Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

Péntek, 1983. július 29. 9 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Erkel Ferenc: Hunyadi László. Operabemutató a Dóm téren, este fél 9-től. 17. szegedi ifjúsági napok. Zenés információ délután 2-től a Tisza-parton. A XII. Művelődcselméleti Nyári Egyetem Újszegeden, az MTA Biológiai Központjában. Előadások fél 10-től. I. Országos Táblaképfestcszeti Biennále. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Váró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Schéner Mihály festményei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban, augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban. augusztus 20-ig. Szilvitszky Margit textilművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 31-ig. Ország Lili emlékkiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. augusztus 2-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Rippl-Rónai József alkotásai: Lucs-képgyűjtemény: Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba, Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából. Szeged múltja. jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. ífj. Lele József népraizi gyűjteménye, Szeged-Tápé, Vártó út 4. Mától: ifjúsági napok Sajátosságai éltetik Mikó András a Hunyadiról és Szegedről A Virág presszó teraszán randevúzunk, rövidesen kiderül : Mikó András nem egészen véletlenül, nemcsak az előző esti próba sietségében gyorsan találkát megbeszélvén, holmi szeszélyből javallotta a Klauzál téri patinás szórakozóhelyet „Nézzen csak körül", mondja, „régen itt szinte mindenki megtalálható volt, aki csak a szabadtérihez tartozott.. Most, tetszik vagy sem, nem ez a helyzet, elég csak körbepillantani. S mielőtt a múltba mélyedő nosztalgia erre-arra „elvonó" hatásai alá kerülnénk (úgyis éppen hozzák a kávét, Mikó Andrásnak az ásványvizet — látszik, nagyon szereti), világos lesz: semmiféle múltidézés nem lehet öncélú, ráadásul itt és most több az alapjaaktualitása, mint valaha. Hiszen negyedszázada, az újjászületett Szegedi Szabadtéri Játékok nyitó előadásán is 6 rendezte Erkel remekét, a Hunyadi Lászlót, s idén. a kettős jubileumi évben, ismét • állítja színpadra. — Amikor úgy fél évvel ezelőtt Budapesten, az Erkel Színházban beszélgettünk, ha jól emlékszem, azt mondta, « korábbi szegedi Hunyadielőadások hagyományos monumentalitása, dekoratív alapjellege erre az ünnepi alkalomra is megmarad, de változnak a körülmények, s igyekezni fog bizonyos, frissnek ható megoldásokkal is a közönség elé lépni Hát, •melyek ezek? — Nagyon széles körű. átfogó jellegű kísérletezgetésre természetesen nincsen mód és idő, de nem is szükséges. A legfontosabb dolog, egyben kiindulópont is, hogy a darab frissen jelenik meg a Dóm téri színpadon: Hunyadi Lászlót Kelen Péter énekli majd, fiatal Hunyadit látónk tehát Ez az újdonság, ez a frissítés egyfajta előadói modor „vonulatához" tartozik Zeffirelli híres, tinédzserekkel eljátszatott Rómeó és Júliája óta. Vitatott pontja mindig a produkciónak, de vitatni mindig csak a régin túl levő dolgokat lehet. Igen, tudom, Simándy József csak egy volt a szegedi szabadtérin is, de nagyon remélem, az új Hunyadi, ha ugyanolyan nem is lehet népszerűségében talán eléri a régit Ami a szcenikai frissítést illeti, a lényegi tradíciótól nem szabad elszakadni: a romantikus magyar történelmi hagyománynak középponti szerepe van. Ha dramaturgiailag nyúlnánk a műhöz, óhatatlanul a kamaraelőadás irányába vinné el a produkciót Ami azon túl, hogv nem szerencsés. nem is aktuális, hiszen jelenleg Magyarországon jelentős számú szabadtéri színpad található, amelyek egyértelműen alkalmasabbak a kamarajelleffré mint a szegedi tér. SK a sabadtent éppen sajátosságai éttélifír" Például,1 hogy sok-sok ember gyönyörűen találkozik az operamúvészettel. — Ne vegye akadékoskodásnak, a virágbeli jó kávé amúgy sem így hat ram. de kötöm az ebet a karóhoz: frissítésről beszélt. Hallhatnánk konkrétumokat? — A többi legyen meglepetés, jó? — Egy kicsit se lehet...? — Hát, például ott a díszlet, amely ugyan „hagyományos", de maximálisan igyekszik beleilleszkedni a térbe, egyben „frissen" tovább is építve azt. — A múltat, a régi Hunyadi-előadásokat, a Virág cukrászda egykori vendégeit emlegette. Emlékigézetben érkezett most Szegedre? Budapesten azt mondta. nagyon-nagyon várja. Meghatott? — Bizonyos mértékig mindenképpen. Huszonöt esztendő nagy idő, hiába! Nem lehet eltagadni, mennyire más emberek voltunk negyedszázaddal ezelőtt, más volt a közönség is — ezek a változások persze meglátszanak. Rajtam is, hogyne! S ha engem kértek föl, hogy megrendezzem a jubileumi előadást, ez a nagy megtiszteltetésen túl talán megbecsülést is jelent. Ezt, ezt kell nekem valahogy tükröztetni. Az emlékek jegyében ... munkásságom szerves, komoly részét jelentik itteni rendezéseim, ez a nyolcadik „Hunyadim", ha jól számolom ... Emlékezem, valóban kissé meghatódottan és elfogódottan. V85föi> VlktoM, Tari Jánosra... Az eddigi előadások minden tanulságát föl kell használni, hogy a legtöbbet adni képes premier legyen a mostani. A kávé már réges-rég elfogyott, a pincérnő már újabb rundó ásványvizet is hozott, Mikó András pedig a városról beszél. Rengeteg élmény köti ide, látta Szegedet fesztivál előtt, és az újjászületés meg az azt követő évek „szabadtéri csúcspontjain", arra is szokatlan akkurátussággal figyel, ami ma van a Tisza partján. Látja a változásokat, aminek örülni lehet, konstatálja, hogy lehetne jóval ünnepibb is a városarc ilyenkor. s még arra is van gondja, hogy az árkádsor egykori büfésorára emlékezzék, öszszevetve a mostani körülményekkel. Fontos neki, hogy ne legyen kocsma a nézőtér környéke, s egyben mi is az az igazi népünnepély-hangulat, ami a fesztivált, így Szegedet is oly vonzóvá tette, teheti. Aki ennyire sajátjának érzi a szabadtérit, annak szívügye a músorpolitika éppúgy, mint a Virág (hol most éppen villanó combú fiatal hölgyek telepednek le az asztalunk közelében), vagy akár a büfék és hasonlók — és az ezrek, akik a kultúrával találkoznak nyaranta a fogadalmi templom előtt Mielőtt elköszönnénk, még hozzáteszi:' •r 1 '" .ró 4rja. meg„annyit elárulhatok: úgy is emlékezni kell erre a 25 év+e, hogy a mostani Hunyadi bizonyos hatáselemeivel, ha nem is „egy az egyben", de mintegy fölidézi azt az 1959-es nyarat .. .• Ottmarad a Virág teraszán, a kiürült ásványvizes pohár mellett. Gyanítom: emlékezik tovább. És közben benépesül a terasz. Domonkos László Zenés információs műsorral kezdődnek ma délután a 17. szegedi ifjúsági napok. Horváth András és Tóth András műsorvezetők tájékoztatnak a szokott helyen, a Tisza-parton, a mai, a holnapi, illetve a holnaputáni programokról. Teszik ezt délután 5 óráig, ugyanis akkortól a Névtelen Nulla, az Isis, a Lord és az NDK-beli Mondi együtteseké a színpad. Este 9 óráig tart a Pop-rock show-juk. Nem messze tőlük, a Móra parkban, 7 órakor kezdődik a Mai dalosok — Boros Lajos, Dinnyés József, Voga—Turnovszky duó, Bach Szilvia — műsora. A Dugonics téren 4 órától divatbemutató lesz. Este 10 órakor kezdődik a korábbi évektől eltérően nem az Ifjúsági Ház, hanem az újszegedi szabadtéri színpadán a dzsesszkoncert. (Fellép a Pege együttes, a Hobby Art Mákó kvintett) A Belváros 10 ifjúsági klubjában késő délutántól változatos programok várják a fiatalokat. A DÉLÉP-ben 7 órától táncház, 10-től a Mai dalosok lépnek fel. A Volánban 6 órától diszkó, 10-től a Gixer együttes koncertez. Az ÉPSZÖVben Sandokan és a többiek címmel vidám műsor kezdődik 4 órakor, 6-tól a Videodiszkó Budapest műsor vendége Komjáthy György, 11től filmeket vetítenek. A KSZV-ben 9-től a Pantomim színház lép fel, az AFIT-ban pedig 6 órától Nagy Bandó András humorista. Az Áfészklubban 8 órakor Lézerdiszkó kezdődik, a KISZÖV- ben 9-től Tokos Zoltán vendégeskedik a komoly zenei gitárklub foglalkozásán. Az IKV ifjúsági klubjában este 1 órakor mutatják be a Sandokan-paródiát, míg az Olajipariban szintén 7 órától Nagy Bandó András látható, hallható. Végül a postások klubjában Bonc Géza humorista ad műsort 10 órától. Márványgyűrődések A szabadtéri jubileumi érme Váró Márton plasztikája kettős inspirációból születik: a klasszikus görögség formakincsének és a márvány szeretetének bűvkörében. S bár tudjuk, hogy pályájának közel másfél évtizede alatt fával, fémmel is foglalkozott, eredendő és szerelmetes anyaga a fehér és vörös márvány, melynek felületét egyszer hidegen csillogóra csiszolja, máskor bársonyos puhára faragja, ismét máskor hasadások, törések, szuite vulkánikus erők nyomait őrzőén pattintja. Ez a hatásos és szép felületkezeles éppúgy alapvető eleme művészetének, mint az antik qörögség plasztikai kultúrájának kötorzói, "lanyalakjai. csodálatos, jelképes erejű eroberfigujfái. Ügy faragja tömör szer kezetú, tiszta formanyelvú, az elemek kapcsolódására, ritmusára, áthatásaira, viszonyaira épülő néha már szinte nonfiguratív drapériás női torzóit, hogy azok túllépnek a konkrét megfogalmazáson, s általános, emberi tartalmak hordozóivá válnak — mégpedig örök emberi tulajdonságok jelképeivé. Talán nem véletlen. hogy pattintott, hasított vörös márvány darabokból formál architektónikus kapui (?), keretei (?), ce'lajelei (?) között feltűnő parányi hófehér márványiányai a hírt hozók örömé? és gyászát, a kiszabadulók vagy visszapillantók sejtelmet, föllélegzők vagy lemondok reménységeit hordozzák. Mindenesetre a választott kétféle márvány színével es megmunkálásával. formai ellenpontjával, arányrend.iével és feleselő ritmusával, a dinamikus felületek és az anyagok csendjének szélső pólusaival ma is érvényes emberi tartalmakat kepes megfogalmazni, igen artisztikusan és nagy mesterségbeli fölkészültséggeL A hófehér márvány felszíne alatt szinte érezni a női testnek vibráló formáit, a márványból „gyúrt" drapériák még csak erősítik a sertések izgalmát. Ezek a redők sohasem pusztán a görög viseletek nyomai, hanem szellőborzolta tengerfelszíneknek. lüktető források, szélfutta mezők és vihar tépte zászlók plasztikai emléknyomai Testre szabottak, de önálló jelentésük is van. Ettől lesznek torzói a teljesség szóbrai amelyek nem ragadnak le egy-egy konkrét alak s2obrászi megjrókitésénél. hanem epp ts>vábbgondoihatóságuk, míves félbehagyottságuk késztet bennünket, látogatókat a kiegészítésre, azaz alkotó közreműködésre. Váró Márton éppen negyvenéves. Székelyudva melyen született, a kolozsvári Jan Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát Kós András növen. dékeként, majd egy esztendő múltával, 1970-ben Magyarországra települt. Azóta Debrecenben él. Gyakran szerepelt a szegedi nvári tárlatokon,, 1978-ban önálló kiállításon mutatkozott be ebben a városban. Most mint a tavalyi Tárlat szobrászati díjasa mutatja be márványszobrait a Közművelődési Paiota Kupola Galériájában. Bizonyítván, hatalma van a márványon, igazolván hitvallását. A szobrászat miniig aza^yng és megmunkálójának köícsönhatasa". Oratórium a dómban Az Éremgyújtők Csongrád megyei Szervezete a Szegedi Szabadtéri Játékok alapításának 50. évfordulójára — a Játékok igazgatóságának támogat ísával — művészi emlékérmet jelentetett meg. Az érmet Fritz Mihály szegedi szobrászművész alkotta., amelynek előlapján a Fogadalmi templom főbejárati homlokzata. baloldalt Szeged legrégibb műemléke. a Dömötör-torony. az éremmező alsó harmadában pedig a Játékok nézőterének finoman megrajzolt széksorai láthatók. Középen felirat: Szegedi Szabadtéri Játékok. Az érem hátlapján a Játékok műsorán legtöbbször szereplő Az ember tragédiája című drámai költemény általánosan ismert jelenete. a paradicsomi szín kapott művészi megformálást. Alól a jubi'eumra utaló évszámok: 1JÖ3 —1959—1983. Az érmet az Állami Pénzverőben keszitették. bronzpatinázott kivitelben. az átmérője 42.5 milliméter. ízléses műanyag tokban van elhelyezve. lA fotó Hernádi Oszkár szegedi fotóművész munkája.) A gyűjtőkön kívül ajánljuk ezt az alkotást a művészet kedvelőinek, a szülőföldjüket szerető embereknek. de ajándékozható is hazai és külföldön élő rokonoknak. ismerősöknek. Az érem terjesztését a gvúitök szervezete végzi, a szerda délutáni (16—19 óra) és a vasárnap delelölti (9—13 óra) klubfoglalkozások alkalmával a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központban. (Vörösmarty u. 5 sz.). Dombi Gyula A szabadtéri játékok programsorozatában új színt jelent a DÉLÉP Szegedi Zenebarátok Kórusának hangver. senye augusztus 3-án, es ÍJ 8 órakor a dómban. A koncertet a DÉLÉP szakszervezeti bizottsága szervezi és rendezi. Köztudott, hogy a DÉLÉP sokat tesz, minden lehetőséget megragad, hogv Szegei kulturális életét a maga sajátos eszközeivel segítse, támogassa. Így a testkultúra ápolása meliett biztosítja a Zenebarátok Kórusának működését, nagy részt válla] abban, hogy az együttes külföldi útjait megvalósíthassa. Az oratóriumi esten Pá i Tamás főzeneigazgató vezetésével Pergoles i: Stabat mater című műve és Haydn: Nagy orgonás miséje hangzik él. A szólisták: BajlaV Horváth Ágota, Lengyel Ildikó. Vámossy Éva, Réti Csaba és Gregor József. Karigazgató: Molnár László. Az orgonánál Várady Zoltán Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar. (Jegyek" elővételben kaphatók a DÉLÉP szakszervezeti bizottságának szervezőinél és a Kárász utcai színházi jegyirodában, illetve a koncert napján a helyszínen.)