Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-07 / 133. szám

Kedd, 1983. június 7. 3 Megbeszélés az építészetről A Magyar Építőművészek Szövetségének szegedi cso­portja aktuális, a ma Ma­gyarországon tevékenyke­dő tervezőmérnököket na­ponta foglalkoztató kérdé­sekről rendezett tegnap, hét­főn délután kerekasztalbe­szélgetést. Az építészek ven­dege volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tag­ja. a megyei pártbizottság első titkára. Nóvák István csoportelnök bevezetője, majd Koczor György (DÉLTERV) és Kiss Lajos (CSOMITERV) vita­indítója után a népgazda­ság jelenlegi helyzetéből kiindulva fogalmazták meg a hozzászólók soros felada­taikat, hangot adva termé­szetesen gondjaiknak is. Az igények, és a lehető­ségek összhangjáról, a ha­zai építészeti kultúráért te­vékenykedők együttműkö­déséről szólva dr. Komó­csin Mihály hozzászólásában hangsúlyozta: a megevő kötöttségeken beiül is meg­találh itjcif az építeszek a maguk. szabad mer oá -terét, ha jól inlo-rnáltok. ha tud­nak élni, r l-apcso'attcrem­tési Jzhftőséftrkkei, a társa­dalom buálrsÁvitl A. kivite­lezők. a iriegávAŐk, valamint az építészeti alkotások maj­dani használóinak érdekeit kell egyeztetniük ahhoz, hogy az építész-szakma meg­ítélésében előre lehessen lépni, s a tervezők felada­tai ne szakadjanak el a nép­gazdasági, társadalompoliti­kai összefüggésektől. Szovjet pártmunkások látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására a május 31.—június 5. között Ivan Kíimcnkónak, az SZKP KB tagjának, a Szmolenszk területi pártbizottság első titkárának vezetésévet szov­jet partmunkásküldöttség ta­nulmányozta az MSZMP tá­jékoztatáspolitikának elvi és gyakorlati kérdéseit, a közvéleménykutatás tapasz­talatait. A delegációt fogadta Óvári Miklós. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket, foly­tatott a küldöttséggel Laka­tos Ernő. a KB agitációs és i propagandaosztályának veze- | tője. Ritt.er Tibor és Látos | I-fván. a KB osztályvezető­helyettese. Oltalmazás i Környezetvédelmi világnap Szegeden Prágai Tibor, a városi ta­nács elnökének általános he­lyettese nyitotta meg tegnap, hétfőn délután a Technika Házában azt a- tanácskozást, amelyen a város és a megye szakmai és társadalmi szer­vezetei, s a téma iránt ér­deklődök emlekeztek meg a környezetvédelmi világnap­ról. Ezt ugyan az ENSZ jú­nius 5-re hirdette meg, ám tekintve a hétköznapok és a hétvége változásait, hogy 6-án tartották, semmit nem von le az értékéből. A természeti környezet vé­delmének gondolata hosszú múltra vezethető vissza, s hazánkban a hatvanas évek­ben erősödött meg a talaj, a víz, a levegő fokozott meg­óvásának igénye. A védel­mük intézményes formái is létrejöttek, ám ez nem ele­gendő. A hetvenes években az is kiderült, hogy az ur­banizálódás számo6 más ve­szélyt is hordoz, melyek el­hárítása. megelőzése csak a természet és a környezet együttes, összehangolt vé­delmével lehetséges. Mind azt a szerteágazó komplex feladatkört amit a „környe­zet és természetvédelem"' szavak takarnak, nem lehet kampányszerűen megoldani, talán sohasem lehet befe­jezni. de időnként feltétlenül szükséges. akár kampány­szerűen is felhívni rá a fi­gyelmet. Lényegében ezekkel a sza­vakkal vezette be Takács Máté, a Szeged városi ta­nács főépítésze azt az elő­adást.'- amelyet- a--környezet­védelmi világnap alkalmából tartott megemlékezésen az épített és a természeti kör­nyezet kapcsolatának téma­körében mondott eb Többek közt rámutatott, hogy szű­kebb hazánkban, Szegeden ugyan tnég nem tartunk ött, ahol a fejlett ipari orszá­gok egyes övezetei, hogy a környezetszennyezés és -rom­bolás katasztrofális mérete­ket öltsön. Ám éppen ezért mindannyiunk kötelessége Növekedett a vásárlási kedv Könyvheti gyorsmérleg Bontják az ünnepi könyv­hét sátrait, befejeződött a hagyományos tavaszi könyv­seregszemle, s máris elké­szültek' a gyorsmérlegek. Az előzetes adatok szerint úgy tűnik, hogy a fővárosban és vidéken egyaránt újabb re­kordok elöltek meg. fokozó­dott a könyvvásárlási kedv. Budapesten összesen 67.8 millió forint értékű könyvet, 1 670 000 példányban vásárol­tak az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat 131 könyvesbolt­jában, 53 könyvsátrában, 148 pavilonjában és a 2110 mun­kahelyi könyvterjesztőnél. A fővárosban az előzetes szá­mítások szerint 3,3 millió forinttal, azaz 5,2 százalék­kal magasabb forgalmat ér­tek el, mint az elmúlt év­ben. Az értékesített művek száma 170 ezerrel, azaz 11,6 százalékkal nőtt. A tapasztalatok szerint a vásárlók többsége elégedet­ten távozott az árusítóhe­lyekről, bár néhány korán el­fogyott könyv hiánya az idén is sok bosszúságot okozott. A könyvterjesztők össze­gezték véleményüket a kí­nálatról is: a műfaji arányok változásában örvendetes, hogy az ismeretterjesztő iro­dalom — a keresletnek meg­felelően — gazdagabb volt a korábbi éveknél. Ugyanak­kor kedvezőtlen jelenség, hogy; a kínálaton belül a mai magyar szépirodalom a tava­lyi 45-tel szemben idén csak 36 kötettel szerepelt. A vidéki állami könyvter­jesztés gazdája a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 51,5 millió forintos forgalma 5 százalékkal haladta meg az előző. évit. Különösen nagy volt az érdeklődés a könyv­ünnepet kísérő munkahelyi, üzemi, hivatali, iskolai ren­dezvények iránt. A vidéki országos megnyitó színhe­lyén, Pécsett 55.9, Veszprém­ben 37,5, Békéscsabán 35,2, Egerben pedig 34.3 százalék­kal emelkedett a forgalom. A Könyvértékesítő Válla­lat a szövetkezeti boltoknak és a könyvtáraknak 32 mil­lió forintnyi könyvet kínált az idei ünnepi könyvhéten. A 180 szövetkezeti könyveláru­sítóhely forgalma az elmúlt évhez viszonyítva nyolc-tiz százalékkal emelkedett. Az idei ünnepi könyvhét esemé­nyeként új, korszerű szövet­kezeti boltot nyitottak Berettyóújfalun. A szö­vetkezeti könyvterjesztőhá­lózatban 120 rendezvény, író­olvasó találkozó, dedikálás, irodalmi műsor kísérte a könyv ünnepét. A vállalat könyvtárellátó részlege az akció idejére áz újdonságok közül a tavalyi 48 kötettel szemben az idén már 55 könyvet a könyvtárak ren­delkezésére tudott bocsátani. ipítés Hegemlékezés felhívni a figyelmet a kör­nyezet károsításának: mind­azokra az elemeire, ame­lyek előidézhetik eme ko­rántsem dicsőséges „'elzár­kózást' a fejlett ipari or­szágokhoz. Szóit arról is, hogy megvannak az intézmé­nyes keretei az említett ve­szély elhárításának. Ám — s ezt szolgálja maga a kör­nyezetvédelmi világnap, s bármi, amit a környezet vé­delme érdekében cselekszünk — mindent meg kell ten­nünk annak érdekében, hogy az állampolgárok is. bárhol, IuWilp.n. J^EjftfoojJ) ÖQl­gozzanak, belső kényszernek érezzék a pótolhatatlan, „megismételhetetlen"" termé­szeti értékeink megóvását, A továbbiakban a városi fő­építész utalt arra is, hogy az épített, vagyis mesterséges és a természeti' környezet kö­i zötti egészséges összhang megteremtése rendkívül fon­tos, a jövő érdekében vég­zett feladat. Ezt követően Prágai Tibor elemezte a társadalom ön­maga környezetéért való fe­lelősségének egyes kérdéseit. Dr. Mester János, a HNF Csongrád megyei Környezet­védelmi Bizottságának elnö­ke értékelte a környezetszé­pítés és -védelem érdekében kifejtett társadalmi munkát. Elismerően szólt az eddigi erőfeszítésekről és kitünte­! tést nyújtott át a kimagasló I munkát végzett szakembe­j reknek. A Hazafias Népfront i adományozta ,,Környezetünk védelméért, fejlesztéséért" kitüntető jelvényt kapta meg Hatmat Péter hódmezővásár­helyi és Szépfalusi József szegedi aktivista. Az ünnepi megemlékezés a röszkei Gagárin általános is­kola Gábor Áron úttörőcsa­patának műsorával ért véget. I. Zs. Beruház A mai nehezebb gazdasági körülmé­nyek között érthető) hogy visszafo­gottabb a beruházások köre. Mindez azonban nem jelent teljes stagnálást, hi­szen a nemzeti jövedelemből nem csupán fogyasztásra, hanem felhalmozásra, azaz beruházásra is jut. Persze, nem annyi, mint egy virágzóbb gazdasági kurzus ide­jén. Sokat beszélünk a beruházásokról, s meglehet, hogy vannak, akik úgy gondol­ják, hogy abszolút semmit nem gyarapo­dunk, nem építünk új dolgokat, nem vá-^ sárolunk új gépeket, bezártuk a kasszát, a kulcsot pedig félretettük jobb időkre. A KSH Csongrád megyei igazgatóságának legutóbb közzétett ielentéseben egy pasz­szus áttekinti a környezetünkben levő fontosabb beruházások képét. Ebből kiderül, hogy a múlt esztendőben 120 fontosabb beruházáson dolgoztak Sze­geden es környékén. Közülük 26 — túl­nyomórészt kisebb ráfordítással létesülő — beruházásnak tavaly kezdődtek meg a munkálatai, miközben az esztendő végéig 30-at befejeztek. Az összes folyamatoan levő beruházásaink mintegy felének meg­valósulásáról az állami szervek döntöttek, másik felének létesítése vállalati, szövet­kezeti döntés eredménye. A beruházások nagyságától függően jelentősen különoözik a két döntési szféra aránya; 65 százalékot vállalati, szövetkezeti szervek, a 100 mil­lió forint feletti beruházások többségét — körülbelül 77 százalékát — állami szervek határozták el. A beruházások belső össze­tételét, ha megnézzük, kitűnik, hogy nagy az építés részesedése, és csak egynegyed rész a gépi jellegű. Hogy jobban érzékeljük, érdemes meg­említeni: húszmilliárd forintot irányoztak elő a folyamatban levő beruházások tel­jes megvalósítására. Ebből az 1982. évi költség-előirányzat 3 milliárd forint volt. Amikor elkezdték ezeket a beruházásokat, egyiket előbb, másikat később, nem gon­doltak arra, hogy némelyik igen-igen el­húzódik. A beruházások megkezdésétől az idei év elejéig a 20 milliárdnak kéthar­madát föl is használták. Az eredeti elkép­zelésekhez képest keveset költöttek gépek­re. A múlt évi pénzügyi teljesítés sem volt kifogástalan, és ekkor is a gépbe­szerzéseknél maradtak el legjobban. Eb­ben nyilvánvalóan közrejátszott az im­portkorlátozás, hiszen erre következtethet­tünk,, hogy a, tqkíjs piaci gépbeszerzések­nek még A>belessem teljesült.'t». • Éttoi t'uggeílenul örülhetünk . , annak,, hogy a múlt évben 30 fontosabb beruhá­zás elkészült, ezeknek zöme 100 millió fo­rintnál kevesebbe, egyharmaduk pedig annál t^öbbe került. A befejeződött beru­házások általában határidőre készültek el. Sajnos, több létesítményen csak jelentős késedelemmel kezdődött a munka és a befejezésre is később kerülhetett sor. Ami­kor valamit létre akarunk hozni, megter­vezzük a költségeket is. A fölmérések azt bizonyítják, hogy a tervezett költség-elő­irányzat 98 százalékát használták csak föl, de ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy takarékosabbak voltunk. Mert az esetek többségében a tartalékkeretekhez is hoz­zányúltak. Az előre számított pénzössze­geket azért kellett olykor túllépni, mert — elsősorban az építési költségek — köz­ben jelentősen megváltoztak. Amint azt már az előbb is említettük, hogy tőkés piacról jóval kevesebb gépet vásároltak, az ilyen célú kiadások zöme a hazai, illetve a szocialista behozatalból származik. Természetesen az eredeti el­képzeléseket meg kellett változtatni, s ez a tény gyakran befolyásolta a létesítmény teljességét. Igv történt ez a megyei zöld­ség-gyümölcs kereskedelmi szövetkezeti vállalat makói vöröshagvma-száritó üze­mének létesítésénél, a FŰTÖBER levegő­tisztaságvédelmi berendezésgyártó kapaci­inkré! tásbövítésnél. valamint a Csongrád me­.gvei Tejipari Vállalat mákói' sajtüzemé­nek rekonstrukciójánál. Az egészséges folyamat minden bizony­nyal az lenne, ha minden beruházás a legjobb elképzelések szerint valósulhatna meg. Ezen értendő a legkorszerűbb tech­nika. a legnagyobb termelékenységet ga­rantáló technológia. Persze, a szükség tör­vényt bont. ahogyan mondani szokták, és bizony, meg kell elégedni más megoldá­sokkal. De ezen az úton sem feltétlen szükséges a visszalépés. Erről szó sincs. Az viszont, biztos, hogy esetenként, a tőkés import helyettesítése miatt az eredetileg tervezett funkciók egy részének elhagyá­sára kényszerültek a beruházók. A sze­gedi Ű.i Élet Tsz 6.5 hektáros kertészeti telepének létesítésénél — ahol mindössze 31,3 százalékos volt az előirányzathoz ké­pest a tőkés gépbeszerzés költsége — el­maradt a tervbe vett kerti traktor, vala­mint a vízkivételi mű vásárlása. A SZO­TE központi mosodájának beruházásához szükséges tőkés gépimport 40 százalékát sem tudták megvásárolni. Tavaly sok beruházás elkészült, de jó­val többnek kellett volna befejeződnie. Amely beruházások még nincsenek készen, azoknak az úgynevezett készültségi foka jelentős mértékben különbözik egymástól: a szakemberek úgy mondják, hogy nyolc beruházás esetében a pénzügyi teljesítés még a 63 százalékot sem éri el, ötnél vi­szont csak kisebb munkák hiányoznak a *elies befejezésig. Nem is tudni, hogy mi lehet az oka — bár magyarázat mindenre akad — a legnagyobb elmaradás éppen két szegedi lakásépítésnél mutatkozik. A Jókai-tömbben, közel 100 millió forint rá­fordítással tervezett 60 lakás építésénél még csak az alapoknál tartanak. Arra hivatkoznak a kivitelezők, hogy nincs ele­gendő kapacitásuk, s azonkívül már több­ször áttervezték az egész építkezést. Ha­sonló okok miatt a Kossuth Lajos sugárút 9—13. alatt, 36 millió forint összeggel ter­vezett 65 lakás megépítésénél is alig jobb a helyzet. Itt — bármennyire is hihetet­len. de igaz — 1975 tavaszára tervezték a befejezést, de a munkálatokat csak a múlt év őszén, az eredeti elképzelésekhez ké­pest. 9 évvel később k,ezc}ték meg, pedig eredetileg már' 1973 decemberében meg kellett volija kezdeni. ItóéjÉ; ennél is van kirívóbb példa, mert a késések rekordját alighanem a szegedi városi tanács beru­házásában létesülő II. sz. vízmű viszi, ahol finanszírozási gondok miatt már évek óta a munka is szünetel. F elsorakoztathattuk volna a példa­mutatóan létrehozott beruházáso­kat. is, aminek mindannyian örü­lünk. Azt is megértjük, hogy a mai világ­gazdasági helyzetben minden fillért meg kell fognunk, s mivel a magyar népgaz­daság „túlérzékeny" a világgazdaság rez­düléseire. elsősorban a nemzetközi fizeté­si mérlegünkre helyezzük a legnagyobb figyelmet és hangsúlyt. Ebből következik, hogy idehaza nem szórhatjuk a pénzün­ket; miként a családoknak, a nem­zetgazdaságnak is kétszer meg kell gon­dolnia. hogy mit és mennyiért vásárol, milyen beruházásokat valósít meg. Végül is azt a következtetést vonhatjuk le környezetünk beruházási gyakorlatából, hogy valamennvi most is jut új dolgok­ra, úi léi esítménvekre. Más kérdés, hogy el lehetne-e kerülni azokat a visszásságo­kat, amelyek kísérő jelenségként tapadnak a szegedi és a környékbeli beruházásokra. Érdemes volna nagyobb figyelemmel, kö­rültekintéssel lenni ezekre a munkákra. Már csak azért js. mert ügy „hallatszik", hogy lassan a kilábalás időszaka követke­zik. Gazdagh István Lakóhelyi ifjúsági fórumok Június elejéig országosan mintegy száz lakóhelyi ifjú­sági fórumot rendeztek a KISZ-bizottságok és a terü­leti népfrontbizottságok. Ezeken az újszerű közéleti összejöveteleken szó esett a fiatalok otthonteremtési le­hetőségeiről, az ifjúsági la­kásépítési akciók feltételei­ről és a lakóhelyfejlesztési elképzelésekről és sok más, a fiatalokat érintő kérdésről. Az idei fórumok április 15-én kezdődtek. A legtöbb helyen állami, párt- és taná­csi tisztségviselők, -vezetők álltak a fiatalok kérdéseinek kereszttüzében és tájékoztat­ták őket közvetlen környe­zetük időszerű feladatairól, terveiről. A legégetőbb — otthonhoz jutási — gondok mellett szó esett a közműve­lődési lehetőségekről, az egészségügyi ellátásról, és a gyermekintézmények, bölcső­dék, óvodák, iskolák is az érdeklődés középpontjában álltak. Foglalkoztak az ifjú­ságnak a lakóhelyi, közélet­ben betöltött helyével, szere­pével is. A fórumokon elhangzot­takból kitűnik, hogy egyre több fiatal vállal aktív társa­dalmi memgbízatást. Aktivi­tásukat néha fékezi azonban a közéleti járatlanság, tapasz­talatlanság. (MTI) Automatizálás a könnyűiparban A könnyűipar ágazatai .kö­zül a hazai kötőiparban au­tomatizáltak legjobban a gyártóberendezések. A válla­latok gépeinek 70 százaléka részlegesen, 8 százaléka pe­dig teljesen automatizált egységekből áll. Az utóbbi tíz év rekonstrukciós program­jának eredményeként az ágazat a fő technológiákban nem marad el a fejlett or­szágok általános műszaki színvonalától — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanul­mánya. Más területen azonban csak kisebb mértékben és részlegesen haladt előre az automatizálás- A ÍOEÓIpár­nak viszonylag sok olyan gépsora van, amely a külön­böző műveleteket — bontás, tisztítás, kártolás — egyetlen technológiai folyamatban kapcsolja össze. A hazai szö­vőipar automatizáltsági szintje is jelentősen emelke­dett, ám színvonala — nem­zetközi mércével mérve — még mindig alacsony. Né­hány szocialista országgal is összehasonlítva a hazai ipar­ban kedvezőtlenebb az auto­mata és új rendszerű szövő­gépek alkalmazásának ará­nya. A tanulmányok készítői a nemzetközi fejlődés legfonto­sabb irányait is vizsgálva, több javaslatot is megfogal­maztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom