Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

2 Szombat, 19S3. június 11. Tanulmányozni az állam­polgárok javaslatait Az SZKP KB PB üléséről A Politikai Bizottság meg­vizsgálta, hogyan folyik a dolgozók kollektíváiról, e kollektíváknak a munkahelyi irányításban betöltött szere­# Moszkva (MTI) Ülést tartott Moszkvában «z SZKP KB Politikai Bi­zottsága és megvizsgált több bel- és külpolitikai kérdést. A Politikai Bizottság tájé­koztptot hallgatott meg Jurij Pe növeléséről szóló törvény­Andropovnak, az SZKP KB tervezet országos vitája, főtitkárának és Averell Har- Megállapította, hogy a tör­rimannak, az ismert a meri- vénytervezet széles körű kai politikusnak a találkozó- visszhangot váltott ki. A ki­járó!. Maradéktalanul elío- bontakozott országos vita ta­Á szocialista kultúra és a béke elválaszthatatlan Beszélgetés Georgi lordanovval, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjával, a minisztertanács elnökhelyettesével gadta azt az értékelést, ame­lyet Jurij Andropov a meg­beszélés en a szovjet—ameri­kai kapcsolatokról adott. A Politikai Bizottság megerősí­nusaga szerint a szovjet em­berek annak bizonyítékát látják a törvénytervezetben, hogy az SZKP es a szovjet állam nagy gondot fordít a A hazánk és Bulgária között hosszú ideje eredménye­sen fejlődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be a kulturális együttműködés, amely az utóbbi eszten­dőkben különösen előnyösnek mutatkozott számos tapasz­talat kicserélésében. Erről nyilatkozott Szófiában Georgi Jordanov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kul­turális bizottság elnöke dr. Lökös Zoltánnak, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztőjének, akit hivatalában fogadqtt és válaszolt a kérdéseire. A beszélgetésnek időszerű- után — az elmúlt évtizedek­tette, hogy politikájának a Szovjetunió szocialista demokrácia fej­séget adott az a tény, hogy május 25—27. között ren­dezték meg a Bolgár Kultú­egyik fő irá- lesztésére. az állampolgárok ! ra IV- kongresszusát, ame­békés egymás mellett munkahelyi es társadalmi- ! ^Sól^vaSL "tütóöttt ben a leggyümölcsözőbbek­nek bizonyultak. A szocialis­ta irodalom és művészet magas színvonalú műalkotá­sokkal gazdagodott, sokasod­tak az eredmények az össz­éles, az egyenlő jogokon ala- politikai aktivitásának nőve-j jelentek meg. Az első kér- népi esztétikai nevelés te­puló, kölcsönösen előnyös lésére — állapította meg a i dés arra vonatkozott: mi- -11—-- ­kapcsolatok fejlesztése az Politikai Bizottság. Felhívta Egyesült Államokkal. a figyelmet arra, hogy a tör­A Politikai Bizottság ér- vénytervezet végső formába tekelte a Moszkvában, Mau- öntése során nagyon gondo­Tio Koiuwto finn államfő hi- san tanulmányozni kell az vatalos látogatása idején állampolgárok javaslatait. Az megtartott szovjet—finn tár- ezek figyelembevételével el­gyalásokat. Megállapította, készült végleges törvényter­hogy a latogatás elmélyítet- vezetet a Legfelsőbb Tanács te a Szovjetunió és Finnor- soron következő ülésszaka szág közötti baráti, jószom- elé terjesztik, amely június szédi kapcsolatokat. 16-án ül össze Moszkvában. i ként értékeli e kongresszus jelentőségét? Mint mondotta: igen fon­tos es.eményt jelentett ez a tanácskozás a bolgár társa­dalmi életben. A nagy ér­deklődést a fejlett szocializ­mus építésében a kultúrá­nak betöltött növekvő sze­repe. a mai emberekre ki­fejtett sokoldalú hatása in­dokolja. Az előző kongresz­szus óta eltelt évek — a BKP történelmi jelentőségű 1956-os áprilisi plénuma Folojthelotlen napok (2) n „nyelv" és a csónakos Novemberben Mohácstól a vízen ringott, a házigazda északra elértük a Dunát. Mi- pedig a csónak padján ült és előtt megkezdtük volna az az evezőket a kezében tar­alkelé&t a folyón, a parancs- totta. Galimzián az evezők nokság megbízott bennünket, felé nyúlt, és mutatta a há­hogy szerezzünk „nyelvet". A zigazdának, hogy elmehet. feladat bonyolult volt. Azel­lenseg a szemben levő par­ton asta be magát, és hogy oda átjussunk, egy csónakra volt szükségünk. Hosszas ku­tatás után sikerült megtud­Gyula bácsi azonban lanatban egy evező rettentő ütést mért a fasiszta vöröses­szöke fejére. Gyula bácsi, úgy látszik, rtém nagyon számította ki Az ütés erejét. A fogoly teste nem előbb összerándult, majd az mozdult és tagadóan intett a fejével. — Talán velünk akar jön­ni? — fordult hozzám Ga­limzián. — Fél, hogy elvisz­hogy egy bizonyos szük a csónakját bácsinak van csó­nunk, Gyuszi nakja. Gyuszi bácsi — meglepe­tésemre — fiatalember volt, ám rendkívül hallgatag és komor. Az udvar egyik sar­kában egy padon ült. Szá­jában kis pipa füstölgött. Üdvözlésünkre éppen csak megerintette elnyűtt fekete kalapját, majd ült tovább, mintha észre sem venné a szemerkélő esőt, az egyre varban erősödő szelet, a lövedékek gyünk? es aknák robbanását. Ügy tűnt teljesen gondolataiba merült, amelyek semmilyen kapcsolatban nem lehettek az öt környező valósággal. Beszélgetésünkkor — ameny­nyiben beszélgetésnek lehe­tett nevezni azt a néhány magyar szóval kísért muto­gatást. amelyet műveltünk — eleint® még csak meg sem dezéket mozdult, csak a hol egyikün­kön. hol másikunkon megál­lapodó szemén láttuk, hogy figyel bennünket. Azután felállt es bement a házba. Galímzián Kaszimov felderí­tónk dobbantott egyet a lá­bával, majd csettintett a nyelvével, de nem szólt sem­Lehet, hogy a felderitöm­nek igaza volt. A csónak olyan a halásznak, mint a ló a szántó-vetó embernek. Le­ellenséges katona elcsendese­dett. Majdnem elkáromkodtam magam, mennyi kockázatot vállaltunk és most minden semmivé lett. Kinek van szüksége erre a fasisztaia, ha meghalt. Míg így morfondíroztam, Gyula bácsi nem vesztegette het. hogy ennek a csónaknak az időt Odanyújtotta azeve­a segítségévéi etette-itatta a zöt a vízben levő Galimzián­családját. De amikor kicsit nak és besegítette a csónak­gondolkodtam, elvetettem ezt ha. A hideg vizes fürdő nem a gondolatot. Az élet drá-•.hűtötte le a felderítőt. Tőrét gább, mint egy csónak. Ha kezébe véve, a fasisztára ve­velünk akar jönni, akkor tette magát, kockára teszi az életét. Za- — Hagyd — húztam el a voltunk. Mit te- kezét. — Gyula bácsi már Bízhatunk-e benne? megadta neki helyetted is, Nincs-e valami hátsó gon­dolata? A gondolkodásra azonban nem sok időnk volt. Beül­tünk a csónakba és útköz­ben már nagyra értékeltük vezetőnk képességeit. A csó­nak csendesen úszott a ví­zen. Megállt egy vízmosás­ban, amely természetes fé­ny új tott. Óránkon amit érdemelt, a fene egye meg. Ez a fasiszta már kész. Az egész éjszaka, a sárban való kúszás, egyik társunk sebesülése, mind-mind hiá­bavaló volt. A csónakban le­vő edénnyel egy adag jeges Duna-vizet löttyintettem fog­lyunk arcába. Vezetőnk mindezt teljesen közömbösen nézte. Azzal volt megmutattuk Gytilánák. hogy elfoglalva, hogyon közelit­hajnali 3-ig várjon rank. Ha hetjük meg minél könnyeb­nem térnénk vissza, evezzen ben a partot, ezen kívül át a túlpartra, majd a kó- semmi sem érdekelte, vetkező nap ugyanebben az Ezen az éjszakán szeren­idóben jöjjön értünk. csénk volt. A második adag Nem akarom most elme- Duna-víz visszahozta a hit­selni, milyen áron sikerült leristát a másvilágról. Kikö­nyelvet szereznünk. Nem er- töttünk, ahol már vártak röl akarok beszélni. Csak bennünket. Miután a foglyot leadtuk, elmentem a törzsbe jelenteni a feladat teljesíté­mit. Amikor Gyuszi bácsi kijött a házból, láthatóan annyit akarok mondani, hogy tudta, hogy az orosz kato- amikor végül nagy nehezse­nák mit akarnak tőle, meg- gek árán elvittük a fogságba ertettte. hogy csónakra van ejtett hitlerista katonát a szükségük es azt is. hogy megjelölt helyre, már haj­nem horgászni akarnak, nali 4 óra volt. Képzeljék el Kulccsal a kezében a pajta örömünket, amikor meglát­felé indult, és intett, hogy tuk. hogy Gyula bácsi ugyan­kövessük. Kinyitotta az aj- abban a helyzetben ült, mint Az udvaron találtam tot. egy kukoricakévére mu- amikor elbúcsúztunk. Szeret tátott, miközben maga leült tem volna odarohanni és a küszöbre. A kéve alatt egy cros csónak látszott, evezők­kel. Megmagyaráztuk a há­zigazdának. hogy pontosan éjfélkor van a járműre szük­ségünk. Es hogy ne izgul­jon. hozzátettük, hogy reggel épsegben visszajuttatjuk hoz­zá. Bólintott és visszament a házba. A megjelölt időben a paj­tánál voltunk. A csónak mar megcsókolni, olyan kedves­nek és közelinek tűnt nekem ebben a pillanatban. Visszaútban a folyó köze­pén a „nyelv" forgolódni kezdett a csónak alján, ami­sét. Galimzián és a többi fiú ott maradt, hogy segítsen visszacipelni a csónakot Gyu­la bácsinak. Amikor visszatértem, a parton már senki sem volt. őket, afféle bölcsek pózában. Gyu­la bácsi a padon ült, szájá­ban az elmaradhatatlan pi­pa. Vele szemben Galimzián guggolt, egy saját maga so­dorta cigarettát szíva. Néz­rületén, a szocialista élet­mód kialakításában. A kul­túránk még nagyobb nép­szerűséget és megbecsülést nyert a világban is. A kong­resszuson a mai szellemi fejlődésnek egy sor aktuális kérdését vitatták meg. Hang­súlyozták a művészeknek azt a felelősségét, hogy a szocialista korunk lényegébe szőtt jelenségeket és ten­denciákat feltárja, elítélje mindazt, ami a társadalmi­gazdasági haladást gátolja. A művészeti folyamatok óriási szerepet töltenek be a társadalmi jelenünk fejlődé­sében, a nép életében. Ezért ma a • szocialista-realista művészetre, a mai hős arcu­latának feltárására tesszük a hangsúlyt — Hogyan segíti ezt elő a bolgár kulturális élet irányí­tása? — A hazai szellemi folya­matok vezetésének sajátos modelljét alkalmazzuk. A legfőbb elv a régi népi ha­gyományok élő tükröződése, amelyek a szocializmusban a fejlődés legkedvezőbb teljé­teleit találták. Kiépült állami-társadalmi szervek széles hálózata. A kultúra minden szférájában decent­ralizáció valósul rneg, ami a kultúra reális demokratizá­lásának eredménye a fejlett szocialista társadalom vi­szonyai között A kongresz­szus pozitívan értékelte az eddigi eredményeket, és a figyelmet minden alkotó em­ber, alkotó kollektíva szere­pének és felelősségének fo­Elő­testvéri országokkal folyta­tott ilyen irányú együttmű­ködést is, amely a világbéke és a haladás fő támasza. A kongresszuson magasra érte­kelték a balkáni es a fejlő­dő államokkal fejlesztett kulturális kapcsolatainkat is. A jelenlegi teszült és kiéle­ződött nemzetközi helyzet­ben is — amely az imperia­lizmus és mindenekelőtt az USA adminisztrációjának legreakciósabb körei ag­resszív tevékenységének eredménye — továbbfoly­tatjuk a többi népekkel fenntartott kölcsönös meg­értés politikáját és a széles körű szellemi párbeszédet. A bolgár művészi és alkotó ér­telmiség mély meggyőződés­sel és elhatározottsággal tá­mogatja a Szovjetunió békés kezdeményezéseit a fegyver­kezési verseny fékezésére, a lefegyverzésre és arra, hogy lemondjanak a nukleáris fegyverekről. A mi határo­zott álláspontunk kifejezés­re jutott a kongresszus nyi­latkozatában is. ami megin­gathatatlanul és kategoriku­san kifejezi kívánságunkat, az egész bolgár nép akara­tával való teljes összhang­ban, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a nukleáris veszély elhárításá­ért, a világ békéjéért és biz­tonságáért harcolunk. A bol­gár szocialista kultúra al­kotói és vezetői szívvel és lélekkel támogatják Jurij Andropov elvtársnak azt a felhívását, hogy ne engedjük sem kicsi, sem nagy, sem korlátozott, sem pedig totá­lis nukleáris háborút. A kul­túra nem háborút és nem agressziót, hanem szépséget és haladást szüL. A kultúra dalmi. haladó és demokra­tikus hagyományai, eszméi megbecsüléséhez. Ez időben több magas színvonalú, ma­gas tudományos és társadal­mi értékű műalkotás szüle­tett. Több új tudományos munka jelent meg. Közülük különös figyelmet érdemel a több kötetes Bulgária törté­nete című sorozat Sikerrel zárult le a nemzetközi bul­garisztikai kongresszus. A bolgár filmgyártás nagy­szerű filmeket alkotott. Több száz kiállítást rendeztek, kü­lönadások voltak a rádióban és a televízióban. Magasra kell értékelnünk Bulgária 1300. évfordulójának tiszte­letére megvalósított nagy méretű építészeti programot is. Az újabb alkotások egész sora, a művészet eszközével összeforrasztja a haladó múltat, a szocialista mával, a történelmi folyamat lé­nyegét a korunk eszmei-mű­vészeti dimenzióival. Ezért az irodalom, a színművé­szet. a film-, zene-, építő­és plasztikus művészet alko­tásainak sora a nép széles rétegéhez jutott el. Igaz, hogy most különös hang­súlyt szocialista jelenünk, a ma hőseinek igazságos és célirányos ábrázolására he­lyezzük. Ez viszont nem je­lenti azt. hogy a történelmi témát lebecsüljük, hogy nem értékeljük kellőképpen a múlt eseményeinek és sze­mélyiségeinek szentelt tudo­mányos és művészeti kuta­tások jelentőségét. Számunk­ra idegen mind az öröksé­günk iránti kritika nélküli közeledés, mind pedig a ni­hilizmus. az internaciona­lizmus lebecsülése,, a fölényes kozmopolita és osztályfeletti az áz emberszerető építők mű- szemlélete a történelemnek. ve. Az élet bebizonyította: a szocialista kultúra és a bé­ke elválaszthatatlanok. — Néhány éve jelentős programot fogadtak el önök­nél az esztétikai nevelésről. Ez az országos program a megvalósítás milyen szaka­szánál tart? — A bolgár kultúra nagy eredményei, nemzetközi te­kintélye elválaszthatatlanul kapcsolódik a felejthetetlen Kozasura irányította. Elő- Ludmilla Zsivkova nevéhez, térbe került a kulturális élet múlhatatlan alkolasahoz. Az irányításának társadalmi jel­lege, ami azt jelenti, hogy mind több funkciót vesznek át a megyei és községi kul­turális tanácsok. Mind aktí­vabban kapcsolódnak be a szellemi folyamatok irányí­tásába az alkotók és a tár­sadalmi élet képviselői is. Megvalósul a kultúra, tudo­mány és közoktatás közötti integráció. Következetesen és a kultúra sajátosságait figyelembe véve alkalmaz­zak a gazdasági megközelí­tést a szellemi életben. — Mit jelent ez a nem­zetközi kulturális kapcsola­tokban? — A nemzetközi kultúrpo­litika a Bolgár Népköztár­saság kormányának, a Bol­gár Kommunista Párt béke­szerető külpolitikájának el­választhatatlan része. Kul­turális kapcsolatokat 132 or­szággal ' tartunk fenn. A kulturális csere legfőbb ré­sze a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal valósul meg. A kommunista célok es eszmék lelkesítő azonossága, az eszmék poli­tikai egysége, a nemzeti ér­tékek és a népi hagyomá­nyok kölcsönös tiszteletben tartása, a testvéri kultúrák között mind jobban mélyülő kapcsolatok új jelenséget szülnek meg a nemzetközi életben: a világ szocialista kultúráját. Ez a kultúra a megvalósult szocializmus or­szágainak kultúrája, amely­nek saját gazdasági alapja van. a szocialista gazdasági integrációban, a KGST ké­től járművünk megingott, ték egymást és mosolyogtak, i retében, saját politikai bá Nem tudom, mi járhatott a Leültem melléjük cigarettát! zisa a kommunista pártjaink fasiszta eszeben de egyszer CJiavartan, ^ jólóesö érzés- len,ird . politikájában, a nem­csak hasba rúgta Gahmzi- zetkozi küzdőtérén kiteitett ant. Társam a lökéstől a je- en rágyújtottam , akcióegységükben. A jövő­ges vízbe eisctt. Ebben a pii- Nyikolaj Eabclkin ' ben is tovább bővítjük * o műve az össznépi esztéti­kai nevelésre vonatkozó program is. A fejlett szocia­lista társadalom gyors üte­mű .felépítését szorgalmazó párthatározatok szellemében a "kultúra legfőbb célja a nép alkotó erejét, a. szocia­lista személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését ösztönözni. Az országos esz­tétikai nevelési program fon­tog oldala kortársaink alkotó tevékenységének célirányos vizsgálata mint' az össznépi esztétikai nevelés területe. A tudományos kutatások alap­ján konkrét intézkedéseket teszünk arra, hogy a kultúra mind aktívabban hatoljon be a termelésbe és az élet min­den területére, a családi és személyi viszonyok szférájá­ba. a munka és a környezet esztétizációja érdekében. — Nevelőszerepben bizo­nyara fontos helyet foglal el a helyes történelmi szemlé­let, a hazafias nevelés is. Az 1981-ben a bolgár állam­alapítás 1301). évfordulójáról megemlékező széles körű ünnepségek hogyan segítet­tek hozzá ehhez? — A szocialista hazafiság és internacionalizmus szelle­métől áthatva az ünnep fel­lendítette a dolgozó embe­rek hazaszeretó érzéseit, mozgósította erőfeszítéseit a Xll. pártkongresszus hatá­rozatainak megvalósítása ér­dekében. A jubileumot nem egyszeri ünnepi aktusként folytattuk le. hanem folya­matos és célirányos eszmei­politikai nevelő levékenyseg­ként. Mindazt, amit a kul­túra. a tudomány és okta­tás területén tettünk a ju­bileum tiszteletére, hozzájá­rult államunk 13 évszázados történetében kialakult fórra­Bennünket különösen érdekel, hogyan értékeli a magyar—boiyar kapcsolatok fejlődését a kultúra terüle­ten? — Messze, a múlt száza­daiba nyúlnak vissza e ba­rátság gyökerei. Különös vi­rágzást ért el a szocialista építés legutóbbi évtizedei­ben, főként az 1979-ben ala­írt újabb kulturális egyez­mény járult jelentősen hoz­zá Kulturális kapcsolataink továbbfejlesztésehez, elmé­lyítéséhez. gazdagításához. A testvéri együttműködés fej­lesztéséhez kiemelkedően já­rul hozzá a közeli napokban •a Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt fő­titkára és a Bolgár Népköz­társaság Államtanácsának elnöke által vezetett párt- es kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása Magyaror­szágon. A két ország közötti kulturális kapcsolatok újabb, magasabb szakaszban jár­nak. A bolgár es a magyar irodalom, valamint művé­szet legértékesebb művei mindinkaob közismertté vál­nak a két országban. Egy sor bolgár es magyar szak­ember kapta meg itt és ott a képzettségét. Most a ta­pasztalatcserének és a szel­lemi értékek kölcsönös meg­ismerésének még hatéko­nyabb formáit és eszközeit kell megtalálnunk a két nép elmélyültebb megismerésé­nek érdekében. A bolgár— magyar együttműködés szfé­rájában sokkal aktívabban kell felhasználni a tömegin­formációt. Ez különöskép­pen a rádió és televízió út­ján lehetséges. Meg van a módja, hogy még magasabb szinten szervezzük meg a rendezvényeinket, amelyek teljes körűen feltárják szel­lemi életünk sikereit. Hasz­nos. kölcsönös kezdeménye­zéseket indíthatnánk a film­es a színművészet, a képző­művészet és a zeneművészet, az építőművészet és a mű­kedvelés területén. Még job­ban ki lehet szélesíteni a két testvéri országban mű­ködő alkotó szövetségek kap­csolatait. Az idei budanesti szófiai napok ilyen szellem­ben a két nép közötti test­vériség ünnepei voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom