Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

A Z MSZMP SZEGED V A R I" B \ Z 6 T T3 A N AK L APJA . A vállalat Janus-arcú képződmény, egyszerre ruti­nosan termelő és újító-vállalkozó. Ez azonban csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha az újító és vállalkozó jelleg dominanciája életfontosságúvá válik az egész gazdálkodás sikeressége szempontjából. A megállapítás Kozma Ferenc közgazdásztól való. Igazságain érdemes elgondolkodnunk, hiszen ahhoz, hogy pozíciónkat meg tudjuk tartani, arra van szük­ség. hogy javítsuk, s minden eszközzel segítsük elő gazdaságunk megújulását. Mi jelenti a legfőbb gondot? Az innovációra nincs sem elég pénz, sem emberi energia, s a dolgozók szak­mai felkészültsége sem elegendő ahhoz, hogy valóban újítani tudjunk. A nemzetközi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a gyors innovációt igénylő szektorokban az óriás vállalatoknak kedvez a helyzet, és még an­nak ellenére is, hogy ezek kiszolgáltatottá is válhat­nak szállítóikkal szemben. Az óriásokról és a törpék­ről szóló vita ezért is álviía hazánkban. Igaz ugyan, hogy a kisebb vállalatok rugalmasabbak, de nem igaz, hogy stratégiai szempontokat is figyelembe véve. versenyképesebbek. A helyes arányok kialakítására van tehát szük­ség. Ahol kis sorozatban előállított termékekre van szükség, ott dolgozzanak a kisebb vállalatok. Ahol viszont tömegigények kielégítése a cél, jobb, ha a fel­adatot nagyvállalat vállalja magára. Köztudomású, hogy a nagy szériák költségei kisebbek ... Ugyancsak Kozma Ferenc állapítja meg: „Értel­metlen volna lényegében megismételni a korábbi hi­bát — tudnillik, az egyoldalú szempontok alapján va­ló döntést —, egyúttal odadobva a nagyvállalati szer­vezetben már meglevő előnyöket, a közép- és kisvál­lalati szervezettől remélt nagyobb rugalmasság ked­véért. Néhány év elteltével ugyanis biztosan felszín­re kerülnének a döntés hátrányos oldalai (a döntést sugalló előnyös oldalak pedig feledésbe mennének), és ismét felülkerekedhetne az ellentmondást nem tűrő centralizáció irányzata. Nem vagyunk olyan helyzet­ben. hogy 5—6 évenként — vagy akár évtizedenként — maradandó károsodás nélkül elviselhessünk ilyen szervezési megrázkódtatásokat. Ezért tanácsos nagyon józanul mérlegelni, mégpedig nemcsak szervezeten­ként. hanem funkciónként is, hogy mit vonunk ösz­sze, mit decentralizálunk, s mind az összevonás, mind a szétválasztás milyen mértékű legyen." T alán túl sokat is beszéltünk az elmúlt időben a kisvállalatokról és a kisvállalkozásokról. Sok embernek tűnhetett és tűnhet úgy, hogy a tör­péktől várjuk azt, amire az óriások nem képesek. Mindez persze nem igaz. Az innovációhoz ugyanis igen komoly mérvű felkészültségre, mi több: pénzre van szükség. S evvel nyilván a nagyvállalatok ren­delkeznek elsősorban. Igen nagy szerep vár persze a kicsikre, a törpékre is. Segíthetik a háttéripar hiá­nyainak eliminálását, megszüntetését. S ez különö­sen így van a szolgáltatások területén, vagy a kis so­rozatban gyártható alkatrészek ügyében. Pártunk Központi Bizottságának ez év áprilisá­ban hozott határozata is megállapítja, hogy felgyor­sult a vállalati szervezet és a belső irányítási rend­szer korszerűsítése. Ösztönöztük a kiegészítő gazda­ság új szervezeti formáinak a létrehozását, illetve a korábbiak bővítését. A kezdeti tapasztalatok többsé­gükben kedvezőek. Csak halkan teszem hozzá: a törpékről és az óriá­sokról való álvita viszont nem kedvező, hanem káros. I Petri Ferenc Az építők napi ünnepsé­güket a DÉLÉP dolgozói teg­nap, szombaton tartották új­szegedi sporttelepükön. A juniálisra eljöttek a bolgár, a csehszlovák, az NDK, ju­goszláv és lengyel társválla­latok képviselői is. Az ün­nepség elnökségében többek között helyett foglalt Gyön­gyösi István, az Épitő-, Fa­és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Papp Cyula, Szeged megyei város tanácselnöke, Kovács Sándor, az SZMT titkára, valamint Csongrád megye társadalmi, politikai életé­nek es az 1.7M képviselői is. Ünnepi fc-izidct Török József, a megyei párt-végre­haj túbirétí.tág tagja, a sze­gedi pártbizottság első tit­kára mondott. Török József, a megyei és a szegedi pártbizottság ne­vében küszöníöiie az építő­munkásokat. Szólt arról, hogy több mint 30 éves ha­gyomány ezen a napon meg­emlékezni, $ tisztelni azokat, akik ebben a szép, de ne­héz szakmában dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy az épí­tomunkásoknak milyen fon­tos szerepe volt a társadal­mi mozgalmakban. Bátor­sággal és önfeláldozóan vet­tek ki részüket abból a küz­delemből. amit a felszaba­dulás előtt a munkások a tőkések és az elnyomás el­len vívtak. Majd rámulatott arca, hogy az építőszakma milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül. Beszélt a part és a kormány program­iáról, amely a lakásépítés meggyorsítását tűzte ki cé­lúi, éS erínejí eredményeként teljesen ismeretlen ipar jött létre. mint. a házgyárak rendszere, amelyek nélkül a tömeges lakásépítés megva­lósíthatatlan lett volna. Az ünnepség szónoka kitért arra: — Bárhol járunk, szinte mindenütt látszanak az új, modem lakótelepek több­szintes épületei, ezért a munkáért a város Vezető szervei nevében tisztelettel mondok köszönetet a Szege­det építő munkásoknak. A Szegedi Házgyár 12 éves mű­ködése alatt csaknem 30 ezer lakást gyártott, s azt fel is építették. Azonban az igényeket a házgyár se tud­ja kielégíteni. Ezért kor­szerűsíteni, illetve kapacitá­sát bővíteni kellett, ami na­gyon jelentős építőipari te­vékenységet oldott meg. Az ünnepség elnöks ege; Török József beszédét mondja Újabb szakaszban Országház felújítása Újabb fontos szakaszához érkezett az Országház re­kontsrukció.ia. A Kossuth térre néző. úgynevezett 28-as homlokzat (ez az épü­let Rákóczi-szobor felőli ol­dalának egv része) lebontá­sát nem-Ag kezdték még és a napokban fejezik be a Kőfaragó és Épületszobrász­ipari Vállalat szakemberei, majd hozzálátnak újjáépíté­séhez, amelyet még az idén szeretnének befejezni. A Steindl Imre tervei alapján - századelőn készült épületet Budafokon és Sós­kúton kitermelt puhamész­kőből építették, amelyet a gyorsan iparosodó főváros gyárainak levegőszennyezése erősen megrongált. Termé­szetesen a háború és az azt követő rohamszerű helyre­állítás is indokolja a folya­matos újjáépítést. amelyet szakaszosan, épületrészen­ként végeznek. A munka első fázisa a le­bontás. Utána kerülnek he­lyükre a 'Süttőn kitermelt fagválló. úgynevezett édes­vizű keménymészkő idomok. Ehhez 60—80 ember össze­hangolt. helyenként művészi színvonalú munkájára van szükség. Először kiválaszt­ják. speciális gyémantfúrész­szel hasábokra vágják, maid rajzok alapián. nagvrészt kézi szerszámokkal, megfa­ragják a köveket. A precíz munkát igénvlő díszítőele­meket, ablakokat, figurákat és az oszlopfejezeteket kő­szobrász mesterek faragják, vésik az eredetiek pontos másává. Kétszáz—négyszáz munkaóra kell ahhoz, hogv egv kő a bányából a vég­leges helyére kerüljön. A már beillesztett köveket a Műtárgyakat Javító és Karbantartó Szövetkezet szakemberei vonják be' — 'az utcáról nem látható — vékony. konzerváló raú­anyagréteggel. A Parlament teljes helyreállítása ugvan a ki'encvenes évek végére befejeződik, de az állandó karbantartást azután is foly­tatni kell. Nem kell sokat számolni, hogy ezekből a tényekből, számokból megállapíthassuk, hogy a 30 ezernél több la­kás felépítése megközelítően •százezer embernek juttatott korszerű otthont. Ezenkívül szinte számba se lehet ven­ni. hogy mennyi épület, kul­turális létesítmény készült el az építőmunkások keze nyomán. A továbbiakban arról szólt, hogy az egész társadalom, a párt és a kormány nagy fi­gyelemmel kíséri az .építő­ipari munkások szorgalmát síkereit. "Azonban az elisme­'réföl; mellett hiányosságok, minőségi' kifogások is előr fordulnak, amelyeket a la­kosság szóvá, is tesz és ezért szükséges, hogy az építőipar minőségi tevékenysége ja­vuljen. Most. napjainkban fontos feladat, hogy helyesen értelmezzük a Központi Bi­zottság áprilisi határozatá­ból adódó teendőket. Miután áttekintette az iparág hely­zetét. feladatait, a munka termelékenységének növelé­sére hívta fel a figyelmet, s , jó eredményeket kívánt a VI. ötéves terv céljainak ' megvalósításában. Sípos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója és Maros­Völgyi János, az ÉVM kép­viselője a jó munka-elisme­réséként' kitüntetéseket adott át. ; * • A Munka Érdemrend ezüst fokozata 'kitüntetésben része­sült Csánk Elemér, nyugal­mazott műszaki igazgató, Tulipánt István vezető sze­relő. (A kitüntetést Buda­pesten vették át.) A Kiváló Munkáért kitün­tetést kapta Aradi Ferenc osztályvezető, Abraham György üzemvezető, Bagi Csaba vezető szerelő, A. Ba­logh István kőműves. Bérezi Ferenc kőműves. Frank Pé­ter betanított munkás; Hor­váth Ferenc lakatos, Hűvös László üzemvezető, Kasza Pál osztályvezető, Károlyi László műszaki igazgatóhe­lyettes, Kormány János mun­kaügyi csoportvezétő, Mel­nyikov László műszaki elő­adó, Nóvé Tibor technikus, Orvos János gondnok, dr. Reclitenwald Kristóf cso­portvezető, Sinkó Márk la­katos, Szabó László osztály­vezető, Németh Istvánné te­lefonkezelő, Ambrus László, a szegedi pártbizottság mun­katársa (a DÉLÉP gazdaság­politikai és pártmunkájának segítéséért). Kiváló Újító miniszteri ki­tüntetés arany fokozatában részesült Illés József üzem­igazgató, ezüst fokozatát T kapta Sípos Mihály vézér­! igazgató'. Garay Andor rpú­'• ezáki igazgató, Szögi László , fŐüzerri'. ezétó, Türkössy At­tila 'jghzgató, Tátrai András , osztályvezető, Pálinkó Tibor térydzö; Balogh Pál üzem­; vezető, Sipka Imre üzem­, igazgató. A kitüntetés bronz i fokozatában ' részesült Imre László tervező, Hegedűs Bé­i la .üzemvezető, i' 1 , A vállalati' Kiváló Dolgo­zó címet 157-en, a- Szakma Ifjú, Mestere címet tízen, Kiváló Ifjú Szakember cí­met tízen nyerték el. -Tizen­egy szocialista brigád még­kapta a Vállalat Kiváló Bri­gádja kitüntetést. A Szakma Kiváló ;Brigátfja kitüntetést a házgyár Dózsa György la­katos szocialista' brigádja kapta. . ,'..,. Az ünnepség .után, az egész napos rendezvényen panel-' szerelők, ácsok,, kőművesek," műszákiak, "" adminisztráto­rok családtagokkal, baráta­ikkal együtt kellemesen töl­tötték el az építők napját. Látványosságból nem volt hiány, a dolgozók jól szóra­koztak a sportbemutatókon és a kulturális műsorokon. A juniálist vidám tábortűz­zel fejezték be. * Tegnap ünnepelték a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozói is az építők napját. Ebből az alkalomból Kiváló Munkáért kitüntetést kapott, Szécsi Bé­la gazdasági igazgatóhelyet­tes' és• Szántó • László építés2. Az ünnepségen hirdették ki a vállalati nívódíj-pályázat eredményét is. A ..legjobb épület"' kategória győztese a Novákné Juhász Márta ve* zette tervezőcsoport lett (Csongrád. Felszabadulás ut­cai lakóház). A mélyépítés­ben Bálint Tamásné és mun­kacsoportja alkotása, a gvo-. maendrődi szennyvíztelep bizonyult a legsikerültebb­nek. • A • legjobb épületterv címért folyó versenyben a szegedi regionális-hamvasztó alkotói (Nyilasi Imre veze­tésével) lettek al győztesek. A városrendezési 'tetvek ver­senyét Kiss Lajos nyerte meg a ...szpntesi Pfagyhegy beépítési tervjavaslatával: A máshoyá nem • sorolható, pá­lyamunkák kö'zül a thermo­olaj.-fútés«-s kazánház terve. Kopasz Ferenc alkotása lett a legjobb. Korom Mihály fogadta a csehszlovák belügyminisztert Szombaton elutazott a közötti kapcsolatok hélvze­csehszlováv belügyi küldött- tét és az együttműködés tő­ség. amelv hivatalos baráti vábbfejlesztésének lehetősé- f látogatást tett hazánkban, geit. Itt-tartózkodása során A Jaromir Obzina belügy- Jaromir Obzina belügvmi­miniszter vezette csehszlovák nisztert fogadta Korom Mi­delegáció tárgyalásokát foly- j MSZMP Politikai tátott a magyar • Belugvmi- • ' ••. , , nisztériym vezetőivel. Atte- Bizottságának tagja, a KB leintették a két 'minisztérium titkára. Nagy László feivexclel A résztvevők egy csoportja a DÉLÉP ünnepségén 73. évfolyam 138. szám 1983. június 12.i vasárnap Ara: 1,40 forint A

Next

/
Oldalképek
Tartalom