Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

SrerÜa, 1983. június 8. (INESCO-tábor Szegeden A Művelődési Minisztéri- nyelvtanára, valamint R. J. ti m és a Magvar UNESCO T. Lenczer nyelvtanár Bizottság megbízásából, iú- Wales-böl, aki Dél-Glamor­nius 19—26. között ismét gan megye pedagógiai inté­Szegeden. a Radnóti gimná- zetének a dolsozóia. A diá­ziumban rendezik meg a kok az angol nyelvű órák magyarországi asszociált is- mellett Szeged és a megve koláv angol nyelvi táborozá- nevezetességeivel is megis­merkednek. Ellátogatnak " .., , többek között ónusztaszerre A táborozás sikerét két T. . . . . angolnyelvtanár biztosítja Feher-tora' Martelvra' * Cardiffból Anthea Brown. a különféle kulturális progra­Whitchurch High School mokon vesznek részt Környezet­védelem u Nézem a hófehér hajúakat" Kedves meghívó került a ban, hogy a Szegedi Egyete- minden évben altalános és tanári asztalomra a napok- mi Énekkar, Kertész Lajos- középiskolások, újabban a ban: baráti találkozó lesz a sal az élen (akit 85 évesen felsőfokú intézmények kő. Fészek Művészklubban jú- már csak egyedül tisztelhe- rusai is Szeged és környéké­nius 4-én, Budapesten, az tünk életben e nagy idők rő] minden évben készülnek jegyében, emlékezetében), Kodály és az Éneklő ifjúság zenei ün­A Magyar Kémikusok Ewesülete megyei csoportja valamint az MTESZ megyei szervezetének környezetvé­delmi bizottsága ma, szer­dán délután 2 órai kezdettel környezetvédelmi ankétot rendez a Technika Házában. . az ipari szennyvizek tiszti- j dez. Így, közel a 60. évhez, azok közül, akik énekeltek és unokái dalolnak most Éneklő melyet lődési Központ és a Kóru- rára. (De jó volna tudni, Bárdos tanár úr mondta, sok Országos Tanácsa ren- kik élnek még Szegeden hogy a dalosok gyermekei ifjúság a Budapesti Műve- Bárdos műveit tűzi műso- nepére, 3—4 ezren. tásáról. A témában öt elő- I fölmelegedett adás, illetve korreferátum mint szegedi hangzik el. a szívem, iskolásként 1935-ben?) Az általános és középiskolát végzettek elhelyezkedési lehetőségei Az Állami Bér- és Mun- szére felajánlott nem fizikai százaléka ugyanis községi la­kaügyi Hivatal a tanácsok munkakörök száma. Ez év- kos, a munkahelyeknek vi­közreműködésével ez évben ben a középfokú végzettsé- szont csak 23,4 százaléka ta­felmérte az általános és kö- gűek mintegy 12 százaléké- lálható a községekben, zépiskolát végzett pályakez- nak tudnak a munkáltatók dők elhelyezkedésének le- íróasztalt biztosítani, holott hetőségeit. Megállapították, a felmérések szerint 30 szá­hogy az általános és közép- zalekuk szeretne nem fizikai Az általános iskolát befe­jezők közül várhatóan mint­egy 18 ezer fiatal vállal .... , , ..... ... a ,„ • „ munkát az idén. Elhelyezke­f?k* tanulmányait befeje- teru.eten dolgozni Csupán d lehetösege.k az ország / Ifi t.7or Tiutnl W1T711! ü7 u 1 m írnchan születésűnek. A baráti találkozó dísz­aki 1935-ben Weller Károly vendége. Bárdos Lajos, és ségű karnagy-tanító vezette Bei­nem kevesebb lelkesedéssel, a ma nagyszerű felkészült­énektanárok vezetésé­vel, közeledve az 50 éves évfordulóhoz. A 30-as évek az üdvözlő beszédet mon­városi Fiú Iskola énekkaros dó dr. Tóthpál József, a tanulójaként énekelhettem KÓTA főtitkára, említették adatai tóbb mint 400 kórus­a szegedi színház karzatáról az „út folytatóit". Ebben is vezetőről adnak számot, ma elsők között 1947-ben a sze­gedlekben csap föl a daló- el Erről ír Tóth Aladár „Vá- ló kedv 3 ezer dalos diák daloslétszámok lógatott zenekritikák" című ajkán: szabad nép tesz arányban, hogy csuda dolgokat!" Dr. Szeghy és a Szózat után a harma­Ezt Endre vezényli a Kodály- dik „nemzeti kórus-dalunk" in- kánont a szegedi Dóm té- legyen Kodály—Berzsenyit a 4. szólamot, az impozáns Glória-kánont. többszöröse áll énekkara — növekedjenek hát a is ezen a Himnusz könwébern (Zeneműkiadó, 1968. 145. oldal): „... a komoly építőmunkát dította meg Szeged zeneéle- ren. Péter László jelzett ki­tében a tanárképző kiváló advánvában a 83. oldalon közöl Éneklő A magyarokhoz kanon. Néhányan, úgy 80 éven az túl, az „útra indítok" vagy if- szazat meghaladóan az „uí ahol folytatói" es 5 enekkar da­losai igazán remek (próba nélküli) előadásban szólal. Kodály Zoltán műveit éne- tatták mee bucsúzóul: „Forr műsoríeny képet 1947. június 8-i a szegedi iskolák kórusai néhány területének kivételé­vel kedvezőek. Főként az iparban és a MÁV-nál var- I bogójára. A karvezető taná­ző 236 ezer fiatal közül az a fővárosban kedvezőbbek idén munkát kereső százezer az esélyek, ahol a meghirde­pólvakezdőt 130 ezer munka- tett munkahelyek 22.5 száza­hely várja. Kedvezőtlen vi- léka nem fizikai, többnyire szont, hogy — noha az első lányoknak hirdetnek gépí­ízben munkába alló fiatalok rói. könyvelői, bérszámfejtői között 45.8 százalék a lá- állást. nyok aranya - a munkálta- Á felmérésből kitűnik, hiányszakmában ""szak- ; Rasióvszky ' Gyula. Sey tok a munkahelyeken csak hogv a vegzos fiatalok je- munkat helyettesítő munsá- ; Margit, Török Mihály. Wel­professzora. Szögi Endre és kiváló munkatársa. Kapos­sy Gyula. ... A vidéki vá- jóság-hangversenyről, rosok sorában Szeged ren­dezte meg először az Ének­ló ifjúság hangversenyét. Nem kevesebb, mint tizen­két iskola vonultatta fel kó­rusait. a Városi Színház do- tató — hangverseny lelkes spintus rectoranak vezénylő tanáraiból is alig keltek. A legendás emlékű a világ bús tengere, oh. ma­nagyreszt Kodaly-bemu- gyar. ..". az Éneklő ifjúság Lajosnak Bárdos vezényletével. ják a fiatalokat fizikai mun- [ rok — Cholnoky Margit. Fá- vagyunk már: Kiss Mária, Néztem a hófehér hajúakat, kára. A munkahelyek több ; bián Mária, Firbás Nándor­mini 50 szaza léka betanított j né, inczédy Kálmán, Ka­munkalehetőség, s nagyon : possv Gyula, Magyar Rezső, lá- lentős 33.7 százalékára varnak nyokat. zással, vagy lakóhelvváltoz­Az utóbbi években egyre tatással vállalhat állást. Az csökken a pályakezdők ré- idén végző pályakezdők 45.8 a továbbtanulás vala- ! versenyen." Péter milyen formáját is. ' j r.ál olvashatjuk hányada csak jnga- ra tanítják ~be" a pályakezdő-i ler Károly ket, például hegesztőnek, te- ! len értékű tőfedönek. Több vállalat biz- j teljesítettek Kartal József, Szécsi József. Már nincsenek az • élők so­rában: dr. Szeghy Endre, Keszléri M. Stefánia, Fábi­án M. Gonzága, Gálig Lász­a 30—40 év körülieket, meg a ma fiatal dalosait, akik együtt szólaltatták meg a magyar zene nyelvén Ko­dály Zoltán álmát — bar felbecsülhetet- ló. Wéber József, Sey Mar- ő 100 évre tervezte az Enek­kultúrmissziót 9it. Bánhidi Ödön. A jó lő Magyarország megvalo­ezen a hang­László­mag a becsülettel megmun- sulasat. Nem is baj, ilyen jól teljesítettük a Kiállítási napló Könyv, érem, kerámia SZANTÖ TIBOR TIPOG- Cronjca Hungarorum, Ano­RÁFIAI KIÁLLÍTÁSA a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtá­rában tanulságos. A hazai és a nemzetközi könyvmű­vészet kiemelkedő egyénisé­ge könyvről könyvre bizo­nyítja, mennyire komolyan teljesíti 55 esztendeje vál­lalt hivatásbeli mottóját, Kölcsey szavait: „Jót s jól, ebben áll a nagy titok." S bár a nyomdászok ma mái­nem hordanak nemesi ki­váltságként kardot, mint a reneszánszban, Gutenberg találmányának bábái máig az egyik legkomplexebb munkát végzik, hisz a könyv szellemi, művészi és ipari munka kézfogásának példája. A loönyvcsinálás tudatos építés. Írói mondanivalót kell a tipográfusnak liözve­títenie minél zavartalanab­bul, minél jobban alkalmaz­kodva olvasoi igényhez, mi­nél harmonikusabb formát teremtve a tartalomnak. Szántó Tibor azt vallja, hogy „Én magam Kner ta­nítása nyomao belülről ki­felé haladok a tervezésben. Tehát először a szöveghez illő betűtípust valasztok, az­tán a jól olvasható szedés­tükröt alakítom ki. és igy tovább..." A betű című hatalmas monográfiáját la­pozgatva egyértelművé vá­lik mindenki számára, hogy ezek az általános es egy­szerű jelek mi mindent fe­jezhetnek ki — kort, stílust, hangulatot —, micsoda tar­ház áll a tipográfus rendel­kezésére. Aztán mérnöki pontosságú folyamaiban kell döntenie szedestükörröl, ci­cerókról. paginákról, pozitív és negatív foltok arányáról es viszonyáról, döntenie kell a papír milyenségéről, az illusztrációk elhelyezéséről, a kötés és borítók elkészí­téséről. Egyszóval alkotói fantázia és tudatos — szin­te mérnöki — tevékenység gyümölcsöző kapcsolatából születhet meg a könyv, Szántó Tibor keze nyomán a mestermü. A meslermű, mely önma­gában hordja mesterség es művészet találkozásának* ritka pillanatát. És Szántó Tibor keze nyomán (és sok­sok közreműködő segítségé­véi) olyan mesterművek BUBI gettóul * nymus: Gesta Hungarorum, a Bibliotheca Qorviniana, Az Ómagyar Mária-siralom, A magyar irodalom képes­könyve, s az eddigi legna­gyobb vállalkozás, Károly Gáspár Vizsolyi Bibliája 1589-ben kinyomtatott pél­dányának hasonmása. Szán­tó Tibor megérdemelné, hogy kardot hordhasson! TÓTH SÁNDOR ÉRMÉI­BŐL a Somogyi-könyvtár rendezett kiállítást. A tár­lókban közel 180. jórészt öntött, néhány vert érem látható. Hazai éremrnüvé­szetünk jelentős alakja a szegedi kötődésű művész, sok kiváló érem, „képzőmű­vészeti epigramma" készítő­je. Mostani bemutatóján színes és gazdag képet xan­hatunk e műfaj világáról, tematikájáról, plasztikai megoldásairól, a betű lehe­tőségeiről. ötlet és- mondan­dó sikerült vagy éppen vé­letlenszerű találkozásáról. Tóth Sándor legtöbbször jó stilusérzékkel talál rá motívum, betű és más épí­tőelem harmóniájára, néha azonban cserbenhagyja stílus- és karakterérzéke. Leggyakrabban jeles szemé­lyiségeknek igyekszik emlé­ket állítani, ebből követke­zően ragaszkodik a karak­teres ábrázoláshoz, a ha­sonlósághoz. Bár van né­hány olyan érme —• példá­ul a Váci Mihály és a Far­kas Bertalan —, amelyeket felismerni szinte lehetetlen­seg. Talán a termeszeti ih­letésű érmek a legszebbek, ahol fák. agak, madarak, vizek élményét menti te nyérnyi bronzokká. CSEMÁN ILONA KERÁ­MIÁI, a Juhász Gyula Mű­velődési Központban látha­tok. Értem szundékait, ami­kor a természet organikus formáit és a konstruált vi­lág hasábjait és gömbjeit igyekszik összebékíteni. Hogy mégsem születik har­mónia a búzakalász, a sző­lőlevél vagy egy virág po­zitívra váltott lenyomatából, a geometrikus formákból és a különböző színű anyagok véletlenszerű keveredéséből, az talán annak az oka. hogy ennek az útnak még az elején tart. sok tisztázatlan problémával kell még meg­küzdenie. X. I. Szegeden című kált földben bőséges ter Kodály mést hozott országosan, de le időre! kiadványá- Szegeden is, hiszen azóta ha fe­Az ipari, építőipari, mező­gazdasagi és vízügyi képesí­tésű fiatalok elhelyezkedése nem okoz gondot. Néhány szakon és területen azonban az évek óta tapasztalható problémák alig mérséklőd­nek. Néhány női pályán — közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátóipari, óvónői munkakörökben — egyes te­rületeken szintén korláto­zottak az elhelyezkedés le­hetőségei. (MTI) Költözésre készülnek Ötletes kéj szerkezettel, lelik. Izgalomra mégsincs apostolát könyvtárakban ta­A gimnáziumot végzett fiatalok elhelyezkedési lehe- , mmm•••• tőségei kedvezőtlenebbek. Aj t r mintegy 12 ezer pályakezdő Á So ff! O g/ÍmK Ő nyVtŐ f OCT fi számára alig több mint 8 ' ezer munkahelyet tudnak biztosítani a vállalatok. A meghirdetett állások közül vidéken 17, Budapesten 63 százalék a nem fizikai mun­kakör, a többi lényegében betanított munka. Továbbra is kevés az olyan munkale­hetőség. — például laboráns, műszerész, asszisztens — amelyet a fiatalok szívesen elfogadnak. Különösen a lá­nyok elhelyezkedése okoz gondot, közülük sokan csak hosszabb várakozási idő után találnak elképzeléseik­hez közel álló munkát. A szakközépiskolát vég­zettek elhelyezkedési esélyei javultak, de a korábbiakhoz hasonlóan jelentősek a kü­lönbségek a szakmák között. Szécsi József könyveket szállító falifttel gyarapodott a szegedi So­mogyi-könyvtár. Arra való. hogy az egymás fölé rakott polcok terhet csigás áttétel­lel. az úgynevezett járó­szintre lehessen leereszteni. Ha megőrzik a tekerés lif­tet a száz ev után új épü­letbe készülő könyvtárban, utódaink föltehetően ugyan­ok, a méterek eligazítják a költözködőket. Pályázatot írtak ki a könyvtárosoknak, adná be­le mindenki ötleteit, hátha egyszerűbb lenne a munka. Most az a terv, az itt dol­gozók nem erőlködnek, csak irányítanak. Ne mondja senki, az a legkönnyebb, hi­szen rajtuk múlik, nem té­úgy dicsérik majd egysze- ved-e el útközben egy kö­rűségét és használhatóságát, tet, és nem kerül-e rá a ahogy a mostani néző. Azt szamára idegen másik polc­jelzi, utolsó szakaszába ér- ra. Azt pedig senki ne kezett a költözés előkészíté- hánytorgassa föl, hogy nem se. Bizonyára megrökönyöd­nek a számkoponyák, ha leírom, senki nem tudja megmondani, hány kötetet kell kézbe venni, egy füg­gesztve közlekedő másiK be­rendezéssel a földszintre juttatni, a Dóm téren, az új helyen előre meghatáro­zott helyre, végleges polcá­ra fölrakni. Hogyan lehet meghatározott helye, ha a kötetek számát se tudjuk. A katalógusok nagyszerűen tájékoztatnak mindenkit, de ott például a mi újságunk egyetlen cédulán szerepel, pedig 1910 óta évente átla­gosan négy új kötet saü­súlyemelőket vettek föl ed­dig könyvtárosnak. Hivatá­sos költöztetők háta akkor kezd borsókázni, amikor megtudjak, hogy valahol zongora és sok könyv van. Zongora nincs, csak körül­belül hatszázezer kötet. Ilyen nagy munkára segí­tők is akadnak. A konzerv­gyár szocialista brigádjai fölajánlották, annyi mű­anyag ládát adnak kölcsön, amennyi kell. Azért látszik láljuk, arról tehát szó se lehet hogy egy időre be­csukják a régit. Erős az el­határozásuk, az utolsó napig vihetnek és hozhatnak könyveket a regiből, illetve régibe, és amott elsőként szintén a kölcsönző nyit. Föltettük áv kérdést ars igazgatónak, a könyvtáréí­nak természetesen, tehát Tóth Béla válaszolt rá: Mi­ért ragaszkodnak annyira az 1983-as esztendőhöz? Nem­csak könyvtárról van itt szó, hanem Szeged újjáépí­téséről. Világadakozással épült föl a város a vész uián, igen kellemetlen len­ne. ha a hálás utókor kon­szolidált körülmények kö­zött csak egy evet kesve tudna megemlékezni az év­fordulóról. Hadd törjék fe­jüket száz ev múlva, mit jelent a szó, leirom ügy, ahogy a mai zsargon mond­ja : egy kicsit cikis lenne. Bár az októberi határidő a jelek szerint elúszott már, célszerűnek ez a megoldás.- a könyvtárosok bíznak ben­Kapunyitás lankán Az ország legkülönbözőbb környezetvédelmi szaktá­vidékeiről érkező közel há- bor. az •szperantista gvere­romezer úttörő részvételével keket pedig az eszperantó június 18-an kezdődik a nvelvi tábor várja. A film­nvari táborozás a Balatoni művészet iránt érdeklődő Űttörővárosban. Már az első úttörők igénveit minden bi­tumusban is — arnplv iú- zonnval kielégíti a film­nius 30-ig tart — a £verekek szemle-szaktábor gazdag él­érdeklődésüknek. .úttörő- ménvt kínáló programsoro­csaoatukban vállalt tisztsé- zata. Első ízben kerül soi a güknek megfelelően külön- klseritő iskolák úttörőinek. ... - , ,., . , _ . valamint a hallássérült bozo szaklaborokba kerül- Evermekek táboroztatására. nek. A Balatoni Üttörőváros A legnagyobb számban, munkatársai gondosan felké­több mint ezren, az úttörő- szültek a gyerekek táboroz­csapatok sport- és túrafele- tatására. A szaktáborok el­lősei táboroznak, míg az térő programjain kívül a egész évben kiemelkedő tel- gyermekközösségek igényei­jesítménvt nyújtott iskolai hez és az időjáráshoz is gyermekkórusok tagjai az alkalmazkodó változatos „Éneklő if.iuság" szaktábor- rendezvényekkel, a Balaton­ba kaptak meghívást. A part vidám játékokat, nvúi­Balaton és tájának óvása- tó lehetőségeivel kívánják a ban. már eddig is eredme- két hetet, emlékezetessé tenr avefcet- etett öttarőfcet • n». becsomagolással. kötözéssel nem kell időt tölteni. A ki­berakás pedig honvédségi segédlettel történik majd. érettségizett, egyetemre már fölvett, katonaidejüket töl­tő fiatalok közreműködésé­vel. Ismerős már, hogy a mos­tani fölszerelés egy része emlékkönyvtár címen az új helyen is szolgál majd. Mal­most vihetnék a polcokat is. és Somogyi Károly negyvenh áromezer kötetes hagyatékát, ,de az építők miatt várniuk kell még. Nincs szentségtörés a szó­! ban: úgy mondjuk, hogv miattuk kell várni, pedig nélkülük el se indulhatná­nak később se. Szoros a határidő, kicsi késések itt ne, a nagy cipekedést szep­tember elején elkezdhetik, és szándékuk szerint no­vember első felében talán már kinyithatják az újat. Ismét megkérdeztük, mi­lyen lesz az új palota? Be kell tudni fogadnia azokat a köteket is, amelyeket most kényszermegoldásként megszűnt tanyai iskolák őriznek. Száz evre előre nem lehet jósolni, értelmes ember legalábbis nem vállal ilyesmit, de azt szeretnék építők és használók egyfor­mán. megújulása legyen ga­rancia rá, hogy az újabb száz evben a mindig ese­dekes új igényeknek zökke­nő nélküli belogadoja. illet­ve kiszolgálója lehessen. A nagyobb épületben több is vannak, de fogadjuk el ember munkájára lesz szük­mentség helyett, hogy min- Bég. de kényszermegoldást den épület őrzi magában a nem fogadhatnak eL Alap­korára jellemző szokásokat, fokon a Radnóti gimnázium­Inkább írjuk le, hogy az ban is képeztek könyvtáro­emlékkönyvtár bútorzatának sokat, és folynak a vizsgák egy részét Juhász Gyula nagybátyja. Juhász György asztalosmester készítette, és a magassagos király, a Fe­renc Jóska szeme Í6 meg­akadt rajta az októberi ava­tasan. A IIIIIIÍIIIII M a házon belüli szakmai tan­folyamokon is. Az ország első tudományos igényű közkönyvtára a szegedi, ha adni akar magára, szakmai megalkuvást nem költöztet­het be új helyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom