Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

Péntek, 1983. június 10. 3 Tanácsülés Mcrahaímon Bár a nagyközség munka­lehetosegeirrek túlnyomó többségét a mezőgazdaság adja, az utóbbi evekben jelentősen emelkedett az ipari munkavállalók aránya, iáokan dolgoznak a Szegedi Ruházati Szövetkezet kihe­lyezett részlegeiben, a kon­zervtelepen, az ecset- és Sdprűgyar részlegében, vala­mint a papriKafeldolgozó vállalat kihelyezett telepén. Az eljáró munkavállalók mellett a községbe is utaz­nak napi ingázók. A kettő csoport létszáma együttesen mintegy 500 fő. A nagyköz­ség 5869 lakója közül 2927 férfit tartanak számon, akik közül 1806 keresőképes, s munkaviszonyban áll 1656. Ugyanakkor a 2942 nő kö­zött 1563 keresőképes van, s 1231 munkaviszonyban is áll. A községi munkalehe­tőségekből is adódik az a sajátosság, hogy a kisgyer­mekes anyák a gyermek­gondozási segély rendelet­módosítása, a gyes melletti munkavállalás lehetőségeit többnyire nem használják ki. Hogy a központi elkép­zelés megvalósulása elma­rad a várakozástól elsősor­ban amiatt van, hogy nem tudják elhelyezni a gyerme­ket. Marad tehát a háztáji gazdaság. Egyebek közt ezt a meg­állapítást tette a tegnapi ülésén a mórahalmi nagy­községi tanács. Az említett munkaerő-foglalkoztatott­sági es családpolitikai kér­déseken kivül megtárgyal­ták a közművelődési helyze­tet. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a köz­művelődésről szóló 1976. évi V. törvény célkitűzései meg­valósultak,. A művelődési ház alkalmas az igények ki­elégítésére; a könyvtár je­lenlegi zsúfolisága az elkez­dődött felújítási munkák befejezése után pedig csök­kenni fog. Ezt követően a tanács ér­tékelte a művelődési és szociális bizottság munká­ját. Külön foglalkozott an­nak két albizottságával, amelyek a családi esemé­nye* szervezésében, vala­mint a testnevelési és sportfeladatok ellátásában, illetve a gyermek- és ifjú­ságvédelem területén fejtik ki munkájukat. Ez utóbbi­val kapcsolatban egyebek közt rámutattak, hogy a bi­zottság munkájának javítá­sa érdekében szükséges, hogy az aktívaháiózat segít­ségével behatóbban ellen­őrizzék a rendkívüli szociá­lis segélyek felhasználását, és nyújtsanak segítséget a tartási-öröklési szerződések figyelemmel kísérésében. Konzervgyári kisüzemek Termelőszövetkezetekkel társulva építi ki a speciá­lis igények kielégítésére ké­pes, kistételű megrendelések gyors teljesítését Is vállaló kisüzemekből álló hálózatát a Debreceni Konzervgyár. Az első kis konzervgyárat az év elején helyezték .izembe a bihari térségben, Váncsodon két tsz-szel tár­sulva. Itt évente hatszáz va­gon terméket tudnak gyár­tani. Hasonló kisüzemek épülnek jelenleg Ilajdúsám­sonban, Kokadon, Földesen és Balmazújvároson. Az utóbbi, amely a Lenin Tsz és a debreceni, üzem társu­lásával létesül, a nyár vé­gén kezd; meg a termelést A szövetkezetiek régi épü­letek átalakításával, kor­szerűsítésével teremtettek helyet az üzemnek. A diplomáciai képviseletek vezetői Vas megyében Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és fe­leségének meghívására szerdán és csütörtökön a buda­pesti diplomáciai képviseletek vezetői, feleségeik társasá­gában. Vas megyébe látogattak. Megismerkedtek Szombat­hely és a megye gazdasági, kulturális életével, neveze­tességeivel. A látogatáson részt vett Nagy János külügy­minisztérium!, valamint Juhász Adám ipari minisztériu­mi