Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

Szombat, 1983. június 25. i 3 tSIBi Rúzsai tudósítások A rúzsa — hosszú ú-val! — a rózsa szó nyelvjárási változata. A község neve pedig onnan ered, hogy bizonyos Rúzsa Jakabnak a birtoka volt ez a vidék. Rúzsa Sándornak csak annyi a köze a településhez, hogy ide Öreg-Csor vába hordta eladni vagy levágni a lopott állatokat, amikor ezen a vidéken portyázott. Állítólag jó néhány kisgazda tollasodott az orgazdaságból akkoriban. A mai Rúzsa közigazgatási területe 8 ezer 381 hektár. Há­romezer 271 lakosa vah, s közülük alig 120-an járnak el dol­gozni más településre. A külterületen 860 élő tanya van. A község legnagyobb munkaadója a Népszabadság Tsz. Elődei megbízható­an gazdálkodtak, csupán a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján ke­rült nagyobb hullámvölgybe az akkori Napsugár Tsz. Mostanában egyesült a község két mezőgazdasági nagyüzeme, az egyesített zár­számadáson 21 milliós nyereséget könyvelhettek el. Bölcsőde nincs a községben, de szükség lenne rá. Terveznek tanterembővítést, további telepszerű lakásépítést, a kereskedelmi ellátás javítását. Ha a rúzsai boltban hiányzik valami, Szegedet 76 forintért járja meg busszal az idevalósi ember. Korunk színvonalán élni A rúzsai tanyák 90 százaléká­ban bekötötték a villanyt. Ez a homokvidék életében korszakos jelentőségű: az egykor lassú sor­vadásra ítélt tanyák jó része új életre kapott. Kiderült az is az elmúlt évtizedben, hogy az élet­képes tanyákon nem az évszáza­dos elmaradottság, tudati sötét­ség konzerválódik, hanem új élet­forma születik. Kiderültek a vá­rosba, belterületre telepítés hát­rányai is# az óriási költségek, a munkahely és lakóhely eltávo­lodása, a tanyán élő idős emberek elmagányosodása. Jelenleg még mindig ellentmondásos a hely­zet: a jogszabályok egy része to­vábbra is a tanyák felszámolását, vagy legalábbis fejlődésük kor­látozását célozza. Történik ez annak--ei lenére. •• hogy a tanyák többsége bizonyította életképessé- • gét?vs azokat a"«myákaft*!(étai tő-' rülték el a föld színéről, amelye­ket eredeti tulajdonosai elhagy­tak. Jöttek a városban lakók, a panelházak közül a kikapcsolódni vágyók és kemény pénzekért megvásárolták őket. A legnagyobb fájdalmuk a ta­nyaiaknak, hogy nem lehet la­kóhelyüket megújítani. A községi tanácsokat olyan rendelkezések végrehajtására kötelezik. ame­lyekkel olykor maguk a helyi kö­rülményeket jól ismerő tisztség­viselők sem értenek egyet. A má­sik dolog, hogy egek a rendelke­zések valóiában kijátszhatók, és kiiátszásuk nem is vonia maga után a helvi közösségek erköl­csi elítélését. Azok az érvek, amelvek a nagy­üzemek érdekeire hivatkoztak, nem mindenütt állják meg a he­lyüket. Rúzsa mintegy 6 ezer hek­tárnyi szántóját akkor sem le­hetne egybeszántani, ha egv ta­nya sem lenne rajta. Dűlőutat, szállítóutakat akkor is hagyni kellené raita. Több olvan tanva­sor van Rúzsán, amelyek ilyen nagyobb mindenképpen fennma­radó. a* nagvtizemi lermelés szá­mára is nélkülözhetetlen út men­tén épültek. Ha elriasztják ró­luk az embereket, a nagyüzem is rosszabbul jár: ha elmennek a városba, munkaerőt veszít: ha csak a belterületre költöznek, ak­kor is naponta szállíthatja ki őket drága benzinnel. A belterü­leten kevesebb jószágot lehet tartani, ez is szempont, nemcsak a kisgazdaságnak, hanem a nagy­üzemnek is. Még egy. látszatra apró dolog, amelyik a tanyát, s a- benne lakó embert sújtia: hiába van hidro­fóros csőkéit.ia, hiába éoítenek egvre több tanyában fürdőszobát. 22 kilogrammos nagv gázpalac­kot nem vihet oda a tanvai em­ber. nem kan rá engedélyt. Megy hozzá a védőnő, s okítja, hogv fürödjön mindennap. Hogvan fü­rödjön, ha nincs elég meleg víz? Üstben melegítsen magának? Közben pedig makacsul tartja magát a tanyai ember elm-ira­dottsáparól szá'ó mendemonda... Hová merően üdülni a tanvai ember1' Autója már var,. Aki evő­vél győzi, az pénzzel is. hcry elmenjen valahová. nemcsak pénzt, hanem gyógyulást, SAÓU.­kozást keresni. Csakhogy, ott a gazdaság, amit nem lehet hosszú időre magára hagyni. A dél­alföldi régió parasztságának nincs számottevő üdülőközpontja. Olyan, amelyik a speciális igé­nyeit szolgálná: a közelben, egy­két órai autózással, viszonylag kevés benzinnel megközelíthető legyen: egy napra, kettőre, szál­lást találjon: s lehetőleg gyógyvi­zet, a kemény mezőgazdasági munkában összeszedett ízületi be­tegségek kúrálására. Rúzsán sós termálvizet talál­tak egy szónhidrogénre meddő kútban. Esetleges gyógyhatásút most vizsgálják. Egyébként is nevezetes helyen van ez a kút: az évszázadok óta változatlan ál­lapotban levő. az Alföld növé­nyeit változatlanul megőrző ős­• • járásban. A Sfeomszédban ái'Nap­súgár Tsz rideg tartású gulyája. •Kevés óUafigyéléssel, a meglevő' értékek megőrzésével, a pusztu­lok átmentésével arborétumot le­hetne itt létrehozni, s körzeti üdülőközpontot. Egyelőre még in­kább álomnak tekinthető ez, olyan szép ábrándnak, amely megérdemli a munkát, küzdel­met, hogy valósággá váljon. Pár­tolja a gondolatot a termelőszö­vetkezet vezetősége is, amelynek igen jó a kapcsolata a községi ta­náccsal, s a CSOMITERV szak­emberei is látnak fantáziát ben­ne. Apropó téesz: Ábrahám Vince hozzáértő vezetésével tüneménye­sen emelkedett föl a két éve még veszteséges Napsugár Tsz. A mostani zárszámadás az egye­sült két gazdaság közös eredmé­nyét összegezte, hatékonysági mu­tatók az élvonalban jelölik már a helyét a rúzsai nagyüzemnek. Ugyanabban a községben ugyan­azokkal a szorgalmas emberek­kel, ahol néhány éve a veszte­ség halmozódott. Mindez arra fi­gyelmeztet: a szubjektív tényezők nagyobb szerepet játszanak a gazdálkodás eredményességében, mint amekkora szerepet még ma­napság is tulajdonítanak nekik. Rúzsát a korábbi koncepció szerepkör nélküli településként tartotta számon. Nem lehet író­asztal mellől hosszú évtizedekre határozni emberek sorsáról, s ezt utóbb ezrekre rákényszeríte­ni. S főképpen nem lehet a föld- ' rajzi körülményeket, az egyes te­rületek gazdasági erejét, s az ott élők igényeit figyelmen kívül hagyni. Rúzsa Kiskunhalas és Szeged között, minden nagyobb Közéleti emberek Rózsa Illés 87 éves. 1941-ben költözött a későbbi Rúzsába. Az­előtt Gátsoron (akkor inkább Gátsaroknak emlegették) boltos­kodott. Egy-egy tanyai vegyes­boltban a szögtől az élesztőig mindenfélét árultak. — Micsoda időket éltünk mi meg! — mondja az idős ember, aki ma is példás rendben tartja a kertjét, s ei-eljár a barátaihoz kiadós beszélgetésre. — Volt olyan inflációs korszak hogy egész hátizsák pénzt vittem a Schlésinger nagykereskedőhöz, alig tudtam a madzagot a zsák tetején összefűzni, Ott ült az öreg nagysága a pénztárban, a feje is alig látszott ki a bankók kö­zül, s alig ért valamit az a kazal , pénz, v, 'wpnzer<ífepyál<őri-®itelepíüésisivtansd vít?tózsa Illés Hátizsákkal kezdte. •v<* hélyeak«N4tJeke -W• >M«t>&.ifih'füveiWt"f iSifett 4flfe ^••JCgtfcar^Vf^zoftúfc ftéfyé nágv nWziph'telt hsW saját1 óta: ••t<§SaeÉeSh á'JWBÍSr-'SW^aht'tó^atra. Rengetegéi" ks»«t lett. s ez nem is a hierarchia mi­att lényeges, hanem azértf mért' a körülmények javulását hozta. Sínen van ez a település, azt mondják a rúzsaiák: Papp János tanácselnök és Ábrahám Vince téeszelnök olyan közösségi ener­giákat képes fölszabadítani, tet­tekre váltani, amelyeknek csak az első eredményei értek be idáig. S ezen a homokvidéki települé­sen, szemben a nem éppen tú­'mogató jogszabályokkal, a telepü­lésfejlesztési politika \ároseentri­kusságával, már ez i.s óriási telje­sítmény: a rúzsaiak a kor át­lagszínvonalán, mind teljesebb életet biztosító körülmények kö­zött élhetnek. Tervek és építkezések Lakótelep épül majd a fatelep helyén. A fatelep jelenleg a falu központjában van. de már meg­egyezett a DEFAG-gal a községi tanács, hogy jövőre kitelepülnek onnét. Kijelölték az új helyét, közművesített telket adnak a vál­lalatnak. a felszabaduló helyen pedig telepszerű lakásépítés kez­dődik. — Valamikor vitatkoztunk raj­fa. hány szintesek legyenek az itt felépülő lakások — mond.ia Lábecz László tanácstitkár. Az elnök szerette volna, ha négyszintesek lesznek. Azzal érvelt, úgy sokkal jobban ki le­het használni ezt a centrumban levő közművesített területet. A tervezők azt mondták — én is velük értettem egyet — nem len­ne jó egy mini Tarjánt építeni ide a falu közepére. A rúzsaiax hosszú távú meg­állapodást kötöttek a CSOMI­TERV-vel: valamennyi tervezni­valójukat ehhez az intézethez vi­szik. Itt ugyanis a tervezők ér­vényesíthetik koncepcióikat, a falu képének formálása egy kéz­ben lesz. s remélik egységesebb is ie-sz ezáltal. — Miért épült olyan sokáig az egészségház? — A mórahalmi község* tanács költségvetési üzeme volt a lévi­teléző, és tényleg írtam a jagy­zőkön/weket, hogy hónapokig alig Játunk embeit az építkezé­sen. De ismertem az ő nehézsé­geiket is: ez a kisüzem a jelenle­gi szervezeti formájában inkább csak karbantartási feladatokra al­kalmas. Arra végképp nem. hogy nyolc-kilenc község beruházásait is megvalósítsa. Ök sem dönthet­nek önállóan: mindenfélét elvál­laltatnak velük, aztán rangsorol­ják a feladatokat. Amikor pél­dául a mi egészségházunk voit darabban, közben soronkívül föl­építették a mórahalmi óvodát. — Mi kapott helyet az egész­ségházban ? — A két körzeti orvosi ren­delő. a fogorvosi és a gyerekor­vosi rendelő, a gvógyszeríár. a két védőnő szolgálati helyisége, az emeleten pedig négy szolgálati lakás. — A gyermekorvosi ellátás még nem épült ki a járásban. Van, ahol heti egy-két alkalommal rendel csak a szakorvos. Rúzsán viszont, fő munkaidőben dolgozik majd a gyermekgyógyász. — Hozzá is szoktak a helybeli­ek. Nagyon sajnálták a korábbi gyermekorvost, amikor elment. A gyerekek általában este láza­sodnak be,-innen a városi, ügyé­let messze van. valószínű hogy . r»vn is fogadnák a gyerekeket. Szakmailag már nem is vitatják, hog', a gyermekgjx gyász tevé­kenysége külön borikra körzeti or­voséról, faluhelyen- mégis a kör­orvosr.-. marad a gyerek-Hátas is. kázni, áruért , menni, hogy szegé­nyen meg tudjon élni. Törvény­hatósági tag volt, e bérleti terü­letek lakosságának érdekeit kép­viselte a városatyák között. — Ha kellett, elmentem a pol­gármesterhez is, hogy szervezze­nek szükségmunkát, útépítést, mert a négy-öt hold rossz ho­mokból nem élnek meg a bér­lők. A szükségmunkát is rosszul fizették, ezért, is interpelláltam egyszer. Az lett az eredmény, hogy .a' lfisvonaton kiküldtek ide hárőm vagon ínségésofnagot. hogy osszam el a szegények között. Mondtam, hogy nem koldusok ezek az emberek, nem könyör­adományt akarnak. Mindenképpen indokolt, hogy a közelben elérhető legyen a gye­rekorvos is. Szóba került egyéb­ként. hogy a mi gvermekorvosunk például átjárjon Üllésre, tanács­adásra. . — A Szegedi út mentén elké­szültek az első telepszerű laká­sok. — Tíz OTP-lakást adtak át ed­dig. ezekben egy kivétellel ter­melőszövetkezeti dolgozók lak­nak. A téesz építőbrigádja volt a kivitelező, a szövetkezet vezetői ideiében fölismerték, hogy e tá­voli területen nem lehet a fiatal szakembereket letelepíteni. ha nem adnak nekik lakást Az OTP eredetileg 20 lakásra kötött .szer­ződést. később ez harminchatra emelkedett. Van különben lakás­építő szövetkezetünk is: az ő szervezésükben, épül az ifjúsági lakótelep. Kalákában dolgoznak a fiatalok, ott az is szempont, hogy az építkezők között legyen minél több építőipari szakma képvise­lője. —Milyen a kereskedelmi ellá­tás? — Csak-az alapellátást bizto­sítja a mórahalmi áfész. Az ő teiiveik szerint Rúzsa a VII. öt­éves tervben kerül sorra. Ha még éryénves á néhány év előtti kon­. cepciójuk. bővjtiK a vendéglőt, a gyerpiekétkeztetest áthel ywei k • oda! .a mostani, ékez,őhelviségbe .pedig a yas-műszaki bolt költözik. — Dolgozott később a földmű­vesszövetkezetnél, aztán meg éj­jeliőr lett a paprikatelepen, vé­gül nyugdíjas. — Én mindig azon voltam, hogy minden legyen a boltban, amit csak keres a vevő. Mindent mérni kellett, az ötvenkilós zsír­szódát úgy kellett szétverni ne­gyedkilós darabokra. Ehhez ké­pest a mai boltosok nagyságos urak. Igaz, némelyik úgy is vi­selkedik. — A felesége trafikot veze­tett Rúzsán. — Oda is én szereztem az árut, mindig legyen minden, ami kell. Többet költöttem buszra, mint amennyit az asszonynak fizet­tek. Nyolcvanéves korában ment nyugdíjba, pontosan 1830 forin­tot. hóz ngjji, havonta a postás. ' TJégyokrü Antal 1913-ban szü­lététt, _.b)a a$ 13-as számú ház­•1í>fffl lakik. 1980-ban január 13­án választották meg téeszelnök­nek, 1977. február 13-án ment nyugdíjba. Volt olyan vizsgája, amikor december 13-án a 13-as teremben, a 13-as tételből vizs­gázott — sikerrel. A nyugdíjas elnöknek ..csak" a társadalmi funkciói maradtak meg. mióta „nyugalomba" vo­nult. Tagia a községi tanácsnak, az áfész félügvelő bizottságának, a téesz vezetőségének, a vízgazdál­kodási társulat intéző bizottságá­nak, a köz.ségpolitikai és tele­pülésfeilesztési bizottságnak, s népi ellenőr. — 18 évig voltam téeszelnök. a mi gazdaságunk azalatt nem is­merte a veszteséget. A hatvanaa évek elején úgy kellett kivasalni 700 szerződéses hízót a község­ből. ma ötezer körül adurik át évente. Január 12-én írtam alá, hogy belépek a tées/.be, 13-án már elnök voltam. Egyszál töl­tőtollal ültem az asztal mögé. — Volt péey irodista, meg ggv raktáros. Egy kockás irkában tartotta nyilván, miből mennyink van. A szélére fölírta, hogy te­szem azt, a 25. oldalon tartja nyilván a rozsot, a 12.-en a réz­gúlicot. — Volt egy törés a téesz életé­ben, miután Négyökrü Antal nyugdíjba ment. Hogyan össze­gezné ennek az időszaknak a ta­nulságait? — Vezetni csak úgv lehet, ha valaki a tagságot és szűkebb ve­zetőséget egyaránt képes a maga oldalára állítani. A nyugdíjas elnök egyik kedv­telése hogy ma is ő vezeti a c^apadékn rplót. A kertjében áll a mérő. idén szomorú statiszti­kát mutatnak a bejegyzések. — Sokat cselekvő, sikeres em­ber Négyökrü Antal; á legfonto­sabbal, az egészséggel hogyan áll? — Ha lehetne rá szerződést kötni, a mostanira kötnék, leg­alább kétezerig Utána meghosz­— Olyan mindig van. Azt még szabbítánúm. — Van-e. ami még hiányzik az életéből? mindenképpen szeretném meg­érni, hogy be-össék Rúzsát a gáz hálózathat és földgáz melegítsen a lakásomba" TANÁCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom