Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-07 / 133. szám
Kedd, 1983. június 7. 3 Megbeszélés az építészetről A Magyar Építőművészek Szövetségének szegedi csoportja aktuális, a ma Magyarországon tevékenykedő tervezőmérnököket naponta foglalkoztató kérdésekről rendezett tegnap, hétfőn délután kerekasztalbeszélgetést. Az építészek vendege volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja. a megyei pártbizottság első titkára. Nóvák István csoportelnök bevezetője, majd Koczor György (DÉLTERV) és Kiss Lajos (CSOMITERV) vitaindítója után a népgazdaság jelenlegi helyzetéből kiindulva fogalmazták meg a hozzászólók soros feladataikat, hangot adva természetesen gondjaiknak is. Az igények, és a lehetőségek összhangjáról, a hazai építészeti kultúráért tevékenykedők együttműködéséről szólva dr. Komócsin Mihály hozzászólásában hangsúlyozta: a megevő kötöttségeken beiül is megtalálh itjcif az építeszek a maguk. szabad mer oá -terét, ha jól inlo-rnáltok. ha tudnak élni, r l-apcso'attcremtési Jzhftőséftrkkei, a társadalom buálrsÁvitl A. kivitelezők. a iriegávAŐk, valamint az építészeti alkotások majdani használóinak érdekeit kell egyeztetniük ahhoz, hogy az építész-szakma megítélésében előre lehessen lépni, s a tervezők feladatai ne szakadjanak el a népgazdasági, társadalompolitikai összefüggésektől. Szovjet pártmunkások látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására a május 31.—június 5. között Ivan Kíimcnkónak, az SZKP KB tagjának, a Szmolenszk területi pártbizottság első titkárának vezetésévet szovjet partmunkásküldöttség tanulmányozta az MSZMP tájékoztatáspolitikának elvi és gyakorlati kérdéseit, a közvéleménykutatás tapasztalatait. A delegációt fogadta Óvári Miklós. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket, folytatott a küldöttséggel Lakatos Ernő. a KB agitációs és i propagandaosztályának veze- | tője. Ritt.er Tibor és Látos | I-fván. a KB osztályvezetőhelyettese. Oltalmazás i Környezetvédelmi világnap Szegeden Prágai Tibor, a városi tanács elnökének általános helyettese nyitotta meg tegnap, hétfőn délután a Technika Házában azt a- tanácskozást, amelyen a város és a megye szakmai és társadalmi szervezetei, s a téma iránt érdeklődök emlekeztek meg a környezetvédelmi világnapról. Ezt ugyan az ENSZ június 5-re hirdette meg, ám tekintve a hétköznapok és a hétvége változásait, hogy 6-án tartották, semmit nem von le az értékéből. A természeti környezet védelmének gondolata hosszú múltra vezethető vissza, s hazánkban a hatvanas években erősödött meg a talaj, a víz, a levegő fokozott megóvásának igénye. A védelmük intézményes formái is létrejöttek, ám ez nem elegendő. A hetvenes években az is kiderült, hogy az urbanizálódás számo6 más veszélyt is hordoz, melyek elhárítása. megelőzése csak a természet és a környezet együttes, összehangolt védelmével lehetséges. Mind azt a szerteágazó komplex feladatkört amit a „környezet és természetvédelem"' szavak takarnak, nem lehet kampányszerűen megoldani, talán sohasem lehet befejezni. de időnként feltétlenül szükséges. akár kampányszerűen is felhívni rá a figyelmet. Lényegében ezekkel a szavakkal vezette be Takács Máté, a Szeged városi tanács főépítésze azt az előadást.'- amelyet- a--környezetvédelmi világnap alkalmából tartott megemlékezésen az épített és a természeti környezet kapcsolatának témakörében mondott eb Többek közt rámutatott, hogy szűkebb hazánkban, Szegeden ugyan tnég nem tartunk ött, ahol a fejlett ipari országok egyes övezetei, hogy a környezetszennyezés és -rombolás katasztrofális méreteket öltsön. Ám éppen ezért mindannyiunk kötelessége Növekedett a vásárlási kedv Könyvheti gyorsmérleg Bontják az ünnepi könyvhét sátrait, befejeződött a hagyományos tavaszi könyvseregszemle, s máris elkészültek' a gyorsmérlegek. Az előzetes adatok szerint úgy tűnik, hogy a fővárosban és vidéken egyaránt újabb rekordok elöltek meg. fokozódott a könyvvásárlási kedv. Budapesten összesen 67.8 millió forint értékű könyvet, 1 670 000 példányban vásároltak az Állami Könyvterjesztő Vállalat 131 könyvesboltjában, 53 könyvsátrában, 148 pavilonjában és a 2110 munkahelyi könyvterjesztőnél. A fővárosban az előzetes számítások szerint 3,3 millió forinttal, azaz 5,2 százalékkal magasabb forgalmat értek el, mint az elmúlt évben. Az értékesített művek száma 170 ezerrel, azaz 11,6 százalékkal nőtt. A tapasztalatok szerint a vásárlók többsége elégedetten távozott az árusítóhelyekről, bár néhány korán elfogyott könyv hiánya az idén is sok bosszúságot okozott. A könyvterjesztők összegezték véleményüket a kínálatról is: a műfaji arányok változásában örvendetes, hogy az ismeretterjesztő irodalom — a keresletnek megfelelően — gazdagabb volt a korábbi éveknél. Ugyanakkor kedvezőtlen jelenség, hogy; a kínálaton belül a mai magyar szépirodalom a tavalyi 45-tel szemben idén csak 36 kötettel szerepelt. A vidéki állami könyvterjesztés gazdája a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 51,5 millió forintos forgalma 5 százalékkal haladta meg az előző. évit. Különösen nagy volt az érdeklődés a könyvünnepet kísérő munkahelyi, üzemi, hivatali, iskolai rendezvények iránt. A vidéki országos megnyitó színhelyén, Pécsett 55.9, Veszprémben 37,5, Békéscsabán 35,2, Egerben pedig 34.3 százalékkal emelkedett a forgalom. A Könyvértékesítő Vállalat a szövetkezeti boltoknak és a könyvtáraknak 32 millió forintnyi könyvet kínált az idei ünnepi könyvhéten. A 180 szövetkezeti könyvelárusítóhely forgalma az elmúlt évhez viszonyítva nyolc-tiz százalékkal emelkedett. Az idei ünnepi könyvhét eseményeként új, korszerű szövetkezeti boltot nyitottak Berettyóújfalun. A szövetkezeti könyvterjesztőhálózatban 120 rendezvény, íróolvasó találkozó, dedikálás, irodalmi műsor kísérte a könyv ünnepét. A vállalat könyvtárellátó részlege az akció idejére áz újdonságok közül a tavalyi 48 kötettel szemben az idén már 55 könyvet a könyvtárak rendelkezésére tudott bocsátani. ipítés Hegemlékezés felhívni a figyelmet a környezet károsításának: mindazokra az elemeire, amelyek előidézhetik eme korántsem dicsőséges „'elzárkózást' a fejlett ipari országokhoz. Szóit arról is, hogy megvannak az intézményes keretei az említett veszély elhárításának. Ám — s ezt szolgálja maga a környezetvédelmi világnap, s bármi, amit a környezet védelme érdekében cselekszünk — mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az állampolgárok is. bárhol, IuWilp.n. J^EjftfoojJ) ÖQlgozzanak, belső kényszernek érezzék a pótolhatatlan, „megismételhetetlen"" természeti értékeink megóvását, A továbbiakban a városi főépítész utalt arra is, hogy az épített, vagyis mesterséges és a természeti' környezet köi zötti egészséges összhang megteremtése rendkívül fontos, a jövő érdekében végzett feladat. Ezt követően Prágai Tibor elemezte a társadalom önmaga környezetéért való felelősségének egyes kérdéseit. Dr. Mester János, a HNF Csongrád megyei Környezetvédelmi Bizottságának elnöke értékelte a környezetszépítés és -védelem érdekében kifejtett társadalmi munkát. Elismerően szólt az eddigi erőfeszítésekről és kitünte! tést nyújtott át a kimagasló I munkát végzett szakembej reknek. A Hazafias Népfront i adományozta ,,Környezetünk védelméért, fejlesztéséért" kitüntető jelvényt kapta meg Hatmat Péter hódmezővásárhelyi és Szépfalusi József szegedi aktivista. Az ünnepi megemlékezés a röszkei Gagárin általános iskola Gábor Áron úttörőcsapatának műsorával ért véget. I. Zs. Beruház A mai nehezebb gazdasági körülmények között érthető) hogy visszafogottabb a beruházások köre. Mindez azonban nem jelent teljes stagnálást, hiszen a nemzeti jövedelemből nem csupán fogyasztásra, hanem felhalmozásra, azaz beruházásra is jut. Persze, nem annyi, mint egy virágzóbb gazdasági kurzus idején. Sokat beszélünk a beruházásokról, s meglehet, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy abszolút semmit nem gyarapodunk, nem építünk új dolgokat, nem vá-^ sárolunk új gépeket, bezártuk a kasszát, a kulcsot pedig félretettük jobb időkre. A KSH Csongrád megyei igazgatóságának legutóbb közzétett ielentéseben egy paszszus áttekinti a környezetünkben levő fontosabb beruházások képét. Ebből kiderül, hogy a múlt esztendőben 120 fontosabb beruházáson dolgoztak Szegeden es környékén. Közülük 26 — túlnyomórészt kisebb ráfordítással létesülő — beruházásnak tavaly kezdődtek meg a munkálatai, miközben az esztendő végéig 30-at befejeztek. Az összes folyamatoan levő beruházásaink mintegy felének megvalósulásáról az állami szervek döntöttek, másik felének létesítése vállalati, szövetkezeti döntés eredménye. A beruházások nagyságától függően jelentősen különoözik a két döntési szféra aránya; 65 százalékot vállalati, szövetkezeti szervek, a 100 millió forint feletti beruházások többségét — körülbelül 77 százalékát — állami szervek határozták el. A beruházások belső összetételét, ha megnézzük, kitűnik, hogy nagy az építés részesedése, és csak egynegyed rész a gépi jellegű. Hogy jobban érzékeljük, érdemes megemlíteni: húszmilliárd forintot irányoztak elő a folyamatban levő beruházások teljes megvalósítására. Ebből az 1982. évi költség-előirányzat 3 milliárd forint volt. Amikor elkezdték ezeket a beruházásokat, egyiket előbb, másikat később, nem gondoltak arra, hogy némelyik igen-igen elhúzódik. A beruházások megkezdésétől az idei év elejéig a 20 milliárdnak kétharmadát föl is használták. Az eredeti elképzelésekhez képest keveset költöttek gépekre. A múlt évi pénzügyi teljesítés sem volt kifogástalan, és ekkor is a gépbeszerzéseknél maradtak el legjobban. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott az importkorlátozás, hiszen erre következtethettünk,, hogy a, tqkíjs piaci gépbeszerzéseknek még A>belessem teljesült.'t». • Éttoi t'uggeílenul örülhetünk . , annak,, hogy a múlt évben 30 fontosabb beruházás elkészült, ezeknek zöme 100 millió forintnál kevesebbe, egyharmaduk pedig annál t^öbbe került. A befejeződött beruházások általában határidőre készültek el. Sajnos, több létesítményen csak jelentős késedelemmel kezdődött a munka és a befejezésre is később kerülhetett sor. Amikor valamit létre akarunk hozni, megtervezzük a költségeket is. A fölmérések azt bizonyítják, hogy a tervezett költség-előirányzat 98 százalékát használták csak föl, de ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy takarékosabbak voltunk. Mert az esetek többségében a tartalékkeretekhez is hozzányúltak. Az előre számított pénzösszegeket azért kellett olykor túllépni, mert — elsősorban az építési költségek — közben jelentősen megváltoztak. Amint azt már az előbb is említettük, hogy tőkés piacról jóval kevesebb gépet vásároltak, az ilyen célú kiadások zöme a hazai, illetve a szocialista behozatalból származik. Természetesen az eredeti elképzeléseket meg kellett változtatni, s ez a tény gyakran befolyásolta a létesítmény teljességét. Igv történt ez a megyei zöldség-gyümölcs kereskedelmi szövetkezeti vállalat makói vöröshagvma-száritó üzemének létesítésénél, a FŰTÖBER levegőtisztaságvédelmi berendezésgyártó kapaciinkré! tásbövítésnél. valamint a Csongrád me.gvei Tejipari Vállalat mákói' sajtüzemének rekonstrukciójánál. Az egészséges folyamat minden bizonynyal az lenne, ha minden beruházás a legjobb elképzelések szerint valósulhatna meg. Ezen értendő a legkorszerűbb technika. a legnagyobb termelékenységet garantáló technológia. Persze, a szükség törvényt bont. ahogyan mondani szokták, és bizony, meg kell elégedni más megoldásokkal. De ezen az úton sem feltétlen szükséges a visszalépés. Erről szó sincs. Az viszont, biztos, hogy esetenként, a tőkés import helyettesítése miatt az eredetileg tervezett funkciók egy részének elhagyására kényszerültek a beruházók. A szegedi Ű.i Élet Tsz 6.5 hektáros kertészeti telepének létesítésénél — ahol mindössze 31,3 százalékos volt az előirányzathoz képest a tőkés gépbeszerzés költsége — elmaradt a tervbe vett kerti traktor, valamint a vízkivételi mű vásárlása. A SZOTE központi mosodájának beruházásához szükséges tőkés gépimport 40 százalékát sem tudták megvásárolni. Tavaly sok beruházás elkészült, de jóval többnek kellett volna befejeződnie. Amely beruházások még nincsenek készen, azoknak az úgynevezett készültségi foka jelentős mértékben különbözik egymástól: a szakemberek úgy mondják, hogy nyolc beruházás esetében a pénzügyi teljesítés még a 63 százalékot sem éri el, ötnél viszont csak kisebb munkák hiányoznak a *elies befejezésig. Nem is tudni, hogy mi lehet az oka — bár magyarázat mindenre akad — a legnagyobb elmaradás éppen két szegedi lakásépítésnél mutatkozik. A Jókai-tömbben, közel 100 millió forint ráfordítással tervezett 60 lakás építésénél még csak az alapoknál tartanak. Arra hivatkoznak a kivitelezők, hogy nincs elegendő kapacitásuk, s azonkívül már többször áttervezték az egész építkezést. Hasonló okok miatt a Kossuth Lajos sugárút 9—13. alatt, 36 millió forint összeggel tervezett 65 lakás megépítésénél is alig jobb a helyzet. Itt — bármennyire is hihetetlen. de igaz — 1975 tavaszára tervezték a befejezést, de a munkálatokat csak a múlt év őszén, az eredeti elképzelésekhez képest. 9 évvel később k,ezc}ték meg, pedig eredetileg már' 1973 decemberében meg kellett volija kezdeni. ItóéjÉ; ennél is van kirívóbb példa, mert a késések rekordját alighanem a szegedi városi tanács beruházásában létesülő II. sz. vízmű viszi, ahol finanszírozási gondok miatt már évek óta a munka is szünetel. F elsorakoztathattuk volna a példamutatóan létrehozott beruházásokat. is, aminek mindannyian örülünk. Azt is megértjük, hogy a mai világgazdasági helyzetben minden fillért meg kell fognunk, s mivel a magyar népgazdaság „túlérzékeny" a világgazdaság rezdüléseire. elsősorban a nemzetközi fizetési mérlegünkre helyezzük a legnagyobb figyelmet és hangsúlyt. Ebből következik, hogy idehaza nem szórhatjuk a pénzünket; miként a családoknak, a nemzetgazdaságnak is kétszer meg kell gondolnia. hogy mit és mennyiért vásárol, milyen beruházásokat valósít meg. Végül is azt a következtetést vonhatjuk le környezetünk beruházási gyakorlatából, hogy valamennvi most is jut új dolgokra, úi léi esítménvekre. Más kérdés, hogy el lehetne-e kerülni azokat a visszásságokat, amelyek kísérő jelenségként tapadnak a szegedi és a környékbeli beruházásokra. Érdemes volna nagyobb figyelemmel, körültekintéssel lenni ezekre a munkákra. Már csak azért js. mert ügy „hallatszik", hogy lassan a kilábalás időszaka következik. Gazdagh István Lakóhelyi ifjúsági fórumok Június elejéig országosan mintegy száz lakóhelyi ifjúsági fórumot rendeztek a KISZ-bizottságok és a területi népfrontbizottságok. Ezeken az újszerű közéleti összejöveteleken szó esett a fiatalok otthonteremtési lehetőségeiről, az ifjúsági lakásépítési akciók feltételeiről és a lakóhelyfejlesztési elképzelésekről és sok más, a fiatalokat érintő kérdésről. Az idei fórumok április 15-én kezdődtek. A legtöbb helyen állami, párt- és tanácsi tisztségviselők, -vezetők álltak a fiatalok kérdéseinek kereszttüzében és tájékoztatták őket közvetlen környezetük időszerű feladatairól, terveiről. A legégetőbb — otthonhoz jutási — gondok mellett szó esett a közművelődési lehetőségekről, az egészségügyi ellátásról, és a gyermekintézmények, bölcsődék, óvodák, iskolák is az érdeklődés középpontjában álltak. Foglalkoztak az ifjúságnak a lakóhelyi, közéletben betöltött helyével, szerepével is. A fórumokon elhangzottakból kitűnik, hogy egyre több fiatal vállal aktív társadalmi memgbízatást. Aktivitásukat néha fékezi azonban a közéleti járatlanság, tapasztalatlanság. (MTI) Automatizálás a könnyűiparban A könnyűipar ágazatai .közül a hazai kötőiparban automatizáltak legjobban a gyártóberendezések. A vállalatok gépeinek 70 százaléka részlegesen, 8 százaléka pedig teljesen automatizált egységekből áll. Az utóbbi tíz év rekonstrukciós programjának eredményeként az ágazat a fő technológiákban nem marad el a fejlett országok általános műszaki színvonalától — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya. Más területen azonban csak kisebb mértékben és részlegesen haladt előre az automatizálás- A ÍOEÓIpárnak viszonylag sok olyan gépsora van, amely a különböző műveleteket — bontás, tisztítás, kártolás — egyetlen technológiai folyamatban kapcsolja össze. A hazai szövőipar automatizáltsági szintje is jelentősen emelkedett, ám színvonala — nemzetközi mércével mérve — még mindig alacsony. Néhány szocialista országgal is összehasonlítva a hazai iparban kedvezőtlenebb az automata és új rendszerű szövőgépek alkalmazásának aránya. A tanulmányok készítői a nemzetközi fejlődés legfontosabb irányait is vizsgálva, több javaslatot is megfogalmaztak.