államtitkár is. Lakásszövetkezetek eredményei, teendői A lakásszövetkezetek a szövetkezeti család legfia­talabb sarjai közé tartoz­nak, ezért érthető is, hogy vigyázó szemek kísérik mű­ködésüket a mozgalomban. Szegeden, az Északi Lakás­építő és Fenntartó Szövet­kezet ötödik éve vált el a Tabántól, és azóta 2550 la­kás üzemeltetésének terhét vállalta át az ingatlankeze­lő vállalattól. Munkáját a tagok választotta igazgató­ság irányítja a küldöttek közreműködésével. Az Észa­ki lakásszövetkezetben 137 képviselő csaknem 2600 tag ügyes-bajos dolgainak a megbízottja. Tőlük függ el­sősorban, hogy a szövetke­zet meg tud-e felelni a vál­lalt kötelezettségének. A szövetkezeti demokrácia fó­rumai módot adnak a jo­gok gyakorlására, s a sza­bályok elö is írják a min­dennapos helytállást, a több­ség érdekében. Amint az tegnap, csütörtökön a Fo­gyasztási Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége elnökségének ülésén el­hangzott. a lakásszövetkezet­ben eléggé közömbösek a küldöttek. Részt vesznek ugyan a kötelező gyűlése­ken, de mindössze csak 10 százalékuk nyilvánít véle­ményt a közös gazdálkodás­ról. Az északi lakásszövet­kezetben is megkapják írás­ban a legfontosabb előter­jesztéseket, mégse szólnak hozzá a tisztségnek megfe­lelően. A lakásszövetkezeti tit­kárság észrevétele szerint a házak küldöttei nem isme­rik eléggé a szövetkezet eletét, a reájuk bízott fel­ed-.-, tokát. és emiatt nem megfelelő az igazgatóság és a tagok közötti kapcsolat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a lakás­szövetkezet rosszul gazdál­kodik. Parkokat alakítottak ki, klubszobákat rendeztek be. s bőven kivették részü­ket az Északi városrész ta­karításából. Amint azt dr. Vita a lakásépítés új irányelveiről A népfront városi bizott­sága es az Építőművész Szövetség szegedi csoportja a lakásépítés távlati fejlesz­tésere kiadott új ÉVM-irán.v­elvekről rendezett vitát tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden. Vitaindító ismer­tetésre Gyüre Zsoltot, a Tí­pustervező Intézet osztály­vezetőjét, a Szegeden dolgo­zó építészeket, tanácsi épí­tési és pénzügyi, valamint beruházási szakembereket, az OTP munkatársait pedig véleményük megfogalmazá­sára kérték fel. Az új irányelvek az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1979-ben köz­zétett lakásépítési útmutatá­sát váltják fel, tükröztet­ve az azóta a gazdaságpoli­tikában, az irányítási rend­szerben. a lakásépítés és -gazdálkodás területén be­következett és várható vál­tozásokat. Az irányelvek el­sősorban a szervezett (illet­ve a jövőben szervezhető) lakásépítésre vonatkoznak. Az új elképzelések — aján­ló jelleggel, tehát az eddi­giektől eltérően nem kötele­ző érvénnyel — a lakókör­nyezet. a lakóépület és a lakás rugalmasabb haszná­lati értékének megteremté­sére, a differenciált igények kielégítésére ösztönöznek. A vitában hozzászólók egyik tábora az új elképze­lések indokoltságát nem, ám megvalósíthatóságukat — elsősorban gazdasági meg­fontolásokból és az állami, jobbára paneles lakásépítés térületén — kérdésesnek látta. A másik tábor pedig úgy vélte: fokozatosan ér­vényesíthetők. a hazai épí­tészeti kultúra javát szol­gálhatják az új irányelvek. Csorna I^ajos elnök elmon­dotta a MESZŰV-székház­ban, a lakók a szabad ide­jükből csak addig áldoznak a közös ügyért, míg a sa­ját garanciális hibáikat KI nem javítják. Utána való­sággal beburkolöznak, s ne­hezen vállalkoznak közös munkára. Mások szerint az emberek mindig is rendel­keztek hasonló tulajdonsá­gokkal, sohasem volt kön.v • nyű mozgósítani őket. Megfogalmazódott, hogy ésszerű programmal meg le­het találni a kiutat a kö­zömbösségből. Ehhez az ed­digi gyakorlaton muszáj változtatni. Mindez nem megy egyik napról a má­sikra — mondotta Ocskó Imre. a MÉSZÖV elnöke —, de nem szabad megtorpan­ni. Mivel a lakásszövetkeze­tek Csongrád megyében már elértek egy bizonyos fejlődési szintet, a mai te­endők egyike, hogy ezt meg­haladva lépjenek tovább. Az útkeresést össze lehet kapcsolni a szövetkezeti de­mokrácia fórumainak széle­sítésével és a hatékony gazdálkodással. Böle Dezső, a SZÖVOSZ főosztályvezetője az úttörő szerep fontosságára hívta föl a figyelmet. Véleménye summázataként: a megyei lakásszövetkezetek előnyben vannak, hogy már a szövet­kezeti demokráciáról vitat­kozhatnak. Más területen még az alakulás körüli te­endők adnak elfoglaltságot a közösségnek. Megvitatták és elfogadták még a tegnapi testületi ülésen a Kistelek és Vidé­ke Takarékszövetkezet mun­kájáról. valamint az ifjú­ságpolitikai intézkedések időarányos végrehajtásáról szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság áprilisi határo­zataiból és az ott elhangzott elő­adói beszédből az szűrhető ki, hogy továbbra is betartjuk a fokozatosság el­vét. problémáinkat az egész társadalom erejére támaszkodva kíván juk megolda­ni. Sok szó esik az előadói beszédben és a határozatban a munka szervezettségé­nek hiányosságairól, és mint egyik leg­fontosabb jobbítási feladatról, lehetóse­gekről. a komplex vezetői munka színvo­nalának. követelményének emeléséről. Szerintem is a vezetői munka népgazda­sági — talán társadalmi — tevékenysé­günk hatékonysága növelésének legfon­tosabb eszköze. Annak ellenére. hogy sokkal divatosabb ma egyes körökben a magyar munkás, beosztott, alkalmazott munkafegyelmét, munkaintenzitását, irá­nyíthatatlanságát emlegetni. Tapasztalat­ból és meggyőződésből vallom, hogy a mai magyar munkások 98 százaléka ma is dolgozni megy a munkahelyére, ott úgy dolgozik, és azt tesz, vagy nem tesz, aho­gyan és amit megkövetelnek tőle. vagy amit megengednek neki. Tehát alapve­tően vezetői problémával állunk szemben. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni néhány akadályozó jelenséget (talán egyike-másika már nem is egysze­rűen jelenség). A vezetői munka minőségét a képessé­gek és a készségek határozzák meg. In­formációim szerint érdemben csak egy jelentősebb kísérlet volt hazánkban a ve­zetők előzeies kiválasztására, a hatvanas és a hetvenes évek fordulóján, de ez a kísérlet abbamaradt. Súlyos veszteségeink vannak abból, hogy gyakorlatilag jelenleg előbb kivá­lasztunk, nagv bizonytalansági!, szubjek­tív módszerrel vgzetöt — akiről koráb­ban ki lehetett volna deríteni, hogy nem lehet alkalmas —, és utána, humánus okokra hivatkozva, nem bántjuk, inkább vállaljuk a veszteséget. Ez társadalmi méretű probléma. A másik, a vezetési te­vékenységet alapvetően érintő jelenség­nek ítélem a vezetők bérezését. Statiszti­• kai arlat. hogy a vezetők és a vezetettek íizetésenek különbsége csökken. Hala­dunk a nagv egyenlősdi felé. ha eseten­ként át nem esünk az egyenlőtlenség másik oldalára. Legfontosabb problémá­nak a termelés' végrehajtó szintjéhez leg­közelebb álló vezetők jövedelmi viszo­nyait és arányait tartom. Korábban tet­tünk mér központi intézkedéseket, ,de a probléma változatlan. Nem akarom rész­letesen elemezni a művezetői példát. Sok­szor elhangzott, közismert, hogy a legki­válóbb szakmunkás vagy érettségizett fi­zikai dolgozó erőszakkal sem válik mű­vezetővé. hisz ha vállalná, nagyobb fele­lősséget vállalna, több idegeskedéssel és kevesebb fizetésért. Szeretném megjegyez­ni, hogy a probléma megoldása nem igaz­gatói elhatározás vagy mulasztás kérdése. A vezetői munkában, a gyári, vállalati népgazdasági, sőt társadalmi méretű haté­konyságot érintő harmadik jelentős té­nyezőnek tartom az ellenőrzés problémá­ját. Az ellenőrzés minden vezetői, irányí­tói munka egyik legfontosabb eleme. En­nek során meggyőződhetünk elhatározá­saink, döntéseink helyességéről, rendele­teink. szabályzataink betartásáról vagv be nem tartásáról, lehetővé válik a prob­lémák felismerése, megoldása. Általános jellegűnek ítélem azt a hely­telen szemléletet, mely (kimondatlanul) az ellenőrzést a bizalmatlansággal azono­sítja azonnal, ha annak megállapításai. várhatóan negatív eredményűek. Sok-sok helytelen, az ellenőrzést ritkító vagy érdemlegességét felszámoló szokás, gyakorlat épült ki gazdaságunkban, tár­sadalmunkban. Az ellenőrzésnek nem emberellenesnek, személyre irányulónak. hanem objektívnek kell lennie. Az objek­tív. a problémák, veszteségforrások __ fel­tárását és megoldását célzó ellenőrzést működtelni kell mielőbb, minél szélesebb körben és minden tevékenységi szinten, (Nem csak a műhelyben.) Az irányít;) szerveknek ügyelniük kell arra. hogv a vezető igényességét az irá­n.vítö munka jó elvégzése mellett ellen­őrző munkája következetes elvégzésében is tudja érvényesíteni. A második fő témakör, amivel foglal­kozni szeretnék. a munka társadalmi szükségessége és elismertsége közötti el­lentmondás néhány eleme. Természetesen tudatában vagyok annak, hogv minden ágazat, vállalat a saját tevékenységét tartja leértékeltnek, szeretné, ha kollek­tívája munkáját ismernék el jobban. A három műszakos munkarendben dolgozó vállalatok többsége munkaerő­gondokkal küzd. Különösen az éjszakai műszak jelent rendkívüli terhelést. Van­nak azonban olyan technológiák, amelyek csak három műszakos munkarendben vé­gezhetők. Ilyen a kábelgyártás is. Érde­mesnek tartanám megvizsgálni, hogy külö­nösen az éjszakái műszak pótléka meg­felelő-e? Véleményem szerint, nem. A gazdálkodó egységek bér- és jövede­lemszínvonala nem a munka társadalmi szükségességének arányában van kiala­kítva. Erre csak legteljesebb ágazati bon­tású elemzéseket lehet találni. A problé­ma konkrétan akkor tárul fel. ha például saját gyárában tapasztalja az ember, hogy értékes, tőkés importból származó gépekre — melyek éretségizett. kiváló munkaerőt igényelnek — nem tudunk sem megfelelő minőségű, sem megfelelő mennyiségű munkaerőt biztosítani, holott az elmaradó, effektív társadalmi szükség­letként megjelenő termék mennyiségét csak tőkés importból tudja népgazdasá­gunk beszerezni. (A nagy értékű gép mellett az sem közömbös, hogy ezeken a gépeken igen drága stratégiai alapanya­gokat, réz, pvc, alumínium, polietilén, dolgozunk fel. nagy mennyiségben, és nem közömbös, hogy milyen veszteség­gel.) Jelentős gondnak tartom a termelő­szféra elosztásbeli általános és jelentősen hátrányos helyzetét. Fontosnak tartom — több szempontból — a termelő ágazatok elosztásbeli. eddigieknél nagyobb részese­dését. • A közvetett iparirányítás és a miniszté­riumok összevonása a vállalati önállóság növekedésének (magárahagyatottság?) irá­nyába tart.' G azdasági céljaink megvalósítása: a külkereskedelmi egyensúly javítá­sa. a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, és az ezeket megvalósító in­tézkedések egyedi beavatkozó jellegük miatt a vállalati gazdálkodást közvetle­nül befolyásolják. Tapasztalatom és véle­ményem. a munkakörömből adódó infor­mációk. valamint néhány társadalmi bi­zottsági vizsgálat megállapításai alapjan az hogv a vállalatok feletti irányítási szint nem kellően informált, nem prob­lémaérzékeny. az ágazatok közötti nép­gazdasági érdeket ezekből következően nem tudja megvalósítani. Egyetlen példa: a Magyar Kábel Mű­veknél egy negyedévben 400 millió forint értékű, konkrét rendeléssel alátámasztott termeléskiesés képződött a kábel értéké­nek néhány százalékát képező tőkés importanyag hiánya miatt. miközben amiatt jelentős kábelimportot rendelt el a Belkereskedelmi Minisztérium. Meggyő­ződésem tehát, hogv javítani kell a nép­gazdasági szintű iránvítás konkrétságát és problémaérzékenységét. Tombácz József. az MKM Szegedi Kábelgyárának igazgatója Határ menti kereskedelem ötven tagvállalatot szá­mol immár a közel három évvel ezelőtt alakult Dél­alföldi Árucsere-forgalmi Társaság, mely a határ menti kereskedelmet, gazda­sági együttműködést hiva­tott segíteni. Az idei esz­tendő első félévi tapasztala­tait, eredményeit tegnap delelött a TISZA FÜSZÉRT székházában összegezte a társaság igazgató tanácsa. Miként Jankó Imre, az igazgató tanács elnöke el­mondta: a társaság — tag­jai három megyét, Békést, Omnibusz, Kecskeméten A Kecskemétre látogató- A négy ló vontatta, emele­kat meglepetés várja a jövő tes jármű a gazdasági ma­héttöl: a város nevezetessé- lomtól indul és a Sasfészek geit omnibusszal is megle- csárdáig közlekedik, kinthetik ezentúl: (MTI) Bács-Kiskunt és Csongrádot képviselik — egyre sikere­sebben birkózik meg az ön­ként vállalt, ám cseppet sem könnyű feladattal, a mind nehezebb értékesítési körülmények ellenére egyre jobb eredményekről számol­hat be. Míg tavaly, az el­ső félévben 3,5 millió dol­lárt, idén már 10.8 millió dollárt tett ki a társaság közreműködésével bonyolí­tott export-import értéke. A szerződések ismeretében az év végéig további, közel 10 millió dollár értékű árufor­galomra lehet számítani. A számok önmagukért bőszéi­nek; a határ menti keres­kedelemnek és gazdasági együttműködésnek köszön­hetően bővült a három me­gye áruválasztéka, szabad termelési kapacitásának le­kötésére több vállalat ju­tott gazdaságos üzlethez, Mindemellett még akad­nak nehézségek (például az előzetes megállapodásoktól olykor túl sok idő telik el az árucsere lebonyolításá­ig), ezért a további felada­tokat, a megoldásra váró gondokat is napirendre tűz­te tegnapi összejövetelén az igazgató tanács. Jankó Im­re arról is tájékoztatott, hogy a társaság mely válla­latai vesznek részt idén a szabadkai Pannónia Vásá­ron, mely ugyancsak kiváló fórum a kölcsönös érdeke­ken nyugvó magyar—jugo­szláv árucsere, gazdasági kooperáció bővítésére. Az elhangzottakhoz a megbeszélés valamennyi résztvevője hozzászólt, konk­rét javaslataikat egészséges, az itt-ott jelentkező problé­mák megoldását segítő vitá­ban mondták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom