Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

Péntek, 1983. június 10. 3 Tanácsülés Mcrahaímon Bár a nagyközség munkalehetosegeirrek túlnyomó többségét a mezőgazdaság adja, az utóbbi evekben jelentősen emelkedett az ipari munkavállalók aránya, iáokan dolgoznak a Szegedi Ruházati Szövetkezet kihelyezett részlegeiben, a konzervtelepen, az ecset- és Sdprűgyar részlegében, valamint a papriKafeldolgozó vállalat kihelyezett telepén. Az eljáró munkavállalók mellett a községbe is utaznak napi ingázók. A kettő csoport létszáma együttesen mintegy 500 fő. A nagyközség 5869 lakója közül 2927 férfit tartanak számon, akik közül 1806 keresőképes, s munkaviszonyban áll 1656. Ugyanakkor a 2942 nő között 1563 keresőképes van, s 1231 munkaviszonyban is áll. A községi munkalehetőségekből is adódik az a sajátosság, hogy a kisgyermekes anyák a gyermekgondozási segély rendeletmódosítása, a gyes melletti munkavállalás lehetőségeit többnyire nem használják ki. Hogy a központi elképzelés megvalósulása elmarad a várakozástól elsősorban amiatt van, hogy nem tudják elhelyezni a gyermeket. Marad tehát a háztáji gazdaság. Egyebek közt ezt a megállapítást tette a tegnapi ülésén a mórahalmi nagyközségi tanács. Az említett munkaerő-foglalkoztatottsági es családpolitikai kérdéseken kivül megtárgyalták a közművelődési helyzetet. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény célkitűzései megvalósultak,. A művelődési ház alkalmas az igények kielégítésére; a könyvtár jelenlegi zsúfolisága az elkezdődött felújítási munkák befejezése után pedig csökkenni fog. Ezt követően a tanács értékelte a művelődési és szociális bizottság munkáját. Külön foglalkozott annak két albizottságával, amelyek a családi eseménye* szervezésében, valamint a testnevelési és sportfeladatok ellátásában, illetve a gyermek- és ifjúságvédelem területén fejtik ki munkájukat. Ez utóbbival kapcsolatban egyebek közt rámutattak, hogy a bizottság munkájának javítása érdekében szükséges, hogy az aktívaháiózat segítségével behatóbban ellenőrizzék a rendkívüli szociális segélyek felhasználását, és nyújtsanak segítséget a tartási-öröklési szerződések figyelemmel kísérésében. Konzervgyári kisüzemek Termelőszövetkezetekkel társulva építi ki a speciális igények kielégítésére képes, kistételű megrendelések gyors teljesítését Is vállaló kisüzemekből álló hálózatát a Debreceni Konzervgyár. Az első kis konzervgyárat az év elején helyezték .izembe a bihari térségben, Váncsodon két tsz-szel társulva. Itt évente hatszáz vagon terméket tudnak gyártani. Hasonló kisüzemek épülnek jelenleg Ilajdúsámsonban, Kokadon, Földesen és Balmazújvároson. Az utóbbi, amely a Lenin Tsz és a debreceni, üzem társulásával létesül, a nyár végén kezd; meg a termelést A szövetkezetiek régi épületek átalakításával, korszerűsítésével teremtettek helyet az üzemnek. A diplomáciai képviseletek vezetői Vas megyében Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségének meghívására szerdán és csütörtökön a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői, feleségeik társaságában. Vas megyébe látogattak. Megismerkedtek Szombathely és a megye gazdasági, kulturális életével, nevezetességeivel. A látogatáson részt vett Nagy János külügyminisztérium!, valamint Juhász Adám ipari minisztériumi államtitkár is. Lakásszövetkezetek eredményei, teendői A lakásszövetkezetek a szövetkezeti család legfiatalabb sarjai közé tartoznak, ezért érthető is, hogy vigyázó szemek kísérik működésüket a mozgalomban. Szegeden, az Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet ötödik éve vált el a Tabántól, és azóta 2550 lakás üzemeltetésének terhét vállalta át az ingatlankezelő vállalattól. Munkáját a tagok választotta igazgatóság irányítja a küldöttek közreműködésével. Az Északi lakásszövetkezetben 137 képviselő csaknem 2600 tag ügyes-bajos dolgainak a megbízottja. Tőlük függ elsősorban, hogy a szövetkezet meg tud-e felelni a vállalt kötelezettségének. A szövetkezeti demokrácia fórumai módot adnak a jogok gyakorlására, s a szabályok elö is írják a mindennapos helytállást, a többség érdekében. Amint az tegnap, csütörtökön a Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége elnökségének ülésén elhangzott. a lakásszövetkezetben eléggé közömbösek a küldöttek. Részt vesznek ugyan a kötelező gyűléseken, de mindössze csak 10 százalékuk nyilvánít véleményt a közös gazdálkodásról. Az északi lakásszövetkezetben is megkapják írásban a legfontosabb előterjesztéseket, mégse szólnak hozzá a tisztségnek megfelelően. A lakásszövetkezeti titkárság észrevétele szerint a házak küldöttei nem ismerik eléggé a szövetkezet eletét, a reájuk bízott feled-.-, tokát. és emiatt nem megfelelő az igazgatóság és a tagok közötti kapcsolat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a lakásszövetkezet rosszul gazdálkodik. Parkokat alakítottak ki, klubszobákat rendeztek be. s bőven kivették részüket az Északi városrész takarításából. Amint azt dr. Vita a lakásépítés új irányelveiről A népfront városi bizottsága es az Építőművész Szövetség szegedi csoportja a lakásépítés távlati fejlesztésere kiadott új ÉVM-irán.velvekről rendezett vitát tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden. Vitaindító ismertetésre Gyüre Zsoltot, a Típustervező Intézet osztályvezetőjét, a Szegeden dolgozó építészeket, tanácsi építési és pénzügyi, valamint beruházási szakembereket, az OTP munkatársait pedig véleményük megfogalmazására kérték fel. Az új irányelvek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1979-ben közzétett lakásépítési útmutatását váltják fel, tükröztetve az azóta a gazdaságpolitikában, az irányítási rendszerben. a lakásépítés és -gazdálkodás területén bekövetkezett és várható változásokat. Az irányelvek elsősorban a szervezett (illetve a jövőben szervezhető) lakásépítésre vonatkoznak. Az új elképzelések — ajánló jelleggel, tehát az eddigiektől eltérően nem kötelező érvénnyel — a lakókörnyezet. a lakóépület és a lakás rugalmasabb használati értékének megteremtésére, a differenciált igények kielégítésére ösztönöznek. A vitában hozzászólók egyik tábora az új elképzelések indokoltságát nem, ám megvalósíthatóságukat — elsősorban gazdasági megfontolásokból és az állami, jobbára paneles lakásépítés térületén — kérdésesnek látta. A másik tábor pedig úgy vélte: fokozatosan érvényesíthetők. a hazai építészeti kultúra javát szolgálhatják az új irányelvek. Csorna I^ajos elnök elmondotta a MESZŰV-székházban, a lakók a szabad idejükből csak addig áldoznak a közös ügyért, míg a saját garanciális hibáikat KI nem javítják. Utána valósággal beburkolöznak, s nehezen vállalkoznak közös munkára. Mások szerint az emberek mindig is rendelkeztek hasonló tulajdonságokkal, sohasem volt kön.v • nyű mozgósítani őket. Megfogalmazódott, hogy ésszerű programmal meg lehet találni a kiutat a közömbösségből. Ehhez az eddigi gyakorlaton muszáj változtatni. Mindez nem megy egyik napról a másikra — mondotta Ocskó Imre. a MÉSZÖV elnöke —, de nem szabad megtorpanni. Mivel a lakásszövetkezetek Csongrád megyében már elértek egy bizonyos fejlődési szintet, a mai teendők egyike, hogy ezt meghaladva lépjenek tovább. Az útkeresést össze lehet kapcsolni a szövetkezeti demokrácia fórumainak szélesítésével és a hatékony gazdálkodással. Böle Dezső, a SZÖVOSZ főosztályvezetője az úttörő szerep fontosságára hívta föl a figyelmet. Véleménye summázataként: a megyei lakásszövetkezetek előnyben vannak, hogy már a szövetkezeti demokráciáról vitatkozhatnak. Más területen még az alakulás körüli teendők adnak elfoglaltságot a közösségnek. Megvitatták és elfogadták még a tegnapi testületi ülésen a Kistelek és Vidéke Takarékszövetkezet munkájáról. valamint az ifjúságpolitikai intézkedések időarányos végrehajtásáról szóló tájékoztatót. A

Központi Bizottság áprilisi határozataiból és az ott elhangzott előadói beszédből az szűrhető ki, hogy továbbra is betartjuk a fokozatosság elvét. problémáinkat az egész társadalom erejére támaszkodva kíván juk megoldani. Sok szó esik az előadói beszédben és a határozatban a munka szervezettségének hiányosságairól, és mint egyik legfontosabb jobbítási feladatról, lehetósegekről. a komplex vezetői munka színvonalának. követelményének emeléséről. Szerintem is a vezetői munka népgazdasági — talán társadalmi — tevékenységünk hatékonysága növelésének legfontosabb eszköze. Annak ellenére. hogy sokkal divatosabb ma egyes körökben a magyar munkás, beosztott, alkalmazott munkafegyelmét, munkaintenzitását, irányíthatatlanságát emlegetni. Tapasztalatból és meggyőződésből vallom, hogy a mai magyar munkások 98 százaléka ma is dolgozni megy a munkahelyére, ott úgy dolgozik, és azt tesz, vagy nem tesz, ahogyan és amit megkövetelnek tőle. vagy amit megengednek neki. Tehát alapvetően vezetői problémával állunk szemben. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni néhány akadályozó jelenséget (talán egyike-másika már nem is egyszerűen jelenség). A vezetői munka minőségét a képességek és a készségek határozzák meg. Információim szerint érdemben csak egy jelentősebb kísérlet volt hazánkban a vezetők előzeies kiválasztására, a hatvanas és a hetvenes évek fordulóján, de ez a kísérlet abbamaradt. Súlyos veszteségeink vannak abból, hogy gyakorlatilag jelenleg előbb kiválasztunk, nagv bizonytalansági!, szubjektív módszerrel vgzetöt — akiről korábban ki lehetett volna deríteni, hogy nem lehet alkalmas —, és utána, humánus okokra hivatkozva, nem bántjuk, inkább vállaljuk a veszteséget. Ez társadalmi méretű probléma. A másik, a vezetési tevékenységet alapvetően érintő jelenségnek ítélem a vezetők bérezését. Statiszti• kai arlat. hogy a vezetők és a vezetettek íizetésenek különbsége csökken. Haladunk a nagv egyenlősdi felé. ha esetenként át nem esünk az egyenlőtlenség másik oldalára. Legfontosabb problémának a termelés' végrehajtó szintjéhez legközelebb álló vezetők jövedelmi viszonyait és arányait tartom. Korábban tettünk mér központi intézkedéseket, ,de a probléma változatlan. Nem akarom részletesen elemezni a művezetői példát. Sokszor elhangzott, közismert, hogy a legkiválóbb szakmunkás vagy érettségizett fizikai dolgozó erőszakkal sem válik művezetővé. hisz ha vállalná, nagyobb felelősséget vállalna, több idegeskedéssel és kevesebb fizetésért. Szeretném megjegyezni, hogy a probléma megoldása nem igazgatói elhatározás vagy mulasztás kérdése. A vezetői munkában, a gyári, vállalati népgazdasági, sőt társadalmi méretű hatékonyságot érintő harmadik jelentős tényezőnek tartom az ellenőrzés problémáját. Az ellenőrzés minden vezetői, irányítói munka egyik legfontosabb eleme. Ennek során meggyőződhetünk elhatározásaink, döntéseink helyességéről, rendeleteink. szabályzataink betartásáról vagv be nem tartásáról, lehetővé válik a problémák felismerése, megoldása. Általános jellegűnek ítélem azt a helytelen szemléletet, mely (kimondatlanul) az ellenőrzést a bizalmatlansággal azonosítja azonnal, ha annak megállapításai. várhatóan negatív eredményűek. Sok-sok helytelen, az ellenőrzést ritkító vagy érdemlegességét felszámoló szokás, gyakorlat épült ki gazdaságunkban, társadalmunkban. Az ellenőrzésnek nem emberellenesnek, személyre irányulónak. hanem objektívnek kell lennie. Az objektív. a problémák, veszteségforrások __ feltárását és megoldását célzó ellenőrzést működtelni kell mielőbb, minél szélesebb körben és minden tevékenységi szinten, (Nem csak a műhelyben.) Az irányít;) szerveknek ügyelniük kell arra. hogv a vezető igényességét az irán.vítö munka jó elvégzése mellett ellenőrző munkája következetes elvégzésében is tudja érvényesíteni. A második fő témakör, amivel foglalkozni szeretnék. a munka társadalmi szükségessége és elismertsége közötti ellentmondás néhány eleme. Természetesen tudatában vagyok annak, hogv minden ágazat, vállalat a saját tevékenységét tartja leértékeltnek, szeretné, ha kollektívája munkáját ismernék el jobban. A három műszakos munkarendben dolgozó vállalatok többsége munkaerőgondokkal küzd. Különösen az éjszakai műszak jelent rendkívüli terhelést. Vannak azonban olyan technológiák, amelyek csak három műszakos munkarendben végezhetők. Ilyen a kábelgyártás is. Érdemesnek tartanám megvizsgálni, hogy különösen az éjszakái műszak pótléka megfelelő-e? Véleményem szerint, nem. A gazdálkodó egységek bér- és jövedelemszínvonala nem a munka társadalmi szükségességének arányában van kialakítva. Erre csak legteljesebb ágazati bontású elemzéseket lehet találni. A probléma konkrétan akkor tárul fel. ha például saját gyárában tapasztalja az ember, hogy értékes, tőkés importból származó gépekre — melyek éretségizett. kiváló munkaerőt igényelnek — nem tudunk sem megfelelő minőségű, sem megfelelő mennyiségű munkaerőt biztosítani, holott az elmaradó, effektív társadalmi szükségletként megjelenő termék mennyiségét csak tőkés importból tudja népgazdaságunk beszerezni. (A nagy értékű gép mellett az sem közömbös, hogy ezeken a gépeken igen drága stratégiai alapanyagokat, réz, pvc, alumínium, polietilén, dolgozunk fel. nagy mennyiségben, és nem közömbös, hogy milyen veszteséggel.) Jelentős gondnak tartom a termelőszféra elosztásbeli általános és jelentősen hátrányos helyzetét. Fontosnak tartom — több szempontból — a termelő ágazatok elosztásbeli. eddigieknél nagyobb részesedését. • A közvetett iparirányítás és a minisztériumok összevonása a vállalati önállóság növekedésének (magárahagyatottság?) irányába tart.' G

azdasági céljaink megvalósítása: a külkereskedelmi egyensúly javítása. a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, és az ezeket megvalósító intézkedések egyedi beavatkozó jellegük miatt a vállalati gazdálkodást közvetlenül befolyásolják. Tapasztalatom és véleményem. a munkakörömből adódó információk. valamint néhány társadalmi bizottsági vizsgálat megállapításai alapjan az hogv a vállalatok feletti irányítási szint nem kellően informált, nem problémaérzékeny. az ágazatok közötti népgazdasági érdeket ezekből következően nem tudja megvalósítani. Egyetlen példa: a Magyar Kábel Műveknél egy negyedévben 400 millió forint értékű, konkrét rendeléssel alátámasztott termeléskiesés képződött a kábel értékének néhány százalékát képező tőkés importanyag hiánya miatt. miközben amiatt jelentős kábelimportot rendelt el a Belkereskedelmi Minisztérium. Meggyőződésem tehát, hogv javítani kell a népgazdasági szintű iránvítás konkrétságát és problémaérzékenységét. Tombácz József. az MKM Szegedi Kábelgyárának igazgatója Határ menti kereskedelem ötven tagvállalatot számol immár a közel három évvel ezelőtt alakult Délalföldi Árucsere-forgalmi Társaság, mely a határ menti kereskedelmet, gazdasági együttműködést hivatott segíteni. Az idei esztendő első félévi tapasztalatait, eredményeit tegnap delelött a TISZA FÜSZÉRT székházában összegezte a társaság igazgató tanácsa. Miként Jankó Imre, az igazgató tanács elnöke elmondta: a társaság — tagjai három megyét, Békést, Omnibusz, Kecskeméten A Kecskemétre látogató- A négy ló vontatta, emelekat meglepetés várja a jövő tes jármű a gazdasági mahéttöl: a város nevezetessé- lomtól indul és a Sasfészek geit omnibusszal is megle- csárdáig közlekedik, kinthetik ezentúl: (MTI) Bács-Kiskunt és Csongrádot képviselik — egyre sikeresebben birkózik meg az önként vállalt, ám cseppet sem könnyű feladattal, a mind nehezebb értékesítési körülmények ellenére egyre jobb eredményekről számolhat be. Míg tavaly, az első félévben 3,5 millió dollárt, idén már 10.8 millió dollárt tett ki a társaság közreműködésével bonyolított export-import értéke. A szerződések ismeretében az év végéig további, közel 10 millió dollár értékű áruforgalomra lehet számítani. A számok önmagukért bőszéinek; a határ menti kereskedelemnek és gazdasági együttműködésnek köszönhetően bővült a három megye áruválasztéka, szabad termelési kapacitásának lekötésére több vállalat jutott gazdaságos üzlethez, Mindemellett még akadnak nehézségek (például az előzetes megállapodásoktól olykor túl sok idő telik el az árucsere lebonyolításáig), ezért a további feladatokat, a megoldásra váró gondokat is napirendre tűzte tegnapi összejövetelén az igazgató tanács. Jankó Imre arról is tájékoztatott, hogy a társaság mely vállalatai vesznek részt idén a szabadkai Pannónia Vásáron, mely ugyancsak kiváló fórum a kölcsönös érdekeken nyugvó magyar—jugoszláv árucsere, gazdasági kooperáció bővítésére. Az elhangzottakhoz a megbeszélés valamennyi résztvevője hozzászólt, konkrét javaslataikat egészséges, az itt-ott jelentkező problémák megoldását segítő vitában mondták el.