Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

Szombat, 1983. június 11. 3 - egeszsegesen Gyermekek orvosi ellátása Szegeden Ki ne őrizne emlékezetében szájról száira terjedő családi történetet, mely valamelyik sokgyermekes nagymamáról. dédunokáról szól: tengernvi gondjukról, féltő szeretetükről, sorozatos betegségekről, s olvkor bizony temetésekről. Ismerős lehet a föl-fölidézett vigasztaló mondat is: „Enyhítse fájdalmad, hogv itt a többi 6, 8 vagy 10 egészséges gyermeked!" Ma nem hagyunk a világra iönni ennyi újszülöttet egy családban, jó. ha egvkét. esetleg három gyermek fogadására vállalkoznak a házaspárok, és sajnos, közülük is egvre többen „meggondolják". .. Míg 1981-ben 2260 gyermek született Szegeden, tavaly már csak 2043. Akár a sok új élet. éppúgy a kevés is óriási felelősséget ró az egészségügyre, hisz a világra iöttek mindegyikéhez körömszakadtáig ragaszkodnak a szülők, és ragaszkodik a társadalom. Létük. egészséges fejlődésük záloga az orvosok kezében van. * A számok kegyetlenek: egyéni fájdalmakat közösségi erénnyé képesek fordítani. Ilyen az a ténv is. hogy Szegeden alacsony a gyermekhalandóság aránya Tavaly 1000 egy éven aluli kisgyerek közül 17-en — alig. hogy megérkeztek —. távoztak közülünk. az országos átlag 208 ezrelék. Csakhogy míg ebben az átlagban kedvező a szegedi kép. az élveszületések országos átlagához képest elmaradtunk. Hogvan gondoskodik az egészségügyi hálózat gyermekeink épségéről, bevált-e az integráció elmélete a gvermekgVógvászat gyakorlatában. erről beszélgettem dr.' Csergő Tibor főorvossal, a városi tanács vb egészségügyi osztályának vezetőiével. Az összképpel elégedettek lehetünk. egves részletek azonban további fejlesztésre. javításra várnak. A gyermekek orvosi ellátásában valóban megvalósult az integráció tartalmi célkitűzése is: magas szintű. szakmailag színvonalas ellátásban részesülnek. kimondhatjuk jobb minőségűben, mint a felnőttek. Ez annak is köszönhető, hogv a 0—14 éves korosztály alapellátását is gvermekgvógvasz szakorvosok látják el. A 14—18 év közötti fiatalokkal kapcsolatban azonban önkritikus az egészségügy: e fejlődés szempontjából is lényeges négy esztendő alatt kissé szem elől téveszti őket A járóbetegek fogadására hivatott ifiúsági gondozó intézet önmagában nem kéoes tömeges ellenőrzésekre, vizsgálatokra. A tinédzserkor küszöbéig megoldott a gyerekek kórházi ápolása is. méghozzá kimagasló módon a klinikaival szinte egyenértékű szinten. A szakmai színvonal azonban rvem minden, sok múlik a tárgyi föltételeken is. Az úi városrészek lakói iól tudják his-z sokat szenvednek tőle: rendelőik zsúfoltak, az úiabb létesítmények építése nem tart lépést a lakások .számának növekedésével. Rókus II. ütemében két körzet gyermekeit' fogadó rendelőt adnak át az idén. s ha az újabb határidőben bízni lehet, az év végére elkészülő Retek utcai intézmény is envhít a gyermekellátás gondjain. * Az eddig kissé mostohán kezelt serdülőkre is több figyelmet kíván szentelni ezután az egészségügy. Űi intézkedést. némi átszervezést sürgetett itt Szegeden is az a fölismerés, hogy a 18 év körül esedékes — sorozás, föl-ételi, munkaalkalmasság miatti — szűrővizsgálatok sok elhanyagolt, föl nem fedezett és nem kezelt betegségre derítettek fénvt. Sokan szenvednek már ebben a korban magas vérnyomásFestik a Háryt ban. gyomorfekélyben, gyakoriak- a testtartási rendellenességből adódó reumás megbetegedések, látás- és halláshibákat derítenek föl az orvosok — nemegyszer pályamódosítást javasolva, avagy katona; szolgálatra alkalmatlannak ítélve a fiatalokat. Szükségesnek látszott tehát az eddig meghonosodott iskolaorvosi ellátás átszervezése. hogv idejében kezelhessék a beteg fiatalokat. Hibásnak bizonyul a korábbi szegedi gyakorlat, ezért szeptembertől a körzeti gyermekgyógyászok hatáskörébe tették át az általános iskolások vizsgálatát. Az ígv fölszabadult 9 iskolaorvos között felosztották az összes középfokú intézménvt. mintegy az ott tanuló diákok gazdáivá téve őket. Itt is követelmény természetesen a színvonalas szakmai munka. A/ iskolaorvosok feladata a fiatalok általános egészségi állapotának. testi és szellemi feilődésüknek a rendszeres ellenőrzése, különböző szűrővizsgálatok elvégzése, a gondozásra szoruló betegségek földerítése. A serdülőkkel kapcsolatos másik gond enyhítésén is fáradozik az egészségügyi osztály. Tervezik, hogv bizonyos betegségekben szenvedő. 14. életévüket betöltött fiatalokat is fogadnak a gyermekkórházban. Annál is inkább kínálkozik erre lehetőség. mert ott általában 52 —5(i százalékos csupán az ágvkihasználás. Ha magas vérnyomás, légúti vagv mozgásszervi megbetegedés miatt szorul intézeti kezelésre a fiatal, a gyermekkórházba és nem az amúgy is zsúfolt fölnőttosztályokra utalják be. * Végül szólnunk kell egv napokban „hatályba lépő" változásról is. Július 1-től módosul az éjszakai gyermekorvosi ügyelet eddigi rendie. A Lenin körúti, átalakított. kibővített rendelőben minden nap este 7-től reggel 7-ig várja az ügyeletes orvos az éjszakai órákban segítségre szorulókat. A rendelés hátterében, fekvőbeteg-intézményként ezentúl csak a gyermekkórház áll. tehát ha szükséges, ide és nem a gyermekklinikára utalják a kis betegeket. A szülők, a gyógyítandó kicsinyek szempontjából mindenképpen indokolt volt ez a lépés hisz ígv nem fordulhat elő. hogv éifél után a kórház és a klinika között váltakozó ügyeletet eltéveszti a szülő. Ennél már csak az lenne jobb, ha a városi éjszakai ügyeletet teljesítő orvos a kórház épületében kaphatna helvét, megkímélve a beteg kisgyereket. szülőt az esetleges úiabb éjszakai utazástól, ha kórházi, ellátásra van szükség. Tervezik hogv vég'-e nemcsak fölnőtthöz. hanem a beteg gyerekhez is házhoz megv élnek idején az orvos ha híviák. Szakismeret, hivatástuda' és jó szervezés — ez a záloga, hogv bízzunk: gyermekeink épségben, egészségben lépik át a felnőttkor küszöbét. Chikán Ágnes Őrizkedjünk a farkatlan kígyótól Ü

lünk szemben a gyárvezetővel. Lassan egy órája panaszkodik. Úgy tetszik, itt lehet valahol a lényeg: a kooperációs kapcsolatok zűrzavarában. Mond tényeket is: apró kis társadalmi krimik bontakoznak ki szavai nyomán. Sőt nem is olyan aprók: milliók eltékozlásáról, meg nem szerzéséről, újabb, jövedelmező üzletek elmaradásáról szól a mese. Fái a szívem a sztorikért: meg kellene persze hallgatni a másik felet is. de akkor is jó volna konkrétan, a maguk valóságában nyilvánosságra hozni ezeket az ellentmondásokat. A gyárvezető azonban megkért, ne írjam meg, amit elmondott. Finoman meg is intett: ha visszaélnék a bizalmával, letagadja a nyilatkozatot. Akkor aztán úgy tűnik majd, mintha rosszindulatú ellendrukkerként az ujjamból szoptam volna az egészet. A vezető ódzkodik a nyilvánosságtól. Pedig lenne oka rá. hogy beszéljen. A monopolhelyzetben levő partnervállalat már szerződést sem akart kötni vele. Aztán mégis kötöttek egy keretszerződést. Ezt sem tartják azonban be. Készletzárás előtt odazúdítának fél évre való terméket. hadd nyomja a vevő készletét. Az árut nem akkor szállítják, amikorra kérik. Sók a selejt. A gyár nem mer sem kötbérezni. sem erőteljesebben reklamálni: attól félnek, s tegyük hozzá, okkal, hogy ha bárhol hangot adnak elégedetlenségüknek. többé nem is állnak velük szóba. Panaszkodnak egv másik üzemben. Ezúttal a kivitelezőre. Hogy már a másodikharmadik határidő-módosításnál tartanak, mégis alig néhány ember lézeng a beruházáson. Van egy csomó dolog, amiről már most látni, hogy nem lesz jó úgy. ahogyan csinálják. De hát összeveszni az építőkkel? És ha jövőre mégint kéne építeni valamit?' Akkor majd lassan se csinálják, lesöpörnek bennünket, mint asztalról a morzsát, veszi óvatosra a hangját beszélgetőpartnerem. Egv másik helyen az importtakarékosság jegyében hazai tervezőre és kivitelezőre bízták egy új gépsor tervezését és kivitelezését. A tervező még sohasem csinált ilvet: a munka egv részét kiadta altervezőknek, akik — még ha a jó szándék meg is volt bennük — úgyszintén gyakorlatlanok voltak. A kivitelezés eev részét is kiadták alvállalkozóknak. Végül a kivitelezés egész ^.szervezeti, felépítését már csak kétoldalas ábrán lehetett szemléltetni. Ugyanannak a vállalatnak ugyanazok a munkásai délelőtt más szerződéses konstrukció szerint dolgoztak, mint délután. Akadt szélhámos az összesereglett cégek között: mire észrevették, hogy a fölvonuló dolgozóknak sem géoük. sem szaktudásúk nincs megfelelő, akkorra tetemes kárt okoztak, amit aztán a következő társaságnak kellett helyrehozni, nagy költséggel, plusz munkával. A nagykereskedő panaszkodik az iparra. a kiskereskedő a nagykereskedőre. A látszatokra azonban mindenki, igen kényes. Valamennyi vai ugyanis mindenkinek van a fején, senkinek sem jó hát a tűző napsütésbe állni. Így viszont jobb a békesség. Erre mondta azt Marjai József a Hírháttér egyik adásában, hoív hiányzik az erkölcs e vállalatok közti kapcsolatokból. Ma ezt mondjuk, holnap az ellenkezőjét. Ha nem tetszik, nem mondunk semmit. Annál ugyanis már önállóbbak a vállalatok. hogy — országos érdekek szempontjából valóban csip-csup — ügyekben folyton a főhatóság tegyen köztük igazságot. A piaci viszonyok meg nem érvényesülnek annyira, hogy luxus legyen az adott — akár írásban is adott — szó megszegése. Ezen valamiféle belső tartás, korrektség, tisztesség, más efféle, manapság elavultnak ható fogalmak gyakorlati alkalmazása segíthetne valamit; erre sincs azonban sem szankció, sem valamiféle íratlan konszenzus. Sőt aki hiányolja. arra hamar rásütik a moralizálás bélyegét. őrizkedj a farkatlan kígyótól! — mondták eleink, olyan emberre célozva, akinek nem lehetett a szavában megbízni. Ezt a szemléletes szólást ma aligl a lehetne alkalmazni, hiszen ha jól szétnézünk, a vállalati kapcsolatok sűrűiében — tisztelet a kivételeknek! — ióforrnán csak „farkatlan kígyók" nyüzsögnek. S akit ezzel a szólással figyelmeztetnek, könnyen visszakérdezhet: őrizkedjek, de melyiktől? Ügv tűnhetett, a gazdasági nehézségek időszaka a sok negatívum mellett jó hatásokat is hoz: megnőnek a követelménvek. s ez maid megosztja a vállalatokat: a lelkiismeretesen, felelősséggel dolgozók kerülnek előnvbe. Voltak is ilyen hatások, főként azoknál a vállalatoknál, amelyek tőkés exportra termelnek. Az importhelyettesítés viszont — s ez elvileg nem is kifogasolható — jóformán a tőkés export rangjára emelkedett. Csakhogy itt nem lehetett azokat a minőségi követelményeket érvénvesíteni. amelveket a tőkés vásárló szívfájdalom nélküli terméS7«*e«séagel érvényesített a magyar szállítóval szemben. A népgazdaság nem volt és ma sincs abban a helvzetben. hogy versenyeztesse az importpótlásra alkalmas hazai árukat azokkal az importárukkal, amelyeket helyettesíteni hivatottak. tgv aztán, ha valaki jelentkezik, hogv importot tud kiváltani, a magvar vásárló kénytelen elfogadni a szerényebb produktumot is. Ezzel pedig, sajnos, vissza is lehet élni. ígv történhetett meg. hogy egyelőre nem fogynak, hanem szaporodnak a kooperációs kapcsolatok „farkatlan kígyói". V

égső soron mindannyian megisszuk ennek a levét. Az importhelyettesítő gépsor például jó egy évvel később kezdett termelni, mint amikorra a • tőkés cég leszállította volna. Másfélszeres sébe került, a tervezettnek, s • máig sem tökéletes: használóinak egy sor újítást., tökéletesítést munka- közben kell rajta végrehajtaniuk. Ráadásul így is kell hozzá némi importanyag, amit éppoly nehéz folyamatosan beszerezni, mint magát a gépsort. A laza határidők, az időnkénti ellátási hiányok egv része az érdekek nem megfelelő egyeztetéséből származik. A radiátort gvártó cégnek az az érdeke, úgv tud ésszerűen szervezni, ha egy méretből egyszerre nagvobb sorozatot készít. S mert monopolhelyzetben van, megteheti ezt. azon az áron is. hogv közben a fél országban áll a fűtésszerelés, vállalatok és magánépítők hiába keresnek egyes méreteket. A maga érdekét a mi terminológiánkban ' mindenki szereti népgazdasági érdeknek föltüntetni. Ám az. hosv valóiában mi valóságos társadalmi éráek. s mi az ennek látszatában tetszelgő csoportvagv egyéni érdek, azt a nyilvánosig előtt nem is olyan nehéz eldönteni. Talán ezért is tartanak annvian ügyeik nyilvánosság előtti részletezésétől. Tanács István A Mátrában és a Bükkben Nő az idegenforgalom A Mátrában és a Bükkben az utóbbi években növekedett az idegenforgalom és az idén az érdeklődés további fokozódására számítanak — hangzott el a Mátra Tervszerűen folynak az ország legnagyobb nyári színházának, a szegedi szabadtérinek előkészületei. A hatezres nézőtér felújítási munkálatai több rrylliós költséget igényelnek: az asztalosok, ácsok a nézőtéri lépcsöfeljárókat és közlekedőfolyosókat hozzák rendbe, a szerelők az emeletnyi magas vas tartószerkezeteket vizsgálják meg, a festők a széksorokat öltöztetik friss köntösbe. Fölszerelik a most beszerzett 20 új, nagy teljesítményű reflektort is. Dolgoznak már a díszletkészítők: az asztalosok, lakatosok és más szakmabeliek először a Hunyadi László kellékeihez fogtak hozzá, de — mint képünk bizonyítja — festik már a Háry János díszleteit is. melyeket a tavalyi előadásokról újítanak föl Ifjúgárdisták megyei szemléje Szegeden A KISZ Csongrád megyei bizottsága politikai képzési központjában, Újszegeden tegnap, pénteken Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára nyitotta meg az ifjúgárdisták háromnapos megyei szemléjét. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Móricz István, az Ifjú Gárda országos parancsnoka is. A rendezvénysorozat első napi programjában alaki és menetdalszemle. valamint spo. t és főzőverseny szerepelt. Ma, szombaton harci túrát tesznek a résztvevők, majd sportversenyeket rendeznek. Este tábortűz és kulturális program zárja a napot. Holnap, vasárnap úszóverseny és a hivatásos tűzoltók bemutatója lesz. —Bükki Intéző Bizottság pénteken Egerben tartott ülésén. A tájegységben ennek megfelelően haitották végre az idegenforgalmi beruházásokat. Egyebek között két év alatt mintegy 200 millió forintot használtak fel az üdülőhelyek ivóvízellátására : az ivóvíz-szolgái tatás további 30 ezer köbméterrel, a vezetékhálózat 25 kilométerrel bővült. Az M3-as autópálya Gyöngyösig megnyílt szakaszával topább gyorsult a közúti forgalom, a Mátra lényegesen közelebb kei-ült a fő-ároshoz. Elkészült a 25-ös főút egri átkelési szakasza, korszerűsítették az országúti közlekedést Galyatető és Pásztó, valamint Dédestapolcsány és Ömassa között. Az Idegenforgalmi Alap támogatásával mintegy 1500 gépkocsi részére épültek új parkolóhelyek. A szálláshelyek száma a terveknek megfelelően növekedett. Egerben új szálloda. ifjúsági turistaház és motel. Tapolcán úi motel vária vendégelt. Bővítették az egri, a szilvásvá-adi. a tapolcai és a hollóstetői kempinget. Az ifjúsági turisták fogadására az utazási irodák Heves megyében tíz kollégiumot, illetve munkásszállót vettek igénybe a nyári időszakra. Korszerűsítették és bővítették a vindeglátóhelyeket is. Az M3-as autópálya mellett ételbár ^pült. Egerben megnyilt a Csuvas étterem és az Otthon vendéglő. Az ülésen szó esett a növekvő idegenforgalom okozta újabb gondokról is. Több üdülőhelyen, elsősorban Parádfürdőn és a FelsőMátra térségében a szennyvízelvezetés megoldását sürgették.