizálás ve­szélyét. Magánügye lenne ez alkalommal is, ha berzen­kedését nem erősítették volna fel szomszédai, köze­lebbi-távolabbi lakótársai, a környék tanácstagjai ha nem olvasott volna társszer­zői levelet néhány héttel ezelőtt a Postaládában. A megoldás: a kémkedés. a berzenkedés feloldásához szakember, hozzáértő segít­ségét kell kérni. Ennvi be­vezető után, gondolom, illik elárulni, mirő) is van szó. Arról a kenyérgyárról, amelynek építéséhez hama­rosan hozzákezdenek a Gáz utcában. Indulatos előzmények A Gáz utcáról tudni kell. hogy a Makkosházi körúttal párhuzamosan fut. egvik oldalán négyszintes házsor, másikon üres földsáv hatá­rolja. (Az ottani földdomb elhordása megkezdődött.) A szalagszerű, beépítetlen te­rület meglehetősen közel van a házakhoz — az indu­latok hullámzását épp e tény indította el. Előbb csak szóbeszédről, utóbb a váro­si tanács végrehajtó bizott­ságának döntéséből is arról értesültek ugyanis a kör. nyék lakói, hogy arra a keskeny földsávra kenyér­gyárat építenek a közeljö­vőben. Egy lakótelep kellős közepén! — csattantak fel rögtön az érdekeltek, a Gáz utcai lakók, s még a közeli Gyöngyvirág utcai tízeme­letes házak polgárai is. Hi­szen a még hivatalosan el sem készült körútszakasz­nak amúgvis akkora a for­galma, (hát még milyen lesz!) hogy már csak a gé­pek. a szállítóautók zaia hiányzott nekik a hajnali nyugalmukhoz... Szó, mi szó. e sorok író­jának magánember _émje is beállt a tiltakozók táborá­ba, de mivel kíváncsisága nagyobb volt, mint aggodal­ma, megkérte a város főépí­tészét és a tanács tervosztá­lyának vezetőjét, tárják fel a nyilvánosság előtt e dön­tés indokait. (A hitelesség és tárgyilagosság megkíván­ja, hogv sietve hozzáte­gyem: a megkérdezettek e kéréssel egyidöben. „önszán­tukból" is tájékoztatni kí­vánták a város újságolva­sóit.) Takács Má'é és dr. Tóth László szavait megkísére­lem híven tolmá-solni, a magam meggyőződését ter­mészetesen félretéve. Szeged kenyerét — más üzemek mellett — a Ke­nyérgyári úton is süik. A régi gyár gépei elavultak, megérett a felújításra az épület is. A felújítás módo­zatait vizsgáló tervből ki­derült. hogy szakaszos kor­szerűsítésre nincs mód. csak a gyár teljes leállása után lehetne hozzákezdeni a munkához. Ám a városnak addig is kell a kenvér — a többi üzem termelésének fokozása sem pótolná a ki­esést. Ráadásul, ha a régi gyár is leáll, meg netalán üzemzavarral küszködik va­lamelyik sütőüzem, a város kenyérellátása csődbe jutna. A fontolgatásban az a ténv is szerephez jutott. hogv tekintélyes mennyiséggel nő­ne az elősütött kenyér ará­nya, s az is, hogy a felújí­tás többe kerülne, mint egy új üzem építése. (A felújí­tás — kétéves üzemszünet­tel — 183 millió forintba került volna. Az egyetlen lehetőség Ilyen érvek szóltak tehát az új sütőüzem építése mel­lett. A következő feladat a telephely kiválasztása volt. Tekintettel az idő sürgetésé­re. a folyamatos kenvérel­látás biztosítására, olyan helyet kellett keresni, ame­lyen nem kell épületeket szanálni, s ahol a közmű­vek készen várják a kivite­lezőket. Az Agyagos utcá­ban (a gvóav.szertári köz­pont mögött), az úi rókusi iskola és egv énülő remiz között, s a kiválasztott Gáz utcában voltak szabad terü­letek. Ám az Agvagos utcá­ban olvan a telek alakja, hogv vadonatúj éoülefte"­vet kellett volna készíttet­ni, nem lehetett volna az Agrober nvíreavházi terve­zőrészlegének másutt már megépített sütőiizem terv°it használni. A rókusj