Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
Szerda, 1983. július 27. Népi kerámiák tsz-üzemből Egyezmény Üj üzemcsarnok felépité- üzem áttelepítése, az új ke-' sével teremtett korszerűbb mence üzembe helyezése. A körülményeket szép népi ke- dél-dunántúli népművészet rámiáinak gyártásához a kis- szín- és formavilágát meghajmási Hegyalja Termelő- örökítő és továbbhagyomá- | szövetség vezetői tárgyaláso- ] A Magyar Újságírók Országos Szövetségének meghívására hazánkba látogatott a nigériai újságíró szövetség delegációja Jola Ogunlusi főtitkár vezetésével. A két1 Társadalmi műveltség, tudat, vr mirseseg Beszélgetés Köpeczi Béla művelődési miniszterrel szövetkezet. Az ezer négyzet- nyozó mecseki hegyháti kisméter alapterületű, tágas, tizemben az idén több mint világos üzem 22 millió fo- 13 millió forint értékű haszrintos saját beruházásból és nálati és díszkerámiát éllíönálló kivitelezéssel készült tanak elő, s belőlük minden el, s ezzel lehetővé vált, hogy harmadik terméküket a haegységes technológiai folya- tárainkon túl — Csehszlomaltá fejlesszék a kerámia- vákiában és az NDK-ban — gyártás eddig szétaprózott 21 értékesítenek, munkamozzanatát. A baranyai fazekas népművészet hagyománykincseit őrző és újjáteremtő színes, mázas kishajmási butéliák, csuprok, kancsók, korsók, kupák, szilkék, tálak és tányérok az új épületben is kézi korongozással és hajdani gölöncsérek mesterfogásaival készülnek, ám a gyártási műveletek jobb összehangolása és a korszerű alagútkemence munkábaállítása után számottevően javult a minőségük, és csökken a selejt is. A régi kétszintes üzemben a félkész termékek többszöri, kényszerű rako6gatása, átszállítása miatt gyakran megsérültek a törékeny kerámiák. Az új csarnokba már beköltöztek a korongozok, és az ősszel befejeződik az egész kat folytattak az egyúttmúírtak alá. Megállapodtak többek között delegációk cseréjében és együttműködnek az újságírók oktatása terén is. (MTI) Hegymászók festik az avasi kiíátót Az elmúlt hét végén Szeködésről, ötéves egyezményt! gede" járt Kópeczi Béla mű- § • velodesi miniszter. Megnyitotta a jubileumi szabadtéri játékok előadássorozatát, s tárgyalásokat folytatott időszerű oktatáspolitikai és művészeti kérdésekről Csongrád megye és Szeged varos párt- és állami vezetőivel, valamint a József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola irányítóival. Megtekintette az első szegedi táblaképfestészeti biennále anyagát, és megismerkedett az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark új létesítményeivel. műbe, ! Szegedi tartózkodása idején „Kis Helsinki" Alpinisták vették birto- rozsdafoltokat, majd kukba a híres miskolci kiló- gyantaréteggel vonják tót. Az iparváros jelképeként ulóbb festik a belonszerke- | a művelődési miniszter inismert kilátó- és tevetorony zetet. és az adótornyot. Ügy ! terjút adott lapunknak, rekonstrukciója ezzel utolsó, tervezik: a szerződésben fog- j — Műveltség és minőség befejező szakaszához érke- lalt szeptember 11-e helyett i című tanulmánykötete az zett. Az öt bátor borsod' augusztus végére befejezik a ' idei könyvhétre jelent meg. hegymászó egy gazdasági munkát, hogy a 76 méter ! A közölt tanulmányok alapmunkaközösség tagja. Elő- magas avasi kilátó erkélyei- állása, hogy a nyolcvanas szőr köteleken függeszkedve ről és körpresszójának abla- \ évek társadalmi valóságából, kis légkalaoácsokkal és esi- kaiból mielőbb gyönyörköd. ' a társadalom és az egyén érszolóeszközökkel eltávolít- hessenek a látogatók Miskolc , deketből vezeti le elemzése...... . panoramajaban, s zavartalan it, következtetéseit. össze- jak a beton- es a vasszerke- iegyen a tv-adótorony mú- csengenek ezek a gondolatok er. meIF leckeként tudja valamint sajátos karakterisz zetek sebeit, dudorait, a ködése. j azzal a társadalmi felisme- csuPán a kívánalmakat, s tikumokkal ellátni vállalko' réssel, hogy korunkban mind hiányzik a teljes asszimilá- zásait. A „mindenből egy kinagyobb jelentősége van a ció- Ezen az alapon kell és csit"-elve nem lehet eredtudati szférának, az intenzív érdemes napjainkban aktív ményes. Azt szeretnénk elfejlesztés szakaszában előtér- művelődéspolitikát folytatni, érni és tudatosítani, hogy be kerülnek a szellemi tar- — Már ezeken a gondola- ennek az országnak talékok. A politika, ezen be- tokon is végigvonult a műiül. a művelődési kormány- velödés és kultúra tömegeszat, miként tudatosítja ezt ségének és minőségi szinvoaz igényt, hogyan igyekszik nalanak kettőssége. A mielósegíteni az új cél- és ér- nisztérium utóbbi időben is | ben egész társadalmunk egyik jelentős eredménye, hogy felszámoltuk a főváros, Budapest kizárólagosságát az élet sok területén. Felnőttek, megerősödtek és figyelmet követelnek városaink a szellemi élet több szférájában. Átrendeződött például felsőoktatási rendszerünk. Nagy öröm. hogy a tudomány sem korlátozódik immár kizárólag Budapestre, s ebben Szegednek úttörő szerepe van, itt alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki központja, s akkor még nem szóltunk arról, hogv miként jelentkeztek irodalmi központok, sorban kaptuk a híreket folyóiratalapításokról, nyári színházi vállalkozásokról és sorolhatnánk. Eredmény az is, hogy az intézmények jó része — színházak, képzőművészeti csoportok — tanácsi kezelésbe kerültek. A gond, hogy hazánknak nem minden tájegysége vagy megyéje képes Olyan kultúra semmit sem megteremteni és fönntartani, Magyar MM tanácsa a lékéért, az e Nemhogy „csak" Európá- — A tanács feladatai? sikere, azt hiszem, nem rajra, de az egész világra ki- —„ A magyar fiatalok moz- tunk múlik elsősorban. A tekint, míg itthorí kevesek, galmait, különböző szerveit héke, az enyhülés, a leszerealig-alig ismerik a Magyar képviseli külföldön. Például lés tárgyalási alapnak telj júság Országos Tanácsát. a KISZ-t. az úttörőszövetsé- kinthető a világ minden orSajnos a fiataloknak is ide- get. az Expresst, vagy az szagában, csakúgy, mint pélgenül hangzik az elnevezés. AIESEC-t (a közgazdászhall- úáui az ifjúsági turizmus seMentségükre: e tanács csak gatók nemzetközi szövetségé- gitése. A nagy politikától és kizarólag külügyi funk- nek magyar tagozatát), és természetesen nem függetleciókat lát el. Hogy tekintélyt sorolhatnám tovább. ' Sok nítneti magát egyetlen ifjúparancsoló eredményesség- egyéb nemzetközi szakmai sági szervezet sem. gel, arra elegendő egy pél- ifjúsági szervezetek magyar — A hetvenes évek, Helda: 19<9-ben Keszthelyen szekcióit is mi képviseljük a sinki iótékonu hatással volt 527 ifjúsági szervezet képvi- nemzetközi kollégiumokban. l f„ selője írta alá — a magyar Tevékenységünket a KISZ a fcuI°nbozo nemzetek fiafiatalok diplomáciájának kö- kb külügyi osztálya koordi- taljainak együttműködési töszönhetően — azt az alapdo- nálja. Talán nem is fontos, TchvéseiTe is. Hogyan fest kumentumot, amelyet a vi- hogy bennünket nem ismer- >>fcis Helsinki" történele, diónek idehaza, a lényegesebb , az lenne, hogy tudják, a ne7oanmagyarok ott vannak a leg- — Különösen 1973-tól ismertebb, legnagyobb te- kezdve egyre komolyabban kintélvú nemzetközi szerve- foglalkoztatta a fiatalokat a gettünk Rácz Gáborral, a ta- ze;ekben. s hogy vállaljuk a kérdés: lehet-e intézményenács építőtábori bizotlságá- párbeszédet minden partner- síteni az addig kialakult euképes ifjúsági szervezetlel. rópai ifjúsági mozgalmak A másik fontos feladatunk, együttműködését. Nehéz elnevezésen hogv keressük az egvúttmú- nyolc év egyeztető, előkészílág ifjúsága azóta a „kis Helsinki'' záradékaként ismer. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsának feladatairól, megbízatásairól beszélnak titkárával. — A MIOT akkor használnak a vidéki városok, megyék vagy tájegységek legtöbbet, ha kiküszöbölik az oly fékező presztízsszempontokat, ha megszületik az fékrendszer kidolgozását? — A mertté vált döntései is azt egeszseges és a meglevő érigazolják, hogy mind natékekre alapozott munkanyolcvanas évek gy0bh erőfeszítéseket tesznek megosztás nem csupán Buegyik legfontosabb jellemzője. véleményem szerint, a valóságból táplálkozó politikai realizmus. Eletünk minden területén a gazdasági, társadalmiba.pplitikai életben és a művelődés, a kultúra szférájában is előtérbe kerülnek- a tudati elemek, az oktatás és közművelődés alapellátásának gyarapítására, a feltételek megteremtédapest és a vidék, de a városok között is. A könyvkiadásról elmondhatom, hogv sere, ugyanakkor több jel aho1 elegendő szellemi báarra is mutat, hogy nem zisra alapozható a helyi kihanyagolják- el- a minőség adói tevékenység, ott ennek mi nem látjuk akadályát. Ilyen hely például Szeged is. Az azonban, hogy milyen egyre kihívóbb-igényeit sem. — A XX. század nagv vaev más szóval" Ve'lentősebh problémája és ellentmondó- ~ ,,U8y "uly<t? saerenet kao az emberi tö- sa- hpgy megkezdődött a tö- pr°fllu !fgy6n egy'egy Vld* nj^ró! Ahhoz, hog™ mind- -egek kulturális felemelke- kl könyvktado, meg vtzsgalat annyiunk hasznára értékesí- dese- Világszerte alapvető teni lehessen, művelni kell célkitűzés a többség múveezt a bizonyos emberi ténye- ^desenek elősegítése, a kü- J11CSJCIK111CIC3CI zőt. Általános és szakmai cuma \ szern t. j^o/nia hanem műveltségét gyarapítani, g esanyag.keretei kozoU ^ tudomanyos> helytörté. mindenkinek — nem csupán Az első gond akkor merül neü kiadványokkal gyarapíthatja a hazai könyvkiadás palettáját. S ez nem nélküés vita tárgya. Annyit biztosan tudunk, hogy nem elsősorban szépirodalmi művek megjelentetésére kell vállalni indenekszúk körű elitnek — min- fö1. amikor felteszik a kérdennapi tartalmas kultúrát dest:' gazdasagi^ eszközeink, adni. Segíteni abban, hogy a™ letetoségank bizto- hagyományok meg az igazi értékek előtérbe ke- sitjak-e a tömegkultúrának Drof., tisztaságát rüljenek, meghatározóvá vál- «t az igényelt színvonal- 1(-tet. a orofil tisztásagat. . vajon azt a Magyar Ifjúság ködés szálait, lehetőségeit, tő tárgyalásai gyümölcseként 1 ' kell ér- valamennyi ' nvugat-európai 1979-ben Keszthelyen két a DIVSZ épílötáboi'i vagy önkéntes alapdokumentumot fogadott képviselte munkaszervezettel (külön el 527 ifjúsági szervezet. A kell választani a fogalmaOrszágos Tanácsát kell lenünk, amely megalakulásakor a magyar fiatalokat? janak és serkentőleg hassaemelkedését? Súlyosbítja nak. Hiszem, hogy . minden napjainkban a helyzetet a ember ben szunnyadnak ilyen demográfiai hullám teiózese, igazi értékek, ezeknek felis- • kérdése okta" mérésében, kibontakoztatásában sok még a tartalék. A művelődéspolitika feladata létét, a profil tisztaságát, a személyi feltételek biztosítását, a technikai és az anyagi bázis előteremtését. Miniszter elvtárs táspolitikánknak. Megoldása Szegedi Ünnepi Hetek legrangosabb rendezvényét, a — Ügy van. Hazánk népi kft. mert mindkettő mást tademokratikus átalakulásának kar). első időszakában a MIOT Említene néhány jelenképviselte a magyar ifjúsá- nyUgati partnert? got külföldön. Az ötvenes y években, amikor széthullot- — Sorolhatnám az összes automatizmusok mozgassák, hanem a gazdasági és társadalmi folyamatok tükröződéj seként a minőségi követeilegtöbb tárgyalást hazunk- | mény és az érdekkonfliktuban tartották. így világszer- | sok előtérbe kerülésével a te a Balatoni Tanácskozások tudatossag igénye alakítsa, eredményeként emlegetik az , seg;tse az új tendenciák kialapvelő feladat, s ki kell jelentenem, hogy ez nem fel- jubiláló szabadtéri játékokat és "felelősségé hogy a társa- tétlenül esik egybe a minő- nyitotta meg. Ez a vallalkodalmi tudat változásait ne s<?§ háttérbe szorításával. Az zós, úgy gondolom, jól repáltalános iskolai és a középfokú oktató-nevelő munka színvonal-emelkedése £ügg a különösen tehetséges gyerekek útjának egyengetésétől, a differenciálástól, a tudatos szelekciótól. S az általános művelődés és a tehelrezenlálja a kultúra és művészet decentralizálásának lehetőségét. Miként ítéli meg a szegediek negyedszázados erőfeszítéseit, s miben iatja a továbblépés lehetőségét? Elvek kinyilatkoztatását és i honlakozását Arra is oda séggondozás nem szembena közös akcióprogramot. Egy l kell<»tt Egyénünk hogy a álló fogalmak, a mennyiségi . ... . —uu „..j feltételek javulása, az' élet- feladatok megoldása elkerül-esztendővel később Budapes— A Szegedi Szabadtéri Játékok népszínház-koncepciójának megtartása — bizonyos felülvizsgálás és korunkhoz igazítás után tését, hiszen 1957-től a KISZ látta el a MIOT korábbi funkcióit is? kapcsolatunk az IUSY-val, a Nemzetközi zetét. Állandó titkárságának ellátására a DIVSZ-t és emberi viszonyokhoz, új, minőségileg magasabb :;intű íást,eés 'anüdemökrattkusnak "alaf eredményeit, elengeds-iniu - - - hetetlen es hosszú tavu cel, — Ennek szinte kizárólag Szövetséggel, az SCI-vel, a külpolitikai okai voltak. Az Nemzetközi önkéntes Polgáellenforradalom után, a kon- ri Szolgálattal. Ez utóbbi a Szociáldemokrata Ifjúság! a ^lOT-ot kérték- fel Azt értékrendhez. Ahogy a gaz- minősíti!: Ha bármely oldahiszem, e kis Helsinki-jelentőségű esemény és a megbízatás jól érzékelteti a maszolidáció első pillanatától a megfelelője a mi építőtábori f^ntélyS0 megbizhatöságát. fiatalok az ifjúkommunisták mozgalmunknak, angliai, íl- teKinieiyei, s is arra törekedtek, hogy let ve az NSZK-beli, Bonn- • megbirkózzanak az ellen- ban található székhelyei, 10 szenvvel, az ellenségességgel, országban működik tagszerahogyan a tőkés országok vl- vezete. De érdekességképp seltettek irániunk. A nyu- említem az összindiai Diákgat-európai ifjúsági szerve- stéget va^múA- ^ UzmuSj a n znemzeti tanac^af ^ ^-Jen^fajl m^ kapcsolt- kúlönböztetés ellen. E szelAzóta bizonyosan érzékelhető változások történtek. — Az Elvek nyilatkozatában Európa ifjúsága egyebek között leszögezte, küzd dasági építőmunkában mindinkább felkészült szakemberekre van szükség, a társadalom más szféráiban sem lát művelődésünknek elha- nagyszerű kínálatot nyújt a szegedi nyar. Fontosnak tartom a kapcsolódó , . rendezvényeket, mindenek— Az utóbbi évtized tarsa- e]6u azokat _ ilyen az els5 nyagoljuk, súlyos, jóvátehetetlen hibát követünk el. zetek mereven elzárkóztak a KISZ-től, egészen demagóg módon. Amikor oldódott némileg a fagyos légkör a két tábor között, akkor alakultak Európa-szerte a nemzeti ifjúsági tanácsok. A — Milyenek a tok? — Az építőtábori együttműködésünk nagyon intenlemben több közös akciót szerveztünk a felszabad ítá'si mozgalmak támogatására hanyagolható el, hógy ezek dalmi jellemzői közé éppúgy alkalommal megnyílt táblaaz emberek miként tudják a hozzátartozott a vidéki iparszocialista demokrácia lehe- telepítés, mint például a tőségeit érvényesíteni, ho- szellemi élet vidéken levő gyan képesek a javuló kö- műhelyeinek megerősödése, dem^"'elgondoIkodni és viI rülmények között eligazodni, beépülése az országos vérke- tatkoznj ;s azon miként le I milyen értékrend szerint, ringésbe. A kultúra és a mű- het ezeket a rendezvénveket | hogyan élnek. Miként képe- vészét decentralizációjának jobban a kor jgénveihez iga| sek társadalmi keretek kö- Csongrád megye is élharco- zitanj a bazaj és nemzetközi iz0tt. de a szűkebb környe- sa. hiszen több mint másfél mezőnyben hogvan tudjuk a i zetben is — munkahely, csa- éve mepnövekedett lehetőse- munkamegosztást és a proI Iád stb. — az önmegvalósi- gekkel és felelóssengel onál| tásra. A kultúra nem isme- lóan intézi a képzőművészeti retek közlése, a tudomány mecenatúra ügyeit. De vajon képfestészeti biennále —, amelyek vidéki városokban országos jelentőségűek. ÉrKISZ kezdeményezésére fel- ziv. Évente 160 külföldi fiaújította tevékenységét a MI- talt fogadunk. 80—100-at deÓT is. Helyesen építve a tra- legálunk itthonról. A kétoldicióra, a múltra, a kapcso- dalú szemináriumok, proglatokra. ramegyeztelések intenzitása. fiitisztítást végrehajtani. Erősíteni kell a szegedi fesztivál arcélét, az eddigieknél ^^Ai^Sín* értékeinek terjesztése, sok- miként állunk a tudományos J™^ flvitata békéről. Általában felélén kült a kétoldalú kapcsolatok rendszere. Mag Edit hatatlan érdemeit és magas kai inkább az eszmei, er- műhelyekkel vagy a vidéki kölcsi, magatartásbeli érték- könyvkiadás mind sűrűbben s^'nvonalú' értékeit, rendek felismertetése, s en- jelentkező igényeivel? nek beépítése az életmódba. — Az utóbbi két évtized-: _ Tandi Lajos /