iskolá­nál a közműáthelyezések magas költségei miatt lénye­geden többe került volna az építkezés — így hát maradt n Gáz utca, mint egyetlen lehetőség. Az Országos Építésügyi Szabályzat nem tiltja, hogv sütőüzemet telepítsenek la­kótelep. lakóházak szom­szédságába. (így van ez a Tavasz utcában, s a kisebb süföműhelyeknél is.) A Gáz utcai terület egyébként in­tézményeknek volt fenntart­va a rendezési tervben, te­hát valamilyen járműfor­galommal mindenképpen számolniuk kellett volna az ottlakóknak. Milyen is lesz hót? A sütőipar szegedi vezetői szerint dolgozóik többsége azon a környéken lakik — ök tehát jól járnak. (Az üzem tervezett munkáslét­száma 55.) A három liszttá­roló silót — melyek a szom­szédos épülettel nagyjából azonos magasságúak — he­tente egvszer töltik fel. a késztermékeket pedig kiste­herautókkal Szállítják el. Az épület 6 és fél méter ma­gas. 90 méter hosszú és 28 méter széles lesz. a lakó­háztól 31 méterre. Ügy ter­vezik, hogy a kerítést fák­kal takarják majd, s azt ígérik, a lakók nyugalmát semmivel sem fogják job­ban zavarni, mint ha oda ABC-t vagy Pagyolatot épí­tenének. Az építkezés egy évig tar­tó első ütemében az épület s a kenvérgvártó technoló­giai sor ké"zül el — 64 millió forintért. A kivetke­ző években szere1 ik be a péksüteményeket készítő be­rendezéseket — 30 millióra lesz még szükség ahhoz. A kivitelezésre az SZMMV vállalkozott — november elete a kezdés dátuma. 1985 végére már termelnie kell az üzemnek, amelynek lesz boltja is. Eddig tartott mondan­dónk hivatalos része. Ezek után már csak arra bíztat­hatjuk az olvasót, maga mérlegel ie a fölsorakozta+ tott érvek súlyát. Pálfy Katalin 73. évfólyaro 180. szám 1983. július 31ra vasárnap Ára: 1,40 forint Szénosztályozó Ifjúsági fesztivál - pályázattal Magyar pályázó, a buda­pesti Prizma Tervező Szö­vetkezet nyerte meg a Me­cseki Szénbányák Vállalat nemzetközi pályázatát. A Prizma, amely termelőbe­rendezéseket, elsősorban cél­gépeket, komplett technoló­giai sorokat és szerszámo­kat tervez, most a pályázat­ra szénosztályozó és -szárító technológiai sort alkotott. A Szegedi Ifjúsági Napok szombati rendezvényei már kora délelőtt megkezdődtek a szabadtéri színpadokon, a művelődési házakban. Könnyűzenei koncertek, fplklór mű­sorok, karate bemutató, discó és sokfajta más esemény kí­nált szórakozási lehetőséget a városba érkezett fiataloknak, A Széchenyi téren kétnapos népművészeti vásár kezdődött. A vásár szomszédságában felállított színpadon néptánc­együttesek és népzenészek adtak műsort. Délután a Tisza­parton került sor a hagyományos karneválra, a nap prog7 ramia utcabállal zárult. (Részletes tudósításunk a tegnaflf eseményekről lapunk 5. oldalán.) A szegedi Huzavona együttes szórakoztatja a vendegeket Nagy László felvételei Karneváli kavalkád a Tisza-parton A mecseki szénbányák azért írt ki tervpályázatot, hogy a lehető legjobb műsza­ki megoldással bővítse szén­mosó és -osztályozó művét. A feldolgozás során kelet­kező kokszalapanyagot, az úgynevezett koncentrátumot, illetve más középterméket akarják minél gazdaságosab­ban feldolgozni. Ily módon tetemes importot lehetne megtakarítani. A pályázatot megnyerő szövetkezet — együttműköd­ve a Tatabányai Szénbányák Vállalattal — elsőként Duna­újvárosban, a vasmű kokszo­lójában állítja fel az új be­rendezéssort, amelyet 1985­ben helyeznek üzembe. (MTI) Népművészeti vásár a Széchenyi téren VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom